Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-07-13 / 156. szám
Tizenhatodik évfolyam 166. szám Vasá rn ap Páp a, 19 21 julius 1 3. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Évtizedek küzdelmeinek ütközőpontja, a magyar politikának egy emberöltőn keresztül hangoztatott sarktétele, melyre esküdött minden politikus, kinek a Béccsel kötött kényszerházasság kötelékei kényelmetlenek voltak: az önálló magyar jegyintézet megalakult. Nem jegybank ugyan, hanem államjegyeket kibocsájtó államszerv, de végeredményében mégis ugyanazt jelenti, ami oly sokáig volt álma a független magyar állameszme hiveinek, eszköz, mely gazdasági önállóságunk első feltételét képezi. Első lépés ahhoz, hogy abból a káoszból, amit az utódállamok pénzügzi likvidációja néven ismer a világ, a magunk lábán bonyolódjunk ki. S mint mikor járni tanul újra a a nagy betegségből lábrakelt kedves beteg, szeretettel vegyes féltő aggódással lessük, hogy lépései nem lesznek-e már az első mozdulatnál bizonytalanokká, hogy nem zuhanik-e végig az első lépésnél a földön összezúzva önmagát és összezúzva az érte aggódok minden feslő reménységét. De ezt a mozdulatot, -^elvtől annyira függ közeli és távoli jövendőnk, mely alapköve kell hogy legyen egy eljövendő korszak gazdasági, kulturális és állami életének, erős kezek irányitják, a pénzügyi tehetségek legjobbjai állanak őrt mellette, hogy mellékvágányokra ne terelődjék az utja, hogy ne kelljen csalódásaink sorába eggyel többet és talán végzeteset iktatnunk. S mert van hitünk abban, hogy gazdasági önállóságra képes nemzet vagyunk és mert becsületesen szemébe néztünk azoknak a nehézségeknek, amelyekkel számolnunk kellett és mert tudjuk azt, hogy meghalni nehéz és fájdalmas, de élni még fájdalmasabb és nehezebb, de dicsőbb is. hinnünk kell azt is, hogy ez az uj jegyintézet nem mankó lesz, mellyel keserves létünket támogatjuk, hanem biztos és erős láb, mellyel átléphetünk egy jobb kor rég óhajtott küszöbén. Most már annyit fogunk érni, amennyit belső munkánk, termelésünk, konszolidációnk és élni akarásunk ér, ezek az értékek pedig, ha" nehezen és küzdelem árán is, de kiverekedik maguknak az uj Mekkának, Zürichnek elismerését is. Addig koplalunk és kínlódunk, de talán már nem olyan sokáig, hogy el kellene miatta vesznünk. (S.) Felelős szerkesztő : NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) "Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Huszár Károly interpellációja a hadifoglyok hazahozatala érdekében. A nemzetgyűlést ma d. e. 11 órakor Rakovszky István házelnök nyitotta meg. Jelenti, hogy Apponyi Albert gróf 6 heti szabadságot kér a nemzetgyűléstől. A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Róbert Emil pénzügybizottsági előadó jelenti, hogy a kormány december hó végéig szóló indemnitást kér. Elnök jelenti, hogy Huszár Károly és Csernyus Mihály nemzetgyűlési képviselők sürgős interpellációkra kértek és kaptak engedélyt. A ház 1 órakor tér át az interpellációkra. Csizmazia János személyi ügyben felszólal és kijelenti, hogy Ruppert Rezső tegnapi „ielszólalásainak adatai valótlanok, Ö az Igazság kiadóhivatalától kapja a fizetését. Senki meg nem tilthatja, hogy nemzeti alapon ne szervezze a munkásságot, ugy látja, hogy Ruppert tegnapi felszólalásával a Conti-utcát akarja védeni. Ruppert Rezső személyes megtámaatatás cimén szólal fel, kijelenti, hogy tőle távol állt a Conti-utca védése. A nemzetgyűlés az állami kislakásokról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásában elfogadja. Egyúttal elfogadja a törvényjavaslattal Czettler Jenő határozati javaslatát. Azután az üzleti záróráról szóló törvényjavaslatot Róbert Emil előadó ismerteti. A törvényjavaslat felhatalmazást ad a miniszternek, hogy a zárórát rendeletileg szabályozza. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el. A javaslathoz Szabó József (budapesti) szólal fel, kéri, hogy a zárórát élelmiszerüzleteknél este 7 órában, egyébb más üzleteknél 6 órában állapítsák meg. Jobb szerette volna, ha a kereskedelemügyi miniszter nem rendeletet, hanem már kész törvényjavaslatot hozott volna a ház elé. Erre vonatkozólag javasolja, hogy nyitás reggeli 7 óránál előbb ne lehessen. Szükségesnek tartja az alkalmazottaknak az étkezési időt és a vasárnapi teljes munkaszünetet. Utal e tekintetben a Szent Istvánmpx törvény szigorú megtartására. Felemliti a pénzintézeti tisztviselők szomorú helyzetét, az osztott munkaidő ellen szól. Hegyeshalmi Lajos kereskedelemügyi miniszter röviden szól a törvény javaslathoz és annak elfogadását kéri. Válaszul Szabó József javaslatára vonatkozólag kijelenti, hogy az élelmiszer üzletek záróráját 7 óra, egyéb üzleteknél pedig 6 órában rendeli el. A pénzintézeti tisztviselők helyzetének kérdésével foglalkozva kijelenti, hogy az érdekelt igazgatóságokkal rövid időn belül értekezletet biv egybe és reméli, hogy rövid időn belül módjában lesz a tisztviselők helyzetének orvoslása és arra minden lehetőt meg fog tenni. Bejelenti, hogy a következő ujabb javaslatokkal lép a nemzetgyűlés elé: az ipari és kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról, továbbá a kereskedelmi alkalmazott nők és fiatalkorúak védelméről. A kézműipar szabályozásáról, a tisztességtelen versenyről, valamint a kereskedelmi alkalmazott nők és fiatalkorúak testi épségéről. A cimer használati dija felemeléséről szóló törvényjavaslatot Eörffy Imre előadó ismertetése után vita nélkül fogadják el. Az őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot Eörffy Imre ismerteti. Jól tudja, hogy a nemzetgyűlés' nem fog kitérni az ebben a javaslatban rárótt kötelezettség alól sem. A nemzetgyűlésre két feladat vár: először, hogy a mai. mezőgazdasági forgalomról a szabadforgalomra térjen át, másodszor, hogy biztosítsa azt a szociális feladatot, amelyet az ellátatlanok szükségletének biztosítása megkövetel. Teljes elismeréssel kell adózni a gazdatársadalomnak, amely éveken át egyoldalúan viselte el a nagy terheket. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. Az első felszólaló Cserti József. — A törvényjavaslat neve helytelen, mert ez nem forgalmi adó, hanem fogyasztási adó. Helyteleniti, hogy a hatalmasok s az erősek vállaira nem raknak terheket, hanem megint csak a szegény embernek kell mindent elviselnie. Ennél antiszociálisabb javaslat még nem került a nemzetgyűlés elé. Az ellátatlanok kérdését ugy véli megoldhatónak, hogy az egyenes adó alakjában mindenkire adófizetői teljesítményének arányában adót vessenek ki. A törvényjavaslatot elfogadja. Elnök a legközelebbi gyűlést holnap 10 órára tűzi ki, majd 5 perc szünetet rendel el. — Szünet után Huszár Károly sürgős interpellációjára tértek át. Huszár Károly a mai ülésen a következő sürgős interpellációt intézi az összkormányhoz: Hajlandó-e a kormány hozzájárulni ahhoz, hogy a nemzetgyűlés a következő kiáltványt intézze a világ összes parlamentjeihez?:
