Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-02-22 / 42. szám

Tizenhatodik évfolyam 42. szám Kedd Előfizetési árak: 400 K 200 K 100 K Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . 35 K Egyes sza'm ára 2 kor. Ára 2 korona. Pápa, 1921 február 22. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség AÍ Kiadóhivatal ]| Ker. Nemzeti Nyomda 25 X KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. X 55 I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX & kormányzó Bábolnán, Kisbéren ós a dorogi bányában. Budapest, febr. 21. A kormányzó a kisbéri és bábolnai állami birtok és ménes megszemlélésére szombaton reg­gel különvonaton Kisbérre érkezett. Kíséretében voltak Magasházy László szárnysegéd, Görgey György őrnagy, Láng Boldizsár ezredes, a kormányzó iroda főnöke és Bartha Richárd, a ka­binetiroda főnöke. A kormányzót útjára elkísérték nagyatádi Szabó István föld­mivelésügyi miniszter és Szijj Bálint nemzetgyűlési képviselő. — A község képviselőtestülete nevében Puha Lajos jegyző üdvözölte a kormányzót, majd nagyatádi Szabó miniszter, aki a házi­gazda szerepét töltötte be az állami birtokon, üdvözölte meleg szavakkal a kormányzót. — Ezután megtekintették Bábolnát és Kisbért. A kormányzó el­ismerését fejezte ki a látottak fölött. A kormányzó Kisbérről Dorogra ment, hogy megtekintse a bányatelepet. A kormányzó a bányászzenekar hangjai mellett vonult be a tiszteletére fölállí­tott diadalkapun. Esztergom közönsége nevében Pálóczy László ezredes kö­szöntötte a kormányzót, aki a beszédre adott válaszában kijelentette, hogy azért jött el a bányatelepre, hogy személyesen szerezzen magának meggyőződést arról a termelő munkáról, amely az országra nézve egyike a legfontosabbaknak. Ezután a kormányzó Schrniedt Sándor bányaigazgató vezetésével a közönség éljenzése közepette gyalogosan a Reig­tnann akna irodájába ment és ott kísé­retével együtt a bányászzubbonyt öltött magára és a bányászok „Jó szerencsét" kivánságai mellett a két és fél kilomé­ternyire levő bányalejáróhoz ment. Itt leszállt kíséretével a 100 méter mély­ségben fekvő tárnába és Schmiedt bá­nyaigazgató szakszerű vezetése mellett megtekintette a munkahelyeket. Egy órai lenttartózkodás után a kor­mányzó ismét visszatért az irodába, ahol a Csernoch János hercegprímás, a főispán és Szilárd Béla a kerület, képviselője, valamint az összegyűlt kö­zönség nevében Schmiedt Béla bánya­igazgató üdvözölte a kormányzót, aki hosszabb beszédben válaszolt, amely­ben elismeréssel adózott a bányászok teljesitményeinek, amely ma első helyen áll egész Európában és hangsúlyozta, hogy nem engedi meg, hogy a kon­szolidáció munkáját izgatással meg­zavarják. A kormányzót és kiséretét, valamint a politikai előkelőségeket azután Schmiedt igazgató látta magánál ven­dégül Az ebédnél Csernoch herceg­prímás köszöntötte föl a kormányzót. Ezután a kormányzó kíséretével föl­szállt különvonatába, amelyen a Szózat hangjai mellett hagyta el az állomást. A nagy banhcsolás fejleményei­Budapest, febr. 21. A rendőrség tegnap letartóztatta Pick Marceilt, a Magyar Mercurbank vezérigazgatóját. A rendőrség ma délelőtt hirdette ki előtte a letartóztatási végzést. Pick ma részletes vallomást tett a rendőrségen arra vonatkozólag, hogy hol van az a pénz, amelynek hiányában a bank nem tudott kifizetéseket teljesíteni. Az elmúlt hónapokban a bankban bizonyos köze­gek jelentek meg, akik lefo|lalták az ott talált pénzt azzal, hogy Jfc Mercur­bank csempészett és ezért felhatalma­zásuk van arra, hogy a pénzt lefog­lalják és elvigyék. Ennek az összegnek visszaadatását többször megpróbálta, de mindannyiszor sikertelenül. A rendőr­ség is lefoglalt bizonyos pénzösszeget amit bünügyi letétként őrzött. A hadseregszálllíási visszaélések és a munkapárt pártkasszája. — Miloíay a kormány prograinmjáról. — Budapest, febr. 21. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bejelenti, hogy Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszternek Gömbös Gyula inter­pellációjára adandó válaszára napirend után térnek át. Ezután Tomcsányi Vilmos igazság­ügyminiszter állott fel szólásra. A nem­zetgyűlés egy régebbi ülésében Prőhle Vilmos képviselő indítványára utasította az igazságügyminisztert, hogy a hadi­szállítások terén elkövetett visszaélések­ről terjesszen részletes jelentést a nem­zetgyűlés elé. Az eljárást megindította, amelynek során kiderült, hogy az 1918-i forradalom kitöréséig 1097 hadsereg­szállitási visszaélés ügyében tettek föl­jelentést. Minthogy az ország legnagyobb, része meg van szállva, igy csak 529 ügyben tudott részletes adatokat bc-t szerezni. A kimutatás szerint 1018 eset. közül valla's szerint 741 esetben zsidói 277 esetben pedig keresztény volt a had­seregszállitási visszaélés elkövetője; faj szerint pedig igy oszlanak meg: 741 zsidó, 171- magyar és l-OS más egyéb fajhoz tartozó. Elitéltek 224 zsidót* és 155 keresztényt. Zeöke Antal napirend előtt kér szót. Több francia lapban az a hir látott napvilágot, hogy ő Gyomán tartott beszámolója alkalmával kikiáltotta volna a köztársaságot. Ez ellen a híresztelés ellen a leghatározottabban tiltakozik. Akár királyságról, akár köztársaságról beszélnünk ezidőszerint nagy bün volna. Ezulán folytatták a kormanyprogramm feletti vitát. Elsőnek Milotay István szó­lalt föl, aki rámutatott az elmúlt kor­mányválság hátterében meghúzódott kérdésekre. Bizonyos nyugtalanság érez­hető, hogy a válság még nem mult el és ez a kormány helyzetét megnehezíti. Visszapillantást vetve azokra az okokra, amelyek a közelmúlt politikai válságot felidézték, mindenki előtt világosan áll, hogy bár a válság formailag megoldó­dott is, változatlanul meg vannak a politikai éleiben azok mélyreható okok, amelyek a kormány helyzetét ma is labilissá és kétségessé teszik s amelyek folytonos ujabb és ujabb kormány­változtatásokkal meg nem oldhatók. A kormányt támogatja és bizalommal van iránta, mert meg van győződve arról, hogy a kormány vezetésében meg van minden jószándék és bizalommal lesz iránta mindaddig, amig a kormány szivén viseli a keresztény nemzeti gondolat sorsát. Ezután külpolitikai kérdésekre tért át. Be kell látnunk, hogy az ország kül­politikailag elszigetelve áll, de ez nem a kormányok hibája. A nyugatmagyar­országi kérdés veszedelmeket hord ma­gában. A iielyzet a/, hogy a keresztény nenizetj kormányzat nemhogy vissza tudott volna valamit szerezni az elra­bolt területekből, hanem még az a ve­szély is fenyeget, iiogy elszakítanak tőlünk olyan területrészt is, amelyet ellenség nem szállott eddig még meg. Azt hiszi, hogy a nemzetgyűlés minden­egyes tagja pártállásra való tekintet nél­kül helyesli, ha követeli, hogy a kor­mány ebheu a kérdésben tanúsítson energikus magatartást, hogy az ország becsületét kifelé és befelé is érvénye­síthesse. Ezután az ország gazdasági és pénz­ügyi helyzetének fejtegetésére tért ál. Hegedűs Lórántot, bár nagy elvi ellen­tétek választják el tőle, örömmel üd­vözli a kormány tagjai között. Kerekes Mihály a gazdák túlságos megterhelése ellen beszél. Nem látja a pénzügyminiszter javaslatai között a háborús nagyvagyonok megadóztatását. A tízszeres földadót súlyos tehernek tartja A közigazgatás reformjára szük­ség van. Ezután a kisbérletekről szóló törvény végrehajtását kritizálja. Szilágyi Lajos képviselő a házsza­bályokhoz kér szót és bejelenti mentelmi jogának az elnök által történt megsér­tését. Tiltakozik Rakovszky elnök vele szemben tanúsított eljárása ellen, aki­nek a komolyságot és a pártatlan igaz­ságosságot kell képviselnie. A nemzet­gyűlés szombati ülésén mondott beszé­dében Rakovszky háromszor szakította félbe, az általa mondottakkal érdemben vitát kezdett, jóllehet az elnökségből vitát kezdeményezni, nem lehet. Rakovszky elnök erre rendreutasítja Szilágyi képviselőt. — Szilágyi további beszéde folyamán Rakovszky elhagyja az elnöki széket, amit Kenéz Béla foglal cl, '-azután' á házszabályokhoz 'kérve szót, reflektál Szilágyi támadására. Hang­súlyozza, hogy nem bocsátkozott vitába a képviselővel, csak rendreutasította, mert hazugságnak mondo.t olyan tényt, amit a bíróság állapított meg. Szilágyi Lajos újból felszólal és ki­jelenti. hogy újból csak azt mondhatja, hogy hazudság minden olyan beállítás, mintha a Désy-Lukács-féle perben a bíróság megállapította volna azt, hogy a munkapárt negyven millió koronát kapott volna a szabadkőművesektől és zsidóktól. Rassay Károlynak és Drozdy Győzőnek a házszabályokhoz történt fölszólalása után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszoit GömöösGyula interpellációjára. Az ülés negyed 3 órakor ért véget. Az akut politikai kérdések előterében most a belügyi tárca betöltése áll. Hi­teles információnk szerint ennek a kér­désnek megoldását nemcsak a pártok különböző jelöltek mellett való agitá­lása, hanem az a körülmény is késlel­tette, hogy a kormányzó nein tartózko­dott itthon, csak mára érkezett vissza Dorogról és igy minden valószínűség szerint még ma eldől a belügyminiszteri tárca betöltésének kérdése. A kisgazda pártban erős hangulat van Bethlen István gróf jelölisége ellen és Gadl Gaszton jelölisége mellett. E kettő kö­zött dől el teliát a tárca sorsa. Az Uj Nemzedék s/erint gróf Teleky Pál miniszterelnök Bethlen István gróffal szerette volna a belügyminiszteri tárcát betölteni, de minthogy a kisgazdapárt erősen ragaszkodik Igtódi Szabó József, vagy Gadl Gaszton belügyminiszter­ségéhez, a belügyminiszteri tárcát ma­gának tartja fönn. Balthazar Dezső debreceni református püspök, Kovács J. István nyug. állam­titkár, nemzetgyűlési képviselő társasá­gában a fővárosba érkezett Szegedről, hogy tárgyalásokat folytasson a polgári és munkásszövelség vezetőivel. A_ polgári és munkásszövetség tagjai az Égisz rt. termében ma délután ülést tartanak. Ezen megszövegezik a szövet­ség kiáltványát, amelly már a leg­közelebbi napokban nyilvánosságraislép­nek. Egyébként értesülésünk szerint azok a csatlakozások, amelyekre a liberális blokk számított, nem fognak megtörténni. Az antant uilóghóborut hirdet Szoyjetoroszország ellen. Bécs, febr. 51. A francia lapok az utolsó időben bő tudósításokat közöltek a Londonban összeült antant-hatalmak konferenciájának tárgyalásra kerülő anya­gáról. A francia sajtó egész nyíltan megvallja, hogy a londoni konferencia legfőbb fel­adatai közé tartozik a keleti kér­dés végleges rendezése. Franciaország nagyon jól tudja, hogy egy keletről meginduló bolsevista in­vázió teljesen megsemmisítheti azokat az eredményeket, amelyeket a francia politika Páris külvárosaiban megkötőit szerződésekben fektetett le és ezért nem mulaszt el egyetlen alkalmat se, hogy a keleti kérdés rendezésése célzó erélyes intézkedéseket sürgesse a francia kor­mánynál, de az antant hatalmaknál is. A francia politika minden erejét megfeszítette, hogy Lengyelországot a maga politikájának érdekszférá­jába vonhassa és leköthesse. Hogy ez mennyiben sikerült a francia diplomáciának, röviden ki fog tiiiini a Londonban ezen a héten hozandó ha­-tározatokból. Romániáról egyáltalán beszélni sem kell, mert Romániának ez idő szerint önálló külpolitikája nincs. Tudvalevőleg minden ügyet a francia diplomácia intéz el Románia nevében is. A bolsevista veszedelemmel szemben segítségül hívható többi államokat is a fiancia diplomácia munkába vette és a folyamatban lévő tárgyalások azért nem kerültek eddigelé nyilvánosságra, mert még pozitív eredmények nincsenek. A francia sajtó egyes közleményeiből azonban kétségtelenül megállapítható, hogy a francia nép minden erejét meg fogja feszíteni, hogy az antant­hatalmakat erélyes fellépésre birja rá Szovjetoroszországgal szemben. A francia államférfiak a londoni kon­ferencián proponálni fogják, hogy Szov­jetoroszországot a szövetségesek nyilt színvallásra birják. Fel fogják szólitani Oroszországot, hogy minden kéfséget kizárólag nyilatkozzék, hogy hajlandó-e a párisi békeszerződéseket elvben elis­merni és tárgyalásokba bocsátkozni saját ügyeinek rendezése érdekében. Ha Szovjetoroszország a felhívásra a ki­tűzendő határidőben nem fog válaszolni, vagy pedig elutasító választ fog adni, bizonyosra vehető, hogy az antant-hatalmak világháborút fognak proklamálni Szovjetorosz­oiszág ellen. Ugy látszik, hogy az anlant, amely mindig olcsó és jó politikát szokott csinálni, elérkezettnek találta az időt, hogy Oroszország népeinek belső elé­gedetlenségét felhasználhassa a bolse­vizmus megdöntésére. Ha a bolsevista Oroszország meghajlik az antant kí­vánságok előtt, akkor is meg van pe­csételve Oroszors/ág sorsa, mert a munkanélkül való tömegek elégedetlen­sége belátható időn belül maga fogja elsöpörni Lenin rendszerét. i • i — Meghívó. A dohánygyári mun­kások szakszervezetének választmánya szerdán este 6 órakor a pártiroda helyiségében választmányi ülést tart. Tárgysorozat: A közgyűlés előkészítése és a kandidáló bizottság megválasztása. Kérjük az összes választmányi tagokat, hogy a kitűzött időre pontosan jelen­jenek meg. Az Elnökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom