Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-23 / 189. szám

Tizenhatodik évfolyam 189. azam Kedd Pápa, 1921 augusztus 23. (• É? KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : Egész évre 400 K, .fél évre 200 K, negyed évre 100 K, égy Éöra 2Í5 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség: Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Kenyérpolitikát •ár és követel a magyar nép dolgozó nagy tömege a kormánytól és nemzetgyűléstől, mely a nyomorban fuldoklók százezreit az éhenhalástól fogja megmenteni. Az egyetlen és helyes politika csak az lehet és annak kellene lennie, hogy minden ember megtalálja az elhelyezkedését, azt a munka alkalmat, /mely a családok számára a megélhetést valahogy biztosítja. Ezen a téren pedig elszomoritóan sötét kép tárul elénk. Százezer munkás kéz tétlenül hever. Nem csak az ipari munkások ezrei, hanem a földmunkások és a szellemi proletáriátus igen tekintélyes része is aggodalommal néz a közelgő sötét tél elé, kik aratás nélkül maradtak, vagy ped'g nem tudtak álláshoz jutni. Retferetes következmények csiráját rejti magában az a keserű tudat, hogy ezrek és százezrek asztaláról hiányzik a mindennapi kenyér, a ruha és fütő anyag, hogy a családfpa nem tudja beteremteni gyermekei számara a betevő falatot, azt az igénytelen szükségletet, mely a lét fentartásához okvetlenül szükséges. A kormánynak és a nemzetgyűlésnek leit volna kötelessége, hogy minél több munkaalkalom megnyitásával gondoskodjék és törvényhozásilag szabályozta volna a munka kötelezettséget, ahogy ezt más államok is megcsinálták s ezzel biztosíthatták volna a nyomornak megszűnését s a velejáró következményt, mely ebből az országra és az egész politikai irányzatra háromolhat. Gyáva népnek nincs hazája, sőt kenyere sincs, — irja egyik politikus, melyben sok igazság is van, de mi keresztény dolgozók azt mondjuk, hogy éhező és nyomorban tengődő népnek, ha van is hazája elveszíti, ha a haza fogalma csak idealizmusban nyer kifejezést és nem biztosit emberhez illő megélhetést is. A jelszavas politikát folytató állam férfiak lelkiismeretét terheli az a súlyos mulasztás, mely az általános nyomor végső kilobbanásával katasztrófába döntheti az országot és azt a becsületes keresztény feifogást, melyet maguk a tere-fere kis politizáló urak járatnak le, kiknek főgondját az képezi mióta csak együt vannak, hogy szabadon válasszanak-e királyt, vagy se és közben az ország is, meg a .dolgozó nép is fogy, vérzik és pusztul s hova tovább kiábrándul azoknak a pepecselő politikájából, kiktől a nép, az ország komolyabb cselekvést várt és remélt. A magyar munkás osztály csak azt a politikát követi és ismeri el az ország érdekében valónak, mely kenyérpolitikát követ, "munka alkalmat biztosit és ezt a komoly figyelmesztető szót, mely a nép ajkáról feléjük hangzik jól fontolják meg az ország sorsát, intéző körök, ha magyar integritásában és az ország feltámadásában komolyan hisznek. Sz. a z Sopron, aug. 22. Nyugatmagyarország elszakitásra itélt magyar, német és horvát népe Szent István napján Sopron város főterén impozáns népgyűlés keretében tiltakozott az elszakitás ellen. A népgyűlés elhatározta, hogy egyhangú lelkesedéssel üdvözli Horthy Miklós kormányzót és biztosítja arról, hogy az eseméMagyaror;iág tiltakozik ellen nyek bármilyen alakulása esetén az ezeréves Magyarországhoz íörhetetlenül ragaszkodik. Felhívja a nemzetgyűlést, hogy országunk megcsonkítása szörnyű idején ébredjen szent kötelessége tudatára és emelje kicsinyes pártszempontok fölé az integráns Magyarország érdekéi. ei gyar hadsereg bevonult csre, Barcsra, Szigetvárra a szegedi háromszögbe Uj-Szegedet hétfőn hajnalban vették birtokukba magyar csapatok Kaposvár, aug. 21, A szegedi háromszöget csapataink a lakosság tomboló lelkesedése közepette megszállották. A Duna-Tisza közén a csendőrség és a vámőrség bevonult a visszacsatolt területre. Baján az ottani csatorna zsilipjeinek az őrzését csapataink egy különítménye vette át. A különítményt a lakosság óriási lelkesedéssel, a Baján lévő szerb közegek pedig a legnagyobb előzékenységgel fogadták. Tolna vármegye megszállott részébe csapataink bevonultak, ugyanugy Somogyba, ahol Barcsot és Szigetvárt csendőrségünk 20-án megszállotta. Pécsre tegnap este vonult be csendőrségünk, hogy támogassa ott a magyar közigazgatási közegeket. Az úgynevezett „emigránsok" Eszékre menekültek, ahol a szerbek internálták őket. Mindenütt, ahol a felszabadult területen csapataink megjelentek, a lakosság frenetikus ovációt rendezett a kormányzó és a nemzeti hadsereg mellett. Zavaró incidensről eddig semmiféle hir sem érkezett. Szeged, aug. 22. Hajnalban 4 órakor az Uj-Szegedhez vezető Tiszahid előtt harci készültségü magyar csapatok vártak a jelre, hogy bevonulhassanak a három éve szerb megszállás alatt lévő Uj-Szegedre. Négy órakor Janky Kocsárd tábornok Schoy vezérkari főnökkel és vezérkarával megjelent a csapatok előtt és szemlét tartott felettük. Beszédet intézett hozzájuk és figyelmeztette őket, hogy rendet és fegyelmet tanúsítsanak. Öt órakor a csendőrök megindultak a hidon UjSzeged felé. Nem sokkal később Janky Kocsárd tábornok vezetésével elindultak a katonai csapatok, velük Somogyi Szilveszter szegedi polgármester, Aigner főispán és Kószó István miniszteri biztos. A hidon tuj riadó éljenzéssel fogadták a magyar csapatokat és a hires ujszegedi rózsákkal dobálták őket. Valóságos virágeső között vonultak be UjSzeged főterére, ahol Kószó István a magyar kormány nevében birtokba vette az uj-szegedi területet. Horváth János tanár az ujszegediek nevében köszönte meg a felszabadítást. R szerbek zavarokat akartak előidézni a hirtelen kiüritéssei. Páris, aug. 22. A Daily Telegraph tudósítója a baranyai kérdéssel foglalkozva sejteti a szerb parancsnokságnak azt a szándékát, hogy a hirtelen kiüritéssei az extremisták által okozandó zavaroknak nyújtson teret. Az amerikai tótok követelik a Felvidék teljes felfüggesztését Bécs, aug. 22. A legutóbbi napokban az Egydsült Államok különböző városaiban a tótok nagy meetingeket tartettak. A sok ezer tót munkásból álló gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amelyben egyfnngulag elitélik a bolsevizmust, különösen a cseh bolsevizmust, amely ellen Amerikában is és a Felvideken is fel kell venni a legélesebb harcot. Az összegyűlt tótok tiltakoztak, hogy a tótokat hazájukban állandóan elnyomják. Kijelentették, hogy a pittsburgi egyezmény érvénytelen, mert csak a csehek és egy maroknyi megvesztegetett tót hozta meg az akkori határozatot. A tótok nem akarnak semmiféle közösséget a vallástalan csehekkel és a Felvidék teljes függetlenségét követelik.