Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-02-16 / 37. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE -1921 február 12. vételeit is növelnie kell tehát, hogy vegetálni tudjon. Persze ez a magyar embernek nehezen megy a kobakjába, mert hát nagyon is zseben érinti a dolog. Pedig ugy van rendjén, hogy mindnyájan kivegyük a részünket az állam talpraállitásából, ha kell munkánk­kal, ha kell az adónkkal. Igaz, hogy ennek a teherviselésnek egyenlőnek kell lennie, azonban mindaddig, amig Ma­gyarországon virtust látnak abban, hogy sokan, talán nagyon is sokan a keve­sebb adózás kedvéért letagadják jöve­delmüket, addig meg lesznek az arány­talanságok és a látszólagos igazság­talanságok is az adófizetés terén. A legtöbb panasz pedig ezek miatt az aránytalanságok miatt hangzik el, amelyek amennyiben tényleg fennállnak joggal nevezhetők igazságtalanságnak is. Eb­ben azonban nem az adókivető közeg a hibás, hanem azok, akik adóalapnak hamis adatokat vallanak be. Igaz, hogy a törvény módot nyújt arra, hogy a polgárok egymás adókivetése ellen is megtehessék észrevételeiket az adófel­szólamlási bizottság előtt, azonban sok­kal kényelmesebb a debachálás, mint a cselekvés, hát inkább csak debachá­Iunk, aztán dörmögve bár, de leszur­koljuk az adót, a jövedelmüket eltitkoló Geschäftsmannok pedig a markukba röhögnek. A törvény arra is módot ád, hogy az adókivetés ellen, melyet magunkra nézve tulmagasnak tartunk, felszólal­hassunk. A felszólamlási bizottság, melynek tagjai részben a polgárság sorából kerülnek ki, minden esetben letárgyalja a panaszt s ha hiteles üz­leti könyvekkel igazolja az illető, hogy kevesebb a jövedelme, leszállítják az adóját is. Szóbeszédre persze ott sem adnak semmit sem. Sok a panasz főleg azok köréből, akik a háború alatt szolgálatott teljesí­tettek s ha üzletük, mühelyük esetleg nyitva is volt, most sokkal több adóval rótták meg őket, mint egynéhány olyan konkurrensüket, akik az egész háborút idehaza harcolták végig. Az aránytalan­ság tényleg itt a legkirívóbb. Azonban ennek is meg van a maga magyarázata. A hadbavonultak adóját ugyanis szol­gálatuk ideje .alatt nem vetették ki, ha tehát az üzletüket vagy mühelyüket a család tovább vezette, az azon időre eső adót is csak a legutóbb rótták ki rájuk. Ez aztán persze, hogy szép sum­mát tesz ki. A proletárdiktatúra idején még semmiféle adót sem volt szabad szedni, igy az is csak most került ki­vetésre. De van itt egy másik bibi is, amit sokan nem akarnak megérteni. A for­radalmak után felgyülemlett adókivetést a törvény olyanformán akarta hamarosan rendezni, hogy azok adóját, akik 1918 óta esnek adó alá, az uj kulcsok sze­rint állapítják meg, mig a régiekét ad­dig is, mig teljesen rendbe hozzák az adókivetést, egyelőre a réginek legalább ötszörösére emelik fel. innen származtak azután azok a bizonyos felpanaszolt differenciák, hogy tehetősebb iparosra, kereskedőre esetleg sokkal kevesebb adót vetettek ki, mint a szegényebbre. Ez az aránytalanság azonban nem marad igy, mert a revíziók folyamán kiegyenlítik őket, azaz mindazok adó­kivetését, akikre a régi adójuk ötszörösét vetették ki, felmondják s adójukat az uj viszonyoknak megfelelöleg újból és visszamenőleg állapítják meg. Máris több mint ötszáz hasonló adókivetés van felmondás alatt, sor kerül a töb­bire is. Az iparosok és kereskedők tehát leg­feljebb a nagy adó miatt panaszkod­hatnak, amellyel az államháztartás ter­heihez hozzá kell járulniok, de az aránytalanságok miatt néni. Ha pedig ilyen aránytalanság mégis becsúsznék valahol, az ellen a törvény keretén belül megtehetik a lépéseket. A nagy adóra meg azt felelik az illetékeseknek, hogy az nem is olyan nagy, hogy veszélyeztetné az üzlet menetét. A korona elértéktelenedése folytán kelet­kezett horribilis beszerzési és eladási árak mellett a percentuális haszon és nyereség most is csak akkora, mint volt a békevilágban, a mai pénzügyi helyzetnek megfelelöleg tehát az adó se nagyobb vagy legalább is nem sokkal nagyobb a régieknél. Az iparosoknál és kereskedőnél már sokkal rosszabb helyzetben vannak a negyedik osztályú kereseti adóval meg­rótt fix fizetésű alkalmazottak. Ezeknél egy progresszív kulcs állapítja meg az adó nagyságát s ha a békevilágban az évi 12 ezer koronás hivatalnok (akkor­tájt még nem voltak sokan) észre se vette, ha évi 1400 korona adót kellett lefizetnie, annál jobban megérzi azt most, mert a kulcs most is ugyanaz. Ezek tehát már több joggal panasz­kodhatnak az adózás miatt, mint az előbbiek. Legkevesebbet zúgolódnak az adó ellen a földtulajdonosok, mert hisz velük bánt el leghumánusabban az uj adó­törvény: az adójukat a réginek csak tízszeresére emelte fel. Igy egy tiz holdas gazda ma egy sovány libával kifizetheti a földadóját, annak járulékait pedig egy tyúkkal. Azonban ha Hegedűs mi­niszter fenyegetései valóra válnak, itt se lesz valami rózsás a helyzet. Tehát kár előre irigyelni őket. Az adóztatás ellen eliamentált sok panasznak azonban talán mégis lesz valami jó hatása: az itt-ott meglevő aránytalanságok majd biztatni fogják az adózókat arra, hogy ezentúl éberebb szemel kisérjék a kivetési lajtstromokat s felszólamlásaikkal segítségére legyenek a hatóságnak ezen aránytalanságok és igazságtalanságok megszüntetésében. — Értesítés. Értesiíem a Katit. Kör igen tisztelt tagjait, hogy a Kör évi rendes tisztújító közgyűlése nem február 20-án, mint hirdetve volt, hanem február 27-én délután 2 órakor lesz megtartva. Az Elnökség. A szövőgyári munkások bér­mozgalma. A mai gazdasági helyzet­ből eredő, folyton emelkedő drága­ság a magyar nép azon osztályait sanyargatja leginkább, akik megállapí­tott fixfizetésért kénytelenek dolgozni. Ezek közé tartoznak a szövőgyár tiszt­viselői és munkásai is, akik majdnem egy esztendőn keresztül dolgoztak az egy évvel ezelőtt megállapított egyezség szerint, annak ellenére, hogy azóta 70—80%-al emelkedtek az árak. — Most azonban, mivel ezen egyezség ideje lejár, a szövőgyári keresztény­szociálista munkások szervezete a mai árakat megközelítő fizetésjavitást kér abban a tudatban, hogy a gyártulaj­donos Perutzék a munkásaik jogos kérése elől nem fognak elzárkózni annál is inkább, mert a mult évi bérkérdés rendezése alkalmával a munkaadó maga jelenteííe ki, hogy a megélhetési viszo­nyokhoz alkalmazkodva hajlandó min­denkor a fizetést a drágasághoz ará­nyosan fölemelni. Mindenesetre figye­lemmel fogjuk kisérni a munkásokkal meginduló tárgyalást annál is inkább, mert a munkásság bérkövetelése annyira indokolt, hogy az elől elzárkózni szinte lehetetlen. — A szakszervezet által a munkaadókhoz intézett terjedelmes me­morandumban elsősorban is a nyolc órai munkaidő meghonosítása mellett foglal állást és részletesen foglalkozik azokkal a megoldásra váró kérdésekkel, amelyek a munkásság szempontjából elsőrendű érdekek, hogy mielőbb meg­valósítást nyerjenek. Erős a reményünk az iránt, hogy a munkásság tizenkét pontba foglalt kérése a a munkaadó részéről is teljes méltánylásra fog találni és a békés megegyezés az ország javára fog szolgálni. — Isméi emelni fogják az áram­dijakat. A bányatelepek teljesen ko­moly hirck szerint a munkabérek és üzemi kiadások emelkedésére való te­kintettel elhatározták, hogy a kitermelt szén árát a jövő hónap elejétől kezdve negyven százalékkal fölemelik. Ha ez bekövetkezik, a városi villanytelep is kénytelen lesz ennek megfelelöleg újból emelni az áramdíjakat. — Méncsikók fölajánlása. A földmivelésügyi miniszter rendeletet in­tézett az alispánokhoz, amelyben be­jelenti, hogy a köztenyésztésre szolgáló állami ménekben beállott nagy hiányra való tekintettel, valamint a magyar ló­állomány följavitásának támogatásaként a földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy a múltban követett eljáráshoz hasonlóan a folyó év tavaszán is ren­dez egyéves méncsikó vásárlásokat. Ezért felhívja mindazon lótenyésztőket, akiknek olyan saját nevelésű egy éves méncsikóik vannak, amelyek jóvérbeli származásúak, korukhoz képest jól fej­lettek, erős csontuak, szabályos test­alkatúak s ezeket az államnak eladni kivánják, hogy ebbeli szándékukat a helynek (város, község, puszta, utolsó posta, vármegye), valamint a csikó apai, anyai ágon való leszármazásának, nagy­ságának, szinének és árának pontos megjelölésével a magyar kir. földmivelés­ügyi miniszterhez benyújtandó, 5 koronás bélyeggel ellátott Írásbeli beadványban legkésőbb 1921. március elsejéig jelent­sék be. — Katholikus vőlegény — zsidó menyasszony. Rendkivül érdekes há­zasság történt a napokban, a római katholikus egyház szertartása szerint a budapesti Bazilikában. A menyasszony Krámer Klára, özv. Krámer Józsefné, a Juta és Kenderipari részvénytársaság igazgatója özvegyének leánya, a vő­legény pedig Baranyay József építész volt. A menyasszony mindössze csak 15 éves és a házasságkötés azért ke­rült a nyilvánosság elé, mert az ő esete magában álló. Első izben történt ugyanis Budapesten, hogy zsidó vallású leányt, pápai engedéllyel eskettek meg a róm. kath. egyház szertartásai szerint. — Iskolai értesités. Értesitem az áll. polg. leányiskola növendékeit, hogy a szénszünet a szén megérkezésének akadálya miatt február 20-ig meghosz­szabbittatott. Kérem egyúttal azon úr­nőket, kiknél iskolánk tanulói laknak, hogy azokat külön értesíteni szívesked­jenek. Nagy Gábriella, igazgató. — A hadikölcsönök nosztrifiká­lásának ujabb meghosszabbításáról szóló tngnapi híradásunk tévedésen alapszik, amennyiben csak a háború elötii áilam ­adósságok nosztrifikálásának határidejét tolták ki, a hadikölcsönök nosztrifiká lásának határideje ellenben változatlan maradt. — Borkészletek ellenőrzése. Somlóhegyen a borkészletek ellenőrzése a községi elöljáróságok és a pénzügy­őrség részéről a következő sorrendben fog eszközöltetni. A dobai részen feb­ruár 17-én, még pedig a somlószőllősi határtól a kutfolyóig, 18-án a kutfolyó­tó! a százfordulókapuig, 19-én a száz­fordulókaputól a somlóvásárhelyi határig. A somlószőllősi részen február 24-én: Kiscsősz, Kisszőllős, Iszkázok. Febrnäf 25-én: Somlószőllős, Karakószörcsök, Pápa, Pápasalamon. Február 20-án: Tüskevár, Nemeshany, Torna, Budapest, Magyargencs, Sármellék, Celldömölk, Doba, Mersevat, Győr, Dáka, Marcaltő, Oroszi, Nemesszalók, Dabrony, Csögle, Borszörcsők, Somlóvásárhely, Nagy­alásony, Somlóvecse, Devecser, Karakó­szörcsök, Veszprém, Felsőgörzsöny. A vincellérek kötelessége gazdáikat érte­síteni, hogy vagy kulcsot engedjenek át, vagy maguk legyenek jelen. Hirdetmény. A Pápa és Vidéke „Hangya" Keresz­tény Fogyasztó, Termelő és Értékesítő Szövetkezet bérletében levő úgynevezett uHatkerekü malom"-hoz egy teljesen uj készitése vált szükségessé, ezen mun­kálatok elkészítésére tervekkel felszerelt részletes árajánlatot kér. A tervek és árajánlatok az igazgató­ság elmére lepecsételve folyó évi március hó 1 -én déli 12 óráig adandók be a szövetkezet irodájában. (Főtér 22.) Az igazgatóság fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett árajánlatok közül, minden körülmény kizárásával, szabadon választhasson. Az el nem fogadott tervek és áraján­latok tulajdonosaiknak minden térítés nélkül adatnak vissza és különben sem dijaztatnak Az elfogadott terv, illetve árajánlat benyújtójára a kötelezettség azonnal hatályba lép, mig a szövetkezetre csakis a szerződés megkötése napján válik köíelezövc, mely szerződést azonban folyó évi március hó 8-ig bezárólag megkötni kötelező. Bővebb felvilágosítások a szövetkezet irodájában megtekinthetők. Pápa, 1921. évi február hó 15-én. Az igazgatóság. Egy jóravaló keresztény mindenesleány kerestetik, ki a fejéshez is ért. Cim a Kiadóban és pártirodában. írógépek teljesen ójak, továbbá használt Írógépek jó állapotban, irógép festék­szalagok és kellékek legju­tányosabban beszerezhetők a Dunántúli Irogép-gállalatnái Győr, Jókai-utca 6. szám. írógépek és számológépek, melyek tel­jesen elhasználódtak, szakszerit újáépí­tését és javítását jótállás mellett vállalok. utorozotí szobát keresek leheíbleg a sáros belterületén. Cim a kiadóhivatalban. 498 «^aaBBasaaaaspalaaaaaaaaBaaaanBBaaaaar •£* • a BH ua aa ba aa aa aa aa £5 • • •« SS aa SS •• SS Eladó szikvizgyór Pópón. MM MM • 9 Üzemben levő villanyerőre SS berendezett, gépekkel, trans­misszióval, 1300 üveggel felszerelt •m mm mm na an •a MM •• ' szikvizgyárj folytathatási joggal azonnal j átvehető. Bővebbet: Hütter Vilmosnál H Főtér 17. HIRDESSEN Értesítési Van szerencsém a n. é. közön­ség szíves tudomására hozni, hogy a Széchenyi-tér 6. szám alatt levő volt Kondás-féle kávéházat-Z éttermet átvettem s ujjonan átalakitvaés berendezve, f. hó 5-én, szom­baton este újból megnyitottam. Esténként cigányzene játszik. Kérem a nagyérdemű közön­ség szives pártfogását: tulajdonos. lognár­jó fizetéssel felvéteti k bognár mesternél nyárádon. Kiadó: Ker. Nemzeti Nyomdavállalat. Laptulajdonos: • Pápai Ker. Szoc. Párt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom