Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-02-27 / 47. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE -1921 február 26. összefügg az integritással. — A külügyminiszter válaszát tudomásul veszik. Ezután Hegedűs György interpellál a zsidókérdés és a szabadkőművesség tárgyában. Két fajról van szó: a magyar és a zsidó faj harcáról. — Hegedűs eme kijelentésére Pető Sándor magából kikelve kiáltja : Rágalom, rágalom1 Izgatás! A képviselők legnagyobb része a padot veri — elnök csenget. — Rakovszky elnök Petőt rendreutasítja. Hegedűs György: Ők diktálnak a keresztény Magyarországnak. Rakovszky elnök: Pető képviselő urat újból rendreutasítom és ha továbbra is igy folytatja, még szigorúbb lépéseket leszek kénytelen vele szemben alkalmazni. Hegedűs György: Fel alkarom lebbentem a páholyok titkát. Hiába beszél konszolidációról, mert a keresztény konszolidáció a zsidóságnak nem kell. Kijelenti, hogy nem a gyűlölet beszél belőle, mert a magyar nép nem gyűlölettel, hanem egy egészen más érzéssel van irántuk. Budaváry László: Utálattal! Hegedűs György: Minden bajnak az az oka, hogy a liberalizmust a fejünkre hagytuk nőni. A szabadkőmives páholyok irataiból kitűnik, hogy a sza1 badkőmüvesség és a zsidóság teljesen egy. A szabadkőművességnek a bevallott célja a közművelődés, a felebaráti szerelet, a jótékonyság gyakorlása volt, tulajdonképen azonban felforgatásra törekedett Felsorolhat egyes neveket képviselők közül, akik szabadkőművesek voltak. Rakovszky közbeszól, hogy emlitse meg ezeket a neveket és ne térjen el a beszéd tárgyától. Hegedűs György megemlíti, hogy Bródy Ernő, Sándor Pál, Gratz Gusztáv, Szádeczky Lajos és Gerencsér István voltak szabadkőművesek, azonkivül álnéven Szlerényi József is. A forradalom vezetői 95 százalékban zsidók és szabadkőművesek voltak. — Kérdi a kormányt, hajlandó-e a páholyok vagyonát elkobozni, minden vezető és tag ellen a bűnvádi eljárást megindítani és a páholyokat örökre feloszlatni ? • Tomcsányi Pál igazságügyminiszter egész kormány nevében válaszol: A kormánynak hiteles adatai vannak a szabadkőműves páholyok dolgairól s ennek következtében a páholyok helyiségeit keresztény szellemű intézmények kapták meg. Ami a páholyok vagyonát illeti, azt elkobozni nem kell, mert az olyan egyesület vagyona, amelyet feloszlattak, az államra hárul. Az a tény, hogy valaki szabadkőműves volt, egymagában még nem büntetendő cselekmény, ha azonban valakivel szemben bűnvádi gyanú merül fel, az ügyészség meg fogja indítani ellene az eljárást. A szabadkőművességgel szemben a jövőben is a legszigorúbban fog a kormány eljárni. Ezután Pallavicini György, Huszár Károly, Ereky Károly, Szádeczky Lajos, Sándor Pál és Ferdinándy Gyula személyes kérdésben szólaltak föl. Szünet után Kovács Emil interpellált a fővárosi iskolák megnyitása tárgyában. Budapesten hetvenezer gyermek sinylődik testi és szellemi táplálék nélkül. Ezután Hegedűs György a házhelyek és kishaszonhérletek kijelölése körüli nehézségek és mulasztások miatt interpellálta a földmivelésügyi minisztert, Rassay Károly az ipartörvény reformját sürgette interpellációjában a kereskedelmi minisztertől, Weisz Konrád pedig az erdővételek körüli láncolások megszüntetése tárgyában interpellálta a földmivelésügyi minisztert. Az ülés 5 órakor ért véget Félmilliós éHszerlopás. Budapest, febr. 26. Báró Bessenyei Béláné feljelentést tett a rendőrségen, hogy lakásáról ismeretlen tettesek 500 ezer korona értékű ékszert elloplak. A rendőrség előállította Maler Judit nevclőuöt, akit az ékszerek elviteléve! gyanúsítanak. — A Vöröskereszt Egyesület f. hó 27-én, vasárnap délután 5 órakor közgyűlést tart a városháza nagytermében, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az Elnökség. Magyarnak magyar ipart! Végigmentem egy dunántuli város egyik főutcáján. Nézegettem a kirakatokat s a kirakatokban azt a sok „drága" árut, ineiy a háború előtt még oly olcsó, oly mesésen olcsó volt, hogy ugy tűnik nekünk, ha arra az időre visszagondolunk, mintha saját nagyanyánk volnánk s regélnénk önmagunknak régi szép meséket régi szép időkről. Hirtelen "" megakadt a szemem egy szöveten, de még inkább ennek föliratán : „Valódi angol zephir." Csakugyan! Nem káprázik a szemem? Először is szeretném tudni, hogy a jelenlegi valuta- meg vámviszonyok közt hogyan szállíttatja az illető kereskedő az ő „valódi angol zephirjét" a messzi Albionbói Csonkamagyarországba. No de ez az illető magánügye. Ami azonban nem magánügy, az azon szégyenletes földicsérése, föloktrojálása egy ellenséges nemzet iparcikkének a magyar népre. Még annyira az antant ránk mért csapásai benyomása alatt állunk, hogy csak nem adjuk az előnyt az angol kéz által szőtt homespunnek a becsületes magyar kéz által szőtt szövethez viszonyítva. Ugyan meg vagyok győződve, hogy az a „valódi angol zephir" se nem valódi, se nem angol, de annál inkább kell hogy a magyar nép tiltakozzék ilyen ámítások ellen, melyek a mai viszonyok közt megbocsáthafatlanok. Nem mondom, hogy tartózkodnunk kell minden külföldi gyártmánytól, hisz fájdalom annyira juttattak, hogy rá vagyunk szorulva az idegen ipar készítményeire. De ne feszegessük, ne hirdessük kirakatokban oly feliratokkal, melyek a külföldi gyárlmányt, mint valami különös minőségűt, a magyar ipart fölülmúlót állítsa oda. Ne kezdjük újra a régi komédiát, melyet a háború előtl játszottunk, mikor egységes volt még az egész monarchia s ami annak határain belül készült, akár keziyü, akár szövet, akár más iparcikk kiszállítottuk Párisba, Londonba, ott lebélyegezték s mint valódi angol, valódi francia gyártmány került vissza Budapeslre, hol mi nagy áhítattal jó drágán megvettük. A fohászon persze nem a honi iparé volt, hanem az idegen lebélyegzőé, aki még jól kinevetett az áru fejében és ha tette, joggal tette, mert ily eljárásért mást nem érdemeltünk. Ne gyűlöljük az ellenséget, mert a gyűlölet megmételyezi saját lelkünket, de ne is majmoljuk minden önérzet nélkül. Jutott nekünk elég az angol meg a párisi szabású divatból. Megszabták Párisban rrtég az országunkat is. Hát szép ez a szabás? Olyan mint a mostani divat, amely hasonlóképen amonnan nyugatról származik, rövid, szük és szégyenletes! Nekünk a régi szabású Magyarország kell, melyet őseink fegyverei'szabtak. S belé valódi magyar érzelem, valódi magyar ipar, valódi magyar viselet, valódi magyar kuliura! . Vegyük elő a régi guzsalyt s fonjunk újra szép magyar lent. Gyűljenek össze a fonóba szép magyar leányaink, meg asszonyaink, hangozzék fel az ősrégi magyar dal. Öltsük újra fel elődeink magyar nemzeti viseletét. Legyünk újra magyarok s legyünk büszkék rá, hogy magyarok vagyunk! S ha nem engedik meg, hogy magyar puskát s magyar lőport gyártsunk, állítsuk be ezen gyárakba a magyar ipar békegyárlmányait, ahogy Krupp teszi Németországban s tegyük ezt a magyar ipart oly naggyá, hogy az puska s lőpor nélkül is győzedelmesen fog laIja el Európát 1 Magyarnak magyar ipart! G. A. M. b. egy tömör diófa, politúros, ezüstveretü Íróasztal. Megtekinthető a kir. járásbiróságnál a 22. számú szobában. Beharangozó... Minden nemzet szellemi (kulturális) magaslatát három tényező színvonaláról lehet a legjobban megitélni: a nyelv-, a költészet- és a művészetéről. Mind a_ Jiárom a legszorosabb viszonyban áll egymással s egyik a másika nélkül hiányos. Ennek eléréséhez elsősorban egy nemzedéket nevelő, oktató szerv céltudatos munkájára, másodsorban pedig megértő növendékekre van szükségünk. Ha e kettő közül valamelyik hiányos, a fenti kulturális magaslat elérhetetlen. Hiába irnak, ha az írásnak (mert nem értik) nincs olvasója. Hiába muzsikálnak, ha nincs hallgatója. És hiába a hallgató, ha nincs előadó. A fenti három kulturális tényezőhöz tartozik a zene, mely, mint szépművészet, a legkésőbben fejlődött ki. Ma már azonban minlegy életszükségletünket képezi. Nemzetek versengenek, hogy zenei intelligenciájukat ebbeni minőségben vezető polcra emeljék. Az utóbbi évtizedekben nálunk Magyarországban is tízezrekkel szaporodott a zenét a tudó és hallgató közönség és nem egy városunk versenyezhetett a müveit nyugat városainak zenei intelligenciájával. Sajnos, városunkat nem sorozhaljuk azok mellé, sőt nincs is város Pápán kivül országunkban, amely oly nagy zenei szegénységgel dicsekedhetik. Ma Pápán a zenét tudó s játszó egyének számát kb. 1000-1200-ban állapithatjuk nieg. S dacára e szép számnak, zenei életünk úgyszólván holt. A főokokat, talán nem tévesen irom, három indok okozta. Elsősorban a rossz zenei nevelés, (60—70 zenei oktatónk közül 40—50 a dilletáns) a közönség nagyobb felének nemtörődése és hozzá nemérlése (a sok műkedvelő-előadásokon tapasztalható legjobban, amiket nem ártana redukálni és inkább nívójukat emelni). Végül pedig és ez talán a főok, hogy a sok zenei erő szétforgácsoltán, mfikedvelősdin és nem egy táborban működik. Okozta ezt egy városi zeneegylet, illetőleg orchesztrikus zenekar hiánya. S csak a fentiek miatt történhetett is a mult hetekben, hogy egy különben jónevü müvésztársaság részvétlenség folytán — mindössze 5 jegy kelt el — kénytelen volt hangversenyét lemondani. És mégis . . . ugylálszik megmozdult közönségünk egy része. A városi zenekar nagy csöndben már alakul, hogy alapját letegye egy nagy zenei egyesülésnek. Céljai a következők: Ünnep és vasárnap a nagytemplomban zenés misét, évente négyszer nyilvános hangversenyt, hetenként pedig egyszer térzenét szolgáltatni. Nevelő hatást akar gyakorolni a sok növendék zenészre, kiknek nincs alkalmuk jó és magasabb nivóju zenét hallani, ami réven tanulmányaikban gyorsabb haladást, zenéhez ragaszkodó lelket, zenei tudnivágyást szereznek. Neve'ö hatást a kevesebb zenei intelligenciával biró egyénekre erőszakolni, hogy zeneértő közönségünk velők is gyarapodjon. És végül az ünnepélyek stb. nivóját emelni. A mi kis összeszorított országunkra oly fontos, hogy olyan városok, mint Pápa, kulturcélokat szolgáljanak és közönségünknek be kell látnia, hogy kötelezettségei vannak és lesznek ezen jelenleg még szerény kis egylettel szemben, amely a város nivóját nem kismértékben emeli. Alakuló egylet lévén meg szegény. Hangszerek, kotlák, álványok és mindenféle kisebb szükségletei hiányoznak, amiért is gyűjtés keretében alappénzekre van szüksége. A fent elsorolt okok talán hatnak majd a közönségre annyira, hogy e kis kulturegyletet bő pénzadományaival ellássa. Befejezésül szükségesnek tartom felhivni a figyelme a legközelebb megjelenő zeneegylet „felhivás"-ának szives elolvasására. Marton Győző Kosztka Vilmos. karnagy. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában. Amen " HIREK. — A belvárosi Rőm. Kath. Kör ma délután 2 órákkor tartja rendes évi tisztujitó-közgy ülését. — Az ev. leányegyesület ma vasárnap, este 6 órakor estélyt rendez a gyülekezeti tanácsteremben a következő műsorral: 1. Szavai Tóth Kálmán. 2. Énekel Gáty Miklós, zongorán kiséii Tóth Kálmán. 3. Felolvas Takács Árpád főgimn. tanár. 4. Szaval Rezenka Jenő. 5. Hegedül Gáty Ferenc, zongorán kiséri Gáty Miklós. Belépődíj he'yet t szeretetadományokat kérnek az egyesület nemes céljaira. Estrendezök: Czifrák Klára és Porkoláb Piroska. • — Választmányi ülés. A textilmunkások és munkásnők szakszervezete pénteken este a pártirodában tartott ülésén foglalkozott a gyár igazgatója és a munkások megbízottjai közt folyó bértárgyalás eddigi menetével. A munkaadó részéről ellenszenvei fogadott 8 órai munkaidő megvalósításából a munkásság nem enged, annál is inkább, mivel a gyár régi munkásai közül még igen nagy számmal vánnak még ma is munkanélkiil. A textilmunkások falanszkszerü összetartása a legjobb biztositék a most folyó tárgyalások eredményes befejezésére. — Kinevezés A m. kir. belügyminiszter dr. Kapossy Lucián főisk. tanárt a Pápa székhellyel alakuló adófelszólámlási bizottság elnökévé nevezte ki. — Fogat- és hátasló bemutatás Pápán. Illetékes helyről veit értesüléseink alapján olyan tervek előkészületeiről adhatunk hirt, amelyek joggal számithatnak a gazdaközönség érdeklődésére. Május hó 16-án, pünkösd másodnapján ugyanis nagyarányú lovasjátékok, díjugrató- és lovagló versenyek lesznek városunkban, amelynek műsorán fogat- és hátasló díjazás is szerepel A részleteket illetőleg annyit már is jelezhetünk, hogy a bemutató a következő versenyszámokból fog állani: 1. Fogat-, 2. Kisgazda fogat-, 3. Könnyű igás-, 4. Nehéz igás-, 5. Hátasló bemutatás. A dijak megfelelő ezüst és bronz érmek, valamint elismerő oklevelek lesznek. A részletes feltételeket falragaszok utján fogja közhírré ' tenni a rendező bizottság. Ázok körében, akik szeretettel foglalkoznak az állatneniesitéssel, bfzonyára méltó érdeklődést fog kelteni ez az életrevaló terv, amely azáltal, hogy az e téren elért legkiválóbb eredmények összehasonlítására alkalmat nyújt és az arra érdemeseket kitüntetésben részesiti, egyben ennek a nagyfontosságú gazdasági kérdésnek a népszerűsítéséhez is lényegesen hozzá fog járulni. — Szakgyiilés. A keresztényszociálista husipari munkasok pápai csoportja pénteken este fontos tanácskozást tartott abból a célból, hogy a husiparosok és munkások szervezetét szilárd alapra épitve erősitsék meg, hogy az a munkások érdekeit minden Téren hathatósan védeni tudja. Az értekezleten Szalay Lajos ismertette a központi szervezet üdvös tevékenységét és rámutatott annak szükségére, hogy itt Pápán is hasonló tevékenységgel kell a szervezeti életet újra megkezdeni, ha méltók akarunk azokhoz lenni, akik becsületlel védik a mi érdekeinket is. A gyűlésen tekintettel arra, hogy a mai gyűlés idejét és helyét sokan nem is tudták, az érdekeltek közül, elhatározták, hogy március 5-én, vasárnap ismét értekezletet tartanak, amely alkalommal a szakszervezetnek intenzivebb irányban való kiépítésének módozatairól fognak tanácskozni. — Hogyan lehet Ízletes kenyeret sütni a hatósági lisztből? Gyakori panasz tárgyát képezte az egész országban, hogy a hatósági lisztből jó kenyeret nem lehet készíteni, noha a kiadott hatósági liszt a vizsgálat folytán jónak bizonyult, igy tehát csakis a kenyértészta hibás elkészítésének tudható be a rossz kenyér. — A panaszok elkerülése céljából a kenyértésztának jó elkészítési módját a polgármester a következőkben közli a lakossággal: — Az idei gabona, különösen a rozs a