Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-14 / 108. szám

Tizenhatodik évfolyam 108. szám. Csütörtök Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona Pápa, 1921 május 14. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok:. SzerkesztSség 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal ...... 61. n KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX f\ szociális érzék hiánya.* Régi mese, hogy mikor az Isten a nemzeteket megalkotta, mindenkinek adott valami ajándékot. Az olasznak művészeti hajlamot, a franciának lelkesedést, a németnek kitartást, szorgalmat, a cseijnek trombitát, még a cigánynak is kezébe-nyomta a hegedűt. Mikor a magyarra került volna a sor, sehol sem találták. Pedig az összetartást akarta neki ajándékozni a Mindenható. De az angyalok azt jelentették, hogy a magyar elment áldomást inni. Hát ezért nincs a magyarban összetartás, vagyis szociális érzék. ' Nyájnép vagyunk. A magyar nép mindig vakon rohant a kolomposak után. Demagógiával, jelszavak kolompjával, kortes haddal lehetett a magyart hol'erre, hol arra terelni. Gondoljunk csak ,a politikai küzdelmekre, a választásokra. A nép annak adott igazat, aki etette, itatta vagy aki a legpuffogóbb jelszavakat puffogtatta, aki a nép szenvedélyeit legjobban tudta izgatni. A mi népünknek nincs érzéke a közösség iránt, az államot is valami kívüle álló huzó-vonó monstrumnak gondolja. Nem érzi, hogy az egész élet, az a falat kenyér, amit megeszik, ezer és ezer ember, a társadalom közös munkájának eredménye. Nem tudja felfogni a társadalom, az állam, az együttélés, az együvétartozás áldásait. Nem becsüli azt az eröt, amit

1 az emberek tömörülése, Összetartása az egyesnek ad; ezért képtelen áldozatot hozni a közért. Ez az oka, hogy a magyar nem szeret adót fizetni, katonáskodni, képtelen a maga érdekéért szervezetbe állni és ott tagdijat fizetni. A magyart csak pillanatnyi előnyért, ad hoc lehet összetoborozni. Jelszava: add Uram Isten, de mindjárt. És ha nincs nagy haszon mindjárt, szét esik minden szervezet, szövetkezés. Egyesületbe is nem a közérdek együttes munkájáért lép be, hanem azt kérdi: mit „kapok", mit adnak „nekem ?1" Világnézete a magyarnak nbgyon egocentrikus. Mindig az „én" van a középütt és ebből a szük körből néz és itél mindent. Tudta azt a szociáldemokrácia is, azérl nem meggyőződéssel, hanem husjeggyel, szivarjeggyel toborzott „párthíveket", a szakszervezeti könyvet tette meg az élet föltételévé és tódult azután a nyáj a szakszervezetbe. Igaz, hogy nem volt öröme az „öntudatos" elvtársakban I Sokan ennek örülnek és kezüket dörzsölve mondogatják : nálunk nem bír a néppel a szocializmus. Ez igaz, de az állam sem boldogul és azok sem, akik a nemzetért, a nép saját javáért akarják az embereket tömöríteni. És a legnagyobb baj az, hogy az ilyen tulajdonokkal bíró nép között minden népbolondiló, minden demagóg diadalt arathat. A világáramlatokkal pedig számolnunk kell. Még ez a Csonka-Magyarország sem olyan kicsiny, hogy üvegharanggal el lehetne zárni minden áramlat elől, akár akarjuk, akár nem: a jövö társadalmi, gazdasági, állami élet a szociális irányban fog lefolyni és benne azok a népek érvényesülnek majd, amelyeknek szociális érzékük van. A liberális irány tűnőben van mindenfelé, helyét a szociális irány fogja elfoglalni. Csak az a kérdés most már, milyen formában? Mert ettől függ a társadalom fenmaradása, a kultura fejlődése, vagy megsemmisülése. A szociáldemokrácia, amely az erkölcsi szempontokat magánügynek tekinti, a gazdasági és társadalmi kérdést csak hasügynek tartja: előbb-utóbb kommu*A pünkösdi keresztényszociálista kongreszszus alkalmából, nizmusra vezet és igy a társadalmat, a kulturát végveszélybe dönti. Ez az orvosság rosszabb mint az a betegség, amelyben társadalmunk szenved. A kiutat csak a keresztényszocializmus adhatja meg, amely a társadalmi kérdést erkölcsi kérdésnek is tekinti a gazdasági mellett; amely egyedül képes szociális nevelést adni az embereknek azáltal, hogy üldözi a lelkiismeret és felelősség fölkeltése által a társadalom elleni bűnöket, ápolja a szociális erényeket, ámelyeknek feladata valóra váltani az Evangélium egyik programmját: fölemelni a vagyontalant, fölegyenesiteni a földretiprottat, egyenjogúsítani, a történelembe besorozni, erőhöz juttatni a gyengét. Hogy eddig ezt nem tette meg, nem a kereszténység, nem az evangélium a felelős, mégadta ez minden kornak kimeríthetetlen kincstárából azt, amire annak a kornak épen szüksége volt. A kornak és a benne levő emberek szükségletük szerint, az evangéliumnak majd ezt, majd azt az oldalát emelik homloktérbe, mig a többi kincse csak XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX díszletül szolgál. Ha a mai szociális irányban vajúdó korunk a kereszténység kincses bányájából a szociális tartalmat magába szivja, vajúdásának vége, megmenti magát és biztosítja ugy gazdasági, mint kulturális haladásának nyugodt menetét. E jelben győzhet a társadalom és fölemelkedhetik hazánk. De ehhez szociális munka, szociális szervezkedés és szociális nevelés kell. Erre a nagy munkára fogjon össze a papság, az intelligencia, a polgárság, a munkásság és a nép. Mindenik a maga, a társadalom, a nemzet megmentését szolgálja vele. Álljon be a sajtó a keresztény szociális eszmék szolgálatába. Adjon az iskola — elemitől fel a legmagasabb fokig — szociális nevelést, szociális tájékozódást; minden társadalmi osztály vigye be egyesületeibe, szervezeteibe, mozgalmaiba a keresztényszociális irányt, hisz már egyszer csúnyán ráfizettünk, hogy készületlenül talált minket a szociális mozgalmaknak egy szennyes, vörös hulláma. (dr. n. j,) A polgárság gyáva volt az októberi forradalomban. Befejezik gróf Batthyány Tivadar tanúkihallgatását. Budapest, máj. 13. A Tisza-pör mai tárgyalását pontban 9 órakor nyitotta meg Gadó István elnök. Az elnök először Hüttnert szólitja elő, hogy jelentse ki, hogy mit tud Gitler főhadnagy meggyilkolásáról. Hüttner kijelenti, hogy az. erre vonatkozó iratok á hadügyminisztériumban vannak. Ezután, a Stencel-Mikovényi féle feljelentés ügyében intézett az elnök kérdéseket Hüttnerhez, amelyek során dr. Gadl Jenő, a bünpör akkori védője elmondja, hogy az erre vonatkozó periratok a népbiztosok bünperének aktáihoz vannak csatolva, onnan beszerezhetők. Ezután folytatták gróf Batthápy Tivadarnak, a Károlyi kormány belügyminiszterének tanúkihallgatását. — Elmondja, hogy a Nemzeti Tanács eszméje először október 26-án merült fel. ö volt az, aki már 1918. nyarán figyelmeztetni akarta a királyt, hogy forradalom van készülőben, azonban nem kapott audenciát. Az elnök ezután felolvasta a Nemzeti Tanács névsorát, mire Batthyány kijelentette, hogy a felolvasott névsor megfelel a valóságnak Friedrich István és Kéri Pál nem voltak tagjai a Nemt zeti Tanácsnak. Csernyákra vonatkozólag kijelenti, hogy az megbízhatatlan szélhámos volt. Már belügyminiszter korában utasítást adott a rendőrségnek, hogy Csernyákot állandóan figyelje meg. Friedrichre vonatkozólag elmondja, hogy energikus és heves volt. Őt reakciós elemnek tartotta és egy pártvacsorán azt 'hangsúlyozta, hogy Batthyány a párt klerikális vezére. — A Nemzeti Tanácsnak az volt a célja, hogy a forradalom megindult lavináját feltartóztassa. Tisza István 1914.-ben' abban a minisztertanácsban, amely a belgrádi demarsot elhatározta, ellenezte a hadüzenetet, de a nagyközönség erről nem tudott semmit, mert nem engedték a nyilvánosság elé jutni. Tisza István gátolta meg, hogy az oroszokat az országba beengedjék, de Erdélyt védtelenül hagyta. Hitein az, hogyha Tisza István Ferenc József előtt kijelentette volna, hogy a háború megindításáért nem vállalja a felelősséget, a demars nem ment volná el. Elnök': Tehát tanú ur azon a véleményen van, hogy Tisza ellen azért követték el a gyilkosságot, mert gyűlöletes volt a közvélemény szemében ? Batthyány : Ném szivesen beszélek az ügyről, de véleményem az, hogy ezért gyilkolták meg Tiszát. Elnök: Tanú ur tudott-e arról az ellenforradalmi mozgalomról, amely a Szent Imre Kollégiumban kezdődött ? Batthyány: Ebben az időben mindenünnen hallottunk hasonló mozgalmakról. Elnök: Nem kellett félni attól, hogy Tisza az ellenforradalom élére áll? Batthyány: Bárcsak tette volna I . . . De ellenforradalmi mozgalom ? A polgárság kényelmes volt. Friedrich : Gyáva volt! Batthyány : . . . fegyvert adtunk a kezébe, de kormány biztosságok és államtitkárságok kellettek neki, de a puskák nem kellettek a kezükbe, igy más kezekbe kerültek a puskák és ezek a puskák lettek a bolsevizmus proklamálói. Elnök : Méltóztatott tudni arról, hogy a szociáldemokrata párt vezetői mar ijóval előbb elhatározták, hogy a munkásság uralomrajutása érdekében forradalmi útra térnek ? Bizonyos munkásköröket előre fölfegyvereztek és megállapodtak abban, hogyha Károlyi grófot nem nevezné ki miniszterelnökké a király Bécsben, akkor ezt fegyverrel fogják kikényszeríteni. Megbeszélés alapján előre terveket dolgoztak ki, hogy hogyan szállják meg a középületeket, postát, vasutat, távirdát stb. A 30-ról 3l-re virradó éjjel tényleg ezeknek a terveknek megfelelően jártak el. Batthyány: Ilyen tervekről én semmit sem hallottam. Ezt az esküm szentsége tudatában jelentem ki. Azt hallottam, hogy a munkásság erősen mozgolódik, forrong. Ezután a vádlottak és a védők intéztek kérdéseket Batthyányhoz, majd az elnök a tárgyalás folytatását holnap reggelre halasztotta el. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — menyország". Hz Osztrák-Magyar Bank aranykészletének felosztása. Bécs, máj. 13. Az Osztrák—Magyar Bank felszámolói és az utódállamok kiküldöttei között tegnap kezdődött meg a tárgyalása az utódállamok azon követelésének, hogy a bank aranykészletéből 50 milliót adjanak ki nekik. Az első ülésnek, amelyen mind a hét érdekelt állam (Ausztria, Magyarország, Csehország, Románia, Jugoszlávia, Lengyelország) képviselői megjelentek, pusztán csak formális jellege volt; az érdembeli tárgyalások május 19-én kezdődnek meg. A henyérmagvak forgalma. Budapest, máj. 13. Az árutőzsdén az uj gabonában élénk üzlet indult meg. A nagyobb uradalmak 800—1000 koronát kérnek az uj gabonáért. A szabadforgalmi vásárlás az „Az Újság" értesülése szerint eddig 300 vagon gabonát eredményezett. (M. T. I.) A közélelmezési minisztérium tudvalevően megbízást adott egy csoportnak 500 vagon amerikai búza vásárlására. Az érdekeltség ezt a mennyiséget megvásárolta és a buza szállítása már folyamatban van. A közélelmezési minisztériumhoz érkezett jelentés szerint az amerikai buzaszdlliímdny három héten belül Budapesten lesz. Az amerikai buza ideérkezésének a hatása a gabonapiacon máris érezhető, amennyiben a gazdák nem ragaszkodnak többé a magas árakhoz, hanem igyekeznek alkalmazkodni a gabona világpiaci paritásához. Az idei termésből már 900—1000 K-s ajánlatok vannak. Londonban is jegyzik a magya? koronát. London, máj. 13. (M. T.~ I.) A magyar koronát ezentúl a 'londoni tőzsdén is jegyzik. A tegnapi jegyzés szerint egy fontsterlingért 750—850 koronát számítottak. Budapest, máj. 13. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2*75 svájci frankot fizettek. Az olaszok kártérítést hüvetelnek Lengyelországtól. Bécs, máj. 13. A Schlaessisse Volkszeitung 'szerint az olasz kormány jegyzéket intézett a lengyel kormányhoz, amelyben a Felső-Sziléziában megölt olasz tisztekért és katonákért 15 miliő kártérítést követel. Olcsóbb lett a posztó. Budapest, máj. 13. A texlilfyárak értesítették vevőiket, hogy a szövetek árát újból 10%-kal szállították le. Legutóbb méterenként már 100—150 koronás árleszállítás történt. Szakemberek , számítása szerint egy méter közepes magyar posztó a mai gyapjuár mellett 400 koronába kerül. Sót a gácsi posztó ára 300 koronánál nem lehet több. Az államvasuti munkások rendkivüli segélyt kapnak. Budapest, máj. 13. (M. T.-l.) A kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg feiliatalmázta az államvasutak igazgatóságát, hogy a magyar államvasuti munkások részére az 1921. évre április, május és junius hónapokra drágasági segélyt folyósítsanak.