Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-13 / 82. szám

árs 2 keróna Tizenhatodik évfolyam 82. szám. Előfizetési árak: Egész évre ... 400 K Fél évre ... 2CÓ K flegysd évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerda Pápa, 1921 április 13. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint uka 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség |-j Kiadóhivatal j j Ker. HemzeSI fiyomds XS5 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP, x X I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Politika és kenyér. A magyar belső politika ujabb idő­ben sajátságos elvek szerint igazodik. Azt az egyoldalúságot, amelyet a pro­letárdiktatúra idején mindenki elitélt, s amely éppen egyoldalúságánál fogva a való élet követelményeinek meg nem felelt, ma minden aggodalom nélkül érvényesíteni próbálják. A nemzet igé­nyei, a nemzet követelései csak annyi­ban nyernek méltánylást, amennyiben az egyik osztály hasonló követeléseivel találkoznak, ha pedig nem, akkor egy pillanatig sem haboznak a politikusok az ország vitális érdekeit választóik vagy osztályuk anyagi érdekcinek alá­rendelni. A nemzetnek vannak anyagi javai, amelyek a mai magántulajdoni rend­szer alapján egyes magánszemélyek birtokát képezik; vannak kulturális s erkölcsi szükségletei, amelyek mind­nyájunké, a nemzet minden tagjáé; végül vannak a nemzetnek életföltételei» amelyekről mindnyájunknak gondos­kodnunk kell. Egy nemzet élete hasonló egy-egy organizmus, élő szervezet éle­téhez s amint az élő szervezetek életük feritartásához táplálékra szorulnak, ép­ugy van szüksége a nemzetnek is anyagi javakra, hogy életét fentarthassa, hogy erkölcsi és kulturális szükség­leteinek eleget tegyen. A politika gyakorlatilag ezeknek a föltételeknek a megteremtésével foglal­kozik. A politika feladata megteremteni azt az anyagi alapot, amelyen a nem­zeti élet fölépülhet. Emiatt korlátozni kell a magántulajdont, kényszeríteni kell az egyest, hogy a köznek áldozzék, még pedig nem a saját belátása szerint, hanem a közösség szükségletei szerint. Az egyesek önzése — sajnos — oly nagy, Itogy az egyéni belátásra anyagi dolgokban építeni nem szabad. Amióta a népek nemzeti életet élnek, azóta az egyes társadalmi osztályok mindig arra törekedtek, hogy a nemzet életéhez szükséges anyagi javak beszol­gáltatását a másik társadalmi osztályra hárítsák. A földbirtokosok azt akarták, hogy a kereskedők fizessenek több adót, a kereskedők viszont tőlük kíván­ták a nagyobb áldozatok meghozását, s még soha egyetlen osztálynak sem jutott eszébe, hogy a terheket egyen­letesen, a teherviselés képessége szirint kellene megosztani. Háború előtt és alatt Magyarorszá­gon sajátságos merkantilista irányzat volt. A politikai hatalom a nagy ipar­vállalatok és bankok kezébe vagy leg­alább is befolyása alá került s a poli­tikai hatalom minden eszközzel azon volt, hogy a terheket, adókat s egyéb szolgáltatásokat a vagyontalan vagy kicsi vagyonú szegényemberekre háritsa, a bankok érdekeltsége pedig arány­talanul kevés terhet viseljen. A kis exisztenciák semmire sem tudtak menni, a kisiparosok, kisgazdák és a többi dolgozó rétegek reménytelen vergődés­ben éltek. A forradalmak, de különösen a kom­munizmus kisérő körülményei a poli­tikai erőviszonyokat részben átcsopor­tosították. Ma más eredetű és érde­keltségű pártok küzdenek a hatalomért. Egyik oldalon a közepes vagyonú kis­gazdák és kisbirtokosok, másik oldalon a többi dolgozó keresztény rétegek pártja, a dolgozó emberek élete még­sem lelt könnyebb. Éhezünk, rongyo­sak vagyunk s ha a politikai erőviszo­nyok el nem tolódnak vagy ha az emberekben a keresztény becsület föl nem ébred, életünk könnyítésére kevés a kilátásunk. Az osztályönzés tna vég­telenül nagy s annál is inkább bántó, mert nem tudják, vagy talán nem is akarják palástolni. Politika mindig lesz, politizálni min­dig fognak s kell is, hogy politizáljanak. Mi, keresztényszocialisták is politizálunk. Csakhogy mig mások azért politizál­nak, hogy szervezett hatalmukkal az élet terheinek viseléséi más társadalmi osztályokra háritsák, addig mi igaz­ságot akarunk. Senkinek sem adunk mentességet a kötelességteljesítés alól, de senkitől sem vesszük el kenyerét, hogy nekünk ne kelljen áldozni. A mi politikánk a kenyér politikája, amelyre mindenkinek igénye és joga van. Z. E. MüHezdíBli a Tisza bünpör targyalasát. Síri Fái nsEi ír» magát bilisnek. — Friedrich szerepe. Budapest, ápr. 12. Már jóval 9 óra előtt teljesen megteltek a Tisza­pör főtárgyaiási termének a nézőkö­zönség számára fenntartott padsorai. Kilenc óra előtt pár perccei vezették be a tárgyalási terembe a vádlottakat, akik közül egy sem volt megbilincselve. A biróság pontban 9 órakor vonult be a terembe. Dr. Gadó főtárgyaiási elnök meg­nyitotta a tárgyalást és felolvasta a vádlottak személyadatait. Ennek során Kéri Pál kijelentette, hogy a magyar nyelven kivül még német, angol és francia nyelvet beszél. — Friedrich István az elnöknek a magánvagyonára vonatkozó kérdésére kijelentette, hogy 5—6 millió korona vagyona van. Gaert­ner Marcell vegyészmérnöknek vallotta magát. — A Tisza-család jogi képvi­seletében dr. Marton Pál volt jelen. Az elnök egy beérkezett iratból me í­állapitja, hogy az irathoz csatolt orvosi bizonyítvány tanúsága szerint özvegy gróf Tisza Istvánné betegsége miatt nem jelenhetett meg a főtárgyaláson. Az orvosi vélemény szerint a kihallga­tásával járó izgalmak az özvegy életét is veszélyeztetnék, azért kéri tanuként való kihallgatásának mellőzését. Majd rövid beszéd keretében megvilágította a Tisza-család álláspontját. A vádat eszerint csak a királyi ügyészség van hivatva képviselni. — Liláin Ferenc dr., amig tanuként való kihallgatása a tár­gyalás során meg nem történt, nem tartózkodhatik a tárgyaló tereinben. Almdssy Denise grófnőt szintén fel­szólítja az elnök, hogy hagyja el a tárgyalótermet, amig tanuként való ki­hallgatására idézést nem kap. A grófnő erre szintén eltávozott a teremből. Az elnök ezután a vádhatározat ren­delkező részének felolvasását és a Fried­rich István elleni vádhatározat rendel­kező részének felolvasását rendelte el. Eszerint az ügyészség gyilkosság bűntettével vádolja Dobó Islvánl, a gyilkos­ságravaló jelbujtassal vádolja Kéri Pali, a többieket pedig mint bűn­részeseket, illetve bűnsegédeket. Ezután felolvasták a Friedrich István elleni vádhatározat rendelkező részét, amely szerint az ügyészség friedlich István ellen a gyilkosságra való felbujtás miatt emel vádat és megállapították, hogy a nemzetgyű­lés az ügyészség megkeresésére Friedrich István mentelmi jogát erre a bünperre vonatkozólag Jelfüggesztette. Az -elnök utasítására Kéri Pál kihall­gatása kezdődik meg, inig a többi vád­lottakat visszakísérik a foghazba, amig rájuk kerül a sor. Az elnök felkéri Friedrich Istvánt, hogy tartózkodjék a folyosón arra az esetre, ha kihallgatá­sára már ma sor kerülne. — Kéri Pál vászonruhában jelent meg a biróság előtt. Elnök: Megértette-e a vád anyagát ? Kéri: Megértettem, de egyes részeit nem teijesen. Elnök: Megértette-e, hogy gyilkos­sággal való íelbujtással van vádoiva ? Bűnösnek érzi-e magát? Kéri: Nem! Az elnök ezután figyelmezteti, hogy jogában áll a vád anyagára vonatkozó­lag összefoglaló észrevételeit már most megtenni és módot nyújtani a bíróság­nak arra, hogy a védelmére szükséges előterjesztéseket annak idején megte­hesse. Figyelmezteti Kérit, hogy a bi­róság a forradalmat, mint lázadást nem tárgyalja, ezért annak csak azon ese­ményeire és csak olyan mértékben terjeszkedjen ki, amelyek összefüggés­ben voltak a gyilkosságban való sze­repével. Kéri: A forradalom előkészítésében nagy szerepem volt. A Nemzeti Tanács helyiségében október 31.-én délután fél 7 óra tájban megjelent egy őrmester azzal, hogy ő meggyilkolta gróf Tisza Istvánt és kérte, hogy adják át az igaz­ságszolgáltatásnak. A jelenetnél én nem voltam ott. Kéri további vallomása során el­mondja, hogy ezt Magyar Lajostól hallotta. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy vájjon titkára volt-e Károlyi Mi­hálynak, kijelenti, hogy csak jóban volt vele. Majd elmondja, hogy Károlyi már a bolgár front összeomlása után próbált olyan testületet összehozni, mint amilyen a nemzeti tanács volt. A kí­sérlet azonban nem sikerült, mert a nemzetiségiek és a szociáldemokraták távol maradtak. A szociáldemokraták távolmaradásának a kísérlettől szerinte két oka van, a fontosabb az, hogy Garami ragaszkodott Vázsonyihoz. A forradalom első két napján fosztogatá­sok történtek s ezek áldozata lett gróf Tisza István is. t Az elnök kérdésére, hogy a Nemzeti Tanácsban sohasem volt szó Lukasich, Tisza, Bangha páter, vagy mások meg­gyilkoltatásáról kijelentette, hogy közte, Fényes László és Friedrich között sem esett szó solta Tisza meggyilkoltatásáról. Azt a verziót, mintha a nemzeti tanács egyes nagynevű politikusok — akiktől tartottak — útból va.ó eltávolítására végrehajtó bizottságot küldött volna ki az ő, Fényes László és Friedrich István személyében, ostoba mesének mondja. A Roheim villában sohasem 'járt előző­leg, mint a helyszíni szemle alkalmaval. Vallomasa során kijelentette, hogy nincs tudomása ariól a verzióról, hogy Friedrich 10 ezer koronáról szóló köt­vényt állított volna ki annak részére, aki Tiszát elteszi láb alól. Tagadja azt a verziót, amely szerint ő gyilkosság napjának délutánján az Otthon Körben elönuzta volna óráját és azt mondotta volna, hogy Tisza másfél óra múlva már tiaiott lesz. A gyilkossághoz sze­rinte a forradalom és a Karolyi kor­mány egyetlen egy tényezőjének nem volt része. Nem tudja, hogy Friedrich a forradalmi megoldásnak lett volna hive, általában Friedrich álláspont­jára vonatkozóan nem tud semmit. A tárgyalást holnap folytatják, amikor Friedrich István kihallgatására kerül a sor. 11 kormányzó hadsepeyparancsa. Budapest, ápr. 12. A kormányzó ur őfőméltósága a nemzeti hadsereg­hez a következő hadseregparancsot intézte: Amidőn a kormányzói állást elvállaltam, feltett szándékom volt, hogy a kormányzói méltó­ságban csak addig maradok meg, amig azt a nemzet ér­dekei megkövetelik. A né­peinkért és a belső konszo­lidációért való küzdelmünk még nem fejeződött be. Min­den erőszakosan beálló válto­zás a kormányzás terén az or­szág katasztrófájára vezethet, ezért az utolsó napok esemé­nyei ellenére is megmaradtam eredeti elhatározásom mellett és hazám érdekében helyemen kitartottam. A nemzeti had­sereg e nehéz idők alatt is vára­kozásomnak megfelelőleg egy­ségesen és hűen megtartotta a nekem tett esküjét. Magyar szivem egész me­legével mondok ezért köszö­netet a nemzeti hadsereg ve­zetőinek, tisztjeinek, altisztjei­nek és legénységének. Biza­lommal nézek a jövő elé, mert a nemzeti hadsereg fe­gyelme és egysége a legna­gyobb biztosíték arra, hogy hazánk a belső megerősödés utján tovább halad és a világ többi népei között azt a helyet fogja elfoglalni, amelyet ezer éves múltjánál fogva méltán megérdemel. Szabaddá tették Budapest, ápr. 12. Este 9 órakor a kisgazdapártban bizalmas értekezlet volt, amelyen nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter bejelentette, hogy április 20-ával megszűnik a rek­virálás és a kormány kibocsátja a ga­bona szabad forgalmáról szóló rende­letet, amelyet már Mayer János, az uj közélelmezési miniszter fog aláírni. Az ellátatlanok szükségletének fedezésére egyenlőre 500 vagon gabonát szerez be a kormány külföldről. Bejelentette továbbá, hogy tárgyalások folynak arra nézve, hogy a pénzügyi és a kotmanyjogi javaslatok között mi­lyen junktimot létesítsenek, felváltva tárgyalják-e a pénzügyi javaslatokkal, alkotmányjogi javaslatokkal, vagy pedig csak a pénzügyi javaslatok után. Ha az utóbbi mód valósul meg, akkor a nem­zetgyűlés munkarendje a következő lesz: vagyonváltság, az 1920-21. évi költség­vetési javaslat, az államjegyek kibocsá­tását elrendelő törvényjavaslat, a pénz kicseréléséről szóló törvényjavaslat, a bankjegyek forgalmának szabályozásáról szóló törvényjavaslat és a pénzügyi ellenőrző bizottság felállításáról szóló javaslat tárgyalása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom