Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-04 / 175. szám

Tizenhatodik évfolvam 175. szám PAPA Csütörtök Pápa. »921 augusztus 4. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Károly király tartózkodási helye Az olaszok állásfoglalása Bécs, aug. 3. IV. Károly király tartózkodási helyének áthelyezésére vonatkozólag jól értesült forrásból közlik, hogy a svájci kormánynak ezután is az az álláspontja, hogy Károly királynak a Magyarországba való visszatérés meghiúsulása következtében számítania kell végre azzal az önmagától kifejlődött kívánsággal, hogy aug. 31-ike után más tartózkodási helyet válaszszon magának. A volt király környezete ez idő szeriirí több állammal folytatott tárgyalásokat menedékjog elnyerése iránt, annak fentartásával, hogy ha ezek a puhatolódzások augusztus 31-ig eredménytelenül végződnének, a Svájcban való tartózkodást a király részére továbbra is megengedik. Hogy vájjon a svájci kormány megadja-e továbbra is a tartózkodási engedélyt, ez kétséges. Hir szerint az olasz kormány csak bizonyos feltételek mellett hajlandó Károly királynak és családjának az általa kiválasztandó olasz területen letelepedési engedélyt nyújtani. Döntés még nem történt és ez csak augusztus utolsó napjaiban várható. Busztiiban 16 ev mulya kiürülnek a szénbányák Bécs, aug. 3. Az osztrák kereskedelmi minisztériumban most fejezték be azt a statisztikái, amelyet pontos mérnöki kutatások .alapján dolgoztak fel és amely arra a meglepetést keltő eredményre konkludál, hogy Ausztriában tizenhat év múlva az (feszes szénbányák kiüiíilnek. Az összeállítás szerint ugyanis az osztrák "bányákban még 12 5 millió tonna kőszén és 317 millió tonna barnaszén van. Ez a menynyiség a legjobb esetben 16 és fél esztendeig fedezi Ausztria szénszükségletét még akkor is, ha külföldről az eddigi mértékben kap tovább is szenet. Ezt a körülményt a nagynémetek most ismét felhasználják agitációjukban és azt hirdetik, hogy Ausztria tönkremegy, ha nem csatlakozik Németországhoz. Veszélyben az ország közélelmezése Zsidók vásárolják össze a gabonát — A buza áremelkedése A szabadforgalom meg&ozta a maga előnyeivel azt a lehetetsen állapotot, h^gy a fizetéses osztály teljesen kenyér nélkül marad. A kormány csak a közalkalmazottakat hajlandó táplálni, de leveszi a Yezét arról a több százezer éhenkórászról, akik talán még gyatrább éhbérért robotolnak munkaadóiknak. Országszerte mozgalmakat indítanak a különböző iparok munkásai, hogy valahogyan őket is szoritság bele abba listába, mely az ellátatlanok névsorát tartalmazza. Értesülésünk szerint mindeddig hiába volt minden akció, utánjárás. A toprongyos éhezők számára nem marad más hátra mind gyönyörködni a szabadforgalom édesen csengő zenéjében. A helyzetet még türhetetlennbbé teszi a szomorú körülmény is, amit különben sajnos a páp

fi piacon is tapasztalunk, hogy a termelő szivrsebben adja el gabonáját a zsidónak, aki mindjárt egész feleslegére foglalót ad, mint a nyomorúságban tengődő tisztviselőnek, vagy iparosnak, akinek gyenge idegzetű erszénye csak pár mázsáig birja az üzletet. A buza ára őrült ugrásokkal emelkedik. Ma 1400 koronát adnak mázsájáért, de könynyen megtörténhetik, hogy pár hét múlva 3000 koronás búzából dagasztjuk mindennapi kenyerünket, ha csak a kormány okulva a tapasztaltakon és a kilátásban levő éhínségen nem lép közbe és egy még ideje korán kiadott rendelettel nem teszi lehetetlenné a gabonával való spekulációt. Ha a kereskedő ma alku nélkül veszi át a búzát 1400 koronáért a gazdáktól, biztosra vehetjük, hogy száz százalékos nyereséggel ad majd rajta tul a fogyasztónak, akinek egyelőre nincs annyiszor 1400 koronája, ahány mázsa búzára a jövő gazdasági évig szüksége volna. Csak arra vagyunk kíváncsiak, miből teremti elő majd az a szegény tisztviselő, iparos és gyári munkás a 3000 koronát, ha most 1400 koronát sem tud leszurkolni. Nagy földren

gés Olaszországban Több száz halott — RombadQlt épületek Róma, aug. 3. Egész Olaszország területéi öl erős földrázkódásokat jelentenek. Bariban a gyönyörű posta palota is romban hever. Kiknek terem a magyar föld? Már Széchenyi István mondotta, hogy akié a föld azé az ország. Hogy mennyire igaza volt a messze jövőbe látó bölcs államférfiunak, azt a közelmúlt is, meg a szomorú jelen is fényesen igazolja. A zsidóság emancipációja után megkezdődött a magyar föld vándorlása is és az ősi magyar birtokok egymás után csúsztak át az élelmes faj kezére, mely a gazdasági hatalomra tett szert és irányítója lett országnak. Hogy a politikai és gazdasági eltávolodás, melyet a tetszetős jelszavas politika a szabadelvű és liberális elnevezés ködmenébe bujtatott, hová vezetett annak keserves jelenét tapasztaljuk, mely nyakunkra ültette a zsidóságot s megszülte a destrukciót, a magyar faj hitvány s orozva támadó ellenségeit. A vörös szociálizmus és kommunizmus csak természetes szüleménye volt azon politikai és gazdasági rendszernek, mely negyven éven át és egy hosszú és véres háborún keresztül kezében tartotta a hatalmat, de bukásával együtt magával rántotta a dicső, régi nagy Magyarországot is. Ez volt a liberalizmus, radikalizmus, vörös szociálizmus és kommunizmus, judeizmus s aztán mi is jöhetett volna más . .. jött a trianoni béke, a szörnyű és végzetes megalázás, nemzetpusztulás és a jó Isten tudja, mi féle bajok fognak még belőle származni. Kik itt maradtunk ezen a csonka, bénaságában vonagló ország testén, fogadkoztunk és esküdöztünk, hogy most, vagy sohat Megváltozik minden, hogy becsületes szellem, keresztény felfogás és a magyar jövőt előkészítő irány költözik majd be mindenhová és a paloták urai össze forrnak a kunyhók szegényeivel és minden magyar érzés találkozni fog, hogy régi szép hazánkat minden gaztól megtisztitsuk. És most két év tután, ha végig tekintünk a magyar ugaron nagy csalódással kell megállapítanunk, hogy az alsóbb néposztályok, de még kevésbbé a nagyuraink nem tették meg és nem teszik meg ma sem az ország nagy érdekeivel szemben honfiúi kötelességüket. 8 földnek 40 százaléka van zsidó kézen egy részt mint örök tulajdon, másrészt, mint bérlet. Az a drága föld, melyből a szenvedő és hazájáért annyi vért hullató magyar földmivesnek kellene erőt gyűjteni. Ökölbe szorul a magyar kéz a szörnyűséges hir hallatára, hogy még most is ábrahám ivadéka kapja a földet, mig a magyar munkás, a hazátvédő és nincstelen földmives, a magyar rögnek hűséges gyermeke továbbra is marad az árendás zsidónak robotos állatja! Pardon! a földreform megvan . . . Magyar országon a zsidó arat. (Sz.)