Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-03-06 / 53. szám
Ára 2 korcsa fizenhatodik évfolyam 53. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Hegyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. V asárn ap Pápa, 1921 március 6. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Sálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség it Kiadóhivatal ...... jj Ker. Memzetl nyomda » K KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. KK | KK Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. KK Fölhívás a Bencés Főgimnázium Deáksegélyző Egyesületének megalakiíása ügyében. Az a hatalmas és nemzetmentő gondolat, amely sokaknak lelkében már annyi idő óta él, ,a bencés főgimnázium Deáksegélyző Egyesülete már a megvalósulás stádiumában van. A pápai bencés főgimnázium volt tanítványai és jóakarói, egyrészt hogy hálájukat és szeretetüket az intézet és ifjúság iránt kifejezzék, másrészt pedig, hogy a magyar jövőt, a magyar ifjúságot támogassák, egy nagyméretű Segélyző Egyesület alakításával akarják nevüket az utókor előtt emlékezetessé tenni. Van ugyanis a főgimnáziumban egy segélyző egyesület, a Szulpic Egyesület, melyet szegénysorsu tanulók támogatására néhai Bdnovics Szulpic bencés tanár egész vagyonának odaajándékozáeával megalapított. Hogy ez az intézmény és ennek tagjai mennyi jót tettek a szegénysorsu tanulókkal, azt talán fölösleges is emlékezetbe idézni, hisz' mindenkinek a lelkében él ez, aki csak általa valami jóhoz jutott. A múltban alakult intézmény uj, nagyobbfoku kifejlesztését nagyon sok ok teszi szükségessé. Az intézet 1911-ben főgimnáziummá bővült és tanulóinak száma egyre növekszik. A kis Szulpic Egyesület mindig kisebb és kisebb részét tudta az intézet seegénysorsu tanulóinak ellátni. A pénz elértéktelenedése szintén érzékenyen sújtotta. Mig azelőtt az intézetnek majdnem minden tanulója kaphatott könyvet, ma már a beszerzés csak a legszükségesebbekre szorítkozhatni, mert a kis alaptőke alig nyújt számottevőbb kamatot. A középosztály elszegényedett, a munkásosztály sem jutott jobb helyzetbe és igy csak szaporodnak azok, akik segítségre szorulnak. Elszomorodva kell látnunk, hogy ifjuságunk testileg lerongyolódik és attól félünk, hogy az anyagi nyomorúság lelki betegségekbe is dönti. Ha az intézet több jót tudna tenni ruhában, ellátásban, vagy más akármiben, segítségére lehetne az ifjúságnak, sokkal több volna a mód arra, hogy közvetlenebbül vezethesse tanulóit és a jó ügynek már eleve lekötelezze őket. Nemcsak a vidéki szegény ifjúság sorsa lebeg szemünk előtt. A városi középosztály ifjainak megmentése is különös gondunk. A középosztály anyagilag tönkre ment, fiait nem tudja egyetemre, főiskolákra küldeni. Most csak ábrándozva gondolunk arra, milyen jó volna, ha ini egyetemi tanulmányaikban segélyezhetnénk őket. Hányat tarthatnánk meg a jó uton. Hány derék férfiút nevelhetnénk fel és hányat ragadhattunk volna vissza a destrukció karjaiból I Gondoljunk a jövőre, mely sötét, melyet csak a becsületes ízigvérig magyar intelligencia menthet meg. Mindezek a gondolatak a volt tanítványokban és az intézet barátaiban szent és erős elhatározásokat kellettek. Elhatározták, hogy a Szulpic Egyesületet nagyszabású intézménnyé fejlesztik ki. Pápa város társadalma megértette a hívó szót és önként sietett támogatásával. Az önként felajánlóit edényeken, bútorokon és felszerelésen kivül már szép összegű pénz is jött össze. De mindez kevés a szükséghez képest. A tervelgetések ideje lejárt. A mult kiesett hatalmunkból, de a jövő a mienk. Számítunk a volt tanítványoknak áldozatkészségére, volt intézetük iránt való tiszteletére. Az alapszabályok fő pontjai ugyanazok maradnak, mint amelyeket 1869ben a kultuszminiszter jóváhagyott és amilyet Kruesz Krizosztom főapát áldásával bocsátott útjára. A segítő Egyesületnek négy osztálya lesz: a könyvsegélyezés, a ruhasegély-alap, a deákmenza-alap és az egyetemi segély-alap. Az Egyesület vezetősége a világi volt tanítványokból, jóakarókból és az intézet tanáraiból alakul meg. Az Egyesület alapitó-tagjai azok, akik legalább 1000 K-t pénzben, vagy értékben letettek, rendes tagjai, akik 100 Kval évenkint hozzájárulnak, jóltevöi, akik bármivel segítik. Szent és erős a hitünk, hogy mindnyájan, akik ebben az intézetben jártak, akik vele kapcsolatban voltak, akiknek lelkében él az itt belecsepegtetett idealizmus, segítségére sietnek méltó adományaikkal a Segélyző Egyesületnek és vele a magyar jövendőnek. Ebben az ügyben ma d. e. 11 órakor előzetes megbeszélést tartunk a bencés főgimn. dísztermében, melyre az összes volt tanítványokat és érdeklődőket tisztelettel meghívjuk. Okollcsényi József Dr. Kocsis Lénárd Varga József. ü Budapest, márc. 5. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter beterjesztette a francia köztársasággal a háború előtti adósságok rendezéséről szóló magyar-francia konvencióról szóló törvényjavaslatot, valamint az indemnitás meghosszabbításáról és a söradó fölemeléséről szóló törvényjavaslatokat és kéri a Házat, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat az osztályok mellőzésével tárgyalja le. Ezután áttértek a napirendre: az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslathoz elsőnek Somogyi István szólalt föl. Az utóbbi huszonöt év politikája az oka annak, hogy az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat a Ház asztalára került. Ezalatt az idő alatt két politika volt: az egyik a hivatalos, a másik pedig, amit a nép csinált. A kommunizmus bukása bebizonyította, hogy a politikában a népit nem szabad számításon kivül hagyni. A törvényjavaslatban nem lát semmit, ami a közszabadságok megsértését jelentené. A javaslatot elfogadja. Kerekes Mihály nem tudja eliíélni azt a forradalmat, amely a nemzeti eszme jegyében zajlott le. Nincs bizalommal a törvényjavas'aí iránt. A törvényjavaslat célja az, hogy azokat, akik^ Marx elvét vallják, a puskacső elé állítsa. Meg kell büntetni azokat, akik a nemzeti hadsereg ellen lázítanak. A javaslatot nem jogadja el, mert rossznak és hibásnak tartja s igy korrigációra szorul. Rröhle Vilmos utal beszédében arra az évtizedes külföldi sajtóhadjáratra, amely állandóan csak gyalázatot és rágalmat szórt ellenünk. Ennek a sajtóhadjáratnak az volt a célja, hogy a magyar nemzetet tönkretegye. Ez a sajtó sohasem figyelte azt, hogy mi történt Magyarországon és mi nem és sohasem korrigálta tendenciózus híreit, ha cz a céljainak nem felelt meg. HaUj talmas adatokat sorol fel arról, hogy a külföldi sajtó évtizedeken át milyen ferde színben irt Magyarországról. Nem a fegyverrel győzték le Magyarországot, hanem ez a magyar ellenes külföldi sajtópropaganda. A javaslatra szükség van, azért azt elfogadja. Az elnök jelenti, hogy ötven képviselő a sürgőség kimondását kérte a javaslatra. Minthogy azonban közülük csak negyvennyolcan voltak jelen, a sürgősséget "nem lehetett kimondani. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 10 órakor tartsa. A nemzetgyűlés igy határozott. Nagyatádi Szabó István földmivelésiigyi miniszter Pallavicini György őrgrófnak február huszonnegyediki beszédére reflektált és megállapította, hogy Pallavicini igen erős kritikát gyakorolt a íakormánybiztossággal szemben. A tisztviselőkre tett megjegyzéseit, amennyiben ezek a fakormánybiztosság tisztviselőire vonatkoznak, visszautasítja. A kényszerkitermelés még életben van, mert szükség van rá. Ha a helyzet megengedi, a fakormánybiztosságot azonnal meg fogja szüntetni. Pallavicini György őrgróf válaszában kijelentette, örül annak, hogy a miniszter megigérte, hogy a fakormánybiztosságot meg fogja szüntetni. A beszédében érintett dolgokra vonatkozólag készscggel áll adatokkal a miniszter rendelkezésére. Szünet után Berky Gyula interpellált a baranyai kérdés ügyében. Ismerteti a baranyai helyzetet. A szerb népben sok olyan vonás van, amelyek alapján meglehetett volna velük egyezni, ő több képviselőtársával együtt elhatározta, hogy a nyár folyamán Belgrádba utaznak és a baranyai területekre, hogy ott a helyzetet tisztázzák. Ezután a következő interpellációt terjeszti elő: Hajlandó-e a külügyminiszter az illetékes szerb tényezőkkel tárgyalásokba bocsátkozni aziránt, hogy a baranyai megszállott területek magyar állami közigazgatás alá kerüljenek és addig is, amig hozzánk visszakerülnek, hajlandó-e a vasutforgalom helyreállítása ügyében a szükséges lépéseket megtenni, hajlandó-e odahatni, hogy a megszállott területen lévő rokkantak, hadiözvegyek, árvák és tisztviselők sorsa rendeztessék; hajlandó-e odahatni, hogy az általános amnesztia-rendelet és a társadalmi béke a magyar állam bevonásával a fölszabaduló területekre nézve is biztosittassék; hajlandó-e képviselőkből álló bizottságot küldeni Baranyába, hajlandó-e a Baranyában történtekről szóló ujságközleményeket a tárgyilagosság keretei közé szorítani? juhász Endre a felekezeti és községi tanítók, tanitóözvegyek és árvák ügyeinek gyors elintézését sürgette, ami Vass József kultuszminiszter válaszában kilátásba is helyezett. — Juhász Endre ezután a földmivelésügyi minisztert interpellálta, hogy hajlandó-e a Dunántúl egyes vidékein fölöslegben lévő tenyészállatokból az ország kipusztított részeire szabad forgalmi árban átadni, amit a földmivelésügyi miniszter meg is igért. L'.reky Károlynak a pénzügyminiszterhez intézett interpellációja után Túri Béla dr. interpellálta a külügyminisztert Mayr dr. osztrák kancellár legutóbbi expozéjával kapcsolatban. Az osztrák kancellár olyan kijelentéseket tett, amelyek alkalmasak Magyarország és Csonkamagyarország népének izgalomban tartására. Kérdi a külügyminisztert, hajlandó-e a Nyugatmagyarország ügyében megindult tárgyalásokról tájékoztatni a nemzetgyűlést és arról, hogy milyen alapon folynak ezek a tárgyalások és mi eredményük van eddig. Gratz Gusztáv külügyminiszter hoszszabb beszédben válaszolt. Az osztrák kancellár tegnapi beszédében kijelentette, hogy az osztrák kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy Nyugatmagyarország kérdését további vita tárgyává tenni nem lehet és a két állam közötti tárgyalásoknak csak a határkiigazitás és átadás niódozalainak kérdésére kell szorítkoznia. Ma egy nem hivatalos jellegű táviratot kapott, amely szerint a nagykövetek tanácsa a nyugatmagyarországi kérdésben arra az álláspontra helyezkedett volna, hogy az Ausztria és Nyugatmagyarország közölt folyó tárgyalások csak olyan kérdésekre vonatkozhatnak, amelyek a saint-germaini és trianoni békeszerződésekkel nincsenek ellentétben, továbbiakról nem lehet szó. Nem hiszi, hogy a nagykövetek tanácsa valóban ilyen határozatot hozott volna, mert ez homlokegyenest ellenkezik azzal az állásponttal, amelyet a nagykövetek tanácsa január 13-iki, illetve 23-iki jegyzékében tudomásunkra hozott. Aki figyelemmel áttanulmányozla ezeket a jegyzékeket, az nem lehet kétségben aziránt, hogy az antant által kivánt tárgyalások milyen alapon indultak meg. Ott, ahol az uj határokat cthnografia okok kivánják, a magyar kormánynak engedményeket kell tenni, mert eziránt az antant a kísérőlevélben kötelezettséget vállalt. A kísérőlevél a két állam közötti tárgyalásokban nem bir gyakorlati jelentőséggel, mert az osztrák kormánnyal diszkussziót folytatunk a trianoni és a saint-germaini békeszerződés keretén kivül eső dolgokról is. Ragaszkodnunk kell NyugatA Keresztény Munkásegyesület nta délután 3 órakor tartja « i 1 ' 1 •• \ ' JLL Mí? 8» - alakuló közgyűlését. A Munkásegyesület vezetősége felkéri volt tagjait, hogy ma, vasárnap délelőtt fél 10 órakor jöjjenek össze az egyesület helyiségébe, ahonnan az egyesületi zászló alatt fölvonulnak 10 órakor a főtemplomban tartandó istentiszteletre. 9 külügyminiszter nyilatkozik a nyugatmagyarországi tárgyalásokról.
