Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-02-26 / 46. szám

•I fizenhatodik évfolyam 46. szám Szombat Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . Megyéd évre . Egy hóra . . . Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona. Pápa, 1921 február 26. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 4 4 Kiadóhivatal jj Ker. Nemzeti Nyomda 8 k KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. SS Sä I SS a Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. X SS R földbirtok vagyonváltsága. fl pénzügyminiszter nyilatkozata. A földbirtok vagyonváltságáról nyilat­kozott Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter a csongrádi gazdasági egylet kül­döttsége előtt. A vagyonváltságról — mondotta — három javaslat készül. Az ingatlan­tőkéi sehol ennyire meg nem adóztatják, mint én. Én a titkos alapokat veszem el azáltal, hogy a bankok részvényeinek 15 százalékát elveszem. Emiatt folyton szemrehányásokat kapok mindenfelé. Kijelenthetem, hogy a gazdatársadalom is ugyanolyan arányban feg adózni és nem fogom tűrni, hogy az egyik vagy másik többel fizessen. — A vagyonváltságra vonatkozólag készült három javaslat közül a máso­dik az ingatlan vagyon váltsága, a harmadik a nagyobb vagyonok külön adója. Én azért nem készültem el az egész vagyonváltsággal, mert ez embe­rileg eddig lehetetlen volt. Éjjel-nappal folytatott megfeszített munkával tud­tam csak elkészíteni ezt a 12 törvény­javaslatot. A földbirtokot nem éri kár. A földbirtokosnak már most megvan a joga, hogy a vagyonváltságra előleget fizessen. Azok a hirek, hogy én a földbirtokot 25 százalékkal akarom meg­adóztatni, nein tudóin, honnan valók. Az ingatlan vagyonnál a helyzet a következő: Nekem van egy kisbirtokom Pestmegyében, 230 hold, ebből indul­tam ki. Kiindultam abból, hogy a ta­valyi gazdasági évnek bérét vettem alapul. A bruttó haszonbér a vagyon­válfság alapja. Nekem befejezett tények­kel kell dolgozni. Én egyszerre akarok jobb pénzt csinálni és jobb gazdaságot. Egyszerre kell megcsinálnom a szabad­forgalmat és megszabadulni a rossz pénztől. Én fanatikus hive vagyok a szabadforgalomnak. Kijelentettem mi­nisztertársaimnak, hogy amennyiben junius végéig nem lesz szabadforgalom, én megyek. Kiindultam a tavalyi haszon­bérből. Ez az ingatlan vagyonváltság alapja. A kisgazdák fizetni fogják egy­szer, a nagyobb birtokok kétszer, a legnagyobbak négyszer. — Ha bérbe van adva a birtok, akkor világos a dolog, ha nincs, akkor a szomszéd birtokot kell megnézni. Ha nagy a birtok, vagy különleges ter­ményeket termel, akkor azt mondom, én nem tudom megbecsülni, becsülje meg a tulajdonos maga. Ebben az eset­ben fordulhat elő az, hogy az a vagyon­váltság alapja, amivel a tulajdonos megbecsülte birtokát. Tehát a haszon­bér az alapja a vagyonváltságnak és azt szorzom egyszer, kétszer, vagy a legnagyobb birtoknál négyszer. — Az ingatlan vagyonváltság befi­zetésének módja fontos. A gazdatársa­dalom fizetheti vagy készpénzben. — én azt ajánlom,hogy fizesse ebben, mert soha Ilyen rossz nem lesz többé a pénz — vagy terményben, vagy pedig vegyen fel magának kölcsönt, vagy én táblázom a vagyonváltságot az ingatlanára. A betáblázás most rossz pénzben történik és később, ha feljavul a valuta, a visszafizetés jobb pénzben történnék, ezért a gazdának megvan a joga, hogy öt évig búzában is fizethesse a vagyon­villságot. A jövő gazdasági évben nyilatkozhat a gazda, hogy ki akarja-e fizetni a vagyonváltságot búzában, ha igen, akkor kifizetheti. Ismételten ki­jelentem, hogy a gazdatársadalmat semmiféle baj nem éri. A küldöttség kérdéseire kijelentette még a pénzügyminiszter, hogy a falusi szövetkezetek egyáltalán nem fizetnek vagyonváltságot és a többire nézve is átalakítja a vagyonváltságot. o nein Budapest, febr. 25. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Pakovszky István elnök. Bejelenti, hogy Budaváry László sürgős interpelláció elmondására kért és kapott engedélyt. Az interpelláció tárgya Pest­vármegye alispánjának a községi kép­viselőtestületi választásokat elrendelő határozata, amelynek elhalasztását kéri arra az időre, amíg az uj választási törvényt megalkotják. Napirend előtt Drózdy Győző sze­mélyes megtámadtatás cimén szólalt föl. Ellene tervszerű hajsza folyik. Mikor képviselővé megválasztották, két följe­lentést tettek ellene, hogy kommunista üzelmeket folytatott a kommün alatt. Mindkét ügyben eljárt ellene az ügyész­ség és beszüntette ellene a további eljárást, de most az amnesztia-rende­letet akarják ügyének újból való fel­elevenítésére felhasználni. Ő az amnesz­tiából nem kér, mert azt nem tartja méltónak egy nemzetgyűlési képviselő­höz. Vagy bünős és akkor kész meg­bűnhődni, vagy ártatlan — amint ez ki fog derülni — és akkor ne üldöz­zék. Bejelenti mentelmi jogának meg sértését. — A Ház a bejelentést a ház­szabályok értelmében -vita nélkül a a mentelmi bizottság elé utalta. Gömbös Gyula Pallavicini György őrgróf tegnapi beszédére válaszol. Pal­lavicini azzal vádolta meg, hogy ő kül­politikai tárgyalásokat folytatott Trebitsch Lincolnnal, az általánosan ismert nem­zetközi szélhámossal. Kijelenti, hogy ö sem hivatalosan, sem saját elhatáro­zásából nem tárgyalt Trebitschel, aki magyarul beszél, angol képviselő és zsidó kinézésű. — Ezután áttértek a kor­mányprogramul felett megindult vita folytatására. Az első fölszólaló Letenye Pál volt. Kéri a földreform megvalósítását és sürgős keresztülvitelét. A földbirtok­reform törvényt még a mult év október másodikán hozták, de még mindig nem hajtották végre. — A közigazgatás reformját szükségesnek és sürgősnek tartja. Ha a kormány nem hajtja végre gyorsan a földreformot, akkor nem támogatja. Ezután Balla Aladár szólalt fel. Min­dent megtett a kormány, csak azt nem, amit a kisgazdapárt kivánt és várt tőle. Pallavicini György őrgróf tegnapi be­szédében azt mondotta, hogy örvende­tes ténynek tartja, hogy külpolitikánk állandósult. Ugy látja, hogy ez az ál­landósulás tulajdonképen csak az Ausz­tria felé való orientálódás stabilizációja. Nem viseltetik bizalommal a kormány iránt. Ezután Óáor György szólalt fel. Kö­veteli a földbirtoicreform sürgős végre­hajtását és a közigazgatási reform meg­valósítását, sürgeti az ipartörvény re­vízióját. A kormányban bízik. Pásztor József á házszabályok 215. szakaszához szólal föl. A kormány pro­grammja fölött megindult vita további folytatásának nincs értelme. Fogjanak össze a politikusok az ország érdekében. OrböK Attila indítványt terjeszt elő a lakáskérdés megoldására vonatkozó­vádak alél. lag. A kérdést a faji kérdés szempont­jából bírálja el, azt kell keresni, hogy fajunk megerősödjék. El kell tüntetni a tömeglakásokat, amelyek a tüdővész­nek tenyésztő melegágyai. Budapest rövidesen világkereskedelmi központtá fejlődik, a Kelet és Nyugat közötti for­galom itt bonyolódik le Vidéken sem megfelelőek a lakásviszonyok. A vagon­lakások kérdését rendezni kell, mert ez szégyene az országnak. A vagonlakók 3500 vagont tartottak lefoglalva, ami az államvasutaknak 105 millió korona kárt jelent egy év alatt. Ha ehhez a lakáshivatal adminisztrációs költségeit is hozzáadjuk, ezzel a tétellel a kár 125 millió koronára szaporodik. Fel­hívja a kormány figyelmét, hogy a la­kástermelés megindítása a legelső fel­adat. A fekvő nagytőkét állítsa az állam ennek szolgálatába. Állami kedvez­ményekkel tegye lehetővé uj lakások épitését. Az uj lakásokat mentesítsék a lakásrendelet alól, az uj épületeket mentesítsék a vagyonváltság alól, ne ves­senek az uj építkezésekre 30 évig adót. — A nemzetgyűlés elhatározta, 1 hogy az indítványt egyik legközelebbi ülése napiren fjére tüzi. Tomoiy Jenő visszavonta indítványát, amelyben azt indítványozta, hogy Pal­lavicini őrgrófot utasítsák a mentelmi bizottság elé, mivel megsértette a nem­zetgyűlés alelnökét. — Az elnök napi­rendi indítványt tesz, javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését hol­nap délelőtt 10 órakor tartsa, amelynek napirendjére az indítvány és interpellá­ciós könyvek felolvasását, másodszor az állami számvevőszék elnöki állására való hármas jelölés megejtését, a kor­mányprogramin vitájának folytatását és az állami italjövedék fölemeléséről s óló pénzügyminiszteri törvényjavaslatot tűzze ki. — Napirend előtt fog válaszúim Gratz Gusztáv dr. külügyminiszter Ka­raffiát Jenőnek a felvidék-i püspökségek jogtalan betöltése tárgyában előterjesz­tett interpellációjára. Hencz Károly elfogadná az elnök javaslatát, ha az állami számvevőszék elnöki állásának betöltésére való hármas jelölésben nem látna alkotmánysértést és érvényben lévő törvények megsér­tését. A nemzetgyűlésnek előbb törvényt kell hozni az elnöki állás betöltésére vonatkozólag és csak azután térhet át a jelölés inegejtésére. Indítványozza, hogy a Ház ezt törölje a napirendről. Az elnök rámutat arra, hogy a nem­zetgyűlés még február 12-i ülésében elhatározta ennek napirendre való tű­zését. — Gróf Teleky Pál miniszter­elnök kéri a nemzetgyűlést, hogy Hencz Károly javaslatát fogadja el. A nemzet­gyűlés igy határoz. Ezután Budaváry László sürgős inter­pellációt terjeszt elő. Elmondja, hogy Pestvármegye alispánja elrendelte a községi képviselőtestületek újjáalakítását. Kéri, hogy ezt halasztassák el arra az időre, amikor az uj választási törvény elkészül. — A belügyminiszter kijelenti, hogy az alispán rendelkezése törvényes és igy azt visszavonatni nem áll módjában. Az ülés délután 3 órakor ért véget. Lázadás a szoujet allen­Bécs, febr. 25. A Morningpost Hel­singforsból jelenti, hogy a Kaspi-tenger melletti Petrovszkban súlyos katonai lázadás tört ki. Az alkalmazottaknak és munkásoknak terményekben adták ki bérüket, inire ezek megtagadták a munkát. A hajók legénysége fellázadt, a helyi szovjet tagjait letartóztatták és a szovjet elnökét és a város rendőr­parancsnokát agyonlőtték. Félmink értékének jauuíasa. Budapest, febr. 25. Az eddigi adójavaslatok eredménye az, hogy a magyar korona jobb az osztrák koro­nánál. Mikor a jelenlegi pénzügymi­niszter hivatalába lépett, a magyar és az osztrák korona parin állottak. Ma Bécsben a magyar koronát 40 koronás ázsióval vásárolják. A magyar korona ázsiója a külföldi pénzpiacon még na­gyobb, igy Rómában és más városokban két osztrák koronát adnak egy magyar koronáért. A korona további javulása várható az uj adójavaslatoktól, amelyek a nemzet ujabb erőfeszítését jelentik. A pénzügyminiszter terve az, hogy a bankóprést megállítja májusban, vagyis hogy több fedezetlen bankjegy nem fog forgalomba jönni. Ugyanezen idő­ben a trianoni békeszerződés értelmé­ben fofmailag is elkülönítik a magyar koronát az osztrák koronától, azállal, hogy államjegyeket bocsátanak ki a bankjegyek helyett az államadóssági bizottság szigorú ellenőrzése alatt. Ez időtől kezdve várható a magyar korona javulása, hogy milyen mértékben, az az exporttól függ. Minthogy a jelenlegi magyar kormány a gabona szabad for­galmát kivánja megvalósítani, a gabona­export nagyságától várhatjuk különösen a magyar korona javulását. -orosz Bécs, febr. 25. Varsóból jelentik: Rigában tegnap Sieckovszky lengyel pénzügyminiszter jelenlétében és a Lon­donból odaérkezett Krasszin részvéte­lével a lengyel és orosz bizottságok hosszabb tanácskozást tartottak. A tár­gyalások legfőbb pontja az Oroszország és Lengyelország között kötendő gaz­dasági és kereskedelmi szerződés volt. Krasszin többször felszólalt, Joffe elen­ben tartózkodóan viselkedett. A jelekből ítélve a jövő héten létrejön minden elvi kérdésben a döntés és a tárgyalások véget érnek. 3 íiiuiikásbiztosifó kérdése. Budapest, febr. 25. Ma délelőtt az Országház épületében megjelentek Farkas István és Propper Sándor, a szociáldemokrata pártvezetőség két tagja, akik hosszasabban tanácskozást foly­tattak először Ugrón Gáborral és Bródy Ernővel, majd Bernolák Nándorral. Ezek a tárgyalások a munkásbiztositó törvényjavaslatról folytak, amely rövid időn belül a nemzetgyűlés elé kerül. Hirek szerint Bernolák Nándor, akit előreláthatólag a Ház e törvényjavaslat előadójává választ, csak abban az eset­ben vállalja el ezt a tisztet, ha bizo­nyos megállapodásokat tud létesiteni a szociáldemokratákkal. 3 hadisáltság kérdése. Budapest, febr. 25. Ma délelőtt alakult meg a nemzetgyűlés véderő­bizoltsága, amely elnökévé Karaffiáth Jenő képviselőt, jegyzőjévé Dinich Vidort választotta meg. A nemzetgyűlés pénzügyi és védeiő bizottsága ma délután gróf Klebelsberg Kunó elnökletével együttes ülést tartott, amelyen általánosságban letárgyalták a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot általánosságban minden felszólalás nélkül elfogadták. Egyes felszólalók között Nagy János azt az álláspontot foglalta el, hogy a hadi­váltságot a papokra és papjelültekre is terjesszék ki éppen olyan mértékben, mint az a felmentett közalkalmazottakra nézve történik. — Gyömörey György a vasúti alkalmazottakat ajánlotta a bizottság figyelmébe. Egyeseket akara-

Next

/
Oldalképek
Tartalom