Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-20 / 88. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 72. szám. Csütörtök Pápa, 1921 április 20. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fái évre . . . 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok : Szerkesztőség 44 Kiadóhivatal || Ker. Nemzeti Nyomda n KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX A geszti kéz. Most, amikor az egész művelt világ s nemcsak a trianoni papirbéke mondva­csinált határai közé szorított maradék országunk, gyászos haraggal lesi, várja a nagy pör minden szívverését, léleg­zetvételét, lázát, hátborzongató hideg­rázását, most, amikor ma éppen váro­sunkban egyházának főgondnoki székébe méltó utódját beiktatják, akaratlanul is eszünkbe jut a gyilkosait tetemre hivó nagy férfiú : Tisza István. Nem a szúró, átható tekintete miatt, nem a néha ke­servesen káros idegen vágányokra való tévedése miatt, nem is a dicsőség, vagy gáncs miatt, amit politikai szereplésével a nemzet egyik s másik részétől meg, vagy meg nem érdemelve nyert, hanem azért a nagy, mindent átfogó s élővé tett akarata miatt, amely ezt a nyakas, kemény nemzetet, néha akarata ellenére is, de magával ragadva vitte, vitte. Eszünkbe jut a tevékeny akarat, talán éppen azért, mert ebből van most leg­kevesebb, ez hiányzik a legjobban. A parányi erők sohasem oszlottak jobban szét, mint manapság s a lábadozó em­ber, a maradék magyar lépése sohsem volt ennyire ingadozó s téveteg. Akarat nélküli kolompos bábok után szalad fejvesztetten a magyar s nemsokára a vezéri polcokon másokat sem látunk, csak nagyhangú, kongó fejű alakokat, akiknek éppen azért könnyű a viz fel­színén mozogni, mert megméretve igen­igen könnyűnek találtattak. A nemzeti érzésében s keresztény erkölcseiben megcsúfolt nemzet a két patkányforradalom után oly hatalmas erővel emelte csapásra karját és kardját megrontóira, hogy gyökeres átalakulást, teljes megújhodást várt mindenki. És ma már ott tartunk, hogy a nemzet felforgatói a leghangosabbak s azok a „legártatlanabbak", akik nemcsak hogy a tetőt a fejükre gyújtották, de oltani is a legnagyobb ellenségeinket hivták be. Szinte megelevenedik az ember élőt" a pesti lapok feltűnő hirdetése: „Sári gyere liaza, minden meg van bocsdjtva." És a magyar nem akarja belátni, hogy Sárinak hiába bocsájtott meg, Sáriból sohsem lesz szalonna. De a házat megint' a fejünkre gyújtják. A gyilkosait most tetemre iűvó Tisza politikája sokak előtt nagyon rosz em­lékű. Előttünk is. Bár mindent expiált vértanú halála előtt is már azzal, hogy ő volt az egyetlen hatalmon lévő állam­férfiú, aki a háború megindítását teljes erejével ellenezte s a bevégzését állan­dóan szorgalmazta. De még ezek is s igy az egész ország is keserű szívvel érzi vaskeze hiányát, akaratának, eszének és szivének azt a parancsoló felsöbb­ségét, amely tudta vezetni ezt a népet, melynek minden tagja egy-egy széthúzó, turáni vad magyar. Ilyen erős kézre volna most is szük­ség. Talán akkor gyümölcsöt is hoz­nának a gyönyörű virágzásban de sokat igérő keresztény, magyar remények, melyeknek egy évezred sok száz vi­harját kiállott fáját gyalázatos gyorsan kezdik megint ellepni a férgek . — Előadás a Ker. Munkásegye­sület tagjai részére. Csütörtökön, f. hó 21-én este 6 órai kezdettel a bencés főgimnázium kísérleti termében Tihanyi Miklós tanár kísérletekkel il­lusztrált előadást fog tartani a ker. Mun­kásegyesület tagjai részére.' A megje­lenőket a főgimnázium bejáratánál a rendezőség fogja útba igazítani. Ezúton is felhívjuk a tagok figyelmét, hogy ezen tanulságos előadáson minél nagyobb »zámban jelenjenek meg. 9 Bethlen kormány bemutatkozása. i — Megindult o kormányprogramm yiíája. — Budapest, ápr. 19. A nemzetgyű­lés mai ülését 3A 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnök jelenti, hogy a miniszterelnök­től átirat érkezett a távozó kormány felmentéséről. Ezután Lukovich Aladár háznagy vezetésével gróf Bethlen István miniszterelnökkel az élén bevonult az uj kormány az ülésterembe. Midőn nagyatádi Szabó István a terembe lé­pett, a kisgazdapárt lelkesen megélje­nezte. Bernoldk Nándort is éljenzéssel és tapssal fogadták. Az elnök ezután felolvastatja az uj kormány kinevezé­séről szóló kormányzói kéziratokat, majd jelenti, hogy a miniszterelnök kiván szólni. Gróf Bethlen : Minthogy a kormányzó ur Őfőniéltóságától kézirat érkezett, ké­rem annak felolvasását. — Vasadi­Balogh György olvasta fel a kormányzó kéziratát: Magyarország nemzetgyűlésének kormányzói üdvözletemet! Tisztelt Nemzetgyűlés! Széki gróf Teleky Páli saját ké­relmére miniszterelnöki állásától felmentettem és helyébe gróf Bethlen Istvánt neveztem ki. Isten áldása kisérje a nemzet­gyüles munkásságát a haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten, 1921 ápr. 15-én. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. Ezután Bethlen István gróf állott fel szólásra és a következőket mondotta: A közelmúltban lelépett keresztény és nemzeti kormánynak minden törekvése abban állott, amikor kormányra lépett, hogy az országban a jogrendet meg­szilárdítsa és sikerült is neki nagy ered­ményeket elérni a konszolidáció terén. Sikerült megvalósítania a földreformot és pénzügyi téren is a konszolidációt. Az uj kormány feladata az, hogy vilá­gos politikai irányt szabjon az ország­nak. Nem elég az, hogy mi keresztény és nemzeti irányt követünk, de tudnunk kell azt is, hogy mit értünk alatta. Meg kell jelölni a nemzet politikai céljait, annak megvalósítására áz utakat és mó­dokat és oda vezetni, hogy a nemzet ösztönösen megtalálja őket maga is. De ezenkívül törekvéseinek irányt is kell adni, mert a nemzet még iránytűt keres. Az uj kormány nem kezdheti ott, nem folytathatja ott, ahol Tisza István elhagyta, uj politikát kell kezdeni, de beleolvasztva a régi tradícióikat. Az uj kormány ugy tekinti magát, mint a nem­zet életének őrét s nem az osztályok, nem a felekezetek, pártok vagy egyének érdekeit, hanem kizárólag a nemzet ér­dekeit tartja szem előtt. (Általános taps.) Le kell mondanunk sok elvi cafrangról, sok lim-lomról, bármilyen kedves is az lelkünknek fgyébként, niert az ország érdeke követeli ezt. — Az ország elérte azt, amit óhajtott, nemzeti független­ségét. (Általános éljenzés és taps.) Ezt a nemzeti függetlenséget továbbra is meg kell védelmezni. Az uj kormány előtt négy feladat van. Először meg kell fékezni a des­trukciót. A világ még mindig a destruk­ció behatása alatt áll. Oroszországban még mindig a bolsevizmus dühöng, de a bolsevizmus ereje egész Európát be­hálózza ágenseivel, behálózza pénzzel és mindenütt kisért. A szomszédos ál­lamokban körülöttünk kommunista tü­netek mutatkoznak és nálunk is még tartanak. Vannak olyan feszítő erők, hogyha kieresztjük őket, az államban a konszolidáció lehetőségét megakadá­lyozzák. A másik feladat az, hogy a társadalmi bajokat meggyógyítsuk gaz­dasági csatornákon keresztül. A har­madik feladat az, hogy aktuális kul­túrpolitikával igyekezzünk kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek — sajnos — ennek a nemzetnek főtulajdonságai. A negyedik feladat az, hogy emeljük és megteremtsük a nemzet külpolitikai horizontját. Az első feladat az, hogy küzdjünk a destrukció ellen. A forradalmaknak vége van, de véget kell vetni a forradalmi szellemnek is. Nem jelenti a demokrá­cia a nép, a tömegek uralmát, az igazi demokrácia biztosítja az intelligencia számára a vezetést és abba a nép szé­les rétegeit is bevonja. Milyen köteles­séget jelent ez az uj kormányra nézve ? Azt a kötelezettséget, hogy visszaállítsa a teljes szabadságjogokat, de lecsapjon azokra, akik a szabadságjogokat csak arra használják föl, hogy a nemzet ellen tüzelnek. Itt van mindjárt a sajtócen­zura kérdése. A kormány el van hatá­rozva, hogy ezt a kérdést rendezi. Az időpontot akkor fogja elhatározni, amikor a sajtóreform már meg lesz. A gyüle­kezési jogot a kormány teljes mérték­ben helyreállítja. A demokráciával össze­függ az a három törvényjavaslat, ame­lyet a kormány arra alkalmas időpont­ban meg fog valósítani, ezek vonat­koznak a választói jogra, a főrendiház és a közigazgatás reformjára. A második feladat a társadalmi bajok gyógyítása. Társadalmi bajaink a kö­zéposztály bukásából erednek. A ma­gyar középosztály elvesztette vezető sze­repét gazdasági téren. — A jogrendet a kormány minden körülmények között fenn fogja tartani. Ha voltak hatóságok, amelyek túllépték hatáskörüket, akkor vissza fogják őket szorítani arra a ha­táskörre, amely törvényesen megilleti őket. A zsidó kérdés megoldása az, hogy nélkülük is gazdasági téren ugy ellehessünk, mint velük együtt. Fiatal­ságunkat gazdasági életre kell nevelni. A földreformot a magunk részéről teljes erőnkből végrehajtjuk. A tulajdonjoghoz csak egyszer szabad nyúlni és oly mér­tékben kell elvenni, hogy az összes agrár-érdekek kielégítést nyerjenek, mert ha ezt nem érjük el, a földreform után szükség lesz egy második és egy har­madik földreformra. A negyedik feladat az, hogy külpoli­tikánk horizontját emeljük, hogy a külügyi kérdésekkel való foglalkozást népszerűvé tegyük. A külügyminiszter feladata lesz, hogy a nemzetgyűlést állandóan tájékoztassa. A trianoni béke­szerződés végrehajtását a kormány kö­telezőnek tartja. A pénzügyminiszter a mai ülésén be­terjeszti valuta-javaslatát, amellyel el­szakadunk az osztrák valutától. (Taps.) Szól ezután az egyes minisztériumok­ban előkészítés alatt álló törvényjavas­latokról, a hadseregnek a békeszerződés által előirt leszerelés folytán fölösleges tisztek és altisztek más munkakörben való foglalkoztatásáról, utal arra, hogy a kormányzat törekvése a nagy táma­dási felület nyújtó koalíció helyett egy egységes keresztény párt megteremtése s végül a nemzetgyűlés támogatását kéri a kormány számára. (Lelkes éljenzés és taps.) Ezután Hegedűs pénzügyminiszter benyújtotta a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot s annak sürgős letárgyalását kérte. Hermann Miksa dr. a kisgazdapárt nevében kijelenti, hogy fokozódó biza­lommal van a kormány programmja irányában s mindaddig támogatja a kormányt, amig az az 1920. évi I. t.-c. alapján áll. Fáy Gyula a disszidensek nevében örömmel üdvözli a kormányt. Lovász János és Kerekes Mihály pár­tonkivüliek felszólalása és Bethlen vá­lasza után a kormányprogramm feletti vita folytatását holnapra halasztották. Hiíttner súlyosbította Kádjait. — A tárgyalás hetedik napja. — Budapest, ápr. 19. A Tisza-pör mai tárgyalását fél 10 órakor nyitotta meg Gaáó István dr. elnök. Dr. Lévay védő'védence, Vágó- Villieim Jenő ér­dekében akar felszólalni, az elnök azon­ban nem engedi meg és fölszólítja az ügyészt, hogy Vágót különítse el azok­tól az emberektől, akiknek a perben szerepe van. Ezután folytatták Hüttner kihallgatá­sát, Hüttner fönntartja tegnapi kijelen­téseit, majd a forradalom eseményeit regisztrálja. Elmondja, hogy október 28 -án Csernyák közölte vele, hogy már felhagynak á politikai küzdelemmel és áttérnek a forradalmi intézkedésekre. Fényestől ekkor hallotta, hogy Tiszát el kell tenni láb alól, mert szentelt vizzel nem lehet forradalmat csinálni. Az elnök kérdést intéz hozzá, hogy hogyan lehet az, hogy a katonai körlet­parancsnokságon történt kihallgatása alkalmával ezt október 29,-ére tette, mire Hüttner azt válaszolja, hogy csak Schmidek Marcellel való szembesítése­kor jött rá pontosan a napra, arra azonban nem emlékszik, hogy Vágó vagy Lengyel jelen lettek volna ennéi a beszélgetésnél. Gadó elnök kérdéseire részletesen elmondja a lánchídi csatát, amelynél ott volt. Á tüntetés azért volt, hogy József főhercegtől, mint homo regiustól követeljék a Nemzeti Tanács elismerését. A lánchídi tüntetésben részt­vettek Fényes László és Friedrich István is. Ezalatt az idő alatt ülést tartott a Nemzeti Tanács, ugyancsak ülést tartott a katonatanács is, amely elhatározta, hogy a forradalom kitörését dűlőre kell vinni. Rögtön küldtek is ki meg­bízottakat a kaszárnyákba, mert attól tartottak, hogy a karhatalom el fogja fojtani a forradalmat. Csernyák akkor vezető egyének letartóztatásáról is tett említést. Mindez pedig a Nemzeti Ta­nács rendezésére történt. A tüntetés után Károlyi dolgozó­szobájában többen hangoztatták, hogy a lánchídi események után a mege­gyezés ki van zárva, Kéri Pál Tisza megöletése mellett kardoskodott, Hoch János ellenezte, mire Fényes megje­gyezte, hogy szentelt vizzel nem lehet forradalmat csinálni. A katonatanács tagjai el akarták hagyni a Nemzeti Ta­nácsot, mert attól féltek, hogyha meg­egyezés létesül, őket statáriális bíróság elé állítják, Fényes kérlelte őket, hogy maradjanak, mert nélkülük a forradal­mat sohasem tudták volna megcsinálni. Elnök: Október 29-én tanácskozás volt, amelyen Tisza meggyilkolásáról esett szó. Látta-e ott Dobót, Horváth Sanovicsot és egy harmadik tengerészt ? Hüttner: Kundecker volt I Elnök: Miről beszéltek? Hüttner:Tiszameggyilkolásáról; egyes elejtett szavaikat hallottam csak. Elnök; Fényes ott volt-e?

Next

/
Oldalképek
Tartalom