Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-29 / 119. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 195. szám. Csütörtök Előfizetési árak: 400 K 200 K 100 K 35 K Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . Egyes szám ára 2 kor. Pápa, 1921 május 29. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11• Ker. nemzeti nyomda 11Kiadóhivatal 61. XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX APPONYI ALBERT. A megszaggatott testű, kegyetlenül sajgó sebekből elboritott lelkű magyar nép hódoló tisztelettel köszönti őszhaju Prófétáját. Nem parancsolt ünnep, de azért mindenütt elhal a hétköznapi élet disszonáns zaja, a Próféta körül ünneplőben áll az egész nemzet. Az ünnep nem 2ajos, nem szenvedélyes: meghatódott, nagy, de nem elpilledt, valaminő fáradtságot takaró, hanem mélységes tiszteletből fakodó szelidség ömlik el rajta. Olyan, mint aminő az az élet, amelynek babérkoszorút fon az ünnep. Amikor a mi hódolaíunk koszorúját kötözgetem, egy gondolat tart,állandóan hatalmában, a koszorú' leveleiből kisugárzik a nagy biztatás: az erdőt, amelyből ilyen tölgy hajt ki, kiirtani nem lehet! Apponyiban nemzetem életképességének hatalmas, fölényes bizonyítékát látom. Ilyen dimenziójú egyéniséget dekadens, kiégett életű nép nem szül. Ez az életerő, a nagy energiák stilusa! Ez a gondolat gyulladt ki a francia külügyminisztérium szomorú emlékű termében, amikor a kegyetlen, igazságtalan földarabolok Apponyi hatalmas, felejthetetlen beszédét hallgatták, az igaz nagyságnak kijáró tisztelettel hallgatták. Apponyi élete egy másik tanulságot is tár a nemzet elé, amely ugyancsak sok biztatást, reményt sugároztat a sötét magyar jövőbe. Ragyogó, hatalmas elméje fölszivott minden értéket, amelyet az elmúlt félszázad kulturélete termelt. A szó teljes értelmében európai műveltséggel rendelkezik. Kivételesen nagy műveltség tekintetéin Appohyi kétségtelenül fölötte áll minden kortársának. Kultur-fölkészültségével lelki világának csak egy eleme még hasonló gazdagságú és mélységű: nemzeti érzése, fajszeretete! Európai műveltség és izzó, soha egy pillanatra el nem halványuló nemzeti érzés forr eggyé a lelkében. Ó is járt a Szajna partján, lelkében fölhalmozódtak a íiyugati kultúrák értékei, de ezek mind csak azt eredményezték, hogy fajának szeretete még izzóbb, még erősebb, mélyebb gyökérzetü lett eleven, hatalmas bizonyítékát adva annak, hogy annak ki a Szajna partjára jár, nem kell átkot szórnia a Duna-Tisza népére. Ez a fölkészült, gazdag és mély nemzeti érzés fűti át egész politikai pályáját. Ez tartotta tőle a politikustól távol az önzésnek még árnyékát is. A legegyetemesebb formációiban vett nemzeti gondolatért hatalmas harcokat viv — a magyar- parlamentizmusnak ezek a legszebb emlékei —r, de soha egy pillanatra nem lesz rabja az önös hatalmi vágynak. Dolgozik, küzd annyit, mint amennyit kevesen küzdöttek és dolgoztak, de e nagy és hosszú energiamegfesziilésnek csak egy inditéka van: a nemzet üdve! S ha keresem, kutatom azt a réteget, azt a humust, amelyből ezek a hatalmas, történelmi értékek kisarjadtak, akkor rátalálok az ö legegyénibb lelkiéletére. Apponyi élete, egyénisége az evangélium, a katholiciznius talajából kisarjadt élei, egyéniség. Ennek a szép lelkiségnek csiráit lelkivilágában elhelyezte nevelése, kifejlesztette, hasonlitatlanul szép virágzásba hozta a férfikar öntudatossága. Az ő katholicitásá soha sem volt családi örökség, pedagógiai melléktermék, amely kimerül elvek hangoztatásában, de sohasem jut az egyéni aktivitásig, hanem erős, öntudatos önműveléssel és önfegyelmezéssel önmagából kiváltott, kifejlesztett élet. Az ő kereszténysége sohasem volt jelszavas, konjunkturás kereszténység, hanem eleven, moralitásával és ennek minden praktikus következményével egyéni életének és közéleti pályájának minden rezdülésében érvényesülő világnézet! Apponyi a modern katkolikusnak, aki a kereszténység mélységeibe ereszti gyökérzetét, előkelően szép, öntudatos, kemény veretű, de nem aggressziv tipusa. Egyéniségének és pályájának vallásossága adja meg a levegőt 1 A hatalmas küzdelmekben, erőmegfeszitésekben lezajlott ötven év megszámlálhatatlan értéket hordott össze a nemzet számára. Fogadd ezért, őszhaju Prófétánk, gyászbaborult néped mélységes háláját. Egyet kérünk Számodra a jóságos Égtől: Vezesd el nemzeted az ígéret-földjére, lásd meg és élvezd sokáig, mint válik valóra mindennapi imádságod, reménységed tárgya, nem lankadó munkád egyetlen célja: a föltámadt Magyarország! B. J. Apponyi Albert gróf ünneplése. Budapest, máj. 28. Fényes keretek közt, a lelkekből föltörő lelkesedéssel ünnepelte ma a nemzet nagy fiának, Apponyi Albert grófnak 75-ik születésnapját s közéleti pályájánál? 50-ik évfordulóját. A fényes ünnepségekről a következőkben számolunk be. R kormányzó Üdvözlete. Az első, ki Apponyit üdvözölte, Horthy Miklós, az ország kormányzója volt, aki az ünnepeltet lakásán a következő meleg szavakkal köszöntötte: Elsőnek siettem ide, hogy üdvözölhessem Nagyméltóságodat. Egy egész ország tette ünnepévé életének, működésének mai évfordulóját, mert a közügyeknek szentelt mintaélete, az ország határain messze túlnőtt tekintélye, biztosították részére mindannyiunk tiszteletét és szeretetét. A magyar szivek egy szívként dobbannak meg Nagyméltóságod mellett és mindnyájunk kívánsága egyesül abban az óhajban, liogy életét még sok' éven át szentelhesse hőn szeretett hazájának. Az üdvözlés után a kormányzó Apponyival a Szent István bazilikába ment. hálaadó istentisztelet. Apponyi Albert gróf 75-ik születésnapja alkalmából, május 28-án, szombaton délelőtt' 9 órakor a lipótvárosi Szent István bazilikában Csernoch János bibornok, hercegprímás hálaadó misét mondott. A bazilikát már 8 óra tájban hatalmasembergyürü vette körül, amelyen csak a meghívottakat bocsátották át. A templom főbejáratával szemben a nemzeti hadsereg díszszázada állt őrt. Mellette jobbra és balra a Ferenc József intézet egyenruhás növendékei és a fővárosi iskolák oszlopai. A templom hatalmas lépcsőzetén két oldalt, sisakos rendőrök közt, a törvényhatóságok díszruhás hajdúi, előttük pedig magyarruhás leánykák állottak sorfalat. Egymás után érkeztek meg az ország úgyszólván összes közéleti férfiai éí elfoglalták a templomban kijelölt helyeket. Kevéssel 9 óra előtt érkezett meg József főherceg, Auguszta főhercegasszonnyal, József Ferenccel és Zsófia főhercegnővel. A bejárat előtt a rendező-bizottság élén Szurmay Sándor, Sréter István és Hazai 'Samu tábornokok, Rákosi Jenő, Neményi, Berzeviczy Albert, Fáy Gyula, Matlyasovszky György és Urmánczy Nándor fogadták a főhercegeket. Pontosan 9 órakor felharsan a kürtszó, rázendül a Hymnusz és befordul Horthy Miklós kormányzó autója a Nagykorona-utcába, oldalán Apponyi Albert gróffal. Lelkes éljenzéssel fogadták mindkettőjüket az egybegyűlt ezrek. A kormányzó végiglép a díszszázad előtt, majd Hardy sorhajóhadnagy és Magasházy őrnagy kíséretében, a kormányzó a templom lépcsőjére lép. Mellette Apponyi Albert gróf pompás vörös rózsacsokorral a kezeben. A templom kapujában Kovács Kálmán apátplébános üdvözli az érkezőket, akik ezután elfoglalják a szentélyben a díszhelyet. Középen Horthy Miklós kormányzó ül, az evangéliumi oldalon József és József Ferenc főhercegek közt Apponyi Albert gróf. A második padsorban Sipőcz Jenő polgármester, Folkusházy Lajos és Rényi Dezső alpolgármesterekkel, Csupor József tanácsnokkal. Azután Batthyány Vilmos érsek, Miklóssy István, Csiszarik János és Nemes Antal püspökök, Bárdos Rémig pannonhalmi főapát és dr. Siegesku József egyetemi tanár foglaltak helyet. Aszentélyen kivül az első sorban Apponyi Albert gróf családja és a kormány öszszes tagjai foglaltak helyet, élükön Bethlen István gróf miniszterelnökkel és Rakovszky István házelnökkel. Mögöttük számos előkelőség. Miután mindenki elfoglalta a helyét, a templom főbejárata felől bevonult Csernoch János bibornok, hercegprímás, hermelines bíbornoki díszruhában. A hercegprímás belépésekor a kórus, Demény Dezső karnagy vezénylésével, Sztonojovits „Ecce sacerdos"-át játszotta. Mig a hercegprímás magára öltötte a miseruhát, Urmánczy Nándorné énekelte Szabados uj „Magyar Hiszekegyéét. Ezután megkezdődött fényes papi segédlettel az ünnepélyes mise. Mise után Prohászka Ottokár lépeti a szószékre és a következő beszédet mondotta: Mi az Isten templomába jöttünk nagy jubileumot ünnepelni, de az oltár felett lélekben látom azt a három szót villogni, amely Róma fem-... plomában az egyik főoltár felett áll. „Itt az Istent imádd, embert ne dicsérj, borulj le és adj hálát, mert az Isten olyan nagy és minden lángész csak egy szikra". Isten olyan szenl és a szentek-szentje, a legnagyobb szent az emberiségben az ő alázatos és megtört szolgája. Erős az ember s mégis egy gyenge lehelet. Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, a legnagyobb ember is Isten kegyelméből az. Érezzük eztát, akkor ennek a jubeleumnak lesz istentiszteleti rezonanciája, — lesz sziveket, lelkeket emelő lendülete. Gratia Dei! Kettőbe foglalnám össze azokat a nagy szolgálatokat, amelyeket Apponyi Albert gróf, Magyarországnak és az egész emberiségnek tett. Az egyik a ministérium verbi, — az igehirdetés minisztériuma, a másik a ministérium pacis, — a béke eszközlésének nagy szolgálata. Felséges meghatottsággal állunk itt az oltár előtt. Itt van egész Magyarország, Magyarország kormányzója, ez az első magyar, akinek hitében, vitézségében, erényeiben van jövendő reményeink biztositéka. A sok főnyi hallgatóság meghatottan engedett utat a szószékről távozó főpapnak. Ezután elénekelték a Hymnust és sorjába kivonultak a templomból. Az istentisztelet végeztével a kormányzó a Hymnus hangjai mellett balján Apponyi Albert gróffal a templom lépcsőzete elé vonult, hogy a katonaság diszelvonulását megszemlélje. • Csonka-Magyarorjzág hódolata a Vigadóban. A díszszázad után Apponyi Albert a főváros diszhintójába szállt be és a Vigadóba hajtatott, hová Horthy Miklós kormányzó is tartott. SA 11 óra előtt érkeztek meg a kormány tagjai, közvetlen utánuk József kir. herceg, Egykét perc múlva megérkezett Apponyiv Albert gróf, akit Palugyay Móric, a rendező- bizottság elnöke vezetelt helyére. Az esztrádon Apponyitól jobbra József kir. herceg, Bethlen István gróf miniszterelnök és Apponyi grófné foglaltak helyet. A második sórban két Apponyi komtesz, Apponyitól balra József Ferenc kjr. herceg, Csernoch hercegprímás, Rakovszky István házelnök, Sipőcz polgármester ültek. A balesztrádon a kormány tagjai, jobboldalán a végrehajtó bízottság tagjai, az emelvényen az elnökség tagjai fogtaltak helyet. A budai dalárda intonálására a publikum elénekelte a Hymnust, ma;d mindjárt kezdetét vette az ünnepség, melyet Rákosi Jenőt nyitott meg.