Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-02 / 173. szám

T'z-nhatodlk évfolyam 173. szám Kedd PáDa. 1921 augusztus 2 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fé! évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő : NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség: Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) A pápai keresztényszocialista munkásság Saitóiinnepélye Népgyűlés — Irredenta előadás Az egész ország keresztényszociálista munkásságának nagy ünnepélye volt julius 31-én, melyből a pápai keresztényszociálisták is ki vették a maguk részét, hogy a dol­gozó magyar nép egyetlen harci eszközét, a sajtót erősitsék. Az ünnepély programmszerüen, mint jelezve volt reggel 8 órakor vette kezdetét, mikor a szakszervezetek nőtagjai és a hölgyek­nek egész légiója lepte el az utcákat szebb­nél-szebb virágok, szegfű és nyiló rózsákkal megrakodva ostromolták meg a járókelőket egy-egy virágszál megvételére. Közben „A Nép" alkalmi-árusai is nagy újság csómóval a hónuk alatt indultak körutjúkra és „A Nép" százakra menő az napi száma csak morzsa volt ahhoz a nagy kereslethez képest, mely rendelkezésünkre állt és'„A Nép"-et kedvelő közönség megvásárolt volna. Sajtógyülés a Kath. Kör kerthelyiségében, mely d. e. 11 órakor vette kezdetét látoga­tottabb is lehetett volna, de a forró kánikula és az egymást követő gyűlések és ünnepélyekre való tekintettel, mely bizonyos lelohasztó fáradsággal hat igen sikeresnek mondható gyűlésről számolhatunk be, melyen a bámuló és minden iránt csak puszta kíváncsiságot tanúsító közönség helyett ott voítak a keresz­tényszociálista eszmék komoly, eszmék iránt lelkesedni tudó oszlopos hivei, kiket meg­győződés és igaz ügyszeretet vonzott arra a helyre hol munkáról és tervek megbeszéléséről volt szó. A gyűlést Szalay Lajos kerületi titkár nyitotta meg és lelkes szavak kíséretében szögezte le azt a megállapítható tényt, mely a keresztény magyar nép hamar felejtő, lomha nem törödömségét jellemzi, hogy minden iránt csak egy napig lelkesedik s aztán mintha kloroformos üveget hajitana fel, meg­szédül és tovább alussza örök álmát. Majd „A Nép" sajtó ünnepélynek céljára térve ismertette azokat a nagy célokat, mellyeket a keresztényszociálista napi sajtó százezrekre menő százezrekre menő számának elterjesz­tésével vívhatunk ki. Az az eszme és igaz­ság — mondotta, melyet mi követünk, igaz­ság marad akkor is, ha egy, vagy száz ember követi, mert az idő vaskövetkezetessége hozta magával, mely Krisztus szellemében a nagy és örökigazság győzni fog. Bizalmat és lel­kesedést lövelő elnöki megnyitó után. Zibolen Endre igazgató a „Nép" belső munkatársa emel­kedett szólásra. — A sajtó a hatodik nagyhatalom. Ha­talom a sajtó, olyan erös hatalom, hogy az euuaqi természetet is képes egészen átgyúrni. - Népmulatság a „A Nép" Javára Alkalmas arra, hogy az irott betű erejével a háború és a forradalmak alatt szétzüllött erkölcsöket ismét harmóniába hozza. Az új­ságok névtelenül megjelent cikkei, ugy tűnnek fel, mintha az egész társadalom érzését, eszmevilágát fejeznék ki, és az olvasó falja azokat a betűket, amelyeket akárhányszor egy üresfejü, züllött sajtókukac vet papírra. Az igazság relativ. Nekünk a keresztény igazságot kell követni. A világsorsa azon fordul meg, miként tudja magát ebben a relativ, keresztény igazságba. Azé a gazda­sági élet, akié a politikai hatalom. Gondot kell fordítani a tömeg megszervezésére, mert a politikai hatalom megtartását gyermekeink jövője is követeli. — Nem üzleti célok diktálják mindazt, amit elmondtam, hanem igenis a keresztény magyar társadalom legszentebb érdeke. A nagyhatású beszéd után Kelemen Géza ugyancsak a „Nép" munkatársa mutatott rá a „Nép" múltjára. A zsidó lapok a legke­ményebb bojkott alá vették a magyar mun­kások e leghivebb és legelszántabb szóki­mondó orgánumát, de mindhiába, a magyar munkásság józanabb része mellé állt, a „Nép" rr a 12 ezerrel nagyobb pél­dányszámbanjelenik me^ mint az Est Végül Szalay párttitkár köszönetet mon­dott a szónokoknak és a gyűlést bezárta. A műsoros estély. Hat órakor kezdődött a bencés főgim­názium dísztermében a kitűnő pontokból összeállított műsoros est. A nagytermet zsú­folásig megtöltötte a közönség, mely a nagy hőség ellenére is szívesen áldozott a keresz­tényszociálista eszméknek megjelenésével. Az esti programm egyes pontjairól egyébként a következő rövid szavakban szólhatunk: Zibolen Endre áll. polg. isk. igazgató, a „Nép" munkatársa prológusában a ke­resztényszociá'ista eszméket fejtette ki rövi­den s belekapcsolta beszédjébe a kulturának és keresztényszociálizmusnak a viszonyát is. Mélyen járó, magas gondolatai egy sokoldalú, gazdag lelkivilágu embert mutattak be ne­künk. Frenetikus tapsokat váltott ki Péter Baba az irredenta dalok éneklésével. A ked­ves és megkapó énekhez dr. Hermann László adta preciz zongorakiséretét. Majd Németh István csornai lelkész szavalt saját költeményeiből. Költeményei, melyekből a magyar bánat, magyar tüz szállt felénk, nagyhatást keltettek. Szűnni nem akaró tapsokat idézett elö különösen 2 költeménye: a „Bástya őröknek", a „törvény­hozó vének"-nek szóló és a másik az „Átok" cimü, mit az ébredő magyaroknak ajánl a szerző. Harsányi Józsefnek már a fellépése is nagy érdeklődést keltett: Magyar népdalokat énekelt, a nála már megszokott, kellemes, csengő hangon. A hatást fokozta Irányi Gitta művészi kivitelű zongorakisérete. Ezután Pásztor József egyfelvonásos irredenta színjátékában gyönyörködtünk. A darab hü tükrét mutatja az oláh-uralom alatt sínylődő magyarság lelkivilágának s ezt a szereplők gondos játékukkal igyekeztek feltüntetni. Látnivaló volt, hogy nem kezdő játékosok működnek közre. Hogy az egyes szereplőket kiemeljük, a főszerepet adó Faa Emmát, mint a megtört, bánatos anyát a legteljesebb elismerés illeti mind pontos készültségéért, mind pedig pompás játékáért. Frauendienst Dénes a fiu és vőlegény, Mayer Iduska pedig a menyasszony szerepben ala­kított sikerrel. Szalmay Imre a tanyást, Pol­gár Ilonka Juci cselédet játszotta jól. Az erkölcsileg és anyagilag sikerült estélyről bizonyára gondolatokban, eszmék­ben gazdagon távozott el a különben is elégedett közönség. A táncmulatság is a siker jegyében folyt le. A Kath. Kör nyári helyisége szolgáltatott kellemes helyet a mulatság lefolyására. — A fiatal párok nagy száma ropta a táncot Horváth Karcsi zenéjére, közben a fehér asztaloknál is pezsgő élet folyt. A családi jellegű ünnepségen jó­kedvű hangulat uralkodott hajnali 4 óráig, amikor is a vidám résztvevők eltávoztak. ATOK. Irta: Németh István csornai káplán. Kik vétkes hátukat szöges ostorokkal, s bűnt-dajkáló mellük kemény vas marokkal nem ütötték, sírván a síró nagyokkal: azokat kínozza ez a vad, konok dal! A bosszúló Isten némasággal verje, méreggel itassa vigaszsága kelyhe, szakadjon fejére minden átok telje, amelyik magyarnak dőzsölni van kdve. Akiket földobott a tegnapi hullám, kik most is röhögnek a csonkon, a hullán, akiknek élete: magyar vérből rút vám: azokat nyelje el a kénkötűzű vulkáni Kik megértés helyett fenekedést írnak, akik mérget adnak balzsam helyett írnak akik gáncsot vetnek minden magyar ínnak, azokat verje meg pokla minden kínnak! Aki a magyarnak öli a reményét, aki árúlóként összegörnyed hétrét, aki mikor fertőz: gyógyít, te azt vélnéd: annak bitang ebek nyalják föl a vérét! Aki meg varjúként még kifelé károg, akinek kevesek még a magyar károk, akinek nem fájnak az ősi határok: annak gaz tetemét ne vegye be átok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom