Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-08 / 127. szám

Tizenhatodik évfolyam 127. szám. Szerda Ara 2 korona Pápa, 1921 junius 8. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és fiók­kiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. 95 ss KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. 55 55 «55 Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. «55 Veszélyben a gazdák forgótőkéje. Gróf Hadik Jánosnak a szavai a ju­nius elsei gazda naggylilésen mint riadó csendülnek füleinkhez. Ez az, amitől a gazdaközönséget féltenünk kell, mikor arról van szó, hogy a földet súlyos adókkal terhelik. Ez az, hogy amihez a föld népe az abriormis, adósságos állapot után hozzájutott, azt ma, mint háborús szerzeményt visszaveszik tőle. Nem spekulációval, nem lelkiismeretlen áremeléssel jutott hozzá, mert hiszen a termelők e rétegének sohse volt annyi hatalma, hogy árui értékét maga szab­hatta volna, de igenis hozzájutott tisz­tességes uton, ahogy az árukat rende­letileg szabták, vagy kinálták neki. Es­ha a háborús következményekként tiszta lelkiismerettel, becsületes munkával, kétszeresen megfeszített erővel kiká­szolódott előbbi adósságaiból, ugyan érdeke, haszna lesz-e belőle az állam­nak, ha majd az uj adóterhek újra visszataszítják oda? A mult gazdasági élet fejlődésének az volt az egyedüli kerékkötője, majd­nem az egyedüli gátlója, hogy hiányzott a forgótőke, hiányzott a birtok értékei­nek az a bizonyos hányada, amely nél­kül jóformán lehetetlen a gazdasági élet. Enélkül a forgótőke nélkül a kis­gazdaságok is pangásra kényszerülnek, csak ugy, mint a nagybirtokok. Mivel pótolja az a 12 holdas az igavonó egy pár állatját, ha véletlenül elhull az egyik? Mikép cseréli ki elhasznált eszközeit, ha nincs megtakarított összege ? Hogyan /rendezze be gazdaságát a tökéletesebb gazdálkodáshoz, ami a szűkre szabott országban ma annyira fontos, ha el­viszik tőle azt a kis megtakarított pénzt is, amely jó lett volna forgótőkének? Hadik János gróf szavaival mi is azt mondjuk, igenis álljanak talpra a gaz­dák. Igenis biztosítani kell ennek a leg­magyarabb, a magyar föld rögein élő gazdatársadalomnak a jövőt, mert ha erős lesz vagyonilag és kulturában a falu, akkor erős lesz a város is a ma­gyar jövőért való munkában. 3 korona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 7. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2'35 svájci frankot jegyeztek. Szeptembertől szabad lesz o tej forgalma. Budapest, jun. 7. A hivatalos lap mai száma szerint a tej forgalmát, va­lamint a tej feldolgozását folyó évi szeptember hó 30-tól a közélelmezési miniszter teljesen szabaddá tette. Ezzel hatályukat vesztik az árvizsgáló bizott­ság ármegállapításai is. 3 francia bamara tárgyalja a trianoni békét. Páris, jun. 7. (Havas). A kamara ma kezdette meg a trianoni békeszer­ződés becikkelyezéséről szóló törvény­javaslat vitáját. Ezen az ülésen jelen volt Briand miniszterelnök is. Guernier előadó vázolta a Habsburg császárság történetét, azután áttért a szövetségesek győzelmének méltatására. Ezután ki­• jelentette, hogy a szövetségesek győ­zelme a népeknek vissza adta nemzeti­ségüket. Guernier kifejtette ezután a cseh-szlovák állam kialakulását. „Idegen népeket" nem lehetett meghagyni a magyarok uralma alatt. Így a nyugat­magyarországi német vármegyéket Auszt­riának juttatták. Síkra szállt végre a hatá­rokhelyessége mellett. — A vita még tart. fl költségvetés részletes vitája. ü mozirendelít, a munhásliáFdés és az államaasutali Ugye. Budapest, jun. 7. A nemzetgyűlés mai ülését 'Ali órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. — A belügyi tárca költségvetésének részletes vitájá­ban az első szónok Ereky Károly, aki indítványozza, hogy a választási rende­letet ugy módositsák, hogy csak azok ne lehessenek választók és választhatók, akik birói eljárás alatt állnak. — Hor­nyánszky Zoltán az internáló táborok fenntartásának szükségességét elismeri. Ha a visszaélések történtek, azért még nem lehet az a cél, hogy az internálótá­borokat megszüntessék, hanem az, hogy ezeket a visszaéléseket szüntessék megi Ezután gróf Ráday Gedeon belügy­miniszter válaszolt a felszólalásokra és Bródy Ernő tegnapi beszédére, amely­ben a mozirendelettel foglalkozott és annak visszavonását kérte. Valótlan az, amit Bródy mondott, hogy a magyar állam egyeseket megfosztana jogától és vagyonából kivetne. A kormány a teljes jogrend és jogegyenlőség alapján áll, mert ezek a keresztény felfogás leg­sarkalatosabb törvényei. A kormánynak a háborúban érdemet szerzettekről gon­doskodni kellett és a kormány csak ezt tette. A moz^irendelet nem ettől a kormánytól származik, de Bródy a bel­ügyminisztert felelőssé teszi mégis ezért. Ez nem belügyminiszteri, hanem kor­mányrendelet, de kijelenti, hogy ő azo­nosítja vele magát és a miniszterelnök megbízásából kijelenti, hogy a kormány a rendeletet teljesen magáévá teszi. Bródy Ernő személyes kérdésben szólal fel. Kérdi, milyen elsőségi igénye van Stead ezredesnek, aki angol állam­polgár, 10 éves magyar állampolgár­sággal birókkal szemben. Nem szabad összezavarni a moziengedély és a jog­rend kérdését. Kéri a belügyminisztert, hívjon össze egy ankétet és ő aláveti magát annak az Ítéletének. Emszt Sándor a főváros pénzügyi bajaira mutat rá. A főváros és a kor­mány elszámolási viszonyban vannak egymással, ezt a kérdést rendezni kell. Abban bizva, hogy a fővárosnak voltak régebben sikerei, a városházán tul te­szik magukat a takarékosság elvén, pedig erre törekedni kell. Gróf Ráday Gedeon belügyminiszter kijelenti, hogy a kormány érzi, hogy a főváros pénzügyi helyzetét orvosolni kell. A pénzügyminiszter igyekszik, hogy a szanálás mielőbb sikerüljön, ezért azzal a tervvel foglalkozik, hogy a for­galmi adó egy részét felajánlja a fő­városnak. A Ház ezután a belügyminiszteri tárca költségvetését ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. — Elfogadta a nemzetgyűlés Frühwirth Mátyás azon javaslatát, hogy a szakszervezetek a gazdasági helyzetükről a nemzetgyűlés elé jelentést lerjesszenek. A pénzügyi tárca költségvetésének vitájában Gerencsér István az első szó­nok. A tisztviselők helyzetének rendezése az országra nagy terheket ró, ezért létszámukat csökkenteni kell. A tehető­seket és szolgálati idejüket betöltötteket kell elsősorban elbocsátani, a nőkkel betöltött helyeket férfiakkal kell betöl­teni. Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasitsa a nemzetgyűlés a pénzügy­minisztert, hogy az 1920—21. évi költ­ségvetésben a hadviselt tisztviselők statusát terjessze elő. -=- Fertsdk Jenő a vidéki pénzügyi adminisztráció bajaira mutat rá és keri a pénzügyminisztert, I hogy a nyugdijasokon segítsen s hogy azok is ugyanazokat a kedvezményeket kaphassák, mint a szolgálatban álló tisztviselők. — Oláh Dániel a kisipar terheinek csökkentését kéri. Ezután Hegedűs Lóránt pénzügy­miniszter állott fel szólásra: Elismerem, hogy nagyon nagyok az adóterhek, de ez onnan származik, hogy a közönség három évig elfelejtett adót fizetni. A tisztviselők folytonos szaporítása nem lehetséges, a mostani költségvetés is tele van a tisztviselőkkel. Az én pénzügyi adminisztrációm újszerű, de nem költséges, mert kefültem, hogy a közigazgatás adminisztrációját vegyem igénybe. Kéri a magyar társadalmat, támogassa az ő pénzügyi adminisz­trációját. — Ezután a pénzügyi tárca költségvetését ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadták. A kereskedelmi tárca költségvetési vitájánál Szterényi József báró szólalt fel. Foglalkozik a kereskedelmi miniszter iparpolitikájával és a kisiparosság helyze­tével. Két határozati javaslatot nyújt be a kereskedelmi alkalmazottak érdekében. Az elnök ezután az ülést délután 4 óráig felfüggesztette. A nemzetgyűlés délutáni ülését 'A 17 órakor nyitotta meg Kenéz Béla al­elnök. A kereskedelmi tárca költség­vetési vitájához Homonnay Tivadar szó ­lalt fel. Foglalkozik a kereskedelmi miniszter programmbeszédével és báró Szterényi Józsefnek a munkáskérdésről mondott beszédével. A munkáskérdés legjobb megoldását munkaalkalmak meg­teremtésében látja. Örömmel vette a kereskedelmi miniszter kijelentését, hogy a közmunkákat megindítják, a költség­vetésnél azonban nem látja, hogy a közmunkák tényleg megindultak volna. Igy a Hungária-uti hid felépítése is elma­radt. Munkástelepek létesítését sürgeti. A vasutasok kulturális és gazdasági helyzetüknek javítását a jelenlegi keres­kedelmi minisztertől várják. Kéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy az előléptetéseket hajtsák végre. Igen fontos az államvasutaknál a fegyelem teljes helyreállítása is. A diploma még nem kvalifikáció senkinél sem arra, hogy vezető pozíciót foglaljon el. Szükséges, hogy az államvasutak minél több üze­met vegyen saját kezelésbe. A határ­állomásokon hiányos nagyon a lelsze­relés. Az államvasuti üzemekben, külö­nösen a gépgyárakban a munkások létszámát nem redukálni kell, henem szaporítani. A létszámcsökkentést a leg­nagyobb körültekintéssel kell végezni. Ezután Frühwirth Mátyás szólalt fel. Az olcsósági hullám után a munka­nélküliség következett. A külföldi álla­mokban a munkanélküliek száma rend­kívül nagy. A munkanélküliség ellen kétféleképen lehet védekezni: egyrészt munkaalkalmak megteremtésével, más­részt a munkanélküliek segélyezésével. A kereskedelemügyi miniszter igen helyesen a •unkaalkalmak megterem­tésének módját vette fel programmjába. Reméli, hogy a kereskedelmi miniszter terve élő valósággá válik. Sok iparvállalat igyekszik áthárítani az olcsósági hullámot a munkásokra, holott még nem érkezett el az olcsóság azon foka, hogy a munkásság fizetése fizikai megélhetését biztosítaná. Bérre­dukcióról ma még szó sem lehet. Sür­geti a békéltető és panaszbizottságok megvalósítását hatósági jogkörrel fel­ruházva. Ezek a békéltető bizottságok lennének alapjai a munkáskamarának. Az ipartörvény revíziója rendkívül jó hatással lesz a kisiparosokra. Weisz Konrád kifogásolja, hogy az átmeneti forgalomban csak gyorsvona­tokkal lehet közlekedni. Azt hiszi, hogy a csehekkel meg lehetett volna egyezni, amint az a Romániával kötött szerző­désben ez megoldatott. A román megszállás alatt alakították meg a vasutasok karhatalmát, amely rendkívül jól működött és megvédte az államvasutak felszerelését és értékeit. Most ugy hallja, hogy ezt a karhatalmat nem akarják fizetni és most senki sem akarja vállalni. Kéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy ebben az irányban tegyen valamit. A konszolidáció egyetlen egy téren sem tud felmutatni olyan eredményeket, mint éppen az állam­vasutaknál. Ez is arra vall, hogy a vasutasságot a magyar társadalomnak meg kell becsülni. A költségvetésben, ha figyelembe vesszük a korona romlását, azt tapasz­taljuk, hogy rendkivüf nagy a redukció. A régi költségvetésben a kiadás 1 milliárd 900 millió jó korona volt, ez ma csak 8'43 milliárd rossz koronával szerepel, ami önmagában véve ugyan óriási nagy szám és emelkedés, de ha a koroná­nak 50 százalékos romlását figyelembe vesszük, akkor ez a régi költségvetésnek csak 8 százaléka, holott az ország meg­csonkítása nem akkora, hogy ennek a százaléknak megfelelne. Részletesen foglalkozik ezután a költségvetés egyes pontjaival, amelyeket összehasonlít a régi költségvetéssel. A románok által okozott összes vesz­teség teherkocsikban 34.160 vasúti kocsi és az összes bejelentett károk az állam­vasutaknál 34 milliárd koronát tesznek ki. A Máv. a románok kivonulása után 410 mozdonnyal, 616 személykocsival és 22 ezer teherkocsival kezdte ineg a forgalmat. Hogy azóta a rendes álla­potokhoz jutottunk el, abban igen nagy érdeme van Keleiy Dénesnek, a mér­nökségnek és a munkásságnak. Egyidőben az volt terv, hogy az állam­vasutak frapcia konzorcium kezelésébe megy át,de a Máv. mégis magyar maradt és saját erejéből és ennek a sokat gáncsolt rendszernek közreműködésével kimene­kedett a deficitből, a francia vasutak pedig három milliárd deficittel dolgoz­nak, tehát tulhaladluk a franciákat. (Lelkes éljenzés és taps.) — A vasutak villamosításának kérdése előrehaladott stádiumban van. Különösen azért fon­tos ez, mert a mi szenünk a kelleténél gyengébb minőségű. A villamosítás ál­tal elérjük, hogy a vasút sok kisfo­gyasztó helyett egy nagyfogyasztó lesz. A diósgyőri vasgyár teljesen kifosztva állott, nem maradt más, szinte csak a mérnökök és munkások törhetetlen munkakészsége, mégis a jövedelem az év végén 10 százalék lett, mint a régi jó időkben volt. Mivel a kereskedelemügyi miniszteri székben olyan férfiú ül, akit a munkakészség és becsületesség jel­lemét, a költségvetést elfogadja. Kerekes Mihály több levelet olvas fel, amelyet vasutasok irtak hozzá, aki­ket a háborúban teljesített szolgálataik után még mindig nem rendszeresítettek. A forgalmisták számát szaporítani kell. Jelenleg csupa fiatalok teljesítenek for­galmi szolgálatot, amely pedig nehéz szol­gálat. Kéri, hogy idősebb tisztviselőket is osszanak be a forgalmi szolgálathoz. Rassay Károly beterjeszti a bíráló­bizottság jelentését Benkö Gábor és Vértes Vilmos képviselők mandátuma elleni petició ügyében. A biráló-bizott­ság mindkét peticiót elutasította. Az elnök mindkét képviselőt véglegesep megválasztott képviselőknek jelentette ki. Ezután az elnök a vita folytatását holnapra halasztotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom