Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-13 / 82. szám

árs 2 keróna Tizenhatodik évfolyam 82. szám. Előfizetési árak: Egész évre ... 400 K Fél évre ... 2CÓ K flegysd évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerda Pápa, 1921 április 13. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint uka 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség |-j Kiadóhivatal j j Ker. HemzeSI fiyomds XS5 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP, x X I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Politika és kenyér. A magyar belső politika ujabb időben sajátságos elvek szerint igazodik. Azt az egyoldalúságot, amelyet a proletárdiktatúra idején mindenki elitélt, s amely éppen egyoldalúságánál fogva a való élet követelményeinek meg nem felelt, ma minden aggodalom nélkül érvényesíteni próbálják. A nemzet igényei, a nemzet követelései csak annyiban nyernek méltánylást, amennyiben az egyik osztály hasonló követeléseivel találkoznak, ha pedig nem, akkor egy pillanatig sem haboznak a politikusok az ország vitális érdekeit választóik vagy osztályuk anyagi érdekcinek alárendelni. A nemzetnek vannak anyagi javai, amelyek a mai magántulajdoni rendszer alapján egyes magánszemélyek birtokát képezik; vannak kulturális s erkölcsi szükségletei, amelyek mindnyájunké, a nemzet minden tagjáé; végül vannak a nemzetnek életföltételei» amelyekről mindnyájunknak gondoskodnunk kell. Egy nemzet élete hasonló egy-egy organizmus, élő szervezet életéhez s amint az élő szervezetek életük feritartásához táplálékra szorulnak, épugy van szüksége a nemzetnek is anyagi javakra, hogy életét fentarthassa, hogy erkölcsi és kulturális szükségleteinek eleget tegyen. A politika gyakorlatilag ezeknek a föltételeknek a megteremtésével foglalkozik. A politika feladata megteremteni azt az anyagi alapot, amelyen a nemzeti élet fölépülhet. Emiatt korlátozni kell a magántulajdont, kényszeríteni kell az egyest, hogy a köznek áldozzék, még pedig nem a saját belátása szerint, hanem a közösség szükségletei szerint. Az egyesek önzése — sajnos — oly nagy, Itogy az egyéni belátásra anyagi dolgokban építeni nem szabad. Amióta a népek nemzeti életet élnek, azóta az egyes társadalmi osztályok mindig arra törekedtek, hogy a nemzet életéhez szükséges anyagi javak beszolgáltatását a másik társadalmi osztályra hárítsák. A földbirtokosok azt akarták, hogy a kereskedők fizessenek több adót, a kereskedők viszont tőlük kívánták a nagyobb áldozatok meghozását, s még soha egyetlen osztálynak sem jutott eszébe, hogy a terheket egyenletesen, a teherviselés képessége szirint kellene megosztani. Háború előtt és alatt Magyarországon sajátságos merkantilista irányzat volt. A politikai hatalom a nagy iparvállalatok és bankok kezébe vagy legalább is befolyása alá került s a politikai hatalom minden eszközzel azon volt, hogy a terheket, adókat s egyéb szolgáltatásokat a vagyontalan vagy kicsi vagyonú szegényemberekre háritsa, a bankok érdekeltsége pedig aránytalanul kevés terhet viseljen. A kis exisztenciák semmire sem tudtak menni, a kisiparosok, kisgazdák és a többi dolgozó rétegek reménytelen vergődésben éltek. A forradalmak, de különösen a kommunizmus kisérő körülményei a politikai erőviszonyokat részben átcsoportosították. Ma más eredetű és érdekeltségű pártok küzdenek a hatalomért. Egyik oldalon a közepes vagyonú kisgazdák és kisbirtokosok, másik oldalon a többi dolgozó keresztény rétegek pártja, a dolgozó emberek élete mégsem lelt könnyebb. Éhezünk, rongyosak vagyunk s ha a politikai erőviszonyok el nem tolódnak vagy ha az emberekben a keresztény becsület föl nem ébred, életünk könnyítésére kevés a kilátásunk. Az osztályönzés tna végtelenül nagy s annál is inkább bántó, mert nem tudják, vagy talán nem is akarják palástolni. Politika mindig lesz, politizálni mindig fognak s kell is, hogy politizáljanak. Mi, keresztényszocialisták is politizálunk. Csakhogy mig mások azért politizálnak, hogy szervezett hatalmukkal az élet terheinek viseléséi más társadalmi osztályokra háritsák, addig mi igazságot akarunk. Senkinek sem adunk mentességet a kötelességteljesítés alól, de senkitől sem vesszük el kenyerét, hogy nekünk ne kelljen áldozni. A mi politikánk a kenyér politikája, amelyre mindenkinek igénye és joga van. Z. E. MüHezdíBli a Tisza bünpör targyalasát. Síri Fái nsEi ír» magát bilisnek. — Friedrich szerepe. Budapest, ápr. 12. Már jóval 9 óra előtt teljesen megteltek a Tiszapör főtárgyaiási termének a nézőközönség számára fenntartott padsorai. Kilenc óra előtt pár perccei vezették be a tárgyalási terembe a vádlottakat, akik közül egy sem volt megbilincselve. A biróság pontban 9 órakor vonult be a terembe. Dr. Gadó főtárgyaiási elnök megnyitotta a tárgyalást és felolvasta a vádlottak személyadatait. Ennek során Kéri Pál kijelentette, hogy a magyar nyelven kivül még német, angol és francia nyelvet beszél. — Friedrich István az elnöknek a magánvagyonára vonatkozó kérdésére kijelentette, hogy 5—6 millió korona vagyona van. Gaertner Marcell vegyészmérnöknek vallotta magát. — A Tisza-család jogi képviseletében dr. Marton Pál volt jelen. Az elnök egy beérkezett iratból me íállapitja, hogy az irathoz csatolt orvosi bizonyítvány tanúsága szerint özvegy gróf Tisza Istvánné betegsége miatt nem jelenhetett meg a főtárgyaláson. Az orvosi vélemény szerint a kihallgatásával járó izgalmak az özvegy életét is veszélyeztetnék, azért kéri tanuként való kihallgatásának mellőzését. Majd rövid beszéd keretében megvilágította a Tisza-család álláspontját. A vádat eszerint csak a királyi ügyészség van hivatva képviselni. — Liláin Ferenc dr., amig tanuként való kihallgatása a tárgyalás során meg nem történt, nem tartózkodhatik a tárgyaló tereinben. Almdssy Denise grófnőt szintén felszólítja az elnök, hogy hagyja el a tárgyalótermet, amig tanuként való kihallgatására idézést nem kap. A grófnő erre szintén eltávozott a teremből. Az elnök ezután a vádhatározat rendelkező részének felolvasását és a Friedrich István elleni vádhatározat rendelkező részének felolvasását rendelte el. Eszerint az ügyészség gyilkosság bűntettével vádolja Dobó Islvánl, a gyilkosságravaló jelbujtassal vádolja Kéri Pali, a többieket pedig mint bűnrészeseket, illetve bűnsegédeket. Ezután felolvasták a Friedrich István elleni vádhatározat rendelkező részét, amely szerint az ügyészség friedlich István ellen a gyilkosságra való felbujtás miatt emel vádat és megállapították, hogy a nemzetgyűlés az ügyészség megkeresésére Friedrich István mentelmi jogát erre a bünperre vonatkozólag Jelfüggesztette. Az -elnök utasítására Kéri Pál kihallgatása kezdődik meg, inig a többi vádlottakat visszakísérik a foghazba, amig rájuk kerül a sor. Az elnök felkéri Friedrich Istvánt, hogy tartózkodjék a folyosón arra az esetre, ha kihallgatására már ma sor kerülne. — Kéri Pál vászonruhában jelent meg a biróság előtt. Elnök: Megértette-e a vád anyagát ? Kéri: Megértettem, de egyes részeit nem teijesen. Elnök: Megértette-e, hogy gyilkossággal való íelbujtással van vádoiva ? Bűnösnek érzi-e magát? Kéri: Nem! Az elnök ezután figyelmezteti, hogy jogában áll a vád anyagára vonatkozólag összefoglaló észrevételeit már most megtenni és módot nyújtani a bíróságnak arra, hogy a védelmére szükséges előterjesztéseket annak idején megtehesse. Figyelmezteti Kérit, hogy a biróság a forradalmat, mint lázadást nem tárgyalja, ezért annak csak azon eseményeire és csak olyan mértékben terjeszkedjen ki, amelyek összefüggésben voltak a gyilkosságban való szerepével. Kéri: A forradalom előkészítésében nagy szerepem volt. A Nemzeti Tanács helyiségében október 31.-én délután fél 7 óra tájban megjelent egy őrmester azzal, hogy ő meggyilkolta gróf Tisza Istvánt és kérte, hogy adják át az igazságszolgáltatásnak. A jelenetnél én nem voltam ott. Kéri további vallomása során elmondja, hogy ezt Magyar Lajostól hallotta. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy vájjon titkára volt-e Károlyi Mihálynak, kijelenti, hogy csak jóban volt vele. Majd elmondja, hogy Károlyi már a bolgár front összeomlása után próbált olyan testületet összehozni, mint amilyen a nemzeti tanács volt. A kísérlet azonban nem sikerült, mert a nemzetiségiek és a szociáldemokraták távol maradtak. A szociáldemokraták távolmaradásának a kísérlettől szerinte két oka van, a fontosabb az, hogy Garami ragaszkodott Vázsonyihoz. A forradalom első két napján fosztogatások történtek s ezek áldozata lett gróf Tisza István is. t Az elnök kérdésére, hogy a Nemzeti Tanácsban sohasem volt szó Lukasich, Tisza, Bangha páter, vagy mások meggyilkoltatásáról kijelentette, hogy közte, Fényes László és Friedrich között sem esett szó solta Tisza meggyilkoltatásáról. Azt a verziót, mintha a nemzeti tanács egyes nagynevű politikusok — akiktől tartottak — útból va.ó eltávolítására végrehajtó bizottságot küldött volna ki az ő, Fényes László és Friedrich István személyében, ostoba mesének mondja. A Roheim villában sohasem 'járt előzőleg, mint a helyszíni szemle alkalmaval. Vallomasa során kijelentette, hogy nincs tudomása ariól a verzióról, hogy Friedrich 10 ezer koronáról szóló kötvényt állított volna ki annak részére, aki Tiszát elteszi láb alól. Tagadja azt a verziót, amely szerint ő gyilkosság napjának délutánján az Otthon Körben elönuzta volna óráját és azt mondotta volna, hogy Tisza másfél óra múlva már tiaiott lesz. A gyilkossághoz szerinte a forradalom és a Karolyi kormány egyetlen egy tényezőjének nem volt része. Nem tudja, hogy Friedrich a forradalmi megoldásnak lett volna hive, általában Friedrich álláspontjára vonatkozóan nem tud semmit. A tárgyalást holnap folytatják, amikor Friedrich István kihallgatására kerül a sor. 11 kormányzó hadsepeyparancsa. Budapest, ápr. 12. A kormányzó ur őfőméltósága a nemzeti hadsereghez a következő hadseregparancsot intézte: Amidőn a kormányzói állást elvállaltam, feltett szándékom volt, hogy a kormányzói méltóságban csak addig maradok meg, amig azt a nemzet érdekei megkövetelik. A népeinkért és a belső konszolidációért való küzdelmünk még nem fejeződött be. Minden erőszakosan beálló változás a kormányzás terén az ország katasztrófájára vezethet, ezért az utolsó napok eseményei ellenére is megmaradtam eredeti elhatározásom mellett és hazám érdekében helyemen kitartottam. A nemzeti hadsereg e nehéz idők alatt is várakozásomnak megfelelőleg egységesen és hűen megtartotta a nekem tett esküjét. Magyar szivem egész melegével mondok ezért köszönetet a nemzeti hadsereg vezetőinek, tisztjeinek, altisztjeinek és legénységének. Bizalommal nézek a jövő elé, mert a nemzeti hadsereg fegyelme és egysége a legnagyobb biztosíték arra, hogy hazánk a belső megerősödés utján tovább halad és a világ többi népei között azt a helyet fogja elfoglalni, amelyet ezer éves múltjánál fogva méltán megérdemel. Szabaddá tették Budapest, ápr. 12. Este 9 órakor a kisgazdapártban bizalmas értekezlet volt, amelyen nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter bejelentette, hogy április 20-ával megszűnik a rekvirálás és a kormány kibocsátja a gabona szabad forgalmáról szóló rendeletet, amelyet már Mayer János, az uj közélelmezési miniszter fog aláírni. Az ellátatlanok szükségletének fedezésére egyenlőre 500 vagon gabonát szerez be a kormány külföldről. Bejelentette továbbá, hogy tárgyalások folynak arra nézve, hogy a pénzügyi és a kotmanyjogi javaslatok között milyen junktimot létesítsenek, felváltva tárgyalják-e a pénzügyi javaslatokkal, alkotmányjogi javaslatokkal, vagy pedig csak a pénzügyi javaslatok után. Ha az utóbbi mód valósul meg, akkor a nemzetgyűlés munkarendje a következő lesz: vagyonváltság, az 1920-21. évi költségvetési javaslat, az államjegyek kibocsátását elrendelő törvényjavaslat, a pénz kicseréléséről szóló törvényjavaslat, a bankjegyek forgalmának szabályozásáról szóló törvényjavaslat és a pénzügyi ellenőrző bizottság felállításáról szóló javaslat tárgyalása.