Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-04-22 / 90. szám
Á ra 2 korona Tizenhatodik évfolyam 72. szám. Előfizetési árak: Csütörtök Pápa, 1921 április 22. Egész évre . . 400 K Fél évre . . . 200 K Hegyed évre , 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 44 Kiadóhivatal }} Ker. Hemzetl Nyomda XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX f XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEP. XX Nyugatmagyarország. Nem régiben sokat hallottunk azokról a tárgyalásokról, amelyeket a magyar kormány az osztrák kormánnyal folytatott Nyugatm agyarországról. Erősen hittük, hogy kormányunknak sikerülni fog bizonyos engedményekkel Ausztriát helyesebb belátásra birni. Ugy látszott, hogy sikerülni fog azt a mesterséges ellentétet, amelyet az entcnte-politikusok a Magyarország és Ausztria közötti békés viszony és gazdasági megegyezés ineggátlása végett támasztottak, békés uton elsimítani. Ujabban, amióta ezek a tárgyalások félbeszakadtak, nem is hallottunk erről a kérdésről semmi ujabbat. A magyar kormány hallgatott s hallgatásából legföljebb azt érthettük meg, hogy a tárgyalás eredményhez nem vezeteti. Nem hallgatott azonban az osztrák kormány. Mayer kancellár urban nem maradt meg a szó, mikor ő azt hitte, hogy módjában van dicsekedni. Egyik legújabb nyilatkozatában a kancellár ur azt állította, hogy Magyarország hajlandó bizonyos kisebb területi engedményekre s ezen az alapon a tárgyalásokat nem sokára újra fölveszik. Nem (udjuk, hogyan érti Mayer ur a kisebb területi engedményeket, de azt a magyar kormányról föltételezni sem akarjuk, hogy Magyarország területének bármily csekély részét hajlandó volna alku tárgyává tenni. Nem jelentene ez kevesebbet, mint az ország területi épségének elvi föladását, aminek végzetes következményei volnának nemcsak Nyugatmagyarországra, hanem az egész Magyarországra. Szentül meg vagyunk győződve, hogy a magyar kormány nem gyalázhatja meg azt a szent hitet, amely itt ég mindnyájunk lelkében s amely elszakított magyar testvéreink vigasztalója és erősítője, azt a hitet, hogy a magyar nemzet soha nem mond le az integritás elvéről, soha bele nem nyugszik egyetlen talpalatnyi föld erőszakos elvételébe s minden igyekezetével azon van, hogy az eddig elrablott területeket is mielőbb visszaszerezze. Ezt a hitet, ezt a reményt pedig végképen megrendítené az, ha kormányunk képes volna az ország területének bármily csekély részét az idegennek átengedni. Nem hisszük, hogy akadna olyan magyar parlament, — nevezzék azt akár nemzetgyűlésnek, akár képviselőháznak, — amely a kormánynak ilyen könyelniü engedékenységét helyeselni tudná és ahhoz hozzájárulna. Csakis a legutóbbi napok .izgalmainak, — a váratlan királylátogatásnak, az utána következett kormányválságnak tulajdonítjuk tehát, hogy Mayr kancellár ur nyilatkozatáta a magyar kormány a legerélyesebb hangú helyreigazító cáfolatot nem adta meg. Minden magyar ember elvárja a magyar kormánytól, hogy ha az osztrákokkal ujabb tárgyalásokba fog is bocsátkozni, azt a határozott álláspontját, amelyet a területi integritás kérdésében elfoglalj föladni nem fogja soha! Megint vihar volt a királylátogatás körül. — Drtrij interpolációja a nemzetgyűlésben. — Budapest, ápr. 21. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. \ mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Sándor Pál kéri a Ház határozatképességének megállapítását. Miután negyvennél több képviselő voit jelen s nem történt kifogás a jegyzőkönyv ellen, az elnök hitelesítettnek jelentette ki. Majd bejelenti, hogy Drozdy Győző sürgős interpelláció elmondására kért és kapott engedélyt. Ezután a kormány programmja felett megindult vita folytatására tért át a Ház. Rassay volt az első szónok. Ugy látja, hogy olyan jelenségeknek vagyunk szemtanúi, hogy néhány főúr és főpap a nemzet nagy elhatározásával szemben a maga akaratát akarja érvényesíteni. A legutóbbi kormányválságot is ugy állították be, mintha az Koszó dr. miatt történt volna, pedig ennek egészen más okai voltak. Egyik főok ebben a királykérdés volt, ez ma elsőrendűen fontos kérdés. A területi integritást hamarabb visszaszerezhetjük a szabadkirályválasztás, mint a legitimizmus alapján, mert a legitimizmus az osztrák-magyar monarchia visszaállítására vezet. Kéri, hogy számoljon le a kormány a puccsrenriezökkel. A kormánynak az 1920. évi 1. törvénycikk alapján ezekkel szemben azonnal kellett volna megfelelő büntető szankciókról gondoskodni. A keresztény és agrár irányzatot örömmel teszi magáévá és azt hiszi, az egész nemzetgyűlés is; de p miniszlerelnök sokat ígért, mert ez a programm öt utódnak is elég volna. Ezután Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter állott fel szólásra. Beniczky Ödön tegnap bejelentette a nemzetgyűlésben mentelmi jogának a megsértését a kormányzó által. Ezt a bejelentést a mentelmi bizottság tárgyalni fogja és majd meg fogja állapítani, hogyan történt a nienlelmi jog megsértése. Szükségesnek tartja azonban már most kijelenteni, hogy Beniczky előadása nem felel meg a valóságnak, mert a mentelmi bizottság jelentése még sok bizonyíték beszerzése miatt csak később kerül a nemzetgyűlés elé. Kötelességének tartja bizonyos kijelentéseket megtenni, mert nem engedhető meg, hogy az ország közvéleménye csak egy napig is tájékozatlan legyen olyan eseményekről, amelyekbe a kormányzó személye is bevonatott. Kötelességének tartja kijelenteni, hogy a kormányzó ur Őfőméltósága Beniczky utazásával kapcsolatban semmiféle intézkedést nem tett, ezekről csak utólag nyert értesülést. Az esetről a következőket kell elmondania : Húsvét vasárnap arról nyert értesítést, hogy két képviselő olyan tervekre készül, amelyek szembehelyezkednek az 1920. évi I. törvénycikkben foglalt intézkedésekkel, azért kötelességének tartotta, hogy a törvénynek érvényt szerezzen. Másnap hajnalban Budapest főkapitánya telefonon bejelentette, hogy miféle intézkedéseket tett, ezekhez hozzájárult, sőt később további utasításokat adott, amelyeknek következménye az lett, hogy a képviselőket Hajmáskérnél feltartóztatták. A képviselők feltartóztatása tehát az ő utasításaira történt. Hogy Hajmáskéren — ahogy Beniczky előadta — olyan kijelentések hangzottak el, hogy erre a kormányzóságtól jött volna utasítás, azt annak kell betudni, hogy azokban az izgalmas órákban nem fektettek kellő súlyt annak disztingválására, hogy az utasítást ki adta, hanem csak azt nézték, hogy honnan jött. Az egész kormány ugyanis ezekben az órákban a kormányzóság épületében íartózkodatt, annak telefonjait vetíe igénybe és a képviselőknek fe'taitóztatására vonatkozó utasításainak leadása éppen a kormányzó szárnysedédjének, Magasházy századosnak telefonján történt. Igy érthették félre Hajmáskéren, hogy a képviselők feltartóztatásának a kormányzóság utasítására kell megtörténnie. Reggel felhívta Hajmáskér katonai parancsnokságát és közölte vele, hogy az intézkedéseket ő tette (óriási Z'j) és tudtára adta egyben, hogy ezen.a ő tesz intézkedéseket ebben az ügyben, (Óriási zaj.) Az 1920. évi 1. t.-c. szerint a nemzeti hadsereg felhasználható a belrend fenntartása érdekében a karhatalom kiegészítésére és igénybevehető a polgári hatóságok részéről is. A katonaság tehát csak foganatosította azokat az intézkedéseket, amiket ő adott, minthogy a honvédelmi miniszter nem volt Budapesten. Később felhívta az ezredparancsnokot és minthogy képviselőtársaival szemben lojálisán akart eljárni, azt az intézkedést adta, hogy bocsássa a foglyokat szabadon az esetben, ha becsületszóra ígéretet tesznek arra, hogy egyenesen Budapestre jönnek és jelentkeznek. (Zaj, felkiáltások: Kinél?) Mikor a képviselők Budapestre érkeztek, előzékenységből felkereste őket lakásukon, magyarázatot adott feltartóztatásukról és közölte velük, hogy ha nem akarják, hogy erélyesebb rendszabályokhoz nyúljon velük szemben, maradjanak Budapesten. (Zaj.) Az intézkedéseket ő tette, illetve az ö utasítására tették, azokrá a kormányzónak semmiféle ingerenciája nem volt. Mindenért vállalja a teljes felelősséget. Megkérte a mentelmi bizottságot, hogy ha lehet, már holnap vegye tárgyalás alá Beniczky mentelmi bejelentését s az egész kérdésre derítsen nyilvánosságot. A mentelmi bizottság jelentése alapján nyugodtan várja a nemzetgyűlés ítéletét. (Taps a kisgazdapártban.) Hosszabb szünet után Szmrecsányi György és Koszó István dr. az összeférhetetlenségi bizottság tagjai letették az esküt. — Hencz Károly, a második bíráló-bizottság jelentését terjesztette be a Jármay József képviselő mandátuma ellen beérkezett panaszra vonatkozólag. A bizottság a petíciót elutasította és Jármayt véglegesen megválasztott képviselőnek jelenti ki. Ezután Andrássy Gyula gróf állott fel szólásra. Beszédje elején részletesen ismeriette azokat a körülményeket, amelyek miatt a forradalom kitörésekor IV. Károly Bécsben kényszerült maradni. IV. Károly a forradalom kitörésekor azért maradt Bécsben, mert nem akart uj polgárháborút. Nem akar Rassaynak a királykérdésben tett kijelentéseivel részletesen foglalkozni, ő fejtegetéseihez szigorúan ragaszkodik. Egyet követel, azt, hogy a nemzetgyűlés megtalálja az útját annak, hogy a kérdést törvényes alapon rendezze. — Pártja nevében kijelenti, hogy bizalommal támogatja az uj kormányt, mert a páit megfelelőnek találja Bethlen István gróf programniját. Az alkotmányreform kérdésében egyetért pártja a miniszterelnökkel, A miniszterelnök programmjában legfontosabbnak látja a szociális programmot. Szükség van erre, hogy az a veszedelem, amely a munkások és a többi társadalmi osztályok között egyszer már kitölt, többé ki ne törjön. A kormány szabaddá tette a gabona forgalmát, föltétlenül szükséges, hogy az ellátatlanok szükségletéről gondoskodjon. Ezután Beniczky Ödön szólal föl és két táviratot mutat be, amellyel Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszlerrel szemben mentelmi bejelentésének valódiságát bizonyltja. Tomcsányi azonnal válaszol és kijelenti, hogy a felolvasott sürgönyök a félreértés okai. Tasnádi kovács József szólalt fel ezután a kormányprogramm vitájában. A miniszterelnök programmja a keresztény nemzeti eszme diadalát jelenti. A kiráiykérdésre r cm terjeszkedik ki. Pártjának álláspont a az, hogy a királykérdést ki kell kapcsolni. Gróf Bethlen miniszterelnök, tekintettel arra, hogy a kormány programmjának vitájához még több szónok van feliratkozva, viszont a pénzügyi javaslatok letárgyalása rendkivül fontos az országnak, kéri, hogy a vita folytatását a költségvetés tárgyalására halasszák el, addig pedig pénzügyi javaslatokkal foglalkozzanak. Az elnök napirendi javaslata után Drózdy Győző mondotta el interpellációját a Magyar Távirati Iroda tervbe vett magánvállalattá való átalakítása ügyében. Pénzpocsékolásnak tartja, hogy a régi Magyarországban 12.0U0 koronába került Távirati Iroda most 12 millió koronát emészt fel és inig a békeidőben 30 ember ellátta a hírszolgálatot, ma 120 embert foglalkoztat. A deficittel dolgozó vállalatnak magánvállalkozzásá való átalakítása a belügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál elhangzott miniszterelnöki kijelentés szerint elhatározott dolog. A vállalatot állítólag a Hangya és az Ergon r.-t. akarja bérbe venni, amelynél Eckhardt Tibor sajtófőnöknek érdekeltsége van. A Távirati Irodát legcélszerűbb volna a hírlapok szindikátusának bérbeadni. Kérdi a miniszterelnököt, tud-e arról, hogy a Magyar Távirati Irodát egy olyan társaság kezére akarják átjátszani, amelynél Eckhardt sajtófőnöknek is érdekeltsége van, hajlandó-e azt megakadályozni és megvédeni a magyar állami érdekeket. Az ülés negyed 3 órakor ért véget. ftpponyi Menüt éves lesz. Budapest, ápr. 21. Gróf Apponyi Albert május huszonkilencedikén tölti be hetvenötödik életévét. Születés napját országos ünnepeség keretében fogják megünnepelni; az ünnepély megvalósítása érdekében Apponyi Albert tisztelői és barátai értekezletet tartottak. Tóth János v. b. t. t. indítványára az országos rendező bizottság elnökévé Rákosy Jenőt kérték fel. Hamis hír Nyupímagprország Budapest, ápr. 21. (MTI.) Az utóbbi időben ismételten napvilágot látott az a hír, hogy Nyugatmagyarország németlakta vidékeit autonómiával ruházzák fel. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyről felhatalmazták annak megállapítására, hogy sem a Teleky, sem a jelenlegi kormány ilyen tervhez hozzá nem járult. Minden hír, amely az autonómia életbeléptetéséről szól, közönséges koholmány,
