Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-19 / 87. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 72. szám. Csütörtök Pápa, 1921 április 19. JWETffB wktsüzl Előfizetési árak: 400 K Egész évre . Fél évre . . Hegyed évre Egy hóra . . 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség j| Kiadóhivatal ]{_ Ker. nemzeti Nyomda SS ss KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. X " | XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX M angol bánpsztrájk kudarca. London, ápr. 18. (Reuter). A bányászok kiküldöttei április 22-én fognak Londonban értekezletre összeülni. Az értekezlet napjáig egyetlen bányában sem fogják megkezdeni a munkát. London, ápr. 18. (Reuter.) A Daily Herald a vasúti és szállítómunkások határozatairól a következőket irja: A munkásmozgalom emberemlékezet óta tegnap szenvedte a legsúlyosabb vereséget. A vereség oka a szolidaritás hiányában keresendő. Az ország minden részéből beérkező jelentések beszámoltak a folyton növekedő ellentállásról oly harc ellen, amelyet politikainak s nem tisztán gazdaságinak tekintettek. A kormány széleskörű intézkedéseit, amelyek arra szolgáltak, hogy az élelmiszerek szállítását önkéntesek utján biztosítsa, a munkásosztályok teljes erejükkel támogatták és igen sok munkás készen volt arra, hogy ne a szakszervezet, hanem a kormány szolgálatába álljon. Két skót kerület kivételével mindenütt teljes a nyugalom és az önkéntelen munkanélküliség gondolala nyomasztóan hat a kedélyekre. A munkások többsége a kommunista elemekkel szemben elutasító magatartást tanusit. Az angol munkásság legnagyobb része polgárokból áll, akik a törvényt tisztelik, akiknek szavára a szakszervezetek intim tanácskozásainál nem hallgatnak, akik azonban végül olyan események alkalmával, mint a legutóbbiak voltak, mégis érvényre julnalc. ft franciák elárulük taplt. Páris, ápr. 18. (M. T. I. Szikratávirat.) Nagy feltűnést keltett, hogy a francia kormány véglegesen felmondta a barátságot Wrangel tábornoknak. Elfüeg a küzalkalimtíaknak, Budapest, ápr. 18. (M. T. 1.) A hivatalos lap holnapi száma közli a kormány rendeletét a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére engedélyezett kedvezményes áru ruha kiválthatásához engedélyezett előleg tárgyában. A rendelet szerint az igényjogosultak részére a rendeletben megállapított módok mellett legfeljebb 1000 korona előleg adható. Görögországban elrendelték az ostromállapotot. Bécs, ápr. 18. (A MTI. magánjelentés). A Deutsche Allgemeine Zeitungnak jelentik Athénből: A görög kormány kénytelen volt a napokban egész Görögországra ostromállapotot hirdetni. Ennek oka az, hogy egyrészt a két legerősebb párt éles politikai viszályban áll egymással, másrészt a lakosság egyre jobban belefárad a háborúba. A legutóbbi kisázsiai hadmüveletek emberben anyagban és pénzben rengeteg áldozatot követeltek. Az állam pénzügyei anHyira megromlottak, hogy a venizelistáknak most könnyű sikerük van a kormánypártok ellen irányuló mozgalmukban. Lengyelország Felsö-Szilázis megszállására készül. Berlin, ápr. 18. A „Schlesische Landeszeitung" szerint egyre komolyabban híresztelik, hogy Lengyelország sorkatonasággal rövidesen meg fogja szállni Felsősziléziát. Már napok óta több hadosztály készen áll az útra. Páris, ápr. 18. (Havas.) A Temps az Elyséeben tartott értekezletről a következő jelentést közii: Az értekezlet azokkal a katonai és gazdasági rendszabályokkal foglalkozott, amelyekre május 1-je után nyomban sor kerül, mihelyt a jóvátételi bizottság elkészül azzal a jegyzőkönyvvel, amely Németországnak a kötelezettségei teljesítése körül elkövetett mulasztásait felsorolja. Ezek között a rendszabályok között, amelyeket Franciaország szövetségeseive! egyetértve hajt végre, szerepel az is, hogy megszállja katonailag a Ruhrvidéket és azt gazdaságilag a jóvátétel számlája javára kiaknázza. Ez a megszállás szükségessé teheti, hogy ismét behizják az 1919-es évfolyamot, ameiy csak nemrégiben szerelt le, sőt valószínűleg szükségessé teszi az 1918. évfolyam behívását is. Foch marsall jelentést terjesztett elő azoknak a katonai erőknek a nagyságáról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szövetségesek kényszerrendszabályainak keresztülvitelét minden eshetőségre biztosítsák. Bécs, ápr. 18. A városházán és a városház-téren ma Ausztria valamennyi foglalkozási ágának szervezete nagygyűlést rendezett a Németországhoz való csatlakozás ügyében. A népejarnokban és a városháza előtti téren több gyűlést tartottak, amelyeken a szónokok a Németországhoz való csatlakozás mellett szálltak sikra. Az elfogadott határozati javaslat követeli, hogy Ausztria a népszövetség előtt élhessen azzal a jogával, hogy a csatlakozás iránt való kívánságát kifejezésre juttassa. A határozati javaslatot átadták dr. Mayr szövetségi kancellárnak. A tüntetés végén mintegy 2—3000 főnyi tömeg a francia követség épülete elé vonult, ahol pfuj-pfuj kiáltásokkal tüntettek, azután elénekelték a „Wacht am Rhein" és a „Deutschland, Deutsch- land über alles" kezdetű himnuszokat. A rendőrség alig tudta megvédelmezni a követség épületét a tömeg ostromától. A tömeg ezután az olasz követség elé vonuit, ahol hasonló jelenetek játszódtak le, majd a német követség elé vonult, ahol viharos tüntetés volt a csatlakozás mellett. mam, len u réHp ellen laliit Hütrner Budapest, ápr. 18. A Tisza-pör mai tárgyalását fél 10 órakor nyitotta meg Gadó István dr. elnök. Megállapítja, hogy a vádlottak és védők jelen vannak és bejelenti, hogy a bíróság megkezdi Hüttner Sándornak tanuként való kihallgatását. Hiittner kihallgatása előtt azsnban figyelmezteti a vádlottakat, hogy Vágó-Viiheim Jenő vallomására vonatkozólag megtehetik észrevételeiket. Elsőnek dr. Gaál Jenő védő szólal fel és bejelenti, hogy Kéri Pálnak fontos kijelentenivalói vannak és kéri a bíróságot, intézkedjék, hogy a Paksy János detektivfelügyelő letartóztatására vozatkozó jegyzőkönyvek a per irataihoz csatoltassanak. Dr. Szilassy Pál ügyész szólal fel, ellenzi a Paksy detektivfelügyelő letartóztatására vonatkozó iratok beszerzését és tiitakozik a védelem azon lörekvése ellen, hogy a iaikus közönség előtt olyan benyomásokat akar kelteni, mintha az ügyészség sérelmes intézkedéseket követett volna el. Dr. Salusinszky védő kéri, hogy Ulainnak beadványát utasítsák vissza, mert Ulain dr. tanuként is szerepel az ügyben. — Dr. Gadó elnök kijelenti, hogy a bíróság nem engedheti meg, hogy a védelem irányítsa a pör lefolyását. A bíróság nem törődik a közvélemény megnyilatkozásával és bár a közvélemény halált kiáltana is a vádlottakra, a bíróság fel fogja őket menteni, ha ártatlanoknak fogja őket találni. Dr. Gaát Jenő védő semmiségi panaszt jelent be a bírói székből elhangzott kijelentések miatt. A bíróság rövid tanácskozás után a panaszt elutasítja, a Paksy detektivfelügyelő letartóztatására vonatkozó iratok beszerzését mellőzi és elutasítja az Ulain dr. beadványának visszautasítására vonatkozó indítványt is. Dr. Gaál védő a biróság végzésének két részére vonatkozólag semmiségi okot jelent be. Ezután Kéri Pál szólal fel és kijelenti, hogy a vádlottak őrá vonatkozólag terhelő vallomást nem tettek. Utal azokra a sajtótámadásokra, amelyek nyomán őt letartóztatták. A lapok azt irták, hogy Almássy Denise grófnő őt felismerte volna. Ez nem áll. Friedrichnek nincs megjegyezni valója. Fényes előadja azután, hogy a Nemzeti Tanácsot ugy állították be a tárgyalás során, mintha az előkészítette volna a forradalmat. Egyik vádlott azt vallotta, hogy a Nemzeti Tanács november negyedikére készítette elő a forradalom kitörését. Ez nem áll. A Nemzeti Tanács semmiféle forradalmat nem készített elő. — Gaertner és Vágó szintén megtették megjegyzéseiket a vallomásokra vonatkozólag. Az elnök kérdésére Friedrich kijelenti, hogy Gaertner Marcellt nem ismeri és sohasem látta. Ezután megkezdték Hiittner Sándor tanuként való kihallgatását. Hüttner vallomásában részletesen elmondja, hogy Sztanykovszky révén inikéntkerültA'dro/yí Mihály közelébe, hogyan ismerkedett meg Csernyák századossal, hogyan alakult meg a katonatanács s milyen szerepe volt a forradalom előkészítésében. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy a Nemzeti Tanács részéről Friedrich járt be a katonatanácsba, ezzel szemben a katonatanácsból Csernyáknak volt szabad a Nemzeti Tanácsba bejárni. Elnök: Nem tud-e arról, hogy október 27-én bizonyos értekezlet volt és hogy ez hol volt? Hüttner: De igen, tudok erről, az Astóriában vagy a Károlyi pártban volt. Elnök: Tud-e arról, hogy ezen az értekezleten határozott lépés történt a tekintetben, hogy a Nemzeti Tanács az eddigi forradalmi rendszerrel szakítson ? Hiittner: Igen, onnan tudom, hogy Csernyák közölte velem, hogy elhatározták néhány' vezető egyén letartóztatását. Elnök: Neveket nem tud, hogy kik voltak ezek a főkorifeusok ? Hüttner: Lukasich báró, Tisza és Bangha. Elnök: Tud-e arról, hogy 27.-én egyesek meggyilkolásáról is szó esett? ° Hüttner: Igen, állítólag Magyar Lajos tett ilyen indítványt. Elnök: Tud-e arról, hogy ezen az ülésen három egyén meggyilkolását határozták el. Hüttner: Hallomásból tudom. Elnök: Tud-e arról, hogy ezen határozat végrehajtására mintegy végrehajtó bizottságot küldtek ki és kik voltak annak tagjai? Hüttner: Tudom. Kéri, Fényes és Friedrich. Az elnök kérdéseire ezután elmondja, hogy mindezt Csernyák közléseiből tudja, amelyek a későbbiek során beigazolódtak. Később emiitették, hogy már vannak emberek a gyilkosságra, ekkor hallotta Sztanykovszky és HorváthSanovits nevét. Elmondja ezután, hogy október huszonkilencedikén Kéri Dobóval tárgyalt a Károlyi pártban, ő a beszélgetést egy toalettszobából hallgatta. Kéri igyekezett Dobót megnyerni a gyilkosságra s egyben igyekezett eloszlatni Dobó aggályait. Elnök: Történt-e valami intézkedés ezen a délelőttön? Hüttner: Kéri utasítást adott, hogy kutassák ki, hogy Tisza budapesti villájában tartózkodik-e vagy elutazott geszti birtokára. Elnök: Kinek adott erre megbízást? Hüttner: Vágónak. Az elnök ezután Hiittner kihallgatásának folytatását a holnapi tárgyalásra halasztotta. Leniploi'szág és Oroszország a Berlin, ápr. 18. A lengyel országgyűlés szombaton harmadik olvasásban is ratifikálta a rigai békét. A mai nappal tehát Lengyelország és Oroszország között megszűnt a hadiállapot. A lengyel kormány proklamációban köszönetet mondott a lengyel katonaságnak a maga és a nép nevében, a helyreállított Lengyelország függetlenségének létének megtnentéseert. A Keresztény Kisgazda és Földmives-Szövetség közgyűlése. A Keresztény Kisgazda és Földmivesszövetség szombaton és vasárnap tartotta kerületi gyűlését Pápán a Szövetség érdekkörébe tartozó községek kiküldötteinek részvételével. A vasárnapi nagygyűlést megelőzőleg szombaton az érdekelt községek házhely, kishaszonbérlet és közlcgelő ügyeit tárgyalták meg csoportonkint a kiküldöttek jelentése alapján. Vasárnap délelőtt 10 órakor vetle kezdetét az együttes ülés a Griff-száló nagytermében, amelyen a plakátokon hirdetett képviselők közül egyedül megjelent Schandl Károly dr. nemzetgyűlési képviselő, az „Uj Barázda" c. fővárosi kisgazdalap felelős szerkesztője is résztvetl. A többi képviselő a politikai válsággal kapcsolatos megbeszélések miatt kénytelen volt a fővárosban maradni. Az együttes gyűlést, mint ideiglenes elnök, Zsilavy Sándor nyitotta meg rövid beszéddel. Majd letárgyalták a hosszú tárgysorozatot, ameiy felölelte a magyar mezőgazdaság legaktuálisabb kérdéseit, a kisgazdatársadalom sérelmet és kívánságait (a gabona szabad forgalma, őrlési dijak leszállítása, a földreform kérdése, a birtokok vagyonváltsága, a kisgazdaügyi minisztérium visszaállításának kérdése, a közlegelők sürgős létesítése, az aratómunkásuk védelme), valamint a Szövetség belső ügyeit és kiépítésének kérdését. A kora délutáni órákba belenyúló gyűlés eseménye