Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-26 / 117. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 191. szám. Csütörtök Pápa, 1921 május 26. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség ..... 11. Ker. Nemzett Nyomda 11> Kiadóhivatal 61. KM KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP, n I n Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Szűcs Dezső interpellált a pápai Keresztény Munkásegyesület estélyének rendőri - feloszlatása miatt. Budapest, 25. A nemzetgyűlés mai ülését 3/< 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnö.k. Az indítvány és interpellációs könyvek felolvasása után jelenti, hogy a bejegyzett nyolc interpellációra fél 1 órakor tér át a Ház. Ezután áttértek a két hónapos indemnitásró! szóló törvényjavaslat tárgyalására. Róbert Emil előadó ismertette a javaslatot. Miután a javaslathoz senki sem szólalt fel, -általánosságban elfogadták a pénzügyi bizottság szövegezésében. Következett a részletes tárgyalás. A nyolcadik szakasznál a belügyminiszter javasolta, hogy a rendőri bejelentő lapok után általa meghatározott illetéket kelljen fizetni. Ezzel a módosítással a javaslatot a nemzetgyűlés ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. — A harmadszori olvasást holnapra tűzték ki. Következett a szénjogi lé rillet ék-xő\ a pénzügyminiszter javaslata. Hermann Aáiksa dr. ismertette. A nemzetgyűlés a javaslatot néhány lényegtelen módositás után ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. — A bányaipar műveléséről s a vele kapcsolatos iparágak jövödclméről szóló törvényjavaslatot a második szakasz módosítása után a nemzetgyűlés ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. — A cigarettapapír megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Őrffy Imre ismertetett, a nemzetgyűlés azzal fogadia el, hogy a cigarettapapír megadóztatása nem junius 15-én, hanem julius 1-én lép életbe. Következett az értékpapírok kivitele tekintetében fennálló tilalmak megváltoztatására vonatkozó javaslat tárgyalása. Haller József két módositást ajánlott. — Hegediis Lóránt pénzügyminiszter kijelenti, hogy mikor a pénzügyminisztérium vezetését átvette, a minisztériumban értékpapírok kivitelére vonatkozólag 1100 akta volt elintézetlen, azért törvényhozási uton akarja a kérdést elintézni. Amint a pénzkicserélés és vagyonváltság véget ért, azonnal meg togja szüntetni a tilalmat. — A nemzetgyűlés elfogadta a javaslatot.. Barlos János előadó ismertette ezután a postai portómentességről szóló törvényjavaslatot, amelyet a nemzetgyűlés általánosságban és részleteiben elfogadott. Következett a védjegy oltalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalása Karafftáth Jenő előadásában, amelyet ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtak. — Ezután az elnök napirendi indítványt tett, javasolta, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartsa, amelynek tárgya gróf Apponyi Albert 50 éves közéleti működésének és 75 éves születésnapjának megünneplése lesz. — Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után az első interpelláló Solt Ödön volt. Felemlíti, hogy mig a háború alatt az egyházak harangjait és az orgonasipokat kilogrammonként 4 koronáért rekviráltak el hadicélokra, eddig most az uj harangok beszerzése kilogrammonként 3—400 koronába kerül. Solt interpellációjára Hegyeshalmy Lajos dr. kereskedelmi miniszter azonnal válaszolt és kijelentette, hogy mindent el fog követni, hogy az egyházak harangjaikhoz hozzájuthassanak. Azonban az interpelláló nem tartotta magát mindenütt a puszta valósághoz, mert sok harangot elraboltak a románok. Ezután Schandl Károly interpellált a mezőgazdasági és földmunkások érdekében, hogy ezek lakóhelyükről munkahelyükre és vissza, az eddigi kedvezményes vasúti díjszabás szerint utazhassanak. A mezőgazdasági és földmunkások ezen kérését teljesíteni kell. Elismeri, hogy az államvasutak a konszolidáció terén hatalmasan előrehaladt. A nemzetközi szociáldemokrata pártnak azt izeni, hogy egyszer volt Magyarországon uralmon, mégsem oldotta meg a munkáskérdést. Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi miniszter azonnal válaszolt az interpellációra. A munkásoktól csak csekély mértékben vonta vissza az utazási kedvezményt. Különben két vasúti kedvezményre vonatkozólag legközelebb javaslattal lép a minisztertanács elé. Az általános tarifareformmal behatóan foglalkozik. Rassay Károly interpellált ezután Drózdy Győző mandátumának megsemmisítése ügyében és a következő interpellációt intézte az igazságügyminiszterhez: Hajlandó-e az igazságiigyminisiter utasítani a veszprémi ügyészséget, hogy a Drózdy ellen jogtalan alapon folyamatba telt eljárást szüntesse meg és hajlandó-e az összes iratokat a Ház asztalára letenni? Tomcsdnyi V. Pál igazságügyminiszter azonnal válaszolt. Ami az ügy körülményeit illeti, megállapítja, hogy Drózdy ellen feljelentés történt. A bűnvádi eljárás is megindult, ennek következtében történt az, ami tegnap bekövetkezett. Rassay azt állította, hogy az ügyészség az ügyben később beszüntette a vizsgálatot. Ez nem áll. Mindössze az történt, hogy mint minden ügyben, amelyet fontosnak tartanak, felettes hatóságukhoz jelentést tesznek, hogy az bejelentett tervezetüket jóváhagyja-e vagy sem. így történt most is. Mikor a főügyészségre és az igazságügyminisztériumba kerültek az iratok, mindkét helyen áttanulmányozták őket, de nem hagyták jóvá. Ekkor az ügyészság, ehhez joga volt, egyesitette az ügyet Drózdynak egy másik ügyével és utasította a zalaegerszegi ügyészséget, hogy ebben a vizsgálatot a legsürgősebben folytassa le. Rassay viszontválasza után a Ház a miniszter válaszát nagy szótöbbséggel tudomásul vette. Kerekes Mihály több kisgazda megbotozása ügyében interpellált, dr. Paczek Géza pedig a pénz kicserélésénél mutatkozó hibák miatt. Ezután SzUcs Dezső pápai nemzetgyűlési képviselő a pápai Keresztény Munkásegyesület műsoros estélyének rendőri karhatalommal történt feloszlatása miatt interpellálta a belügyminisztert. Kijelenti, hogy interpellációja nem a rendőrség ellen szól, hanem annak egy közege által elkövetett, Vizsgálat tárgyává teendő eljárás ellen. Az interpellációt kiadták a belügyminiszternek. Az ülés vége három órakor. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában. Amen." Vallomások Friedrichről és Dobóról. A Tisza-pör tárgyalása. — Budapest, máj. 25. A Tisza-pör mai főtárgyalásán az első tanú Sándor Ottó mátyásföldi ügyész volt, aki elmondja, hogy a Tisza-gyilkosságról semmit sem tud. Friedrichnek jóbarátja, gyárának pedig jogtanácsosa volt. Október 29-én délután Friedrichnél volt. Biztos, hogy Friedrich október 29-én és 30-án nem volt be Mátyásföldről Budapestre, csak 31-én délután ment be. Ezen a napon a háza előtt ment el Milsevics József. Meglátta és felhívta magához Milsevicset, aki közölte vele, hogy meg fogják csinálni a nemzeti tanácsot. Friedrich hat óra felé felhívta telefonon és közölte vele, hogy valószínűleg átveszi a hadügyminisztériumot, vagy hadügyi államtitkár lesz. Friedrichnek ő azt mondotta, hogy jobban szeretné, ha miniszterelnökségi államtitkár lenne, hogy erélyével jó irányban befolyásolná az ingatag Károlyi Mihályt. A Tiszagyilkosságról Friedrich mindig a legmélyebb fölháborodás hangján emlékezett meg előtte. Egy izben ő kérte, bogy mondjon el az ügyre vonatkozólag mindent, amit tud, neki, mint ügyvédjének és jóbarátjának. Friedrich azt mondotta erre, hogy csak nem képzelem komolyan azt, hogy előttem bármit is elhallgatott volna az ügyről. — A bíróság ezután megeskette a tanút vallomására. A következő tanú Blach László soffőr elmondja, hogy 1918 november elején Dobó előtte azt mondotta, hogy ö a Tisza gyilkosa. Rogdsy Zsigmond hivatalnok szintén Dobó ellen vallott terhelően. November huszadikán Dobó kijelentette, hogy ő gyikolta meg Tiszát. A tanút vallomására megeskették. Csizmadia Sándor nemzetgyűlési képviselő kijelenti, hogy nincs tudomása arról, hogy Friedrichnek része lett volna a Tisza gyilkosságban. A „Nép" cimü hetilapot együtt szerkesztették Friedrichkel, azonban abban semmi államelleneset nem irtak. Az elnök erre felolvassa a lap 1918 október 19-i és 20-i számainak egyes cikkeit. Mind a két cikk erősen szélsőséges hangnemben van megirva. Csizmadia kijelenti, hogy a lapnak tiszta szociálista programmja volt. Különben is ő már abban az időben eljött a laptól. A kommün kitörésekor népbiztos lett, három nap múlva azonban lecsukták és a börtönbe cipelték ép ugy, mint Friedrichet, ahonnan csak a kommün bukásakor szabadult ki. Friedrich kijelenti, hogy minden cikkért, amelyet ő irt, vállalja a teljes felelősséget. A biróság ezután megeskette vallomására Csizmadiát. Ragdcs Béla volt a következő tanú, aki kijelentette vallomásában, hogy Dobó előtte is eldicsekedett, hogy ő ölte meg Tiszát! Losonczy László mérnök, volt tengerészkapitány a következő tanu. Elmondja, hogy a tengerészek hogyan kerültek bele a forradalom árjába. Ő is elment egy izben a hadügyminisztériumba, ahol órák hosszáig várakozott Friedrich szobája előtt, mig Dobót és Hüttnert soron kivül fogadta. Mikor egyszer Dobó után bejutott Friedrichhez, ez ingerült állapotban nyers hangon beszélt vele: — A pénzemet" vagy az aranyórámat kivánja ? Ebből ő arra következtetett, mivel előzetesen Dobó járt bennt Friedrichnél, hogy Dobó pénzt zsarolt ki Friedrichtől. Ezután Fényes László intézett kérdéseket a tanúhoz s kérdi, hogy emlékszik-e arra, amikor november elején azt mondotta előtte, hogy az újságírók. előtt le fogja leplezni Heltait. A tanu erre nem emlékszik. Fényes hirtelen abbahagyja kérdezősködéseit azzal a kijelentéssel, hogy az elnök által korlátozva érzi magát. Ezután Polónyi Dezső dr., Friedrich István védője intézett kérdéseket a tanúhoz, akit végül megeskettek vallomására. A tárgyalást pénteken folytatják. Munkában a nemzetgyűlési bizottságok. Budapest, máj. 25. (M. T. I.) A nemzetgyűlés pénzügyi és igazságügyi bizottsága ma délután Karatfiáth Jenő elnökletével együttes ülést tartottak, amelyen Mikovényi Jenő előadásában az együttes bizottság letárgyalta a szabadalmi biróság elnökének, alelnökének és biráinak illetékeiről szóló törvényjavaslatot. — Hegedűs Lóránt felszólalása után az együttes bizottság a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Csicserin a versaillesi békéről. Varsó, máj 25. (M. T. I.) Csicserin az európai Oroszország képviselőihez körlevelet intézett, amelyben kijelenti, hogy a versaillesibékeszerződésneknincs jelentősége Oroszországra nézve és az ezidőszerint Európában fennálló elhatározások nem tekinthetők kötelezőknek Oroszországra nézve. Ellanyhult a magyar korona. Budapest, máj. 25. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2 50 svájci frankot adtak. Kommunista merénylet Szófiában. Budapest, máj. 25. Szófiából jelentik: A mai Cirill és Method ünnepély alatt, amelyen a minisztérium tagjai, a katonaság és a hivatalok, az iskolák ifjúsága és nagy közönség vett részt, az ünneplő tömegre egy ablakból bombát dobtak. A résztvevők közül négyen súlyosan, igen sokan pedig könnyebben megsebesültek. A sebesültek közül a legtöbb iskolás fiu. A feldühödött tömeg akarta rohanni azt a házat, amelynek ablakából a bombát dobták, ahelyett azonban a kommunisták két klubháza elé vonult, amelyeket felgyújtottak. A két hoz porig leégett. Több kommunistát, köztük egy kommunista képviselőt is elfogtak. Négy milliós adomány a vitézi fBlheh felszerelésére. Budapest, máj. 25. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (Tébe) f. hó 24-én délulán a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület helyiségében tartott ülésén a vitézi rendnek a vitézi telkek felszerelésére négy millió koronát szavazott meg. — Ugyanezen az ülésen a Tébe más, jótékony célokra 2 millió 717 ezer koronát adott.