Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-09 / 128. szám

—Tizenhatodik évfolyam 128. szám. — Csütörtök Ara 2 korona Pápa, 1921 junius 9. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . [legyed évre Egy hóra . . 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. PAPA ES VIDEKE Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: 11. SzerkesztSsCg . . . Ker. nemzeti nyomda 11, Kiadóhivatal 61. xx KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX XX Felejős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Figyelő. A „keresztény Magyarország" legtávolabbról sem jelenti azt, hogy mostantól kezdve a keresztények legyenek ä parancsolók, de aztán máskülönben maradjon minden a régiben. Nem a keresztény elemek hatalmi felülkerekedéséért harcolunk, hanem az igazi keresztény politikáért, amelynek Krisztus mély, szociális bölcsessége szab irányt. Harcot hirdetünk a régi „erköicsök", szokások,, osztályellentétek önző, telhetetlen, pénz és vérvágyó szellemének, de nem a dac és gyűlölet, nem a tekintély megdöntése, nem állaijiforgatás a fegyverünk. Több, finomabb erkölcs, fokozottabb emberszeretet, ebből fakadó becsületesség, egymáshoz simuló megértésj hadüzenet a nyomornak 's a segitség után kiáltozó helyzeti ellentéteknek : ez a keresztény Magyarország, melynek erkölcseit vallania kell minden nem kereszténynek és nem magyarnak is, ha becsületes. Bénitó szomorúság üli még a lelkemet, amint egyik szegény ember „szerencséjéről" olvasok. Pár hónappal ezelőtt — 700on állott a dollár — kapott 1000 dollárt. Beváltotta s nehogy kárba vesszen a 700 ezres, vett egy szép házat s hozzá földecskéi is egy alkalmi eladótól. Csak egy volt a baj: egy millió volt az ára, amiből 700 ezret kifizetett, de 300 ezerrel adós maradt azzal a becsületes gondolattal, hogy majd ir az amerikai rokonnak a pénzért. De pénz nem jött, a dollár is lecsúszott, a fizetés határideje pedig rohamosan közelgett. Fizetni kellett. El kellene adni a házat, de 200 ezer koronánál többet senki sem akar érte adni ... És mily nagy lett az öröme, mikoi a ház előbbi gazdája nagy kegyesen visszafogadta a házat az adósság fejében. És a „szerencsés" szegénynek talán eszébe sem jutott, hogy á boldog háztulajdonosnak 700 ezer koronát adott ajándékba. Csak egy csákány kell hozzá és egy tót napszámos. És kezdetét veheti a rombolás. Akár a kölni dómot is lebontja egy tót, de ezred, év művészei között sein akad párja egy Gernhard von Rylle-nek, aki újra épitené Kölnnek és a világnak e remekét. — Amit egy tót is elvégez, arra itt tömegek vállalkoztak. A rombolás a vonat ablakának kitörésével kezdődött s a nemzet feldarabolásán mily vig munkában álltak a kultúra tótjai. Még ma is napoleoni pózban nézik a jól végzett munkát — Amiből egy is elég, abból tömegek vannak s az újjáépítéshez Gernhard von Rylléket — ugy látjuk —i hiába keressük. A trianoni bébe a francia hamarában. —Nem szabad reuansra gondolni sem. — Pár is, jun. 8. A francia kamara tegnap délutáni ülésén ez történt: Belthet haladópárti képviselő kijelentette, hogy Frahciaországnak támogatni kell azokat a nemzeteket, amelyek az ő oldalán foglaltak helyet a háborúban. Utal Szerbiára és cseh-szlovák hadosztályokra, a szövetségeseknek győzelméhez ők is hozzájárultak a háború végén. Magyarországnak, amelyet gróf Tisza István vitt bele a háborúba, viselni kell magatartásának következményeit. Ezután Briand miniszterelnök tiltakozott a trianoni szerződéssel szembeni túlzott kritikák ellen. A békeszerződés készítői csak arra törekedtek, hogy visszaadják a békét az európai nemzetiségeknek, azonban sajnos, következetesen beleütköztek a realizálásokba. Magyarország határai megállapításának tulajdonképen arbitrális jellege volt. A Duna-föderáció létesítése nem lényeges. A trianoni békeszerződés kísérőlevelének értelme a következő: Magyarországnak lehetőséget nyújtottak arra, hogy az utódállamokkal ésszerű szabályozásra jusson anélkül, hogy a szerződést módosítanák. Magyarországra nagy jövő vár, ha gazdasági forrásait kihasználja anélkül, hogy az általános érdekeket külön érdekeknek rendelné alá. — Horthy Miklós igen nehéz helyzetben vette át a hatalmat, de éppen Boncurt és barátai voltak azok, akik követelték, hogy Franciaország tartózkodjék a külföldi országok belügyeibe való beavatkozástól, jóllehet Magyarország a bolsevizmus idején a legszomorúbb látványt nyújtotta. Ma Boncourt és hivei azt követelik, hogy avatkozzunk bele ezen ország belügyeibe, pusztán azért, mert ennek a kormánya olyan politikát követ, amely nekik nem tetszik. Magyarország békében és virágzásban élhet, ha a magyar nemzet távol tartja magát a bosszú politikájától, ha nem lát ellenséget az uj határokon tul és nem igyekszik visszaállítani a régi határokat. Ebben az esetben Magyarország Európa békéjének tényezője lesz. Ezutén kérte a szerződésről szóló törvényjavaslat becikkelyezését, valamint a kisebbségek védelméről szóló javaslat elfogadását. Ezután Boncourl lépett a szónoki emelvényre. Fenntartja azt az állítását, hogy a magyar kormány a Habsburgok visszatérését készíti elő. Vatelrloo kijelenti, hogy ha a nemzetiségi elv teljesen érvényre jutott volna a trianoni szerződésben, akkor Középeurópában a nemzetiségek valóságos mozaik-területeket alkotnának; a nemzetiségi elv akkor éri el igaz érvényességét, ha a nemzetiségeknek joguk van saját életet élni abban az államban, amelybe beosztották őket. Ezután az általános vitát befejezték és a javaslatot általánosságban elfogadták. A költségvetés részletes vitája. A hBFBstiedBlmi-. füidmiuBlésUgyi- és buítusz-íárGáh SöltsÉpetcse. Budapest, jun. 8. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Napirend előtt Schandl Károly személyes kérdésben szólal fel. Válaszol Szterényi beszédére. Kijelenti, hogy ő régebbi felszólalásában csak arra mutatott rá,' hogy az idegen tőke és a bevándoroltak kapták meg az ipar fejlesztésére kiadott állami szubvenciókat. Beszédjének az volt a célja, hogy Szterényi azon állításával szemben, hogy a mai rendszer megengedhetetlen privilégiümokhoz juttatta a szövetkezeteket s a keresztény gazdasági intézményeket, kimutassa, hogyha volt privilégiumos rendszer, akkor ez a régi rendszer volt, de a mai nem. Ezután következett a kereskedelmi tárca költségvetesének további tárgyalása. Vértes Vilmos István a kisiparosok érdekében szólal fel. A kisiparosok kérelme az, hogy képesités nélkül senki se kaphasson iparigazolványt. Vidéken nagyon sok a kontár, akik tanyáról-tanyára járva munkát vállal-, nak. Gondoskodni kell a kisiparosok védelméről. Örömmel üdvözli a pénzügyminisztert, aki a magyar gazdasági élet iránt bizalmat keltett és a korona értékét 100 százalékkal emelte fel. Ma, ha a külügyminisztériumban nem a régi Ballplatz emberei ülnének, n^m volna gazdasági ellentét az utódállamok között. A kisgazdapárt mindig az önálló magyar vámterületért küzdött. A- helyzet ma ugy tűnik fel, hogy Ausztria és Csehország szabadon hozhatják be Magyarországba áruikat, mi ellenben semmit sem vihetünk ki ezekbe az államokba. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés utasitsa a kereskedelemügyi minisztert, hogy az államvasutak díjtételeinek csökkentését hamarosan valósítsa meg. Szirdky Pál a következő felszólaló. A közutak rendezését sürgeti, kapcsolatban a közmunkák megindításával. Helyesli Csernyus Mihály azon indítványát, hogy a hadiárvák részére iparostanonciskolákat állítanak f«l. A vasúti tarifát csökkenteni kell. A javaslatot elfogadja. A következő szónok, Mahunka István, a kereskedelmi minisztérium iparpolitikájával foglalkozott, ezután a vitát berekesztették. — Ezután Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter állott fel szólásra. Mindenek előtt köszönetét fejezte ki azoknak, akik a kereskedelmi tárca vitájában felszólaltak. Szterényi felszólalására megjegyzi, hogy a kormány a szabad forgalom alapján áll, amit fokozatosan kiván életbelépletni. Szterényi József azt mondotta, hogy az ipart fejleszteni kell. Kijelenti, hogy nemzeti érdekből elsősorban azt a ipart karolja fel, amely hazai nyersterményeinket dolgozza fel: a mezőgazdasági ipar fejlesztésére a kormány mindent megtesz. i Többen követelték a munkássággal való kibékülést. A kormány törekszik erre, de előfeltétel, hogy a munkásság a nemzeti alapra helyezkedjék és lássa be, hogy ha ez meg nem történik, itt az országban nem fog megélhetni. A kormány legközelebb több fontos' szociálpolitikai és munkásjóléti javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, amelyek a munkáskérdés rendezésére irányulnak. Foglalkozott ezután a munkanélküliség kérdésével. A közponii statisztikai hivatalnak utasítást adott, hogy a népszámlálás adataiból állapítsák meg a munkanélküliek számát. 1920-ban a munkanélküliek összes száma 40 ezer 115 volt. amelynek fele Budapestre esett. Erre elrendelte a közmunkák megindítását, mert ez foglalkozáshoz juttatja a munkanélkülieket. Az államvasutaknál az idén 1 milliárd 300 millió koronás beruházás történt. A postai beruházások is felülhaladják az egy milliárdot. A vasutasok érdekében minden lehetőt elkövet. Ezután őfayer János közélelmezési miniszter állott fel és ismertette az ellátatlanokról kiadott rendeletet. Kijelenti, hogy a jelen gazdasági évben sem rekvirálás, sem maximálás nem lesz. — Ezután a kereskedelmi tárca költség1 vetését az összes határozati javaslatok és indítványok mellőzésével általánosságban és részleteiben is elfogadták. A földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál gróf Széchenyi Viktor szólalt fel elsőnek. Huszonegy képviselőtársával együtt határozati javaslatot terjeszt be, hogy a kormány a földreform megvalósítása kapcsán a föld okos kihasználásának elsajátítása céljából rendezze a mezőgazdasági szakoktatás kérdését. Ezután az elnök a vita folytatását délután 4 órára tűzte ki. A nemzetgyűlés délutáni ülését Kenéz Béla alelnök nyitotta meg negyed 5 órakor. — Szirdky Pál az első felszólaló. Utal Magyarország nehéz helyzetére, amelyből a múltban is a kisgazdák vették ki a legnehezebb részt. A méhészet felkarolását és mintagazdaságok létesítését sürgeti. A költségvetést elfogadja. \ Kuna B. András a mezőgazdasági bizottságok munkáját és a kendertermesztés felkarolását ajánlja a kormány különös figyelmébe. A költségvetést elfogadja. — Henczer András a lótenyésztés fontosságára hivja fel a kormány figyelmét, mert a háborúban és román megszállás alatt lóállományunk nagyon megfogyatkozott és az apaállotok beszerzését sem hozzáértő, szakemberek végezték. A költségvetést elfogadja. Fölhívja a kormány figyelmét a komlótermesztés nagy fontosságára és a földtani intézet felkarolására, mert ez a földmivelés laboratóriuma. Plósz István azt kéri a kormánytól, hogy ezentúl minden évben küldjön ki az ország 'különböző részeiből kisgazdákat tanidrnányutra, igy pl. Hollandiába, Svájcba stb. — Négyessy László a nagybirtokok haszonbérletének felemelése körüli uzsorákra hivja tel a kormány figyelmét, amelyet rendeleti uton kelleni; megszüntetni. A költségvetéshez ő is hozzájárul. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Széchenyi Viktor gróf földmives iskolák felállítását sürgette, azonban ennek nehézségei vannak. Ézidőszerint inkább csak a terveivel foglalkozhatunk, megvalósításukhoz idő kell. A földmivesiskolák eddig nem szolgálták a kisgazdaosztály érdekeit. A tanítási idő beosztásán változtatni kell, mert az eddigi beosztás mellett csak jómódú kisgazdák gyermekei járhattak el az előadásokra. A legajánlatosabb állapot az, hogy a kisgazdák adják be fiaikat a városba négy középiskolára, ezután négy gazdasági iskolát végeztessenek el velük s csak ugy térjenek vissza a gazdasági életbe. Magyarország felesleges intelligenciával rendelkezik. A középosztálynak gazdasági életre kell nevelni a fiait, nem pedig a hivatalnoki pályára, (általános helyeslés), mert a megcsonkított Magyarország népének legnagyobb része gazdasági pályákra kényszerül. A kisgazdák gyermekei sok helyütt azért nem járhatnak iskolába, mert az iskola messze van. Az ismétlő iskolákat gazdasági iskolákká kell átszervezni és a kötelező látogatást — különösen falun — szigorúan keli venni. Sziráky felszólalására megjegyzi, hogy az apaállatok beszerzése a román kivonulás után a valutánk állása miatt nehézségekbe ütközött. A méhészet fellendítésének kérdésével a kereskedelemügyi minisztérium most foglalkozik. A műveletlenül álló gazdasági területekre nézve kijelenti, hogy a községi elöljáróságok felhatalmazást kaptak arra, hogy a község határában álló azon földterületeket, amelyet nincsenek megművelve, kiadhassák. Kuna B. András beszédére megjegyzi, hogy csak azokban a községekben alakítottak mezőgazdasági' bizottságokat, amelyeket a vármegyei közigazgatási bizottság kijelölt. Ennek azt feleli, hogy a hidegvérű lovak tenyésztése jövödelmezőbb mint a melegvérüeké, azért ez túlsúlyban van. — Magyar Kázmér szakszerű megjegyzéseit kiadja a földmivelésügyi minisztérium illetékes ügyosztályának.