Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-20 / 88. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 72. szám. Csütörtök Pápa, 1921 április 20. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fái évre . . . 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok : Szerkesztőség 44 Kiadóhivatal || Ker. Nemzeti Nyomda n KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX A geszti kéz. Most, amikor az egész művelt világ s nemcsak a trianoni papirbéke mondvacsinált határai közé szorított maradék országunk, gyászos haraggal lesi, várja a nagy pör minden szívverését, lélegzetvételét, lázát, hátborzongató hidegrázását, most, amikor ma éppen városunkban egyházának főgondnoki székébe méltó utódját beiktatják, akaratlanul is eszünkbe jut a gyilkosait tetemre hivó nagy férfiú : Tisza István. Nem a szúró, átható tekintete miatt, nem a néha keservesen káros idegen vágányokra való tévedése miatt, nem is a dicsőség, vagy gáncs miatt, amit politikai szereplésével a nemzet egyik s másik részétől meg, vagy meg nem érdemelve nyert, hanem azért a nagy, mindent átfogó s élővé tett akarata miatt, amely ezt a nyakas, kemény nemzetet, néha akarata ellenére is, de magával ragadva vitte, vitte. Eszünkbe jut a tevékeny akarat, talán éppen azért, mert ebből van most legkevesebb, ez hiányzik a legjobban. A parányi erők sohasem oszlottak jobban szét, mint manapság s a lábadozó ember, a maradék magyar lépése sohsem volt ennyire ingadozó s téveteg. Akarat nélküli kolompos bábok után szalad fejvesztetten a magyar s nemsokára a vezéri polcokon másokat sem látunk, csak nagyhangú, kongó fejű alakokat, akiknek éppen azért könnyű a viz felszínén mozogni, mert megméretve igenigen könnyűnek találtattak. A nemzeti érzésében s keresztény erkölcseiben megcsúfolt nemzet a két patkányforradalom után oly hatalmas erővel emelte csapásra karját és kardját megrontóira, hogy gyökeres átalakulást, teljes megújhodást várt mindenki. És ma már ott tartunk, hogy a nemzet felforgatói a leghangosabbak s azok a „legártatlanabbak", akik nemcsak hogy a tetőt a fejükre gyújtották, de oltani is a legnagyobb ellenségeinket hivták be. Szinte megelevenedik az ember élőt" a pesti lapok feltűnő hirdetése: „Sári gyere liaza, minden meg van bocsdjtva." És a magyar nem akarja belátni, hogy Sárinak hiába bocsájtott meg, Sáriból sohsem lesz szalonna. De a házat megint' a fejünkre gyújtják. A gyilkosait most tetemre iűvó Tisza politikája sokak előtt nagyon rosz emlékű. Előttünk is. Bár mindent expiált vértanú halála előtt is már azzal, hogy ő volt az egyetlen hatalmon lévő államférfiú, aki a háború megindítását teljes erejével ellenezte s a bevégzését állandóan szorgalmazta. De még ezek is s igy az egész ország is keserű szívvel érzi vaskeze hiányát, akaratának, eszének és szivének azt a parancsoló felsöbbségét, amely tudta vezetni ezt a népet, melynek minden tagja egy-egy széthúzó, turáni vad magyar. Ilyen erős kézre volna most is szükség. Talán akkor gyümölcsöt is hoznának a gyönyörű virágzásban de sokat igérő keresztény, magyar remények, melyeknek egy évezred sok száz viharját kiállott fáját gyalázatos gyorsan kezdik megint ellepni a férgek . — Előadás a Ker. Munkásegyesület tagjai részére. Csütörtökön, f. hó 21-én este 6 órai kezdettel a bencés főgimnázium kísérleti termében Tihanyi Miklós tanár kísérletekkel illusztrált előadást fog tartani a ker. Munkásegyesület tagjai részére.' A megjelenőket a főgimnázium bejáratánál a rendezőség fogja útba igazítani. Ezúton is felhívjuk a tagok figyelmét, hogy ezen tanulságos előadáson minél nagyobb »zámban jelenjenek meg. 9 Bethlen kormány bemutatkozása. i — Megindult o kormányprogramm yiíája. — Budapest, ápr. 19. A nemzetgyűlés mai ülését 3A 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnök jelenti, hogy a miniszterelnöktől átirat érkezett a távozó kormány felmentéséről. Ezután Lukovich Aladár háznagy vezetésével gróf Bethlen István miniszterelnökkel az élén bevonult az uj kormány az ülésterembe. Midőn nagyatádi Szabó István a terembe lépett, a kisgazdapárt lelkesen megéljenezte. Bernoldk Nándort is éljenzéssel és tapssal fogadták. Az elnök ezután felolvastatja az uj kormány kinevezéséről szóló kormányzói kéziratokat, majd jelenti, hogy a miniszterelnök kiván szólni. Gróf Bethlen : Minthogy a kormányzó ur Őfőniéltóságától kézirat érkezett, kérem annak felolvasását. — VasadiBalogh György olvasta fel a kormányzó kéziratát: Magyarország nemzetgyűlésének kormányzói üdvözletemet! Tisztelt Nemzetgyűlés! Széki gróf Teleky Páli saját kérelmére miniszterelnöki állásától felmentettem és helyébe gróf Bethlen Istvánt neveztem ki. Isten áldása kisérje a nemzetgyüles munkásságát a haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten, 1921 ápr. 15-én. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. Ezután Bethlen István gróf állott fel szólásra és a következőket mondotta: A közelmúltban lelépett keresztény és nemzeti kormánynak minden törekvése abban állott, amikor kormányra lépett, hogy az országban a jogrendet megszilárdítsa és sikerült is neki nagy eredményeket elérni a konszolidáció terén. Sikerült megvalósítania a földreformot és pénzügyi téren is a konszolidációt. Az uj kormány feladata az, hogy világos politikai irányt szabjon az országnak. Nem elég az, hogy mi keresztény és nemzeti irányt követünk, de tudnunk kell azt is, hogy mit értünk alatta. Meg kell jelölni a nemzet politikai céljait, annak megvalósítására áz utakat és módokat és oda vezetni, hogy a nemzet ösztönösen megtalálja őket maga is. De ezenkívül törekvéseinek irányt is kell adni, mert a nemzet még iránytűt keres. Az uj kormány nem kezdheti ott, nem folytathatja ott, ahol Tisza István elhagyta, uj politikát kell kezdeni, de beleolvasztva a régi tradícióikat. Az uj kormány ugy tekinti magát, mint a nemzet életének őrét s nem az osztályok, nem a felekezetek, pártok vagy egyének érdekeit, hanem kizárólag a nemzet érdekeit tartja szem előtt. (Általános taps.) Le kell mondanunk sok elvi cafrangról, sok lim-lomról, bármilyen kedves is az lelkünknek fgyébként, niert az ország érdeke követeli ezt. — Az ország elérte azt, amit óhajtott, nemzeti függetlenségét. (Általános éljenzés és taps.) Ezt a nemzeti függetlenséget továbbra is meg kell védelmezni. Az uj kormány előtt négy feladat van. Először meg kell fékezni a destrukciót. A világ még mindig a destrukció behatása alatt áll. Oroszországban még mindig a bolsevizmus dühöng, de a bolsevizmus ereje egész Európát behálózza ágenseivel, behálózza pénzzel és mindenütt kisért. A szomszédos államokban körülöttünk kommunista tünetek mutatkoznak és nálunk is még tartanak. Vannak olyan feszítő erők, hogyha kieresztjük őket, az államban a konszolidáció lehetőségét megakadályozzák. A másik feladat az, hogy a társadalmi bajokat meggyógyítsuk gazdasági csatornákon keresztül. A harmadik feladat az, hogy aktuális kultúrpolitikával igyekezzünk kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek — sajnos — ennek a nemzetnek főtulajdonságai. A negyedik feladat az, hogy emeljük és megteremtsük a nemzet külpolitikai horizontját. Az első feladat az, hogy küzdjünk a destrukció ellen. A forradalmaknak vége van, de véget kell vetni a forradalmi szellemnek is. Nem jelenti a demokrácia a nép, a tömegek uralmát, az igazi demokrácia biztosítja az intelligencia számára a vezetést és abba a nép széles rétegeit is bevonja. Milyen kötelességet jelent ez az uj kormányra nézve ? Azt a kötelezettséget, hogy visszaállítsa a teljes szabadságjogokat, de lecsapjon azokra, akik a szabadságjogokat csak arra használják föl, hogy a nemzet ellen tüzelnek. Itt van mindjárt a sajtócenzura kérdése. A kormány el van határozva, hogy ezt a kérdést rendezi. Az időpontot akkor fogja elhatározni, amikor a sajtóreform már meg lesz. A gyülekezési jogot a kormány teljes mértékben helyreállítja. A demokráciával összefügg az a három törvényjavaslat, amelyet a kormány arra alkalmas időpontban meg fog valósítani, ezek vonatkoznak a választói jogra, a főrendiház és a közigazgatás reformjára. A második feladat a társadalmi bajok gyógyítása. Társadalmi bajaink a középosztály bukásából erednek. A magyar középosztály elvesztette vezető szerepét gazdasági téren. — A jogrendet a kormány minden körülmények között fenn fogja tartani. Ha voltak hatóságok, amelyek túllépték hatáskörüket, akkor vissza fogják őket szorítani arra a hatáskörre, amely törvényesen megilleti őket. A zsidó kérdés megoldása az, hogy nélkülük is gazdasági téren ugy ellehessünk, mint velük együtt. Fiatalságunkat gazdasági életre kell nevelni. A földreformot a magunk részéről teljes erőnkből végrehajtjuk. A tulajdonjoghoz csak egyszer szabad nyúlni és oly mértékben kell elvenni, hogy az összes agrár-érdekek kielégítést nyerjenek, mert ha ezt nem érjük el, a földreform után szükség lesz egy második és egy harmadik földreformra. A negyedik feladat az, hogy külpolitikánk horizontját emeljük, hogy a külügyi kérdésekkel való foglalkozást népszerűvé tegyük. A külügyminiszter feladata lesz, hogy a nemzetgyűlést állandóan tájékoztassa. A trianoni békeszerződés végrehajtását a kormány kötelezőnek tartja. A pénzügyminiszter a mai ülésén beterjeszti valuta-javaslatát, amellyel elszakadunk az osztrák valutától. (Taps.) Szól ezután az egyes minisztériumokban előkészítés alatt álló törvényjavaslatokról, a hadseregnek a békeszerződés által előirt leszerelés folytán fölösleges tisztek és altisztek más munkakörben való foglalkoztatásáról, utal arra, hogy a kormányzat törekvése a nagy támadási felület nyújtó koalíció helyett egy egységes keresztény párt megteremtése s végül a nemzetgyűlés támogatását kéri a kormány számára. (Lelkes éljenzés és taps.) Ezután Hegedűs pénzügyminiszter benyújtotta a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot s annak sürgős letárgyalását kérte. Hermann Miksa dr. a kisgazdapárt nevében kijelenti, hogy fokozódó bizalommal van a kormány programmja irányában s mindaddig támogatja a kormányt, amig az az 1920. évi I. t.-c. alapján áll. Fáy Gyula a disszidensek nevében örömmel üdvözli a kormányt. Lovász János és Kerekes Mihály pártonkivüliek felszólalása és Bethlen válasza után a kormányprogramm feletti vita folytatását holnapra halasztották. Hiíttner súlyosbította Kádjait. — A tárgyalás hetedik napja. — Budapest, ápr. 19. A Tisza-pör mai tárgyalását fél 10 órakor nyitotta meg Gaáó István dr. elnök. Dr. Lévay védő'védence, Vágó- Villieim Jenő érdekében akar felszólalni, az elnök azonban nem engedi meg és fölszólítja az ügyészt, hogy Vágót különítse el azoktól az emberektől, akiknek a perben szerepe van. Ezután folytatták Hüttner kihallgatását, Hüttner fönntartja tegnapi kijelentéseit, majd a forradalom eseményeit regisztrálja. Elmondja, hogy október 28 -án Csernyák közölte vele, hogy már felhagynak á politikai küzdelemmel és áttérnek a forradalmi intézkedésekre. Fényestől ekkor hallotta, hogy Tiszát el kell tenni láb alól, mert szentelt vizzel nem lehet forradalmat csinálni. Az elnök kérdést intéz hozzá, hogy hogyan lehet az, hogy a katonai körletparancsnokságon történt kihallgatása alkalmával ezt október 29,-ére tette, mire Hüttner azt válaszolja, hogy csak Schmidek Marcellel való szembesítésekor jött rá pontosan a napra, arra azonban nem emlékszik, hogy Vágó vagy Lengyel jelen lettek volna ennéi a beszélgetésnél. Gadó elnök kérdéseire részletesen elmondja a lánchídi csatát, amelynél ott volt. Á tüntetés azért volt, hogy József főhercegtől, mint homo regiustól követeljék a Nemzeti Tanács elismerését. A lánchídi tüntetésben résztvettek Fényes László és Friedrich István is. Ezalatt az idő alatt ülést tartott a Nemzeti Tanács, ugyancsak ülést tartott a katonatanács is, amely elhatározta, hogy a forradalom kitörését dűlőre kell vinni. Rögtön küldtek is ki megbízottakat a kaszárnyákba, mert attól tartottak, hogy a karhatalom el fogja fojtani a forradalmat. Csernyák akkor vezető egyének letartóztatásáról is tett említést. Mindez pedig a Nemzeti Tanács rendezésére történt. A tüntetés után Károlyi dolgozószobájában többen hangoztatták, hogy a lánchídi események után a megegyezés ki van zárva, Kéri Pál Tisza megöletése mellett kardoskodott, Hoch János ellenezte, mire Fényes megjegyezte, hogy szentelt vizzel nem lehet forradalmat csinálni. A katonatanács tagjai el akarták hagyni a Nemzeti Tanácsot, mert attól féltek, hogyha megegyezés létesül, őket statáriális bíróság elé állítják, Fényes kérlelte őket, hogy maradjanak, mert nélkülük a forradalmat sohasem tudták volna megcsinálni. Elnök: Október 29-én tanácskozás volt, amelyen Tisza meggyilkolásáról esett szó. Látta-e ott Dobót, Horváth Sanovicsot és egy harmadik tengerészt ? Hüttner: Kundecker volt I Elnök: Miről beszéltek? Hüttner:Tiszameggyilkolásáról; egyes elejtett szavaikat hallottam csak. Elnök; Fényes ott volt-e?