Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-12 / 155. szám

9 PÁPA ÉS VIDÉKE 192:1' futiles 12. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a javaslatot és Czettler határozati javaslatát fogadja el. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter eiismeri, hogy a 300 millió elég kevés arra, hogy a lakásínség enyhittessék, de figyelembe kell venni azt is, hogy a leg­égetőbb szükségen ezzel is segítve van, reméli, hogy a pénzügyminiszter nagyobb összeget is fog áldozni erre a célra, de a vaggon­lakók helyzetén ezzel is segítve van. A munkanélküliségről szól ezután és megállapítja, hogy munka van, de a mun­kások válogatosaka munka megválasztásában. Rámutat arra, hogy a bányászok egy jelen­tékeny része aratási és egyéb mezőgazda­sági munkára ment és ezáltal a naponkénti termelés 500 vaggonnal csökkent; kivihe­tetlennek tartja, hogy a kislakások mellé 600 négyszögöl kert kerüljön kiosztásra, mert ehhez nincs elég földterület. Legfontosabb az, hogy gyorsan segitsünk a munkanélküli­ségen és a lakásínségen. A munkanélküli segélyt azonban veszedelmesnek tartja. Czettler javaslatát elfogadja. Ezután a nemzetgyűlés a javaslatot ál­talánosságban elfogadja és áttér a részletes tárgyalásra. A 2-ik szakasznál Cserti újból kéri határozati javaslatának elfogadását, a Ház elveti. A 3-ik szakaszt a Ház változatlanul logadja el. Ezzel a javaslat részleteiben is Budapest, jul. ll.A Tisza-pör mai tárgyalásának megkezdése előtt a védők hosszabb megbeszélés folytattak, hogy miképpen bírálják el a vádelejtés folytán megváltozott helyzetet. A tárgyalás megkezdésekor az elnök bejelenti, hogy amikor szombaton az ügyész a vádat elejtette, ugyanakkor Hókay Bán László megesketése kérdésében a védelem nem tehette meg előterjesztését. Fényes László: Semmiségi panaszt jelentek be, mert a vádelejtés alkalmával nem tehettem meg kijelentéseimet és amiért a törvényszék elutasította Almássy Denise grófnő pótmagánvádját. A közvádló ügyész vádelejtése után a sértettnek megnyilik a joga, hogy átvehesse a vádat. A biróság az ügyben vissza is vonult tanácskozni anélkül, hogy a védelem előterjesztéseit meghallgatta volna. Engem is igen súlyosan érint ez a pör és nem tartozom ama vádlottak közé, akik boldogan mosolyognak, amikor az ügyész elejti a vádat. Én végig akarom küzdeni ezt a pört, hogy ne legyen az országban egyetlen ember sem, aki azt hihetné, vagy állithatná, hogy részem van Tisza István gróf meggyilkolásá­ban. Ha az egészségem teljesen tönkre is megy, ezt a pört végig akarom küzdeni. — Nekem tehát az a jogos érdekem, hogy mindenkit meggyőzzek az országban arról, hogy én Tisza István ellen, akinek ma is politikai ellenfele vagyok, de akinek már­tirsága előtt hódolattal hajlok meg, kezet nem emeltem. Ezért sérelmes rám az ügyész határozata. És azt akarom, hogy ha majd a per további folyamán az ügyészség elejtette ellenem a vádat, jogosítva legyen Almássy Denise grófnő jogi képviselője a vádat át­venni. A királyi ügyészség és a nagyságos elnök ur a per elején kimondották, hogy el­ismerik ugy a Tisza-család, mint Almássy letárgyaltatván, elnök 5 perc szünetet ren­delt el. Szünet után az elnök napirendi javas­latot tesz, a Ház kimondja, hogy holnap délelőtt 10 órakor a mai napirenddel tart ülést. Frühwirt Mátyás a földhaszonbérleti uzsora megszüntetése tárgyában beadott indítványait okolja meg. Ezután Ruppert Rezső terjeszti elő sürgős interpellációját az összkormányhoz. Interpellációjában azt kérdi, hajlandó-e a kormány a jelenlegi sajtófőnököt állásából azonnal elbocsájtani? hajlandó-e a polgári egyéneket a katonai bíráskodás hatásköre alól teljesen kivenni ? hajlandó-e az Igazság cfmő lap alapitási aktáit a Ház asztalára le/enni? Hajlandó-e odahatni, hogy a bank­gassei milliók nyilvánosan elszámoltassanak ? Tomcsányi Pál igazságügyi miniszter az interpellációra kijelenti, hogy nincs abban a helyzetben, hogy az interpellációra vála­szoljon, mert az az öszkormányhoz van in­tézve és a miniszterelnök fog reá válaszolni, aki most nincs jelen. De nincs módjában azért sem válaszolni, mert Ruppert rendkivül súlyos vádakat hoz fel egyes miniszterek ellen, amelyeket ő most hall először,-de már most kijelenti, hogy minisztertársainak nincs és nem is lehet takargatni valója. A mi­niszter szavait a kormány-pártok éljenzéssel, az ellenzék zajjal fogadták. Ezzel az ülés SA 3-kor véget ért. Denise grófnő jogi képviselőjének egyen­jogúságát, mert a grófnő ellen is bünt kö­vettek el. Éppen ezért nem volt okaakiráiyi törvényszéknek Almássy Denise grófnő jogi képviselőjét a magánvád felvételétől elutasí­tani. A főtárgyalás a legteljesebb nyilvános­ság előtt folyik és a sértett képviselői nem azért vannak itt, hogy — mint a nagyságos elnök ur kijelentette — a nyilvánosság teljes legyen, hanem hogy a magánvádat átve­hessék. — A harmadik semmiségi okom pedig az, hogy amikor a vád elejtése után volt vádlottársamnak és jogi képviselőjének meg­adta a szót, nekem nem. A tárgyalás eddigi folyamán, ha egy tanu vallomást tett és ez a vallomás nem is vonatkozott mindegyik vádlottra, az elnök fölszólított minden vád­lottat, hogy van-e kérdése a tanúhoz, illetve tegye meg észrevételeit a tanu vallomására. Igy tehát megállapította az elnök ur, hogy a hozzászóláshoz egyenlő jogunk van. Nem mindegy, hogy ki beszél és mikor beszél, ezért jelentek be semmiségi okot. Elnök: A semmiségi ok elbírálását nem tárgyalom, ez a felsőbíróság dolga. A meg­okolásra vonatkozóan azonban szükségesnek tartom hangoztatni, amit itt ki is jelentettem, nehogy valaki azt higyje, hogy én bárkinek jogát sérteném. Isten és ember előtt vállalom a felelős­séget azért, amit tettem. Nem személyre való tekintettel hozta a tör­vényszék a határozatát, mert bármilyen ügy­ben, bárki lett volna itt, a törvényszék a büntető perrendtartás értelmeben határozott és én is igy jártam el. Másnak nincs joga tehát felszólalni, csak aki ellen a vádat elej­tettük. Most pedig felszólítom a védő urakat, tegyék meg előterjesztéseikei Hókay Bán László megesketése dolgában. Gál Jenő dr.: Kijelentem, hogy a biró­ság megszüntető határozatában megnyug­szom. A védelem nevében, azonban bejelen­tem, hogy amikor az ügyész ur a vádnak ama tanúit, akiknek vallomására a vád emel­tetett, hamis tanuknak bélyegezte, ez a ki­jelentés bennünket, védőket is érint. Ha itt hamis tanuk vonultak fel és ezek frivol já­tékot űztek az igazságszolgáitatással, ezt a kompiottoí, ami itt történt, leleplezni kötelesek. Kérem a bíróságot, idézze be tanúnak Friedrich Istvánt, Polónyi Dezsőt és Baksay Miklós dr.-t, akik itt bizonyítani tudják, hogy kik álla-. nak a hamis tanuk mögött és kik biztatták fel ezeket hamis tanúvallo­másra. Friedrich István tett ugyan bizonyos nyilatkozatot, de amit mint vádlott nem te­hetett meg, azt mint tanúnak kötelessége lesz­az igazsághoz hiven elmondani. Elnök a tárgyalás folytatását rtolnap dfi e. 9. órára tűzte ki. . •• i _ Mm conductus HíraJjigalL Budapest, jul. lí. Winmsch­graetz Lajos herceg vádjai egyre na­gyobb hullámokat vetnek. Az ügy leg­újabb fordulata, hogy P. Ábrahám Dezső, a Károlyi-kormány volt igaz­ságügyi államtitkára, volt szegedi mi­niszterelnök, akit Windischgraetz azzal vádol, hogy Károlyi hazaáruló jelen­téseit a Svájcban tartózkodó ántánt politikusoknak adta át, szombaton meg­jelent az igazságügyminisztériumban : és a következő kérést terjesztette elő: .4 kormány adjon salvus con­ductust gróf Károlyi Mihály­nak, Szende Pálnak, Jászi Oszkárnak, hogy személyes szabadságuk biztonsága mel­lett hazajöhessenek, vallomást tehessenek és előterjeszt­hessék ellenbizonyitékaikat. Ábrahám Dezső szerint ennélkül a három val­lomás nélkül a rendkívüli súlyos haza­árulási vád, sem pedig annak ellen­kezője nem bizonyítható. Éppen ezért feltétlenül ragaszkodik Ká­rolyi kihallgatásához. Az igazságügyminiszteriumban az elő­terjesztett kérelemre azt a választ-adták, hogy miután a hazaárulási per lefoly­tatásával az ügyészséget bizták meg, terjessze elő kérését az ügyészségnél. Ábrahám Dezső ennek kapcsán még a szombati nap folyamán megjelent dr. Sztache Gusztávnál, az ügyészség vezetőjénél, akinek tanácsára Írásban fogja megismételni az igazságügy­minisztériumban előterjesztett kérelmét. fi stockholmi magyar KSvet a suéd és a dán Királynál. Stokholm, jul. 11. Bornemissza Gyula báró magyar követ ma Dániá­ban és Norvégiában tett hivatalos út­járól visszatért Stokholmba. Borne­missza báró kijelentette, hogy meg­bizó-levelének átadása alkalmával Ke­resztély svéd király, valamint Haakon dán király élénken érdeklődött a ma­gyar viszonyok iránt. A dán és a nor­vég sajtó rokonszenves hange" foglal­kozott a magyar követ au^ciiciájával. A Tisza-pör mai tárgyalása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom