Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-30 / 171. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 julius- 30. A rutén forradalom A csehek készenlétben vannak Budapest, jul. 29. Bécsi tudósítás •szerint az egész ruténföldön óriási arányokat öltött az utóbbi időben a forradalmi mozgalom. A mult hó 21-én Munkácson történt felkelés az egész ruténföldre kiterjedt. A mozgalom elnyomására a csehek nagy csapatösszevonásokat eszközöltek, Munkácsot 800 főből álló lovascsapat szállta meg és az egész helyőrség állandóan készenlétben van. A beregmegyei Árdánháza községnek egész férfilakossága öt öregember kivételével a hegyek közé menekült. A lefegyverzés kérdése, valamint a felizgatott kedélyek megnyugtatása súlyos gondokat okoz a cseh hatóságoknak. Világkatasztrófával fenyeget a kánikula. A szárazság 1935 Egy francia csillagvizsgáló-intézet igazgatója behatóan megvizsgálta az idei szárazság és hőség eloszlását a földtekén s min- I denekelőtt megállapította azt, hogy nem lehet Amerika felől „jövő„ hőhullámokról beszélni. Ugyan az egyes szárazság-periódusok időrendben előbb Amerikában jelentkeztek azután Nyugat-Európában s innen tovább vonultak kelet felé, szó sem lehet arról, hogy az amerikai forróság átjusson az Atlanti-óceánon. Az óceánon a szelek túlnyomó többsége éppen ellenkező irányban fuj Európa felől Európa irányában, akkor ez a szél mindig hűvös és nyirkos ugy, hogy Amerika felől csak lehűlést kaphatunk s nem forróságot. »-ig fog tartani ? A csillagász szerint nem a földi meteorológiai okokban kell keresnünk a szárazság magyarázatát, hanem a nap tevékenységében, amiről tudjuk, hogy pontos szabályosságai változik bizonyos időközökben. Már a XIX. század időjárásában világosan meg lehet különböztetni négy esős és három száraz időszakot, melyek 33—37 évig tartoitak s ezen a nagy perióduson belül az időjárás is mutatja a 11 kis periódust. A mostani szárazság tulajdonképpen 1918-ban kezdődött és 1935-ig fog tartani. A legnagyobb hőséget és szárazságot 1926. körül várhatjuk, ugy, hogy egyelőre még csak kezdetén tartunk a forró periódusnak. Rakovszky lemondott Nemzetgyűlés ülése Budapest, julius 28. A nemzetgyűlés ülését Bottlik József alelnök nyitotta meg. Az indemnitási javaslathoz elsőnek Milecsevics szólalt fel. Megállapította, hogy a törvényjavaslatba ujabb bevételek és kiadások is vannak felvéve. Nem szeretné, ha ezek precedensül szolgálnának a jövőbe. Kérdi, miként óhajtják a tisztviselők kinevezésének kérdését megoldani. Vájjon a központi tisztviselők nem fognak-e előnyben részesülni a vidékiekkel szemben. A javaslatot elfogadja. Utánna Tomory szólal fel. A valuta romlásának oka az, hogy az országban nincsen meg a konszolidáció. Az indemnitást nem fogadja el. Hegedűs pénzügyminiszter röviden válaszol Milecsevics felszólalására: A tisztviselői kinevezés igen szlikkeretU lesz. Mem fordul elő, hogy a vidéki tisztviselőket a központiak javára mellőzzek. Kéri a javaslat elfogadását és a határozati javaslat mellőzését. Rakovszky a következő bejelentést tette: Észrevettem, hogy az én elnökségem nem találkozik a Ház minden oldalán azzal a helyesléssel, amelyet az elnöki tekintély megóvására szükségesnek tartok, azért — mély tisztelettel lemondok. Mint távozó elnöknek, kötelességem megköszönni azt a támogatást, amelyben eddig részesültem. Nem távozom keserűséggel. Hogyha hibáztam, ez csak emberi gyalóságom következménye. Mindenkor a Ház tekintélyének fenntartására törekedtem és a szólásszabadságot biztosítottam. Ugrón Gábor: Én — az ellenzék tagja —- bátor vagyok kijelenteni, hogy Rakovszky elnökségét soha nem kifogásoltuk. Ő mindig igazságosan a Ház szabályok szerint járt el. Biztosította az ellenzék szólásszabadságát. Mi lesz az aj terméssel? Rendszabályok a malomüzemekben — Az összininisztérium randeletet adott ki az 1921—22. évi termésnek a kormány által a közfogyasztás céljaira szánt termékek feldolgozásáról. A malomüzemek csakis ebben a rendeletben meghatározott őrleményeket állithatják elő, a kormány által közfogyasztásra szánt terményekből. Nem malomüzemek az eddigi szabályoknak megfelelően előállított és jelenleg raktáron levő hatósági őrleményeket továbbra is árusíthatják. A 2 százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó, hektoliterenkint 76 kg. sulyu búzát a korpa és hulladékok levonása után 81 százalékra kell kiőrölni és abból a következő fajtájú darát és A magyar búza külföldi értékesítése lisztet kell készíteni: I. dara és finom tésztaliszt, a búzamennyiség súlyának 20 százaléka erejéig. II. főzőliszt, mely nem durvább a régi 2. száinu lisztnél búzamennyiség súlyának 20 százaléka erejéig. III. kenyérliszt 35 és takarmányliszt 6 százalék erejéig. A rendelet intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha a buza hektoliterenkinti súlya 76 kg.-nál nagyobb. Rozsból és kétszeresből, ha a mennyiségnek kg. súlya 71 kg.-nál kisebb, az őrlés alá vett mennyiség 75 százalékának megfelelő egységes fehérliszt és 3 százalék takarmányliszt állítandó elő. A kormány által közfogyasztásra szánt buza, rozs és kétszeresből előállított lisztek (hatósági) közvetlen fogyasztásra szolgáló forgalmon kívül követelhető legmagasabb árakat a következőképpen állapították meg: A buza, dara és finom tésztaliszt 2 ezer, főzölsizt 1400, buzakenyér egységes részliszt, valmint ezek keveréke 500 K p. mm. A gabona belföldi szabadforgalmát a julius 5-én megjelent kormányrendelet biztosította. Ebben a rendeletben azonban a gabona külföldre való szállítása még mindig meg volt kötve. Ez a megkötöttség az idén. illuzióssá vált, mert az idei termésű magyar búzának, illetve lisztnek külföldi értékesítését lehetővé tette. Ez az értékesítés azonban csak teljes szabadforgalom alapján érheti el azon fontos célokat, amelyek a külföldi piacon való értékesitésből a magyar mezőgazdaságra háramlana. Hegedűs pénzügyminiszter kijelentette, hogy ki kell használni azt az előnyt, amelyet: a magyar lisztnek a külföldi piacon való» korábbi megjelenése szerez. A minisztertanács elfogadta azon rendeletet, amely szeptember 30-ig teljesen; szabaddá teszi a liszt kivitelét. A rendeletszerint, külföldre szeptember 30-ig mm.-kint 600 korona illeték lefizetése ellenében szabadon szállítható ki liszt, minden kiviteli engedély nélkül és csupán azt kell igazolni, hogy a kivitelre kerülő liszt mm.-ja után 600 korona illetéket lefizettek. A kivitelre kerülő liszt mennyiségét a minisztertanács 1 millió mm.-ban állapította meg, ez természetesen csakis a liszt kivételére vonatkozik* a gabonáéra nem. A rendelet elhatározó lépés a szabadforgalom felé. A külföldön,. Németországban, Bajorországban Franciaországban még mindig fennáll a kötöttség, mig nálunk már teljesen lesz a szabadforgalom. A rendelet igen jótékony hatással van a külföld felé és lehetővé teszi, hogy lisztünket ott értékesítsük, ahol éppen pillanatnyilag szükség van arra. Szerkesztő Ur kérem a tegnapi vezércikkében felveti a kérdést nagyon találóan: Hol vagytok „Ébredő Magyarok ? Nem látunk közülük egyetlen egyet sem . . Én jelentkezem! Itt vagyunk egy lelkes kicsiny gárda, mely azonban egymagában elég kevés. De hogy jelenlegi helyzetünkre egy kis fényt derítsek, megengedi ugy-e Szerkesztő Ur, hogy röviden vázoljam. Kell azonban, hogy én is bele harsogjam itt Pápán minden keresztény magyar ember fülébe: Hol vagytok Ébredő Magyarok ? Hol van a mi intelligenciánk ? Hol vannak a mi vezető embereink, kiknek kivétel nélkül a mi táborunkban kellene lenni. Miért a negligálás egyesek részéről ? Avagy talán már oly régen volt az, hogy a sir szélén állottunk, sőt már majdnem hogy bele nem taszítottak bennünket, hogy mindezt elfelejtsék ? Sajnos ugylátszik igy van. De azért vagyunk még, vagyunk! s ezt jegyezze meg minden bocheres zsidógyerek, bármilyen gúnyos mosoly jelenik is meg ábrázatján, az — egykor félelmetes — „Ébredő" szó említésekor, lesben állunk, hogyha a nemzet- és erkölcsromboló destruktiv faj mégegyszer felütné véres fejét, a félelmeíes ébredő ököl még nagyobb erővel sújthasson keresztény magyar Hazánk legádázabb ellenségére. Vagyunk, mint mondottam, nem alszunk, ott leszünk mindig a helyünkön. Van egy igazán dolgozni kivánó vezérünk, tiszteletre méltó vezetőségünk s egy lelkes kis gárda, mely nem retten vissza