Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-06-01 / 121. szám
Ara 2 korona Tízenhatodik évfolyam 121. szám. egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . , Szombat Pápa, 1921 junius 1. Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség ..... 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11. ... 61. Kiadóhivatal aewmr^zssaggrgm c n KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX E XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF» XX Tsniniallamások a Tisza-porben. Budapest, máj. 31. A Tisza-pör mai tárgyalásán az elnök először megeskette dr. Schuszter Gézát, a Gaertner Marcell elmeállapotánakmegvizsgálására szakértőként kiküldött orvost. — Ezuián Gaertner állott fel és a következőket mondotta: — Most még az újságírókat keli megesketni, mert eddig eleget hazudtak.. Az elnök erre rendreutasítja Gaerlnert. Gaertner továbbra is renitenskedő magatartást tanúsított, mire az elnök kihirdeti a biróság határozatát: Gaerlnert egy napi böjttel sulyosbbitott magánzárkára ítélték. — Gaertner erre igy szól: — Én is kihirdetem határozatomat. Holnaptól kezdve nem jelenek meg a tárgyaláson. Erre az elnök Gaertnert kivezetteti a teremből. — Ezután folytatták Varga Ferencné kihallgatását Meglehetősen zavarosan adja elő Kovács vizsgálóbíróra vonatkozó vallomását és . Sztanykovszkira tett terhelő vallomását. Kovács vizsgálóbíró az öngyilkosság napján délelőtt rendkivül felizgatod volt, egyik arcán piros folt volt, erre mulatva igy szólt beléptekor: „Látjátok, ez az én jutalmam" Azután öngyilkos lett. — Polóryi Dezső dr. kérdései után Sztanykovszky intéz kérdéseket a tanuhoz, akinek rá , nézve terhelő vallomását valótlanságnak mondja. Fényes László ngyehuezteti a biróságot a tanu vallomásának megbízhatatlanságára. A tanút megeskették vallomására. Ezután Sztanykovszky második feleségét hallgatta ki a biróság. Elmondja, hogy még kislány korában ismerkedett össze Sztanykovszkyval. Tudta, hogy van felesége, de azt hallotta, hogy attól formálisan elvált. Férjének semmi része sem volt a. gyilkosságban. Öt Lengyel László kapacitálta, hogy birja rá a férjét beismerő vallomásra. Sztanykovszky be is ismerte a gyilkosságot, amit nem követett el, mire ezen a napon hazaengedték Paksy detektív kíséretében és odahaza maradhatott este háromnegyed 10 óráig. — Ezután a védők és vádlottak intéztek kérdéseket, Szlanykovszkynéhoz. Hüttner az elnök kérdéseire kijelenti, hogy Sztanykovszky felesége vallomásaival szemben is fenntartja eredeti vallomását. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Fényes intézett kérdéseket Sztanykovszky feleségéhez, akinek megesketését a biróság mellőzte. A védők emiatt semmiségi panaszt jelentettek be. Rotlimilller Mórné, Sztanykovszky anyósa a következő tanu, aki azt vallja, hogy Sztanykovszky ő előtte mindig ártatlanságát hangoztatta. A tanút megeskették vallomására. A következő tanu Korvin Aladár, vezérkari alezredes, azt vallja, hogy a forradalom alatt felkereste öt a hadügyminisztériumban Hüttner, aki forradalmi érd; ntei miatt századosi kinevezését kérte. Egy cédula volt nála, azon tizenegy név volt, akiket századossá kellelt volna kinevezni. Azt nein mondotta, hogy a Tisza gyilkosság miatt kéri az előléptetést, hanem a tizenegy ember forradalmi érdemeikre tiivatkozott. Végül Gaertner bocsánatot leért délelőtti botrányos viselkedésért. A tárgyalást holnap folytatják. Negyvenöt ponttal javult a borona. Budapest, máj. 31. Zürichben ma 100 magyar koronáért 245 svájci frankot jegyeztek. Grieger Milliós a kormány feladatairól. — Mika a szaciáldamolirata pártról. — Budapest, máj. 31. A nemzetgyűlés mai ülését 3/i 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnökelőterjesztései után Birtha József a Ház tanácskozó képességének megállapítását kérte. Az elnök megállapította, hogy a Ház nem tanácskozóképes, ezért az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után a költségvetési vitában az első szónok Grieger Miklós volt. Külföldi képviseletünket — mondotta" — nemzeti, demokratikus és praktikus szellemben kell kiépíteni. Külföldi diplomatáink nem tudnak magyar szellemben tárgyalni. Ezután nemzeti szellemben kell felépiteni külföldi összeköttetéseinket. Hosszú időn át nem törődtek a falu kulturajával; a kisgazdatársadalmat el kell tölteni egészséges, demokratikus kulturával.' A színházak reformjára feltétlenül szükség van, mert ezek eddig nem voltak mások, mint a kultura lebujai, ahol a népszínművek s a drámák csak vendégszerepeltek. Örömmel üdvözli azt, hogy az állami színházak továbbra is megmaradtak az állam kezében. A népjóléti minisztérium által összehívott ankéten a szociáldemokrata párt kiküldöttei kétségbe vonták a nemzetgyűlésnek a/i a "jogát, hogy a munkásbiztositó ügyét elintézze. Ezt a vádat a leghatározottabban- visszautasítja. Hogy a Szociáldemokrata párt vezérei ma nincsenek itt a parlamentbén, ezt vezetőiknek köszönhetik a munkások. A szociáldemokrata pártot mi nem ismerjük félre, mint ezt ők állítják, jól ismerjük- és tudjuk, hogy az egyet jelent a kommunizmussal, amint ezt maga a szócsövük : a Népszava 1918. december liuszadiki számában megállapította. A munkanélküliség egyre veszedelmesebb méreteket ölt, mert a kapitalizmus csúnya játékot üz a munkássággal. A nagyipar sokat keresett a háborún, most keresni akar a konszolidáción is. Rendeletileg kell szabályozni a munkanélküliség esetére szóló munkásbiztositást. A gyermekvédelem rendezésétől fiigg a jövő nemzedék élete. — A munkásbiztositó nem lehet, mint volt, forradalmi tűzfészek. Kéri a kormányt, hogy az internálások kérdését sürgősen oldja meg. A földreforin-törvény végrehajtására vonatkozólag megjegyzi, hogy néhány helyen rosszabb a helyzet, mint a földreform előtt volt. Az egyetéríés és megértés erkölcsi tőkéjét kell bele vinni a költségvetésbe, mert ellenkező esetben az ország kalandorok kezébe kerül. (A nemzetgyűlés hosszasan éljenezte és tapsolta beszéde végén Griegert, akihez sokan odasiettek üdvözölni.) Ezután^Haypál István emelkedett szólásra. Rámutatott a közigazgatás egyes hibáira. — Ezután szünet következett. Szünet után Sándor Pál állott fel szólásra. A forradalom a háború következménye volt, nem pedig a zsidók okozták. A háborút azért vesztettük el, mert tehetetlen tábornokaink és még tehetetlenebb diplomatáink voltak. A háború alatt idehaza a közélet tele volt panamával. Ezuián rámutat arra, hogy mi okozta a háborut. Sándor Pál további beszéde során azt mondotta, hogy Tisza és Andrássy harca végzetes volt a háborúra. Andrássy közbekiált: Kikérem magamnak ! Huber János: Zsidó mosakodás az egész. Sándor Pál ezután kérte, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel beszédjét a délutáni ülésen folytathassa. Az elnök erre háromnegyed két órakor az ülést berekesztette. Sándor Pál kirohanása Andrássy gráf ellen. —--- ) — Andrássy Gyula gróf uisszouertB a Mniodást. — A nemzetgyűlés délutáni ülésén fél 5 órakor Sándor Pál folytatta beszédét. Felelősségre vonja Magyarország régi politikusait azért, hogy nem világosították fel a neitjzetet Ausztriának magyargyűlölő politikájáról Czernin volt külügyminiszter nagyobb' ellenségünk volt, mint az amant, Magyarország eltiprása volt a célja. Magyarország rágalmazásában Ausztria vezető szerepet töltölt be. Czernintől Rennerig. Hogy Magyarországon ntinden ugy következett be, mint ahogy az a háború bekövetkezett, ennek legnagyobb oka az osztrák poliiikáji kivül a régi politikusok félreállása volt, akik félenkek voltak. Windischgractz Lajos herceg azt mondja, hogy az ántánt tudott arról, hogy a franciáktól Magyarországról többen pénzt kaptak és az antant Czerninnek Magyarország felosztására vonatkozó terveit is tudta. Kérdi, hogy nem lelt volna-e kötelessége Windiscltgraetánek, hogy akkor ezt a parlamenttel tudassa. Azt az embert, aki tudatosan elhallgat éz országra nézve ilyen fontos körülményt, felelősségre kell vonni. Czernin teljes osztrák politikát követett, Ferenc Ferdinánd politikáját dicsérte, aki tudvalevőleg meg akarta szüntetni a dualizmust Magyarország rovására. Foglalkozik ezután az októberi forradalommal, Károlyi uralmával és éles támadásban részesiti Andrássy Gyula gróf szereplését. Ha Tisza nem halt volna^meg és olyan körülmények között lett volna, mint Andrássy Gyula gróf volt, nem követte volna azt az eljárást, amit Andrássy Gyula követett, aki a legnagyobb nemzeti megpróbáltatás idején küllőidre szökött! Részletezi az október huszonharmadikától november elsejéig terjedő időre eső eseményeket. Hangsúlyozza, hogy a Nemzeti Tanácsra szükség volt, mert azok, akik a Nemzeti Tanácshoz csatlakoztak, nem defaitisták voltak, hanem a legjobb hazafiak sorából kerültek ki, akik Magyarország integritásáért akartak küzdeni. Hibáztatja külpolitikánkat, hogy nem tudott barátokat szerezni. Egy barátunk van csak és ez az olasz, mert ez bátor farkasszemet néz a jugoszlávokkal. Külügyi képviseletünket ugy lehet helyesen kiépíteni, ha diplomatáink olyan emberek lesznek, akik erre alkalmasak. — Az osztrák kormány volt a bolsevizmus legnagyobb támogatója. Dánér Béla: És a zsidókI Sándor Pál folytatja beszédét: Csehország és Románia a bolsevizmus felé hajlanak. Gróf Andrássy Gyula személyes kérdésben szólal föl. Sándor Pál azt mondotta, hogy én pálfordulással otthagytam a liberalizmust és antiszemitává lettem. Én levontam a forradalomban történtek eredményét és azt a következtetést vontam le, hogy az ország érdeke annak a fajnak bizonyos téren való korlátozása és a keresztény öntudat, a keresztény összetartás erősítése. De amikor a keresztény irányzat élére álltam, mindent megtettem, hogy ez a politika a mérséklés utján haladjon. Ne tegye lehetetlenné Sándor Pál a komoly munkát- azzal, hogy mindenkire ráfogja, hogy ö okozta a forradalmat. Azt az utat választja Sándor Pál, hogy mindenkit, szövetségest és jó barátot, ellenséget egyaránt bemocskol csak azért, hogy fehérre mossa saját faját. — A forradalomnak ezer és ezer oka van, ezek közül Sándor Pál sokat említett, de ezeknek az okoknak létezése nem bizonyítja azt, hogy a forradalom elkerülhetetlen volt. Sajnos, a zsidóság egy része vezérszerepet vitt a forradalomban és sajnos a hazafiságot is sok megtagadta. . Vázsonyiról azt. elismeri, hogy ő a legnagyobb hazafiassággal küzdött a nemzetellenes veszedelem megakadályozásán, bár több zsidó lett volna olyan, mint ő volt, akkor "áz antiszemitizmus nem lenne olyan mélyen beivóciva a lelkekben, mint ahogyan most van. A háború elvesztésének főoka nem az volt, hogy Németországtól elszakedtunk, mert Németország a legnagyobb lojalitással küzdött velünk, nem is az, hogy hibát követtek el a tábornokaink, mert hiszen az antant tábornokai is követtek el elég hibát, hanem az, hogy nem voltunk erősek akkor, amikor fegyverszünetről és békéről tárgyalni kellelt volna. A tbrradaloin összedöntötte a hadseregeket s amikor arról volt szó, hogy a határokat megvédjük, jött a defaitista banda és megakadályozta, hogy jó békét kössünk. Sándor Pál azt mondja, hogy én vak voltam, mert október 18-án nem láttam, hogy forradalom van készülőben. Ezt bizonyítani is akarja Windischgraetz emlékirataival I Windischgraetz,ugy látja, nem emlékszik tisztán azokra az időkre, akkor nem volt se béke, se fegyverszünet, ha akkor azt mondottam volna, hogy őfelsége szólítsa fel az antantot, hogy csapatokat küldjön Bécsbe és Budapestre, ezt nem fogja megtenni, mert az antantnak nem voltak a közelben csapatai, csak távol és ez a tény kiváltotta volna azt a vádat, hogy az uralkodó idegen, ellenséges csapatokkal biztosította trónját. Azt nem tételezheti fel senki sem róla, hogy október 27-én nem látta volna a kitörésben levő forradalmat, hiszen egész vállalkozásának az volt a kiinduló pontja, hogy a forradalom küszöbén állunk. Mindig azon voltam, hogy a Németországtól való elszakadás után különbékét kapunk s az volt a nézetem, hogy jó békét csak akkor köthetünk, ha Magyarországon teljes a rend. Abban a meggyőződésben voltam, hogy a forradalmat nem lehet megelőzni, de hatalmas erőre van szükség a forradalom fékentartására és rendezeti állapotok teremtésére. , Azt mondja Sándor Pál, hogy én akadályoztam meg azt, hogy Károlyi Mihályt letartóztassék s hogy ennek érdekében közben jártam. Konstatálnom kell, hogy én soha senkinél, akinek érdeke lett volna Károlyit elfogatni, nem jártam közben, Különben is csak most tudtam meg a felszólalásból, hogy Károlyi letartóztatását elhatározták.