Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-17 / 185. szám

1921 augusztus 17. PAPA ES VIDÉKE 3. Huszár Károly sárvári beszámolója. A ker. nemzeti egyesülés pártjának vezérkara mutatkozott be aug. 14-én a sár­vári nagy pártgyüléserj, A Fő-tér keretei betöltöttek a lelkes vasiak szokatlanul nagy tömegétől, mert a nyugati részek sorsdöntő -órái a vasi nép pulzusát hevesebbre fokozták. Az újjászületés helye, a nemzeti hadsereg termőföldje volt ez a hely; a sárváriak meg­mutatták, hogy náluk most is rendben van minden, hogy a vezérek oda mindig nyu­godtan mehetnek, mert itt rend van az ügy katonái között, mert ezekben igazi vasi lélek van, melyről Vass miniszter azt mondta, hogy ennek át kell járnia az egész nemzetet. Hiába jött az égi háború, hiába verte a mogyoró-nagyságú jég a fejek széles tenyerét, nem sikerült az elemek ünneprontása, mert a nép az élő lelkiismeret szavával hallgatta az illusztris szónokokat, hogy aztán még nagyobb odaadással és rendületlen hittel támogassa őket. Aki mult szombaton Sárvárott volt, az sok reményt s azt a meggyőződést meríthette, hogy itt van a keresztény és magyar jövő­nek megdönthetetlen vára, mert itt még nem •csalódtak, hiszen Nádasdy Tamás, Magyari István és Tinódy Lantos Sebestyén nevelte ezt a népet eszével, szivével és dalával. Az impozáns gyűlésről kiküldött tudó­sítónk a következőkben számol be: A dél­utáni gyűlésen Huszár nagy beszédet mondott: — Hazánk sorsa nem Budapestnek, hanem a keresztény vidéknek kezében van. Volt idő, amikor Budapest velünk szemben egészen ellenkező magatartású volt, de még ma sem ugy mennek a dolgok, ahogy mi akarjuk. A bankokrácia és a plutokrácia helyett a dolgozó keresztény nép politikájának kellett volna érvényesülnie. Ha most valamennyien össze nem fogunk, menthetetlenül elpusztul ez az ország. Keresni kell olyan vezető po­litikai gondolatot, amely nem egyes osztályok, felekezetek, társadalmi rétegek szerint tagolja szét az országot, hanem amely magyart a magyarral egy csatasorba állit. Hazaárulónak tekinteném magamat, ha valakit, aki haza­fiasságból folytatja ezt a munkát, abban hát­ráltatnám. A magyar politikába a legnagyobb bajt a volt miniszterek csinálták, vagy akik nem tudnak miniszterek lenni. Soha még nehezebb helyzetben kormány nem volt még, mint ma. Akik á háború alatt szerezték va­gyonukat, azok fizetik majd a legsúlyosabb adót. Utána a legfontosabb belpolitikai prob­lémákat kell megoldani. Maholnap lejár a nemzetgyűlés ideje. Meg kell alkotni az uj választótörvényt Semmi körülmények közt nem megyünk vissza addig, ahol 1914. előtt voltunk. Szükség van a közigazgatás reform­jára, demokratikus népbaráí-szellemre. Szük­ség van a közhatalom minden funkcionáriusa pontosan körülirt jogainak meghatározására. Huszár ezután felolvasta Bethlen István gróf miniszterelnök táviratát, amelyben a nyugatmagyarországi ügyekben tartott ha­laszthatatlan külügyi értekezlet miatt kimenti magát a beszámolóról. A népgyűlés hosz­szasan ünnepelte Huszár Károlyt, aki után Andrássy Gyula emelkedett szólssra. Méltatta a kerület kép­viselőjét, majd elmondotta, hogy járt már Vasvárt. Igaza van az előttem szólónak, hogy ide csak egy politika vezet és ez a nemzeti és keresztény politika, amely nem gyűlölet­ből áll, nem terrorral dolgozik, hanem a jogon, igazságon és törvényen alapul, vas­kézzel védi meg a társadalmi rendet, a tör­vényeket, a tulajdon szentségét. Bátorságra, kitartásra van szükség, mert azok a belső ellenségek, amelyek már egyszer tönkretették Magyarországot, újra dolgoznak, újra lábra állnak. Békés társadalmi harmóniára kell igyekez­nünk. A keresztény politika lényege az, hogy tartsuk össze a kereszteny térsadalmat, ta­nuljunk dolgozni, teljesítse mindenki a maga kötelességét. Gazdasági téren is segítsük egymást. Aki abban látja a keresztény mun­kát, hogy a zsidót szidja, de saját köteles­ségét elmulasztja, az zsivó politikát csinál. Vass miniszter a ker. magyar képviselő íipusát rajzolta meg. Oly emberekre bizhatjuk az országot, kik kereszténynek s megvallják Krisztust nem­csak akkor, ha nekik van szükségük Krisz­tusra, hanem akkor is, ha Krisztusnak van rájuk szüksége. Legyen magyar de nemcsak magának, hanem másnak számára is — és legyen becsületes. Schlachta Margit foglalkozik a mai bajok okaival. Ezek 1. régi liberalizmus utó­hatásai, 2. egymás iránti bizalmatlanság, 3. hogy kevés az igazi keresztény. Usetty megállapítja, hogy a nemzeti konszolidáció már Budapesten is erős, nem szabad a magyar fővárosról ugy beszélni, mint a régi liberális városról, a keresztények ugy tért hódítanak. Windischgätz Lajos herceg az integritás­ról beszél. Ez harcba kerül, de most nem fegyveres „rajta" a jelszó, hanem az erkölcsi rajta. Viharos hatást tettek Lingauer Albin szavai. Fegyverre szólította a jelenlevő férfi­tömeget, ha a haza hiv. A tömeg szent foga­dást tett, hogy ott lesz, ha szükség lesz. „Nyugatot nem engedjük." A gyűlést bankett követte a „Korona"­szálló kertjében, melyen komoly tonus, el­fojtott bánat volt az uralkodó hangulat, mert a szónokok mindegyike Nyugat-Magyaror­szággal foglalkozott. A toasztok sorából ki­emeljük Huszár Károly szavait, melyekkel a hazát a mater dolorosához hasonlította. A Hungaria Dolorosa szivét most járja át a hetedik tör a Burgenland. Fél a cseh korri­dortól s elitéli a nemzetgyűlés nagyhangú embereinek a lármázását, kik rengeteget ár­tanak a magyar ügynek. Nagy baj régi dol­gokat felturkálni, még nagyobb, hogy eltűrték ezek megtörténését. Vass miniszter azt kívánja, hogy mind­nyájan vasi lelkűek lehessünk s tegyünk szert nagy önbizalomra. — Turi Béla fel­köszöntőjében a nagy Németország felé te­reli az általános figyelmet, mert ez lehet a irredentizmus legtöbb sikerrel kecsegtető reménysugara. HIREK. / Sőprik a pápai utcát.. . Söprik bizony minden reggel a vasúti állomástól a egész a Csókáig. Mindenesetre ! vigasztaló és jóleső érzés, hogy a közegész­ség ügyével is törődnek. Vannak azonban rossz má[u emberek, akik a szemüknek sem hisznek és inkább rákapacitálnák az egész világot, hogy jöjjön Pápára egy rövidke utcaszemlére, hogysem hinnének a nótának ... Pedig lelke van a nótának . .. Olyan szép szomorú lelke, hogy még a tizenhat éves barna kislány szive is megesik rajta. És a a rossz májuak még sem hisznek, talán azért, mert nem is a májájuk, hanem a tü­dejük rossz. Szó ami szó, be kell vallani, hogy ha egy nem pápai, tehát kevésbé ed­zett tüdejü atyafi végigjárná a girbe-gurba kutyaszorítókat és a külső városrészekbe mélyen benyúló utakat, a borzalmas tura után kénytelen volna befeküdni valamelyik kórházba, hogy a mellére szállt tengernyi miazmáktól halálra sebzett egészségét vala­hogy rendbehozza és aztán . . . menne oda, ahonnan jött és itt hagyaá Pápát a fészke« kefébe ... és bedugná mind a két fülét, ha tisztább légkörű hazájában rázendítene a cigány, hogy „söprik a pápai utcát.. Személyi hirek. Tegnap este váro­sunkba érkezett Balogh Jenő ref. egyházi főgondnok iskolaügyben. — Mdzy Engelbert Kassai tankerületi kir. főigazgató az itteni bencés székház látogatására jött, úgyszintén Kocsis Lénárd pannonhalmi főiskolai igazgató. Rendzavarók. Egyes elemek, — akik­nek minden kell, csak az nem, ami rendes és helyes — a tegnapi marhavásáron is ki­mutatták a foguk fehérét. Hogy a vásárt árakról tájékozatlan gazdaközönség helyzetét kihasználják alkudozni kezdtek a marhákra. Éber rendőrségünk figyelmét azonban nem kerülte ki a conjunkturások élelmessége s a Várba kisérte őket, hogy kioktassa, hol a vásártér. A közélelmezési bizottság tegnap ülést tartott dr. Tenzlinger polgármester el­nökletével. A jövő évi hatósági lisztellátást vállalatba adása felett döntött. Három ajánlat érkezett be, melyek közül a legerősebb volt Táncos Antalé, melyet a bizottság egyhan­gúlag elfogadott. Cseh tapintatosság A pozsonyi ke­leti vásár alkalmából Partly Mihály Inter­nacionálé Donau szerkesztője megjelent Po­zsonyban, hogy a keleti vásárról lapjának tudósítást, ismertetést közöljön. Bár szabály­szerű útlevéllel és hivatalos írással rendel­kezett, aug 9-én este magánlakásáról két detektív elhurcolta és minden kihallgatás nélkül letartóztatták és négy napig fogva­tartották. Herczeg Ferenc képes irodalmi folyóiratának, az Uj Időknek 16 száma gazdag és változatos tartalommal jelent meg és Kádár Lehel, valamint Croker regényein kivül közli Bársony István, Nyári Andor és Hevesi József érdekes elbeszéléseit, Petrovics Elek és Lyka Károly cikkeit. Kovács Ákos párisi divatlevelét, Nagy Sándor eredeti rajzát, El Greco Magdolnájának mását, ezenkívül számos verset, kisebb cikket és Mühlbeck Károly időszerű elmés fejléceit. Vármegyénk állategészség-ügye. A vármegye néhány községében az állatok között fellépett ujabban a ragadós száj- és körömfájás. Ennek a betegségnek a megaka­dályozása érdekében a hatóság minden in­tézkedést megtett. A hatósági intézkedés mind­azáltal csak akkor jut érvényre, ha 'az elő­írásokat a gazdaközönség a legpontosabban betartja. Igy ha egy község lakóinak tudo­mása van arról, hogy ez a betegség egy szomszéd községben fellépett, nagyon is he­lyén való, ha a pásztorokat a legszigorúbban utasítják, hogy a szomszéd község közlege­lőjétöl a hasított körmű állatokat lehetőleg távoltartsák, illetve igyekezzenek az állatok érintkezését elkerülni. Ez annyival inkább is szükséges, mert a betegség rendszerint a le­geltetés utján terjed tovább. E betegség el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom