Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-18 / 136. szám

Ara 2 korona Tízenhatodik évfolyam 118. szám. Szombat Pápa, 1921 junius 18. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre 200 K hegyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. PAPA ES VID Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Tőrök Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. flemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. MX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. MM MM Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. MM 9 Pápai Keresztény MinihásegyesQlet Ugye. Ismeretes, hogy a Pápai Keresztény Munkásegyesület május hó 8-án tartott műsoros estélyét Popovits Lajos rendőrfogalmazó rendőri karhatalommal feloszlatta, amivel botrányt provokált és a kerületi rendőrfőkapitány vizsgálatának adatai szerint szabálytalanul járt el. A szabálytalan feloszlatás miatt Sziics Dezső, a pápai kerület nemzetgyűlési képviselője, a parlamentben interpellációt intézett a belügyminiszterhez, amelyben a legteljesebb elégtételt követelte a Munkásegyesület részére. Az interpellációra — amelyet annak idején teljes egészében közöltünk — ma válaszolt a nemzetgyűlésben gróf Ráday Gedeon belügyminiszter és a kővetkezőket mondotta: — Tény az, hogy mulasztás történt, ez azonban csak az illető rendőrtisztviselő előzékenysége (?) volt. Az egyesület, minthogy anyagi eszközök nem állottak rendelkezésére, a műsoros estély megtartásához szükséges engedély kiadásakor a felügyeleti illetékeket nem tudta előre lefizetni. A rendőrtisztviselő nem is kérte azokink azonnali lefizetését, de az est megkezdése után a rendőrfogalmazó (Popovits) felszólította az est vezetőjét, hogy fizessék le az illetéket. Erre a felszólításra valószínűen (!) szóváltás támadt s megtörtént a felószlatás, A dijak valóban túlságosan magasak voltak, mivel sak rendőrközeg volt kivezényelve. Végleges választ természetesen csak az ügyben most folyó vizsgálat befejezése után adhat. Szűcs Dezső a miniszter válaszát csak azzal vette tudomásul, hogy a Keresztény Munkásegyesületnek meg kell kapnia a legteljesebb elégtételt. Olaszország Ausztria ellen. Bécs, jun. 17. Marchese Delta Foresta bécsi olasz követ egy ujságiró előtt a következőket mondotta: A csatlakozási mozgalom miatt Ausztriát többé nem tekinthetjük az európai béke fenntartójának. Ausztriából egy uj tűzfészek lesz. Olaszország a legellenségesebben gondolkodik a csatlakozási mozgalomról. Rmerilia óriási vesztesége a hereshedelmi flotta miatt. Kopenhága, jun. 17. Az amerikai sajtó megállapítja, hogy az EgyesültÁllamokat 800 millió dollár veszteség érte azáltal, hogy nem adták el kereskedelmi flottáját, midőn Versaillesban a fegyverszünetet aldirtdk. Amerika kereskedelmi flottájának 16 millió tonna tartalma jelenleg használatlanul vesztegel a kikötőkben, milliókat emészt fel fenntartási költségekben és a világkereskedelem előreláthatólag még sokáig nem lesz képes felszívni ezt a tonnamennyiséget. A tótok autonómiája. Prága, junius 17. A tótok erőt harca az autonómiáért komoly aggodalommal tölti el a politikai köröket Massaryk lapja, a Tribuna nyíltan bevallja, hogy hiba volt a Szlovenszkóban be nem vezetni a tartományi, önkormányzatot. A tótok, akik megszokták a passzív rezisztenciát, most is elnyomottaknak érzik magukat és még ina is álmodoznak .a jobb holnapról", ami a cseh elnyomás megszűnését jelenti. Meg kell adni nekik szeparatizmus nélkül azt a jogot, hogy maguk intézzék ügyeiket. Friedrich már november elején ellenforradalmat szervezett. — Fényes nyíregyházai utja és alibije. Budapest, jun. 17. A Tisza-pör mai tárgyalásán Mikeíz Istvánt, Szabolcs vármegye alispánját hallgatták ki tanuként. A tanú elmondja, hogy Fényes László november 2-ikán mint Nyíregyháza képviselője megjelent a vármegyeházán, ahol Lengyel Lászlót ugy mutatta be, mint akit forradalmi érdemeiért századossá léptették elő. Lengyel járt ki éjszakánként a kaszárnyába és arra bujtogatta a katonákat, hogy tagadják meg az engedelmességet. Amikor az újságokban megjelent, hogy Lengyelnek is része van a gyilkosságban, a tanú utasitdsúra a rendőrség Lengyelt let attóztatta. A kihallgatásnál ő is jelen volt. Azt mondotta a többi között, hogy Fényes is tud annyit a gyilkosságról, mint ö. Gadó elnök: Arról nem beszélt Fényes, hogy a fosztogatások és rendzavarások meggátldsa miatt jött Nyíregyházára ? Miketz tanú: Nem. Várkonyi Oszkár dr. védő: Milyen tevékenységet fejtett ki Fényes a' rend helyreállítása körül? Miketz: Ebben a tekintetben \iemmi kifogás nem volt ellene, de ót egy csirkefogó banda vette körül. A banda tagjai bementek minden házba és a lakosoktól két liter bort követeltek. Elnök: (Fényeshez fordulva): Igaz, hogy ön ilyen körülmények között mutatta be Lengyelt az alispán urnák? Fényes: Egy szó sem igaz. Elnök: Hát miért ment le ön Nyíregyházára ? Fényes: Tessék megengedni, hogy önérzetemre való hihatkozással ne feleljek. Csupán annyit mondhatok, egy szó sem igaz abból, amit a tanú elmondott. A tanút megesketik. Ezután Bencs Kálmán nyíregyházai polgármester kihallgatása következett. Elmondja, hogy november elsején telefonált Budapestre, hogy küldjenek segítséget, .mert a forradalom miatt zavarok törtek ki Nyíregyházán. Fényes László meg is igérte, hogy lejön egy századdal és rendet csinál. Elnök: Akkor még Fényes nem volt nemzetőrségi kormánybiztos ? Tanú: Ezt nem tudom, de ő intézkedett Meg is érkeztek éjjel egy óra tájban különvonattal és nekem különösen a századparancsnok, egy rendkívül fiatal kapitány tünt fel. Meg is kérdeztem Fényestől, hogy ki ez a fiatal kapitány, mire Fényes azt felelte, hogy azért nevezték ki olyan fiatalon, mert a forradalom alatt igen jelentékeny szerepet játszott. Elnök: Nem mondta Fényes, hogy milyen forradalmi szerepe volt? — Igen, mondta és pedig azt, hogy éjjelenként ő érintkezett a katonasággal. Elnök: Különösebb nagy tettről nem tett említést Fényes? — Előttem nem. — Hát a Tisza-gyilkosságról? — Előttem arról sem. — Tud még valamit? — Nem. Lengyel László kérdéseire a tanú elndja, hogy a Lengyel László-féle sfazad rendesen és komolyan viselkétett, fegyelmezett volt és a rend lielyreálhísa némileg sikerült is neki. A környékbeliek sem panaszkodiakafcatonákra. ök (Fényeshez fordulva): Fényes Lási) I Tessék nyilatkozni, igaz-e, hogy arra a kérdésre, hogy ez a fiatalember miért százados, ön azt mondta, amit a tanú mondott. Fényes: Sajnálom, már csak azért is, hogy boldogult Behrend tanár nem él, mert ő igazolná, hogyan történt a diskurzus. Lengyel Lászlót én csak a vonaton ismertem meg. Ha Bepcs, kit föltétlenül szavahihető embernek ismerek, mondja a lámpa-eloltást . . . (Itt Bencs közbeszól: A lámpa-eloltásról nem beszéltem.) Rendkívül titokzatos dolgokról én nem beszéltem és Lengyel szerepéről is csak annyit mondtam, amennyit a vonatban beszélt. Elnök: És ha ön arról beszélt, hogy Lengyel a kaszárnyában járt, ezt is csak Lengyel szavai után mondja? Fényes: Nagyságos elnök ur! Ha erre a kérdésre felelek, akkor kénytelen leszek védeni magamat. Hiszen a Mária Terézia-laktanya előtti zavargást én szereltem le. A Nemzeti Tanácsban kaszárnyákban való igatásról sohasem beszéltünk. Hogy Linder vagy Garbai mit tettek, nem tudhatom. Sajnos, ők is a Nemzeti Tanács tagjai voltak. Lengyel pedig, hogy erről is beszéljek, csak azért jött velem, mert nyíregyházai lakofe. A parancsnok tulajdonképen Kalmár Simon Lajos lett volna. Én Lengyelt csak onnan ismerem, hogy velem utazott; arcokra nem emlékszem. Engem mindenki fölkeresett, sok ember ismert, én csak zubbonyokra, atillákra emlékszem. Sajnálom, hogy ezeket a védelmemre elmondtam, de nagyságod vette ki belőlem. A tanút megeskették. Ezután Stéger Pál nyugalmazott huszárőrnagyot hallgatják ki, ki elmondja, hogy több hónap után jött haza Pestre és mint a Károlyi-párt kültagja járt föl a Körbe, de csak a társalgóban tartózkodott, a belső szobában nem. Elnök: Hallott-e olyat bárkitől is a pártkörben, hogy Tiszát vagy mást ártalmatlanná kell tenni ? Tanú: Sohasem. Elnök : Tisztek is voltak jelen a Károlyi-pártban ? Tariu: Jártak oda. Elnök: Tudja ön, hogy volt ott egy kisebb udvari szoba is, ahol zárt ajtók mögött szoktak tanácskozni ? Tanú: Tudom, de én nem voltam ott. Elnök: Ismeri Fridrich Istvánt ? Bement ő a zárt tanácskozásba? Tanú: Ismertem, de erre nem emlékszem. Ezután a védők tettek kérdést a tanúhoz, akit vallomására megeskettek. Leölkes Sándor alezredes a pozsonyi tengerészek munkájáról tett vallomást. A Tisza-gyilkosságról semmit sem. tud. — Ezután Malán Mihály postafelügyelöt hallgatták ki, aki azt vallotta, hogy október 31-én délután fél 5 órakor megjelent Fényes László a telefonközpontban és Pozsonyba akart telefonálni. Félórával később a telefonos kisasszonyok újságolták, hogy Tiszát meggyilkolták. Fényes erősen kifakadt a gyilkosok ellen. — Hasonlóképen vallott Plümosch Ottó postafelügyelő is. Az elnök erre konstatálja, hogy a két tanúvallomás teljesen megegyező egymással s igy megdönti Hüttner azon állítását, hogy Fényes október 31-én az Astoriában jelen volt a Tisza-gyilkosokat vivő autók indulásánál. — Az elnök kérdésére Hüttner fenntartja vallomását. Dr. Hutiray György őrnagy Friedrich és Szmrecsányi titkos katonai szervezeteiről tesz vallomást. 1918 november elején Friedrich és Szmrecsányi hozzáláttak a Felvidék magyarságának megszervezéséhez, hogy fegyverrel Budapest ellen vonuljanak és megdöntsék a szociáldemokraták uralmát. A , kormány azonban meghiúsította a mozgalmat. Azt is elmondotta, hogy tud arról, hogy Fényes azt izente Pozsonyba Heltainak, hogy a fegyvereit adja át, mert különben a néppel tépeti széjjel. Bernáth Andor nyomdász vallomása után a tárgyalás folytatását holnapra halasztották. A nemzetgyűlés illése. Budapest, 17. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. A magyar államadósságokról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták. Napirenden van a zárolt szeszmennyiségek feloldásáról és értékesítéséről szóló pénzügyminiszteri jelentés. Temesváry Imre ismertette a pénzügyminiszter jelentését. A Ház a pénzügyminiszter jelentését tudomásul vette. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Mikovényi Jenő, a mentelmi bizottság előadója, beterjesztette a mentelmi bizottság jelentését Sallay János képviselő ügyében, aki ellen a kecskeméti királyi főügyészségen adtak be feljelentést. Miután a mentelmi bizottság jelentése szerint bűncselekmény nem forog fenn, a nemzetgyűlés nem függesztette fel Sallay mentelmi jogát. Ezután az 1921. évi XIV. t.-c. 6. §-a alapján az államjegykibocsátás ellenőrzésére kiküldendő bizottságot választották meg. Az öttagú bizottságba beválasztattak: Ernszt Sándor, Fertsák Jenő, Meskó Zoltán, Tankovits János és Ugrón Gábor, a két póttag: Rupprech Olivér és Temesváry István lett. Ezután az 1921. évi 14. t.-c. 16. §-a alapján az államlegykibocsátó intézet számadásainak megvizsgálására kiküldendő számvizsgáló-bizottságot választották meg, amely 3 tagból áll: Őrffy Imre, Gaál Gaszton és Virter László. Ezután a mentelmi ügyekre tértek át. Jdrmy Józset mentelmi jogát, akit az ügyészség kért ki, nem függesztette fel a nemzetgyűlés. — Orbók Attila mentelmi jogának megsértését jelentette be a nemzetgyűlésen egy alkalommal azért, mert a biróság egy tárgyalásra elővezetés terhe alatt idézte meg. A mentelmi bizottság azt javasolta, hogy ne állapítsák meg a mentelmi sérelmet, hanem hívják fel az igazságügyminisztert arra, hogy a bírósági kezelőszemélyzet e tekintetben oktattassék ki. Sándor Pál mentelmi jogának a felfüggesztését a budapesti királyi főügyészség azért kérte, mert a kivándorlást elősegítette. Kiderült azonban, hogy tévedés forog fenn, mert a biróság Sándor Pálnak egy kivándorlási ügynök névrokona ellen kivánt eljárni. Sándor Pál képviselő mentelmi jogát igy nem is függesztették fel. Grieger Miklós mentelmi jogának felfüggesztését a büntető járásbíróság kérte, amelynél Károlyi Imre gróf rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett ellene. Grieger ugyanis a parlamentben foglalkozott egyik beszédében Károlyi Imre gróf személyével és annak feljelentése szerint sértésekkel illette. A mentelmi bizottság azt javasolta, hogy mivel a parlamentben elhangzott beszédekért és cselekedetekért egyedül a Ház vonhatja felelősségre a képviselőket, ne függesszék fel Grieger mentelmi jogát (tetszés). — Ugrón Gábor elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát azzal a pótlással, hogy a nemzetgyűlés ebben az ügyben állapítsa meg Grieger Miklós