Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-16 / 134. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 233. szám. Csütörtök Előfizetési árak Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . Egyes szám ára 2 kor. Pápa, 1921 junius 16. 400 K 200 K 100 K 35 K Szerkesztőség és fiók­kiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: SzerkesztSség 11, Ker. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. KK KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. KK 8 KK Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. KK Vallomásai! Friedrich mellett. Budapest, jun. 15, A Tisza-pör mai főtárgyalásán folytatták Immerglück Ká­roly tanúkihallgatását. Elmondja, hogy a miniszterelnökségen találkozott Dobóval, aki pénzért járt ott. Azt mondotta Dobó előtte, hogy ha nem kap pénzt, lelövi Károlyi Mihályt is ugy, ahogy gróf Tisza Istvánt lelőtte. — Heltaira vonat­kozólag azt vallja, . hogy Heltai egy izben felkereste hivatalában és azt mon­dotta neki, hogy menjen fel Sztupka őrnagyhoz aki nagyon fontos megbíza­tást fog neki adni. Jelentkezett Sztup­kánál aki megbizta öt, hogy nyomozzon a Tisza-gyilkosság ügyében. Heltai arra igyekezett öt rábírni, hogy Friedrich ellen kovácsoljon adatokat. Sztupka őrnagy ellen több izben figyelmeztette a teljes pártatlanságra. A vádlottakra egyébként semmi terhelőt nem tud. Jóba László magánhivatalnok a kö­vetkező tanú, aki elmondja, hogy október 31-én esle 8 órakor találkozott Fényes­sel a Royalban. Fényes -nagyon meg volt törve és azt hangoztatta előtte, hogy a gyilkossággal bemocskolták a forradalmat. — A következő tanú Szakács Andor volt sajtófönök. A gyilkosság napján egész délután bennt vdlt az Otthon-körben, a Kéri-féle órajelenetet azonban se nem látta, se nem hallotta. Friedrich miniszterelnöksége idején mon­dotta neki, hogy a Tisza-fyilkosság ügyében átiratot intéz az igazságügy­miniszterhez, hogy erélyesen nyomoz­zanak a gyilkosok után. — Molnár Károly lényegtelen vallomása után az elnök a tárgyalás folytatását holnapra halasztotta. Román-cseh hatarhiigazitás a romdnoh javára. A Tribuna szerint a román-cseh ha­tármegállapitó bizottság kidolgozta ja­vaslatát, amely igen jelentós enged­ményeket tartalmaz a románok részére. A javaslat szerint a cseh köztársaság nemcsak a román megszállás alatt álló ruténföldi területeket engedi át a romá­noknak, hanem még további három községet is, amelyeket pedig a béke­szerződés a cseh köztársaságnak itélt oda. A határszabá|yozás a ruténföldön nagy visszatetszést keltett és huszonöt község tiltakozást jelentett be. i) borona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 15. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2 35 svájci fran­kot jegyeztek. ii lengyeleh újból támadnak Felsüsziíéziában. Oppeln, jun. 16. (M. T. 1) Hiva­talosan jelentik: Az északi szakaszon az ellenség, többizben nagyobb erőkkel támadott, ügyeimen kivül hagyva a köl­csönös vonalakra létrejött megállapo­dást, amelyet az önvédelem teljes mér­tékben szem előtt tartott. Hannecktr tábornok Ígéretet tett volt, hogy a leii gyelek offenzívája esetén angol csapa­tokat küld a helyszínére ; ez most még­sem következett be, noha az önvédelem ismételten jelentette a támadást. Amikor a lengyeleknek Zembowitz és Pruskau körül inditott támadását visszaverték, a fölkelők a megállapodáshoz képest foly­tatták Skenrowitz és Freie-Kailub hely­ségek kiürítését. Skenrowitz; nagyon sokat szenvedett a meg-megujult súlyos harcokban. Piravaban egy angol és egy francia szakasz mellett két század len­gyel katona áll. A tegnapra virradó éj­szaka a fölkelök az egész ratibori sza­kaszon élénken lövöldöztek, estére azon­ban ultimátumot kaptak Qratier tábor­noktól és erre visszavonultak. 9z amerikai tótok nagy tüntetéseket rendeznek a felvidéki autonómia mellett. (M. T. I.) Rappel foglalkozik a tót autonomisták követeléseivel és meg­állapítja, hogy a tót autonomisták arra kérték a békeértekezletet, engedje meg, hogy népszavazással döntsenek saját sorsuk fölött amaz elv alapján, hogy a tótvidék a tótoké. Hangoztatták, hogy ők sem nem csehek, sem csehszlová­kok, hanem tótok. A delegáció tagjait nem fogadták, Hljnkát pedig, a dele­gáció vezérét Prágába való visszatérése után nyolc hónapra börtönbe vetették. Az eszme azonban nem halt meg, és az agitáció élénken folyik az Egyesült­Államokban, ahol az ott lakó tót auto­nomisták nagy tüntetéseket rendeznek és teljes erővel ragaszkodnak a maguk eszméihez. (M. T. I.) A Felvidéken működő cseh tisztviselők a napokban ülést tar­tottak Kassán, amelyen tiltakoztak a Hlinka-párt és a tót nemzeti párt vád­jai ellen. Az elnök beismerte, hogy vannak a cseh tisztviselők között olya­nok is, akik nem odavalók és akik csak azért jöttek, hpgy Jcönnyüszerrel va­gyonhoz jussanak. A gyűlés feliratot intézett a kassai zsupánhoz és a tót miniszterhez és védelmet kért a további támadások ellen. Érdekes volt Jancsó felszólalása, aki hangoztatta, hogy az autonómia ügyében nem Hlinkáék, ha­nem a legionáriusok hivatottak dönteni és tiltakozott az elbocsájtott magyar tisztviselők visszavétele ellen. Megint vihar volt a parlamentben. Interpelláció a földreform sürgős végrehajtásáért. Budapest, jun. 15. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyi­totta meg Bottlik József alelnök. A mult ülésen történt közbeszólásokért utóla­gosan rendreutasítja Andahdzy Kasnya Bélát, Somogyi Istvánt és Fábián Hen­riket. Ezután felolvasták az interpellá-. ciós könyvet. A bejegyzett 5 interpellá­cióra 1 órakortérát a Ház. — Mikovényi Jenő előadó terjesztette be ezután <é mentelmi bizottság jelentését Grieger Miklós mentelmi ügyében, Legeza Pál pedig a kivándorlási bizottság jelentését mutatta be. — Ezután áttértek a kolozs­vári és pozsonyi egyetemek elhelyezésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására. Patacsi Dénes szólalt fel először. Pécs város közönsége nevében beszél, amely alig várja a felszabadulást. Pécs a Dunántúlon a magyar államnak kultu­rális és gazdasági tekintetben egyaránt egyik végvára lesz. — Pröhle Vilmos arról beszél, hogy a menekült egyete­meknek Szegeden és Pécsen való elhe­lyezése nemcsak azt jelenti, hogy Pécs és Szeged nagy városokká fejlődnek, hanem jelenti azt is, hogy a Felvidéket és Erdélyt ezzel elrabolták tőlünk. De tudjuk, hogy ez a jog és igazság ellenes helyzet nem lehet végleges megoldás, mert a jogot és igazságot megsérteni lehet, de megölni nem. A megsértett igazság a történeti fejlődés és igazság­szolgáltatás legerősebb tényezője. Erős a hite arra vonatkozólag, hogy a jövő­ben a mult hibát és igazságtalanságai I orvosoltatnak. A javaslatot elfogadja. Ezután Vass József kultuszminiszter válaszolt a vita során elhangzott fel­szólalásokra. Főtörekvése volt, hogy mindig szem előtt tartsa a nemzet kul­turérdekeit és az egyetemi ifjúság sú­lyos helyzetét. Tudja azt, hogy a köz­vélemény nagyon elhanyagolja az egye­temi ifjúság ügyét. Vannak olyan intézményeink, amelyek ezt szeretettel felkarolják, de elégtelennek bizonyulnak. Az egyetemek vidéken való felállításával az volt a célja, hogy a teljesen intakt Vidéki néprétegekből kerüljön ki az yetemi ifjúság, amely nemzeti jövönk pja lesz. A népből ki kell emelni az JÁolák padjain keresztül azt a nemes ei\t, amely beleszivódott a testbe és lélfkbe és a magyar középosztályba. Ehz egyik feladat a magyar jövő szem­ponjából, a másik az, hogy a magyar 'fjiÁg belső életét gazdagítani kell. Nem akarok az egyetemek padjain sá­pfcJtlnyomorgó katonákat látni, hanem a ziélVtől duzzadó ifjúságot. Megfelelő élefvilfeonyűk közé kell helyezni az ifjúságot, hogy a magyar egye temi ifjúság a Saját életét élhesse. Az eddigi élete nem a saját élete volt, az eszméi importált árucikkek voltak. Öles plakátokon hivták az egyetemi ifjúságot a világnézeti előadásokra, ahol azt vi­tatták, van-e Isten, van-e haza, szabad-e szeretni a magyarnak a hazáját. A« magyar ifjúságnak a saját életét kell élni, az ifjúság belső életét meg kell tisziiíarH és bele kell oltani a magyar történelmi lélek gyönyörű virágát. Nem fog visszariadni attól, hogy megszün­tesse azt a nyomort, amelyben a ma­gyar egyetemi ifjúságéi. (Élénk éljenzés). Rupert Rezső felszólalására kijelenti, hogy egy pillanatig sem volna tagja olyan kormánynak, amely nem a nemzet és a nemzetgyűlés akaratát hajtaná végre. Eppenaliberalizrnus az,amely fennen hir­dette az állam mindenhatóságát. Nem el­lensége a nemes liberalizmusnak, amelyet olyan valaki hirdetett, mint Krisztus. Krisztus liberalizmusa az én libaraliz­musom is. (Taps.) A krisztusi libera­lizmus megköveteli, hogy itt ember és ember között ne tegyek külümbséget, de azt is megköveteli, hogy a hazával szemben megtegyem kötelességemet kü­lömbség nélkül. A mai liberalizmus azonban Inessze áll ettől. A mai libe­ralizmus, a kapitalizmus, demagógia és kommunizmus összefüggésben vannak egymással. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Valaki közbekiált: Éljen Hegedűs Lóránt liberalizmus! VŰSS József: Meg vagyok győződve arról, hogy a pénzügyminiszter annak a liberalizmusnak a hive, amely krisztusi, nemzeti és magyar. Ezután a numerus cláususról szól és megállapítja, hogy a numerus clausus senkit sem zár el a tanulástól, ez csak sorompó a véde­kezéshez. A debreceni egyetemre vonat­kozólag megjegyzi, hogy az ősszel az orvosi fakultás is megindul. Kéri a javaslat elfogadását. A Ház ezután a javaslatot általános­ságban és részleteiben elfogadta. Az elnök jelenti, hogy Andahdzy Kasnya Béla felszólalásra kért enge­délyt. Andahdzy Kasnya Béla: Végtelenül sajnálnom kell a tegnapi eseményinek szempontjából s őszintén szólva nem is tudom, hogy történhetett meg az, bogy nem adtak módot felszólalásra, hogy félreérteit szavaimat megmagya­rázzam. (Zaj. Felkiáltások: Bocsánatot kell kérnie.) Sajnos, ugy látom, hogy ebben a Házban ma sem fogok félre­értett szavaim megmagyarázása cimén se szóhoz jutni (óriási zaj, felkiáltások: Ki vele !) Czetler Jenő: A nemzetgyűlést doha­nesztálja 1 (Hoszantartó zaj, felkiáltásak: elnök, rendre.) Az elnök csenget s ami­kor a Csend helyre áll, igy szól: — Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék azokon a korlátokon belül be­szélni, amelyet a házszabályok meg­szabnak. A képviselő ur szabadon be­szélhet, ellenben minden képviselőnek kötelessége szem előtt tartani, hogy felszólalása a nemzetgyűlés felháboro­dását elő ne idézze. (Élénk helyeslés). Andahdzy Kasnya Béla : Van szeren­csém bejelenteni mentelmi jogom meg­sértését ! Sándor Pál: Szabad ezt mondani, ki vele ! Elnök: Sándor Pál képviselő urat figyelmeztetem, hogy a házszabályok nem engedik meg a közbeszólást. Andahdzy Kasnya Béla: Elsősorban bejelentem mentelmi jogom megsérté­sét. (Óriási zaj tör ki erre, a képvise­lők a padokat verik.) — Andaházy oda­szól az elnöknek: — Kérem az elnök urat, ha már be­szélhetek, legyen szives figyelmeztetni. Elnök: Miattam beszélhet! (Élénk derültség.) Egy közbeszólására azonban meg kell jegyeznem, hogy azt a kép­viselő ur olyan értelemben használta egy képviselőtársával szemben, hogy annak el kell innen menekülnie. Andaházy Kasnya: Én nem is taga­dom le. Andaházy Kasnya Béla minduntalan viharos tiltakozásba fulladó beszéde vé­gén az elnök kijelenti, hogy az ügyet a mentelmi bizottság elé utalják.,, Dánér Béla személyes kérdésben két szót. AndaJjázy Kasnya Béla azt mon­dotta, hogy ő tegnapi beszédében bűn­cselekményeket glorifikált. Ez ellen til­takozik. Tomcsdnyi Vilmos Pál igazságügy­miniszter ezután két törvényjavaslatot­nyújtott be. Az egyik a birói igazság­szolgáltatás egyszerűsítéséről, a másik a törvényekben megállapított pénzbün­tetések ideiglenes felemeléséről szól. Utánna Mikovényi Jenő előadó terjesz­tette be a szabadalmi biróság tagjainak illetményrendezéséröl szóló törvényja­vaslatot. Frühwirth Mátyás a kérvény­ügyi bizottság jelentését terjesztette elő, Róbert Emil pedig az államadósságok rendezéséről szóló törvényjavaslatot. — Ezután az előrehaladott időre való te­kintettel az ülés folytatását holnap dél­előttre halasztották, majd áttértek az interpellációkra. Hegedűs György terjesztette elö elő­ször interpellációját. Kéri a kormányt, tekintsen a falu felé. A házhelyek ki­osztásáról szóló törvény végrehajtása megakad a nagybirtokosok s a köz­igazgatás ellenzésén. Olyan megváltási árat kérnek, amelyet megfizetni lehetet­lenség. A zsidó földbirtokosok itt az az arisztokráciával együtt dolgoznak a törvény végrehajtása ellen. A falvakon T ezért változatlan a lakásínség, pedig az ­épitési lehetőség már meg van. Az a benyomása, hogy a házhelyekből és kishaszonbérletekböl a legtöbb helyen nem lesz semmi. — Foglalkozik a földreform kérdéséről is. Földhöz kell juttatni a falu népét. Nagyatádi Szabó István beszélt legutóbb Czegléden a földreformról, de a beszéd azt a be­nyomást tette, hogy annak végrehajtá­sáról nem akar beszélni. A földreformot végre kell hajtani, de ~a földreformról szóló törvényt meg kell változtatni. Szabó József az ellátatlanok katasztere ügyében interpellált s kérdi, hajlandó-e a közélelmezési miniszter az 1920—21. évben liszttel ellátandók kataszterének olyan megváltoztatásáról gondoskodni, hogy a tisztellátás kiterjesztessék a magántisztviselőkre, kereskedelmi alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom