Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-22 / 114. szám

Tizenhatodik évfolyam 114, szám. Vasárnap Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . 400 K 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona Pápa, 1921 május 22. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11, Ker. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. SS SS KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. K SS SS SS Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. SS SS Debrecen után Pápa sorakozik azon nemes városok nevei közé, amelyek az utóbbi időben arról lettek nevezetesek, hogy antiszociálista felfogásban Debrecent utánozzák s annak a nyomdokait követik. Történt ugyanis, hogy ez év március havában, amikor Magyarországon a drágaság a legmagasabb tetőfokán volt, az ottani árdrágító, vagy árvizsgáló bizottság (akárcsak most a pápai), gondolt egyet és nagyo és kimondottak a szentenciát, hogy 15 napon belül (tehát sietni kellett vée) a mezőgazdasági és ipari munkásig önként szállítsa le a munkabért, bgy az élet terhének elviselését lehelévé tegye, ellenkező esetben — igy sióit a felhivás — az árvizsgáló bizottság kénytelen lenne ' a munkabéreket hivatalból szabályozni. Ez történt h$rom hónappal ezelőtt Debrecenben és ezt adják Pápán tudtunkra május 12-én. Tisztelt árvizsgáló bizottság, e kérdésnél álljunk meg egy sióra 1 Először is legyünk őszinték és tárgyilagosak, vizsgáljuk meg a reális helyzetet, hogy t. i. az olcsóbbodási hullám mennyiben javította meg a dolgozó nép anyagi helyzetét és melyek azok a közszükségleti cikkek, amelyeket ma a munkás, a le szegényebb kisember a napi jövüdu nieből könnyen meg tud vásárolni? Vegyük csak a legszükségesebb cikkek árait a mai „olcsósági" árban. Egy kiló hus 40—44 K, cükor 100—132 K, egy kiló főzőliszt 15 korona, (drágább, mint előbb volt) cipőről, ruháról és sok másról ne is beszéljünk, mert mindezekről már régen lemondott a kisfizetésű dolgozók tábora, sőt az is jó ház kell hogy legyen, ahol a munkásnak egy héten egyszer hus is kerül a főzelékéhez. Ezzel szemben a legmagasabb munkaheteket véve alapszámitásul, ez még mindigYsak 12-szerese a békebeli munkabéreknek, viszont az élelmi- és ruházkodási cikkek árai 60-szor magasabbak, úgyhogy a munkás keresetét arányosítva a drágasághoz, azt mondhatnánk, hogy az a megélhetésre kevés, az éhenhaláshoz pedig sok. A bérek leszállítására vonatkozólag, hogy mit szólnak a munkaadók a pápai árvizsgáló bizottság határozatához, kérdést intéztünk a város egyik legnagyobb munkaadójához, aki kérdésünkre a következőket mondotta: — Teljesen érthetetlen előttem az árvizsgáló bizottság ezen beavatkozása. Én látom és tudom, hogy az én munkásaim még mind rongyos ruhában és rossz cipőben járnak és nekem eszem ágában sincs a fizetésüket most leszorilani, hiszen látom, hogy a munkásaim végtelenül el vannak keseredve a hozzájuk intézett felhivás miatt. Megkérdeztük a bérleszállitásra vonatkozólag Tömöry Károlyt, a m. kir. dohánygyárak központi igazgatóját, hogy méndjon véleményt a munkabérek leszállítására vonatkozólag. Kérdezősködésünkre a következő választ kaptuk: — Ezzel a kérdéssel még nem foglalkozom, mert én teljesen értékelem azt a nagy lemondást, amelyet a nehéz viszonyok idején a munkások elszenvedtek és én ezt most azzal akarom megszolgálni, hogy fizetésüket teljes egészében meghagyom a megélhetési viszonyok abszolút megjavulásáig, hogy emberhez illő megélhetésre tegyenek szert. Horthy Miklós kormányzó ur Őfőméltósága a keresztényszociálista kongresszus 50 tagu küldöttsége előtt hasonló szellemben nyilatkozott, hogy t. i. az olcsóságot (a pápai árvizsgáló bizottság határozatával ellentétben) nem a munkások bérének levonásával kell megkezdeni. Ami már most a munkásság állásfoglalását illeti, kijelenthetjük, hogy hajlandók vagyunk 5 koronáért is naponta dolgozni, ha a pápai árvizsgáló bizottság érdemes tagjai gondoskodnak arról, hogy az 5 koronából magunknak és családunknak tisztességes megélhetést, vagy legalább is olyan állapotot biztosit, mint 1914-ben 5 koronás napi kereset után volt. Még csak egyet akarok leszögezni, illetve kérdezni a pápai árvizsgáló bizottság t. tagjaitól, hogy hol voltak akkor, amikor ugrásszerűen szöktek az árak felfelé és a munkásság nyomorúságos éhbérért dolgozott és csak nagynehezen tudott a saját önerejéből 10—20 %-os emelést kiverekedni? Bezzeg akkor nem adtak ki proklamációt a munkaadókhoz, hogy a busás profitból juttassanak valamit a nyomorgó munkásaiknak is. Ezt elmulasztották, tehát most várjanak egy kicsit a bérleszállitás kérdésével, amely szerintük sokkal fontosabb horderejű, mintsem hogy a pápai árvizsgáló bizottság hatáskörébe tartozna egy ilyen országos kérdés rendezése. Szalay Lajos. A pénzügyminiszter a pénzkicserélés határidejének meghosszabbításáról. Budapest, máj. 21. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed U órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök s bejelentette, hogy Gaál Gaszlon napirendelőtti felszólalásra kapott engedélyt. — Ugrón Gábor szólalt fel, szerinte sürgősségi tárgyaláson napirend előtti felszólalást tartani nem lehet. Az elnök erre hivatkozik a házszabályok megfelelő paragrafusára. Gaál Gaszton napirend előtti felszólalásában a pénz kicserélésével foglalkozik. A pénzügyminiszter ismerttörvényjavaslata kimondja, hogy az ezreseket az első két hétben minden levonás nélkül cserélik ki a pénzintézetek. Vidékre azonban nagyon kevés pénz érkezett s emiatt általános a panasz. A határidő meghosszabbítására feltétlenül szükség van. Az uj pénzzel manipulálnak, a régi ezreseket a néptől 800—900 koronáért veszik meg. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kijelenti, hogy már tegnap intézkedett a kicserélési határidő meghosszabbításáról. Senkit sem fog kár érni, a pénzt továbbra is levonás nélkül fogják kicserélni. Mindenütt elegendő pénz fog rendelkezésre állani a kicserélést végző pénzintézeteknek, nem fog semmi üzérkedés lenni. Az államjegyintézet junius előtt nem kezdheti meg működését. Újból hangsúlyozza, hogy a közönség ne adja el papírjait. A jövő vasárnap ki fogja bocsátani a vagyonváltságról szóló törvény végrehajtása utasitását, ebből ki fog tűnni, hogy a részvénytársaságok nyugodtak lehetnek. Sokan azt hiszik, hogy a magyar korona árfolyamát idehaza sikerülni fog lenyomni, ezek nagyon rosszul spekulálnak. A vagyonváltságról szóló törvényjavaslatot végre fogja hajtani. A magyar állampolgárok külföldi értékpapírjait két hét múlva kezében fogja tartani s ebből husz százalék az államé lesz. Akik hibás, hamis vallomást adnak, azokat le fogja csukatni. Amint a vagyonváltságnak ezt a részét végrehajtotta, elegendő valuta és érték fog rendelkezésére állani, amellyel uralni fogja a tőzsdén a helyzetet. Ezután folytatták a költségvetési vita tárgyalását. Az első szónok Patacsi Dénes volt. Kéri a pénzagyminisztert, hogy a vagyonváltsággal csak kisebb mértékben terhelje meg a kisgazdákat, mert ezek elég terhet viseltek és viselnek, inkább a konjunktura-lovagokat sújtsa. Sürgeti a közigazgatási reform megvalósítását. Foglalkozik ezután a kormány megalakításának körülményeivel. A kormány koalíciós alapon áll, ez ingatag; kitűnt ez a kormány első ténykedésénél: a belügyi államtitkárság kérdésénél ellentétbe kerültek a pártok egymással s a korminnyal. Gömbös Gyula lemondott a belügyi államtitkárságról, lemondó levelében az Andrássy-párttal kapcsolatban valami puccsmozgalomról tett említést. Követeli Gömbös Gyulától, hogy a puccsmozgalmat leplezze le. A miniszterelnök azt mondotta, kogy megfékezi a destrukciót, ö Apponyi meghatározását irja alá a destrukcióra vonatkozólag. A kormány uj sajtótörvényt akar, véleménye szerint azonban az újságírás terén a lelkiismeretlenséget nem lehet sajtótörvénnyel megfékezni. Szilágyi Lajos az ellenzéki képviselők nevében a Teleky kormány bukása iránt érdeklődik. A helyzetet itt tisztázni kell. Ugy tudják, hogy Teleky távozása azért történt, mert nem egyezett bele abba, hogy az ismert hadseregparancs a lapokban megjelenhessék, azonban ennek ellenére a hadseregparancs megjelent a lapokban. Felolvassa a hadseregparancs szövegét s konstatálja, hogy annak semmi politikai ize nincs. Minthogy a hadseregparancs a miniszterelnök ellenjegyzése nélkül jelent meg, közjogilag érvénytelen.—A kormány uj sajtótörvényt akar, véleménye szerint azonban ezzel az ujságirás terén felburjánzott lelkiismeretlenséget nem tudja megfékezni. Hibáztatja, hogy polgári egyének leveleit a katonaság cenzúrázza. Követeli a gyülekezési jog helyreállítását. A földreformot nem hajtják végre. Ezután a királykérdésre tér át, majd kéri, hogy beszédének további részét délután mondhassa el. Az elnök bejelentette, hogy az ülést délután 4 órakor folytatják. (Folytatása a 2. oldalon.) Ujabb vallomások a Tisza-pörben. — Helyszíni szemle a hadügyminisztériumban. — Budapest, máj. 21. A Tisza-pör I mai tárgyalását fél 10 órakor nyitotta meg Gadó István elnök. Az első tanú Tarján Vilmos hírlapíró. Kijelenti, hogy a Tisza gyilkosságról 1918 október 31-én Szamossi Arnoldtól hallott először. A vizsgáló-bizottsággal együtt kiment a Roheim villába, de a holttesthez nem ment be. A jelenlévő házbeliektől kérdezősködött a részletek felöl s ezek alapján irta meg cikkét Az Estbe. Később Heltaival Pozsonyba ment. Pozsonyban Dobó tudtára adta, hogy Jurigát meg fogja gyilkolni, mert Tiszát is ő ölte meg. Még november közepén jelentette Pozsonyból szerkesztőjének, hogy Heltai kiilönitménye tele van szélhámosokkal. Az elnök azon kérdésére, hogy a Roheim villában kikkel beszélt, felsoroljá Dömötöri Jánost, Tisza komornyikját, Radvdhszky Imre bárót és többeket a Roheim villa női személyzetéből. Dömötöri mondotta, el, négyen voltak a gyilkosok, személy leírást adni azonban nem tudott. Elmondotta péiii. azt is, iiogy délelőtt egy katona jár! Tiszánál, aki Tiszát figyelmeztette a fenyegető veszedelemre. Élr-endja Tarján továbbá még azt is, hogy Heltai Pozsonyban egy tiszti gyűlésen megfenyegette Dobót ezekkel a szavakkal: — Vigyázz, baj lehet belőle I Az elnök kérdéseire ezután kijelentette, hogy a vádlottakra nézve semmiféle további terhelő adatott nem tud. Ezután Kéri Pál intézett kérdéseket a tanúhoz, aki a kérdésekre kijelenti, hogy Kéri órajelenetét csak a gyilkosság után öt-hat nappal hallotta beszélni az Otthonban. Azt nem tudja, hogy a gyilkosok előre megrendezett terv szerint lettek voln kiküldve, azonban mindjárt az volt az érzése, hogy a Nemzeti Tanács keze benne volt a gyilkosságban. Friedrichre vonatkozólag nein tud semmit. Dr. Gadi Jenó védő arra vonatkozólag intéz kérdéseket a tanúhoz, hogy milyen embernek ismerte Lárnior Tiva- \ dart. Tarján kijelenti, hogy Lándort rendkívül heves és exaltált természetűnek ismeri. A Mária Terézia kaszárnya előtt lejátszódott tüntetésre vonatkozólag kijelenti, hogy Fényes igyekezett a tömeget lehetőleg lecsillapítani. Salusinszky védő intézett kérdéseket ezután a tanúhoz, amelyek során Kéri kijelenti, hogy Hüttner, mikor vele együtt volt letartóztatva, kijelentette, hogy Friedricliet és Fényest bajba fogja dönteni. Ezután Végh gépészt hallgatták ki, aki elmondja, hogy október 31-én, amikor ö a József-utcai hadosztálybiróságon teljesített szolgálatot, odament Hüttner és embereket keresett, akik elmennek Somogyba megfékezni a lázongókat. Ö is jelentkezett. Tudja azt, hogy Hüttner a hadügyi államtitkárnál is járt. November hatodikán Hüttnert kinevezték Kassára élelmezési biztosnak, Hüttner azonban, mivel nem érte be vele, nem fogadta el. Később egy izben Hüttner egy utalvánnyal a hadügyminisztériumba küldte, hogy ott részére a húszezer koronát vegye át. Ő Hüttner utalványával megjelent a honvédelmi minisztérium államtitkári szobájában, ahol kifizették neki a pénzt. Azt nem tudta, hogy ezt a pénzt Hüttner a Tiszagyilkosságban való részvétele miatt kapta-e vagy sem. Az elnök kérdéseire kijelenti, hogy Friedrich hasonlít a pénz kifizetőjére, azonban nem merne megesküdni, hogy ő volt. Szünet után az elnök azt a kérdést intézte a tanúhoz, hogy a hadügyi államtitkár szobájában milyen szavakat használt a pénz kifizetője, mikor a húszezer koronát átadta neki? Tanú : Itt van, tessék vigye el! Az elnök erre elrendeli, hogy Friedrich ezeket a szavakat ismételje el; mire Friedrich mosolyogva mondja: — Itt van, tessék vigye el. A tanú erre megjegyzi, hogy hasonló csengésű hangja volt annak, aki a pénzt kifizette. — Ezután Fényes László intézett kérdéseket a tanúhoz s kijelentette, hogy a tanú vallomásában több ellentét van. Az elnök ezután az ügyész és a védők kérésére elrendelte a hadügyminisztériumban délután öt órára a helyszíni