Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-01 / 48. szám

Tizenhatodik évfolyam 48. szám Kedd Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . 200 K Hegyed évre . 100 K Egy hóra .... 3 5 K Egyes szám ára 2 kor. Ara 2 korona Pápa, 1921 március I. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség íj Kiadóhivatal ii Ker. Nemzeti Nyomda 38 38 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. 18 ss 1 88 SS Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. SS SS Újra együtt.. . Újra együtt lesz a bátor kisded csa­pat, melyet a szomorú emlékű 19A9 március 21. gépfegyver- és puskaropo­gással kergetett széjjel, mert örök har­cot hirdetett és tanított a destrukció ellen a forradalmak lázában, mert ön­tudatosan szervezkedett feltartóztatni a forradalmak óráját, megmenteni az ok­talan, félrevezetett keresztény magyar­ságot. Az őszirózsás foradalom alélt— ságában találta városunk keresztény társadalmát is és a félrevezetésre alkal­mas jelszavak jelentékeny tábort gyűj­töttek a részben még titokban működő destruktiv vezérkarnak. És mikor sokan forradalmat ünnepeltek, segédkart nyúj­tottak sokan öntudatlanul a nemzet­romboláshoz, egy kisded bátor csapat liiven múltjához, hagyományaihoz, riein­zetiszinils Máriás lobogót lengetett ke­zében és büszke ellenálást hirdetett Károlyi bomlott agyú vigéceinelc. Ke­resztény Magyarországot hirdetett, mikor ezért gúnyos mosoly volt a válasz, keresztényszociálizmusttanitotl, prédikált mikor a marxista szociálizmus őrülete uralta a kedélyeket. Az elszánt hős csapat elbukott végül, mert egyedül ál­lott, fegyver, muníció nélkül, mert 919 március 21. már nem türt ellenállást többé. A pápai Keresztény Munkás­egyesületet végül az ellenség dulla fel, kifosztotta, tönkre lette helyiségeivei, bútorával, vagyonával együtt, mert azt hitte: vele az eszmét, a tiszta ideált temetheti el. De a halál után feltáma­dás következett, a megtépett, de meg­dicsőült zászlót, melynek igazságát iga­zolta az idő, már másfél év óta fennen lengeti a szél; sajnos, csak . Csonka­magyarország határai között. Az eszme újra él, de megtagadása halált, gyászt, pusztulást, Csonkamagyarországoí hozott nekünk. A Keresztény Munkásegyesület, me­lyet az átkos emlékű proletárdiktatúra teljesen összezúzott, nem tudott fel­támadni a zászló megdicsőülésekor, elhelyezést, egyesületi helyiséget keresett napjainkig. Es ma örömmel halljuk, feltámadás készül: a kis csoport újra munkába áll, a keresztény hazafias munkásság otthont készít magának, hogy siessen kivenni a részét a munkából, melytől e nemzet sorsa, munkáinak jövője, megcsonkított hazánk feltáma­dása függ. Mi a magunk részéről Isten áldását kérjük munkájukra; az a szellem, mely ezen egyesületet átjárta a múltban, tegye naggyá, hatalmassá a jövőben. * Itt említjük meg, hogy a Keresztény Munkásegyesület f. hó 6-án, vasárnap délután uj helyiségében, Szentilonai-utca 12. sz. alatt, melyben egykor már mű­ködött, alakuló közgyűlést tart, melyre e helyről is felhívjuk városunk keresz­tény társadalmának figyelmét. — Ugyan­csak itt közöljük, hogy az egyesület vezetősége felkéri mindazokat, kiknél az egyesület régi bútoraiból vagy bár­minemű vagyonából bármilyen tárgy ideiglenesen elhelyezve volt, hogy azo kat minden további felszólítás néikiil az egyesület helyiségébe (Szentilonai utca 12. sz.) visszaszállítani szíves­kedjenek. Montenegró! lázadás a szerbek ellen. Budapest, febr. 28. Valonai jelen­tés szerint Podgorica városának lakos­sága fellázadt a szerbek uralma ellen. Heves harc fejlődölt ki a montenegrói és jugoszláv csapatok között. Antivári felől ágyútüzelés hallatszik. A nemzetgyűlés mai ülése. A külügyminiszter válaszol Hegedűsnek. Budapest, febr. 28. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 óra­kor nyitotta meg Pakovszky István elnök. — Gratz Gusztáv külügyminisz­ter személyes megtámadtatás cimén szólal föl. Hegedűs Györgyöt is felem­iitette szombati beszéde során, hogy tagja volt a szabadkőműves páholyok­nak. Ő 1906.-ban néhány barátja un­szolására csakugyan belépett a szabad­kőművesek közé, de mikor a köztük uralkodó szellemet megismerte, néhány hét múlva ki is lépett közülük. Giesswein Sándor személyes megtá­madtatás cimén szólal föl. Hegedűs György szombati beszédében megtá­madta a zsidókérdésről mondott be­széde miatt és azt mondotta, hogy ezt a beszédet elmondhatta volna Löw Immánuel, de nem egy keresztény főpap. Megállapítja, hogy ő lényegében ugyan­azt mondotta a zsidó kérdésről, mint egy nála sokkal nagyobb egyházi méltóság, Csernoch János hercegprímás mondott el a Pester Lloyd munkatár­sának. Hegedűs álláspontja ellenkezik a keresztény felfogással. Erre vonat­kozólag csak a német jezsuitákra hivat­kozik, akik a zsidó kérdés ilyetén való tárgyalását károsnak és megenged­hetetlennek tartják. Baj volna, ha a fekete páholyok terjednének. A kormány helyesen tette, amikor a páholyokat feloszlatta, mert titkos társaságokat nem szabad tűrni, de tovább kellett volna mennie és fel kellelt volna oszlatni minden titkos társaságot. Ő helytelen­nek tartja a zsidóKérdésnek a faji térre való áttolását, mert akkor csak a kis­zsidókat ütik, a bankzsidókat pedig felemeljük és hizlaljuk. Tiltakozik az ellen, hogy a keresztény felfogást ellen­tétbe helyezzék a liberalizmus szelle­mével. Hegedűs György: Nincs semmi oka arra, hogy abból, amit Giessweinre vonatkozólag mondott, bármit is vissza­vonjon. Nincs még egy keresztény pap az országban, aki, ugy beszélne, mint Giesswein. Különben Giesswein is 25 évvel ezelőtt egészen másképp beszélt. Akkori irásai egészen mást bizonyítanak. Giesswein több éven át tagja volt a zsidó Galilei körnek. Gleswein kijelenti, hogy sohasem volt tagja a Galilei körnek, csak a Társa­dalom-tudományi Társaságban tartott néhány előadást. Ezután áttértek a napirendre: az állani italjövedékről szóló pénzügy­miniszteri javaslat tárgyalására. Erödi Harrach Béla ismertette a javaslatot. A javaslathoz elsőnek Kerekes Mihály szólalt föl. Jobban szerette volna, ha ezt a javaslatot nem tárgyalják. A tör­vényjavaslatot különben általában tár­gyalás alapjául elfogadja. Holier József felliivja a kormány fi­gyelmét, hogy a törvényjavaslat ked­vezményeiben a gazdaságilag erős és erkölcsileg meg nem bizható elemeket ne részeltesse. Részletes észrevételeit a törvényjavaslat részletes tárgyalás al­kalmával fogja előadni. Szterényi Józef báró személyes kér­désben való felszólalása után Henczer József kifejti, hogy italmérési jogot csak azok kaphassanak, akik a közerkölcsök­nek, a hazának és a társadalomnak tesznek szolgálatot. Ereky Károly: Az 1920. évi 14. t-c. felhatalmazást adott a kormánynak, hogy költségvetés nélkül intézze az ország sorsát. Ezzel olyan jogokhoz jutott, amelyek az országra nézve egye­nesen károsak lehetnek, ilyenek például a cukor, petróleum, só kezelésére vo­natkozóak. A törvényjavaslatot nem fogadja el. — Be/tárd Ágoston munka­ügyi- és népjóléti miniszter személyes kérdésben szólal föl. Valaki a hosszú kormáiiyprogramm-vitában azt mondotta, hogy ő azt mondotta volna, hogy un­dorodik a munkásságtól. Kijelenti, hogy ilyen kijelentést ö sohasem tett. Az elnök ezután napirendi indítványt tett. Indítványára kimondotta a nemzet­gyűlés, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt tiz órakor taríja s annak napi­rendjére az állami itaijövedékről szóló pénzügyminiszteri törvényjavaslat tár­gyalását és a mentelmi bizottság je­lentését néhány mentelmi ügyben tűzi ki. Az ülés két órakor ért véget. Mm züBaryiísok törtek ki Moszkvában. A katonaság megtagadta az . engedelmességet. .. Bécs, febr. 28. A Lett Távirati Ügynökség moszkvai külön levelezője je­lenti Moszkvából :Tegnap M.OOOmunkás, — köztük az államnyomda személyzete is — sztrájkba lépett. Követelik a kenyéradagok emelését, a polgári sza­badságjogok helyreállítását és az aikot­mányozó gyűlés egybehivását. A sztiájkmozgalom kezdetben nyugod­tan fejlődött, később azonban több munkás gyülekezett az egyik kaszárnya előtt és agitálni kezdett a vörös had­sereg katonái között. A katonák paran­csot kaptak, hogy kergessék szét a munkásokat, de megtagadták az enge­delmességet. Erre kommunista oszta­gokat rendeltek ki, amelyek rálőttek a tömegre. Több munkás meghalt, szá­mosan megsebesültek. Ma az utcákon harcok folytak. A vörös katonák töme­gestül csatlakoznak a lázadókhoz. Vala­mennyi kommunistát mozgósítottak. A kormányépületeket katonaság őrzi. Í1 megszállják jna vonalat. Bécs, febr. 28. A Neues Wiener Journal-nak jelentik Berlinből; Párisi lapok híradása szerint Németországgal tudattá!', hogy milyen büntetőrendsza­bályokat fognak ellene alkalmazni. Ezek a rendszabályok megegyeznek azokkal, amelyeket annakidején a lapok közöltek, csupán az hiányzik belőlük, hogy Németországot nem fogják felvenni a népszövetség tagjainak sorába. A Chicago Tribune szerint a büntető­rendszabályok olyan messzire mennek, .hogy a Majna vonalának megszállását is tervbe vették. A megszállás Bajorországot elvágja Poroszországtól. A francia hajóhad az Északi-tengeren több kikötőt megszáll. Washington, febr. 28. A Wlord jelentése szerint Harding elnök tilta­kozni fog az ellen, ha a londoni kon­ferencia meghiúsulása esetén francia vagy egyéb csapatok német területeket szállnának meg. Pár is, febr. 28. A Figaró jelentése szerint Franciaország komoly rend­szabályokat tervez. A franciák a Majna vonalán előnyomulnakegészen Beyruthig, ahol találkoznak a cseh csapatokkal és Bajorországot elvágják Poroszországtól. A hajóhad az Északi tengeren több kikötőt megszáll. Bécs, febr. 28. A Sonn und Montag­zeitungnak jelentik Berlinből: A német ellenjavaslatokat, amelyekkel Simons dr. külügyminiszter Londonba elutazott, a legnagyobb diszkréció alatt tartják és tartalmukat csak Londonban fogják nyilvánosságra hozni. leptlulfak a szovjet elleni — Tiflisz a fölkelők kezén. — Newyork, febr. 24. Az Associated Press konstantinápolyi jelentése szerint február 26-án Tifliszt a georgiai föl­kelő csapatok elfoglalták és kifosztották. Moszkva, febr. 28. A moszkvai Pravda tudósítást közöl a kaukázusi felkelők által Erevan irányában Tiflisz ellen intézett támadásról. A támadókat a Fekete tengeri francia hajóhad támogatja, amely a bolsevikiek hadállásait tűz alatt tartja. Moszkva, febr. 28. Az Izvesztija ugy látja, hogy a Fekete tenger partján harcoló francia hajóhadnak más egyéb céljai is vannak. Szerinte ez tüzérségi előkészítése a felderítő hadjáratnak a szovjet ellen indítandó hadmüveletekben. HÍREK. A Kath. Kör évi közgyűlése. A Kath. Kör a tagok nagy részvételével vasárnap tartotta évi közgyűlését. A multak keserűsége és a sötét jövőre való gondolás ünnepélyessé tette a gyűlést. Kalmár Károly elnök nyitotta meg a gyűlést. Rámutatott arra, hogy a kör, melynek célja minden keresztény ügyet a legnagyobb idealizmussal fel­karolni, ezután csak még nagyobb fel­adatok előtt áll. A becsület mezején tisztességes eszközökkel küzdeni örök feladata a körnek. Ez a szellem sugárzott ki Dragoviis István titkár lendületes jelentéséből is, mely a körnek mult évi működését vázolta. Nagy baj volt a kör helyisé­gének szük volta, de ezen már segítve van, a lefoglalt két terem újra a kör helyiségéhez van kapcsolva. A pénz­táros, a borkezelő és könyvtáros be­számolója után az uj tisztikar választása következett. 'A tisztviselőket újra egy­hangúlag megválasztották, elnöknek a kör régi, sok érdemet szerzett vezetőjét: Kalmár Károly uradalmi főszámvevőt, társelnöknek dr. Kocsis Lénárdot, litkár lett Dragovits István, pénztáros Aranyi József, borkezelő Kovács Ferenc, könyv­táros Virágh István. A titkos szava­zással megválasztott választmány tagjai a következők: , Blazovich Jákó, Cser Béla, Darái,y Ágoston, dr. Domonkos Géza; Fábián Imre, Gerslner Ignác, Grábits Vendel, Handl József, Kolbe Nándor, Kraft József, Legény Ferenc, Mátz János, Markovits Ferenc, Nagy Vilmos, ifj. Németh Mihály, Novitzky Pál, Okolicsányi József, Pulmann Endre, Regner Pál, Sipos István, $zóllás Pál, Tauber Géza, dr. Tenzlinger József, Vágó Dezső. — Póttagok: Mészáros Kálmán, Masszi István, Erhardt Dezső, Varga József. — Számvizsgálók: Fábián Károly, Karner Rezső, Kernya Jenő. Kar, hogy a listából bizonyára saj­nálatos félreértés folytán kimaradt a körnek tevékeny és minden nemes moz­galomnak odaadó munkása: Varga\6zse\.

Next

/
Oldalképek
Tartalom