Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-09 / 128. szám

—­Tizenhatodik évfolyam 128. szám. — Csütörtök Ara 2 korona Pápa, 1921 junius 9. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . [legyed évre Egy hóra . . 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. PAPA ES VIDEKE Szerkesztőség és fiók­kiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: 11. SzerkesztSsCg . . . Ker. nemzeti nyomda 11, Kiadóhivatal 61. xx KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX XX Felejős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Figyelő. A „keresztény Magyarország" leg­távolabbról sem jelenti azt, hogy mos­tantól kezdve a keresztények legyenek ä parancsolók, de aztán máskülönben maradjon minden a régiben. Nem a keresztény elemek hatalmi felülkereke­déséért harcolunk, hanem az igazi ke­resztény politikáért, amelynek Krisztus mély, szociális bölcsessége szab irányt. Harcot hirdetünk a régi „erköicsök", szokások,, osztályellentétek önző, telhe­tetlen, pénz és vérvágyó szellemének, de nem a dac és gyűlölet, nem a te­kintély megdöntése, nem állaijiforgatás a fegyverünk. Több, finomabb erkölcs, fokozottabb emberszeretet, ebből fakadó becsületesség, egymáshoz simuló meg­értésj hadüzenet a nyomornak 's a segitség után kiáltozó helyzeti ellen­téteknek : ez a keresztény Magyarország, melynek erkölcseit vallania kell minden nem kereszténynek és nem magyarnak is, ha becsületes. Bénitó szomorúság üli még a lelke­met, amint egyik szegény ember „sze­rencséjéről" olvasok. Pár hónappal ez­előtt — 700­on állott a dollár — kapott 1000 dollárt. Beváltotta s nehogy kárba vesszen a 700 ezres, vett egy szép há­zat s hozzá földecskéi is egy alkalmi eladótól. Csak egy volt a baj: egy mil­lió volt az ára, amiből 700 ezret kifi­zetett, de 300 ezerrel adós maradt azzal a becsületes gondolattal, hogy majd ir az amerikai rokonnak a pénzért. De pénz nem jött, a dollár is lecsúszott, a fizetés határideje pedig rohamosan közelgett. Fizetni kellett. El kellene adni a házat, de 200 ezer koronánál többet senki sem akar érte adni ... És mily nagy lett az öröme, mikoi a ház előbbi gazdája nagy kegyesen visszafogadta a házat az adósság fejében. És a „sze­rencsés" szegénynek talán eszébe sem jutott, hogy á boldog háztulajdonosnak 700 ezer koronát adott ajándékba. Csak egy csákány kell hozzá és egy tót napszámos. És kezdetét veheti a rombolás. Akár a kölni dómot is le­bontja egy tót, de ezred, év művészei között sein akad párja egy Gernhard von Rylle-nek, aki újra épitené Kölnnek és a világnak e remekét. — Amit egy tót is elvégez, arra itt tömegek vállal­koztak. A rombolás a vonat ablakának kitörésével kezdődött s a nemzet feldara­bolásán mily vig munkában álltak a kultúra tótjai. Még ma is napoleoni pózban nézik a jól végzett munkát — Amiből egy is elég, abból tömegek vannak s az újjáépítéshez Gernhard von Rylléket — ugy látjuk —i hiába keressük. A trianoni bébe a francia hamarában. —Nem szabad reuansra gondolni sem. — Pár is, jun. 8. A francia kamara tegnap délutáni ülésén ez történt: Belthet haladópárti képviselő kijelentette, hogy Frahciaországnak támogatni kell azokat a nemzeteket, amelyek az ő oldalán foglaltak helyet a háborúban. Utal Szer­biára és cseh-szlovák hadosztályokra, a szövetségeseknek győzelméhez ők is hozzájárultak a háború végén. Magyar­országnak, amelyet gróf Tisza István vitt bele a háborúba, viselni kell magatar­tásának következményeit. Ezután Briand miniszterelnök tilta­kozott a trianoni szerződéssel szembeni túlzott kritikák ellen. A békeszerződés készítői csak arra törekedtek, hogy visszaadják a békét az európai nem­zetiségeknek, azonban sajnos, követ­kezetesen beleütköztek a realizálásokba. Magyarország határai megállapításának tulajdonképen arbitrális jellege volt. A Duna-föderáció létesítése nem lényeges. A trianoni békeszerződés kísérőleve­lének értelme a következő: Magyar­országnak lehetőséget nyújtottak arra, hogy az utódállamokkal ésszerű szabá­lyozásra jusson anélkül, hogy a szer­ződést módosítanák. Magyarországra nagy jövő vár, ha gazdasági forrásait kihasználja anélkül, hogy az általános érdekeket külön érdekeknek rendelné alá. — Horthy Miklós igen nehéz hely­zetben vette át a hatalmat, de éppen Boncurt és barátai voltak azok, akik követelték, hogy Franciaország tartóz­kodjék a külföldi országok belügyeibe való beavatkozástól, jóllehet Magyar­ország a bolsevizmus idején a leg­szomorúbb látványt nyújtotta. Ma Bon­court és hivei azt követelik, hogy avat­kozzunk bele ezen ország belügyeibe, pusztán azért, mert ennek a kormánya olyan politikát követ, amely nekik nem tetszik. Magyarország békében és virág­zásban élhet, ha a magyar nemzet távol tartja magát a bosszú politi­kájától, ha nem lát ellenséget az uj határokon tul és nem igyekszik visszaállítani a régi határokat. Ebben az esetben Magyarország Európa békéjének tényezője lesz. Ezutén kérte a szerződésről szóló törvényjavaslat becikkelyezését, valamint a kisebbségek védelméről szóló javaslat elfogadását. Ezután Boncourl lépett a szónoki emelvényre. Fenntartja azt az állítását, hogy a magyar kormány a Habsburgok visszatérését készíti elő. Vatelrloo ki­jelenti, hogy ha a nemzetiségi elv tel­jesen érvényre jutott volna a trianoni szerződésben, akkor Középeurópában a nemzetiségek valóságos mozaik-terü­leteket alkotnának; a nemzetiségi elv akkor éri el igaz érvényességét, ha a nemzetiségeknek joguk van saját életet élni abban az államban, amelybe be­osztották őket. Ezután az általános vitát befejezték és a javaslatot általánosságban elfo­gadták. A költségvetés részletes vitája. A hBFBstiedBlmi-. füidmiuBlésUgyi- és buítusz-íárGáh SöltsÉpetcse. Budapest, jun. 8. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Napirend előtt Schandl Károly személyes kérdésben szólal fel. Válaszol Szterényi beszédére. Kijelenti, hogy ő régebbi felszólalásában csak arra mutatott rá,' hogy az idegen tőke és a bevándoroltak kapták meg az ipar fejlesztésére kiadott állami szub­venciókat. Beszédjének az volt a célja, hogy Szterényi azon állításával szem­ben, hogy a mai rendszer megenged­hetetlen privilégiümokhoz juttatta a szövetkezeteket s a keresztény gazdasági intézményeket, kimutassa, hogyha volt privilégiumos rendszer, akkor ez a régi rendszer volt, de a mai nem. Ezután következett a kereskedelmi tárca költségvetesének további tárgya­lása. Vértes Vilmos István a kisipa­rosok érdekében szólal fel. A kisipa­rosok kérelme az, hogy képesités nélkül senki se kaphasson iparigazolványt. Vidéken nagyon sok a kontár, akik tanyáról-tanyára járva munkát vállal-, nak. Gondoskodni kell a kisiparosok védelméről. Örömmel üdvözli a pénz­ügyminisztert, aki a magyar gazdasági élet iránt bizalmat keltett és a korona értékét 100 százalékkal emelte fel. Ma, ha a külügyminisztériumban nem a régi Ballplatz emberei ülnének, n^m volna gazdasági ellentét az utódállamok között. A kisgazdapárt mindig az önálló ma­gyar vámterületért küzdött. A- helyzet ma ugy tűnik fel, hogy Ausztria és Csehország szabadon hozhatják be Ma­gyarországba áruikat, mi ellenben sem­mit sem vihetünk ki ezekbe az álla­mokba. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés utasitsa a kereskedelemügyi minisztert, hogy az államvasutak díjtételeinek csök­kentését hamarosan valósítsa meg. Szirdky Pál a következő felszólaló. A közutak rendezését sürgeti, kapcso­latban a közmunkák megindításával. Helyesli Csernyus Mihály azon indít­ványát, hogy a hadiárvák részére iparos­tanonciskolákat állítanak f«l. A vasúti tarifát csökkenteni kell. A javaslatot elfogadja. A következő szónok, Mahunka István, a kereskedelmi minisztérium iparpoli­tikájával foglalkozott, ezután a vitát berekesztették. — Ezután Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter állott fel szólásra. Mindenek előtt köszönetét fejezte ki azoknak, akik a kereskedelmi tárca vitájában felszólaltak. Szterényi felszólalására megjegyzi, hogy a kor­mány a szabad forgalom alapján áll, amit fokozatosan kiván életbelépletni. Szterényi József azt mondotta, hogy az ipart fejleszteni kell. Kijelenti, hogy nemzeti érdekből elsősorban azt a ipart karolja fel, amely hazai nyersterményein­ket dolgozza fel: a mezőgazdasági ipar fejlesztésére a kormány mindent meg­tesz. i Többen követelték a munkássággal való kibékülést. A kormány törekszik erre, de előfeltétel, hogy a munkásság a nemzeti alapra helyezkedjék és lássa be, hogy ha ez meg nem történik, itt az országban nem fog megélhetni. A kormány legközelebb több fontos' szo­ciálpolitikai és munkásjóléti javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, amelyek a munkáskérdés rendezésére irányulnak. Foglalkozott ezután a munkanélküli­ség kérdésével. A közponii statisztikai hivatalnak utasítást adott, hogy a nép­számlálás adataiból állapítsák meg a munkanélküliek számát. 1920-ban a munkanélküliek összes száma 40 ezer 115 volt. amelynek fele Budapestre esett. Erre elrendelte a közmunkák megindí­tását, mert ez foglalkozáshoz juttatja a munkanélkülieket. Az államvasutaknál az idén 1 milliárd 300 millió koronás beruházás történt. A postai beruházások is felülhaladják az egy milliárdot. A vasutasok érdekében minden lehetőt elkövet. Ezután őfayer János közélelmezési miniszter állott fel és ismertette az el­látatlanokról kiadott rendeletet. Kijelenti, hogy a jelen gazdasági évben sem rek­virálás, sem maximálás nem lesz. — Ezután a kereskedelmi tárca költség­1 vetését az összes határozati javaslatok és indítványok mellőzésével általános­ságban és részleteiben is elfogadták. A földmivelésügyi tárca költségveté­sének tárgyalásánál gróf Széchenyi Viktor szólalt fel elsőnek. Huszonegy képviselőtársával együtt határozati javas­latot terjeszt be, hogy a kormány a földreform megvalósítása kapcsán a föld okos kihasználásának elsajátítása céljából rendezze a mezőgazdasági szak­oktatás kérdését. Ezután az elnök a vita folytatását délután 4 órára tűzte ki. A nemzetgyűlés délutáni ülését Kenéz Béla alelnök nyitotta meg negyed 5 órakor. — Szirdky Pál az első fel­szólaló. Utal Magyarország nehéz hely­zetére, amelyből a múltban is a kis­gazdák vették ki a legnehezebb részt. A méhészet felkarolását és mintagaz­daságok létesítését sürgeti. A költség­vetést elfogadja. \ Kuna B. András a mezőgazdasági bizottságok munkáját és a kender­termesztés felkarolását ajánlja a kormány különös figyelmébe. A költségvetést elfogadja. — Henczer András a ló­tenyésztés fontosságára hivja fel a kormány figyelmét, mert a háborúban és román megszállás alatt lóállományunk nagyon megfogyatkozott és az apaál­lotok beszerzését sem hozzáértő, szak­emberek végezték. A költségvetést el­fogadja. Fölhívja a kormány figyelmét a komlótermesztés nagy fontosságára és a földtani intézet felkarolására, mert ez a földmivelés laboratóriuma. Plósz István azt kéri a kormánytól, hogy ezentúl minden évben küldjön ki az ország 'különböző részeiből kisgaz­dákat tanidrnányutra, igy pl. Hollan­diába, Svájcba stb. — Négyessy László a nagybirtokok haszonbérletének fel­emelése körüli uzsorákra hivja tel a kormány figyelmét, amelyet rendeleti uton kelleni; megszüntetni. A költség­vetéshez ő is hozzájárul. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi mi­niszter válaszolt ezután a felszólalá­sokra. Széchenyi Viktor gróf földmives iskolák felállítását sürgette, azonban ennek nehézségei vannak. Ézidőszerint inkább csak a terveivel foglalkozhatunk, megvalósításukhoz idő kell. A földmives­iskolák eddig nem szolgálták a kisgazda­osztály érdekeit. A tanítási idő beosz­tásán változtatni kell, mert az eddigi beosztás mellett csak jómódú kisgazdák gyermekei járhattak el az előadásokra. A legajánlatosabb állapot az, hogy a kisgazdák adják be fiaikat a városba négy középiskolára, ezután négy gaz­dasági iskolát végeztessenek el velük s csak ugy térjenek vissza a gazdasági életbe. Magyarország felesleges intelligenciá­val rendelkezik. A középosztálynak gaz­dasági életre kell nevelni a fiait, nem pedig a hivatalnoki pályára, (általános helyeslés), mert a megcsonkított Ma­gyarország népének legnagyobb része gazdasági pályákra kényszerül. A kis­gazdák gyermekei sok helyütt azért nem járhatnak iskolába, mert az iskola messze van. Az ismétlő iskolákat gaz­dasági iskolákká kell átszervezni és a kötelező látogatást — különösen falun — szigorúan keli venni. Sziráky fel­szólalására megjegyzi, hogy az apaál­latok beszerzése a román kivonulás után a valutánk állása miatt nehézsé­gekbe ütközött. A méhészet fellendíté­sének kérdésével a kereskedelemügyi minisztérium most foglalkozik. A műveletlenül álló gazdasági terü­letekre nézve kijelenti, hogy a községi elöljáróságok felhatalmazást kaptak arra, hogy a község határában álló azon földterületeket, amelyet nincsenek meg­művelve, kiadhassák. Kuna B. András beszédére megjegyzi, hogy csak azok­ban a községekben alakítottak mező­gazdasági' bizottságokat, amelyeket a vármegyei közigazgatási bizottság kije­lölt. Ennek azt feleli, hogy a hidegvérű lovak tenyésztése jövödelmezőbb mint a melegvérüeké, azért ez túlsúlyban van. — Magyar Kázmér szakszerű meg­jegyzéseit kiadja a földmivelésügyi mi­nisztérium illetékes ügyosztályának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom