Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-01-25 / 19. szám

tizenhatodik évfolyam 52. szám. Szombat Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 10° K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona Pápa, 1921 január 25. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 4 4 Kiadóhivatal |J Ker. Nemzeti Nyomda K SS KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. KK 1 KK Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. KM Szűcs Dezső képviselőnket ma egy éve választottuk meg. Biztatást adó, reményt keltő volt a protestáns és kath. értelmiség össze­fogása azon a nevezetes napon. Első impozáns megnyilatkozása volt ez a keresztény felekezetek együttműködésé­nek. Szűcs Dezső egyénisége alkalmas is volt az összekapcsolódásra, az egyet­értés megteremtésére. Az évi eredményre nézve igen bajos és könyelmü játék volna mérlegkészí­téshez fogni, mert igen nagy számúak és igen különlegesek, rejtettek és bi­zonytalanok voltak a felelős munkát végzők cselekvéseinek meghatározói. Könnyebb Szűcs Dezsőnél maradnunk s amint valóban rászolgált, megemlíte­nünk róla, hogy szorgalmas volt tör­vényhozói kötelességében. Bejárta mi­niszterekkel és képviselőkkel a meg­szállók alól felszabadult területeket, reményt ébresztett a csüggedtekben, hirdette a kereszténység összetartásának szükségességét. Emellett — ha már az ország szekere lassúságra volt kárhoz­tatva — igen sok esetben tett nagy szolgálatot választókerületének, igy a városnak sok közügyében; máskor, hogy a munkásság százai eljuthassanak kenyéradó munkájukhoz, avagy ha a tiszlviselőségen kellett segitő szót emelni, ha az iparosság ügyében kellett fára­dozni, ha tanintézeteink késedelmeskedő ügyeit juttatta megoldáshoz, vagy a ke­resztény szövetségek boldogulását szol­gálta odaadással. De sokat tett az egyesek méltányos ügyéért is. Gondolt a városra és környékre, dolgozott fáradhatatlanul és sokat. Ezzel az elismeréssel zárhatjuk le az első évet Szűcs Dezsővel szemben. J. /• fi lengyel-magyar gazdasági tárgyalások. Budapest, jan. 24. A külügymi­nisztériumban tegnap megkezdődtek a gazdasági tárgyalások Lengyelország megbízottjával. A tárgyalások Lengyel­ország kezdeményezésére indultak meg, de nem kereskedelmi szerződésről van szó, hanem csak kompenzációs meg­állapodásról Lengyelország és Magyar­ország közölt. Lengyelország részéről petróleum és fa szállítása került szóba, mig Magyarország olyan élelmiszerek cseréjére vállalkozik, amelyekből kellő felesleg van az országban. Ujabb puccskísérlet Fiume elfoglalására. Berlin, jan. 24. A Deutsche Allgemeine Zeitung jelenti Luganóbol: Zanella vo't olasz képviselő több tiszttel együtt kísér­letet tett, hogy puccs utján Fiumét hatal­mába kerítse. Afölkelők állítólag lefegyve­rezték a kormányépület őrségét és egy kaszárnyát elfoglaltak. Heves harcok után, amelyek során többen meghaltak, illetve megsebesültek, a reguláris csa­patok visszatoglalták a kaszárnyát A merénylet következtében a fiumei kor­mány felkérte Ferrario tábornokot, hogy a várost az abbáziai egyezmény értel­mében szállja meg, Fiúméba tegnap 750 karabinieri és 150 gyalogos érkezett. Fordulat a politikában. Budapest, jan. 24. Andrássy párt­alakitási törekvése holtpontra jutott; maga Andrássy is ágyban fekvő beteg, akik pedig csatlakozni akarnának, vára­kozó álláspontra helyezkedtek. Várják Apponyi hazatérését, akiben ugy látszik, jobban megbíznának, mint Andrássyban. Andrássyt ebben a pillanatban mind­össze huszonkét képviselő támogatja vállalkozásában. Ezek közül tizenketten a Szmrecsányi és tizen a Bleyer-csoport­ból kerülnek ki. A keresztényszocialista képviselők a kormánnyal való tárgyalások felvételé­nél ki fogják jelenteni a kormányzópárt­ból való kilépésüket és vissza fogják állítani a keresztényszociálista gazdasági pártot. A keresztényszociálista képvi­selőknek a kormányzópártból való ki­lépése nem jelenti még a kormánnyal szemben az ellenzékbe menést, csak akciószabadságukat kívánják vissza­nyerni s a kormányzást koalíciós alapon folytatni. A keresztényszociálista képviselők ki­lépése után a kormányzópárt uj nevet fog fog választani és programmját is revideálni fogja. Ebben az ügyben, már voltak is bizalmas értekézlete/r, ame­lyeken Rubinek Gyula is részt vett. Február 3-án pártértekezletet tartanak, ezen a párt uj cimét, valamint prog­rammját is megállapítják. A párt prog­rammpontjává fogja tenni a szabad ki­rályválasztás kérdését. A szabad király­választók erősen szervezkednek a párt kebelén belül és erősen készülődnek Sréter István volt honvédelmi miniszter Dornán tartandó beszámolójára, amelyen álláspontjukat nyilvánosságra fogják hozni. Hegedűs pénzügyminiszter egy poli­tikusokból álló csoportban a napokban azt fejtegette, hogy az ő nagyszabású pénzügyi operációi, amelyeknek meg­valósítását eltökélte, az ország lakos­ságától olyan óriási áldozatokat köve­telnek, hogy egy esztendőn belül a legszélesebb körökben elkeseredés lesz észlelhető. Miután pedig a nemzet­gyűlés mandátuma 1922. elején lejár, nem volna okos dolog, a lakosságot ilyen hangulatban az urnák elé bocsá­tani. Éppen ezért a pénzügyminiszter szerint kívánatos lenne a nemzetgyűlés mandátumának meghosszabbítása, ame­lyet az alkotmány-revizió során meg lehetne csinálni. Az alkotmány-revízió­ban két kamarát kellene kreálni. Az első kamara tagjainak fele kinevezendő, fele pedig választandó lenne. A második kamarát első esetben nem választanák, hanem törvényben mondanák ki, hogy a nemzetgyűlés képviselőházzá alakul át és ebben a formájában ujabb három esztendős mandátumot kap, ami azt jelenti, hogy a második kamara csak négy éven belül, tehát 1925 ben, kerülne uj választás alá. Gróf Teleky Pál miniszterelnök egy újságírónak adott nyilatkozatában He­gedűs Lóránt ötle érői kijelentette, hogy ez csak gondolat, amely tovább még nem jutott. A kérdés különben az al­kotmányreform komplexumához tartozik. A nemzetgyűlés munkájáról kijelentette a miniszterelnök, hogy a nemzetgyűlésre nagy munka vár. h hét csütörtökjén a minisztertanács foglalkozni fog a pénz­ügyminiszter előkészített törvényjavas­lataival és meg fogja állapítani, hogy milyen sorrendben terjessze azokat a nemzetgyűlés elé. Gratz Gusztáv külügyminiszter pár napi tartózkodásra Bécsbe utazott a szo­kásos bucsulátogatások megtétele végett. fi Lahóh Szövetségének nagygyűlése. Budapes', jan. 24. A Lakók Szövetsége vasárnap d.e. 11 órakor a Budapesti Ügy­védi Kamara nagytermében a béremelés és felmondás megengedése ellen tiltakozó nagygyűlést tartott. Fáy Sándor dr., a Lakók Szövetségének titkára nyitotta meg a gyűlést és bejelentette, hogy Giesswein Sándor elnök másirányu el­foglaltsága miatt ő nyitja meg a nagy­gyűlést Majd felkérte Gál Jenő dr. előadót beszédének megtartására, aki élesen kikelt a háziurak követelései ellen, melyeket jogosulatlanoknak tart, támadta a Lakáshivataiban uralkodó protekció­rendszert. Kifejtette, hogy a felmondás és a béremelés jogának visszaállítása „százezreket szolgáltatna ki ezreknek." Követelte a Lakáshivatal megszüntetését. A nagy ovációval fogadott beszéd közben érkezett meg Giesswein Sándor, a Szövetség elnöke, akit a nagygyűlés közönsége lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott. Ezután Giesswein Sándor emelkedett szólásra és a lakásnyomor megszüntetése érdekében foglalt állást. Ezután előterjesztették a határoza i javaslatot, melyben a Lakók Szövet­ségének nagygyűlése egyhangúlag tilta­kozik a fővárosi háztulajdonosok szövet­ségének azon törekvése ellen, mellyel a maguk részére a korlátlan felmondási és bérfelcmelési jog megadását szorgal­mazzák. A háztulajdonosok ezen ki­zárólag saját anyagi érdeküket szolgáló mozgalmát a dolgozók százezieiből álló budapesti lakók békés otthona elleni merényletnek tekintik s kérik a kormányt, hogy minden további béremelést tiltson meg és a felmondás korlátozását szabá­lyozó rendelkezéseket teljes hatályukban tartsa fenn. A nagygyűlés felterjesztést intéz a kormányhoz, amelyben kéri, hogy az immár teljesen felesleges és a köz­érdekre nem hasznos munkát végző budapesti lakáshivatal működését szün­tesse meg és az ott tömegesen előfordult visszás rendelkezések miatt indítson szigorú vizsgálatot. Ezután a keresztényszocialista szak­szervezet részéről Kelemen Géza, a Magyarországi Szakszervezeti Tanács nevében pedig Sütő József, az Ipar­testületek Országos Szövetsége nevében Reiler Artúr, a kilakoltatottak nevében Tóth István, Porges József tiltakoztak a felmondás és lakbéremelés terve ellen. A nagygyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, amelyet hétfőn délben 12 órakor Giesswein Sándor vezetésével egy husztagu küldöttség nyújtott át az igazságügyminiszternek. fi romáii-magyar diplomáciai viszony felvétele. Bukarest, jan. 24. A budapesti román kövelség tagjai Bukarestből ma indulnak Budapestre. Starcea meg­hatalmazott miniszter február 3-án indul útnak. Budapest, jan. 24. A magyar diplomáciai misszió Hory osztálytaná­csos vezetésével vasárnap ideérkezett. Halállal büntetih Amerikában az állami üzemeknél a sztrájkra valá bujtogatásf. Bécs, jan. 24. A Neues Wiener Journal jelenti Hágából: Az angol lapok newyorki tudósítása szerint Harding uj elnök egyik legelső törvényjavaslata a sztrájktörvény lesz. E törvény rend­kívül szigorú intézkedései utján, ame • lyek életbevágó fontosságú állami üzem­nél a sztrajkra való bujtogatást halállal büntetik, Amerikában azt remélik, hogy véget fognak vetni a sztrájkoknak. A törvény életbeléptetésével egy időben sztrájktörvényszéket szerveznek, amely­ben egyforma számmal lesznek munka­adók és munkások a birák, elnök pe­dig mindenkor Amerika legidősebb és tekintélyesebb birái közül kerül ki. A munkaadók és munkások minden vi­szályát 24 órán belül e döntőbíróság elé kell terjeszteni, amely alapos vizs­gálat után a legsürgősebben köteles ítélni. A döntőbíróság ítéletei ellen nincs felebbezés. Harding álláspontja az, hogy a munkához való joggal szemben, ami a munkanélküliek támogatásában jut kifejezésre, meg kell állapítani a munka kötelezettségét is, nehogy a gazdasági élet súlyos kárt szenvedjen. Az elnök ezzel fogja elsősorban indokolni törvény­javaslatát. fi Habsburgok visszatérése. Krakkó, jan. 24. Itteni beavatott körök varsói értesülése szerint Benes cseh külügyminiszter felhívást intézett a lengyel kormányhoz, hogy a Habs­burgoknak a magyar trónra való vissza­térése ellen csatlakozzék a cseh és olasz kormány álláspontjához. A len­gyel kormány válaszában kijelentette, hogy nem csatlakozik a cseh-olasz ál­lásponthoz, mert ez egy idegen állam belügyébe való beavatkozás lenne, amit a lengyel kormány elitéi. Páris, jan. 24. Apponyi Albert gróf fogadta a Matin tudósítóját, akivel hosszabb beszélgetést folytatott, amely­ben kijelentette, hogy a magyar nem­zet sem akar kalandos vállalkozásokba fogni, hanem a trianoni békeszerződés alapjára helyezkedik és azon van, hogy kihasználja azokat az előnyöket, ame­lyeket a békeszerződés nyújt neki. A Habsburgok esetleges visszatéréséről kijelentette, hogy a magyar nemzet mindig tudni fogja azt, hogy a volt király Szent István koronáját hordta. Friedrich ellen nem emelneh vádat a Tisza pörben. Budapest, jan. 24. A Nemzeti Sajtótudósitó Iroda arról értesül, hogy a királyi ügyészek plénuma egyhangúlag hozott határozatával kimondotta, hogy Friedrich István volt miniszterelnök ellen a Tisza gyilkosság ügyében még gyanu­okot sem falúit vádemelésre. Qéget ért a budapesti cipészsztrájh. Budapest, jan. 24. A Budapesti Cipészipartársulat szombaton egész éjjel tárgyalt a munkások kiküldötteivel Rá­kosi Endre dr. iparhatósági biztos köz­benjöitévei. Azon voltak, hogy a mun­káskizárást megszüntessék és a munkát újra megkezdjek, de oly nagy ellentétek merültek fel, hogy a tárgyalás nem vezetett eredményre. Vasárnap délelőtt gyűlést tartottak a Cipészipartársulatban, ahol jelentést tettek az éjszakai tárgya­lás eredménytelenségéről és újból fel­hatalmazást kértek a további tárgyalá­sokra. Vasárnap délután 4 órakor újra összeültek tanácskozásra. A tárgyalások késő éjszaka ered­ménnyel végződtek, amennyiben a ci­pészmesterek elfogadták a cipészalkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom