Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-28 / 100. szám

Tizenötödik évfolyam 96. szám. Csütörtök Pápa, 1920 szeptember 291. Előfizetési árak: Egész évre . . 280 K Fél évre ... 140 K Hegyed évre . 70 K Egy hóra ... 25 K Egye$ s* ám ára 1 ko r' :::::: KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség Kiadóhivatal 1] Ker. Nemzeti Nyomda • BIIMMdBlI BBBaaaaaBBBB Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. BBBBBB BBBBBB Figyelő. A liberális köpenyeg alá meghúzó­dott destruktív elemek minden alka­lommal sietnek követelni a kormánytól, hogy állítsa helyre a jogrendet és te­remtsen végre rendezett állapotokat. Természetesen ezeket a híreket igye­keznek a külföldi .lapokbán is el­helyezni, hogy a külföld előtt ugy állítsák be Magyarországot, mintha itt valóságos embervadászat lenne. Hogy neití Igy van, az mindennél világosabb, de az is világos mindenki előtt, hogy a hatalomról lecsúszott urak miért kiál­tanak minden alkalommal jogrendet és miért lailszirozzák'ugy ezeket a híreket, hogy a külföld, főleg a külföld tudo­mást vegyen róla. Azt várják, hogy a külföld majd újra nyeregbe ülteti őket. Ezért hivatkoznak mindig árra, hogy így a külföld, meg ugy a külföld. Hogy a külföld, amelyre annyit Ifívatkoznak, mennyire áll a jogrend és a rendezett állapotok tekintetében, arra élénk vilá­got vet áz ahgol belügyminiszter által kiadott hivatalos statisztika, amely sze­rint' á legutóbbi nyolc hónapban három ­ezer gyilkosságot követtek el Angiiában. Pardon, mondjuk mi erre, szép jogrend és rendezett állapot van ott, ahol nyolc hónap alatt csekély háromezer gyil­kosság történik. Csak nem ezt a jog­rendet és „rendezett" állapotot kívánják Magyarországra a jogrendet kiabálók? A cseh terror a Felvidéken a tető­pontját érte el s ez jel arra, hogy már nem tarthat sokáig' a megszállott terü­letek nyomorgatása. Azon az uton, amelyen a csehek járnak, a terror és elnyomás utján nincs megállás és vissza­térés, ott csak egy van az ut végén: zuhanás a feneketlen örvénybe. Hogy ez nem üres teória, hanem komoly valóság, arra nézve kézzel fogható bi­zonyíték Juriga Nándornak, a tótok bálványozott vezérének az egyik fel­vidéki lapban megjelent cikke, amely ultimátum a cseheknek: „A halálra­szántak ultimátuma" amint ahogy Juriga cimozi cikkét, ametyben a következőket vagdalja halálos elszántsággal és nyílt­sággal a csehek szemébe: ,A leg­nagyóbb igazságtalanság, ami csak emberrel történhetik, önkényesen meg­támadni az életét és jogtalanul meg­fosztani élelmezésétől. Becsületes idő­ben, becsületes emberek között ezt zsivdnyságnak nevezik. Nem vagyunk rabszolgák, akiket szabad ütlegelni, megfosztani az élelmezéstől csak azért, mert néppártiak, keresztények, szlovákok vagyunk. Nos, halljátok utolsó szavun­kat: Minden igazságtalanságtok kiöli belőlünk a hitet és bizalmat a cseh­szlovák köztársaság iráht. Ha nem ad­tok nekünk elégtételt, kijelentjük, hogy nem akarunk a testvéreitek lenni. H ogyha a kutya a kutyát, farkas a farkast nem marja, hogy lehetünk a ti testvéreitek, mikór ti rosszabbul bántok velünk. Rabszolgák senkinek és semminek kedvéért nem leszünk I". — Azt mondják, mondott szóból ért az ember. Hát Juriga szavaiból is sokat lehet ér­teni és sokat következtetni. És abból nem sfBPjőt várhatnak a csehek! Zárt illés a nemzetgyűlésben. az Budapest, szept. 27. A nemzet­gyűlés mai ülését majdnem teljesen üres padsorok előtt fél 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Az államkincstár megkárosítását célzó büntettek és vétségekről, valamint a vágyonátruházási illetékekről szóló tör­vényjavaslatokat a nemzetgyűlés harmad­szori olvasásban általánosságban és részleteiben is elfogadta. Ezután az indemnitási javaslatot ter­jesztették be. Iglódi Szabó János ismer­tette a javaslatot is elfogadását kérte. Ereky Károly felszólalásában bírálja a pénzügyminiszter politikáját, amellyel mindig csak az ingatlanokat sújtja teherrel, a futóvagyont pedig mentesíti. Az indemnitási nem szavazza meg. Temesvdry Károly sürgeti, hogy a külföldnek eladott áruk után koronában való fizetést követeljünk, mert máskép á magyar valuta sohasem fog javulni. Az indemnitást megszavazza. Bródy Ernő, a köztisztviselők érdeké­ben szólal föl. Korányi Frigyes pénzügyminiszter válasza után a nemzetgyűlés a javas­latot általánosságban elfogadta. Az ál­lami számvitelről szóló törvény részle­tekben való tárgyalása alkalmával Ereky a tizenegyedik pontnál módosítást ajánl, a nemzetgyűlés ezzel szemben Korányi módosításával fogadta el a javaslatot. Az elnök jelentette, hogy harminc képviselő zárt ülést kért. A Zárt ülés háromnegyed 2 órakor ért véget. A zárt ülés után Rakovszky István elnök megnyitotta újból az ülést. Az 1920. évi népszámlálásról szóló törvény­javaslat a nemzetgyűlés vita nélkül elfogadta. A nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap délelőtt tartja. 11 bódmmsáriielyi választás. Budapest, szept. 27. Az Emmcih Gusztáv képviselőnek berlini követté történt kinevezésével megüresedett hód­mezővásárhelyi kerület ma Bethlen István grófot egyhangúlag képviselővé válasz­totta. Budapest, szept. 27. A nemzet­gyűlés holnapi ülésén két hetes őszi szünetre elnapolja magát. Ez alatt az idő alatt csak a nemzetgyűlés bizott­ságai dolgoznak, letárgyalják többek között a földreformot, mely a két hetes szünet után végre is a nemzetgyűlés elé kerül. Oroszország borzalmas gazdasági nyomora. Berlin, szept. 27. Stockholmból jelentik: Trockij beszédéből, amelyet a szállítási válságról mondott, érdekes részletek kerültek nyilvánosságra Orosz­ország válságos helyzetéről. Eszerint az 1900 gyár közül 1009 szünetelteti üze­mét. A gyárak 55 százaléka nyersanyag­hiány miatt volt kénytelen beszüntetni a munkát. A nagy gazdasági nyomort a nyersanyag hiányon kívül az a kö­rülmény is okozza, hogy nincs tüzelő­anyag. A termelt anyagok 60 százalékát a vörös hadsereg veszi igénybe. A ter­melés átlagos produktuma a szükség­letnek mintegy 15 százalékát fedezi csak. Ilyen körülmények között a szovjet kormány elleni lázadások napirenden vannak. A lázadásokat kíméletlen ter­rorral fojtják el. Az Izvesztia közli, hogy egy összeesküvés fölfedezése után 14 összeesküvőt kivégeztek, igen sokat pedig kényszermunkára Ítéltek. 11 lengyelek sikerei. — Elfoglalták Qrodnót. — Varsó, szept. 27. A tegnapi hiva­talos lengyel harctéri jelentés a lengye­lek következő sikerét jelenti: A lengyel csapatok elfoglalták Grodnót, foglyokat és fegyvereket zsákmányoltak. A len­gyel csapatok a Nyemen vidékén ellen­támadással szétverték a 19 bolseviki brigádot. Csapataink kiverték azokat a litván csapatokat is, amelyek még léngyel területen állottak. Litvánia erre a népszövetséghez fordult, hogy avat­kozzon be a konfliktusba. Pár is, szept. 27. A lengyel főhadi­szállás jelentése szerint a lengyel csa­patok elfoglalták Visso-Qrodeket, Bre­zanyt és Novidwost. fi zempléni főispán installációja. Sátoraljaújhelyről jelentik: E hó 29-én lesz Zemplén vármegye uj főispánjának, Thurdnszky Lászlónak instellációja. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földmivespárt határozatilag utasította törvényhatósági bizottsági tagjait, hogy az "installáción ne jelenjenek meg. Lenyplország és a bis ántánt. Bécs, szept. 27. A Presse jelenti, hogy a lengyel külügyminiszter Varsóba rendelte a lengyel diplomáciai képvi­selőket, hogy velük a kis ántánt kér­dését megbeszélje. Varsó, szept. 27. Hogy az oroszok milyen bestiális módon kegyetlenked­nek, az kitűnik a lengyel vöröskereszt jelentéséből, amely szerint Budyenny tábornok seregének egy különítménye megtámadott egy kisiklott sebesülteket szállító vonatot és a sebesült Gochovszky Tádé grófot és két más sebesült tisztet meggyilkoltak. Mind a három holttestet a földeken találták meg, mindnek át volt vágva a gégéje. A színházról szombati számunkban kemény hangon irtunk. Amit mondottunk, fönntartjuk az utolsó betűig. Sőt az utolsó sorokat anélkül, hogy terrort akarnánk kifejíeni, még jobban hangsúlyozzuk. Nem va­gyunk t. i. hajlandók eltűrni, hogy a színpad tized-huszadrangu orfeumok jellegét öltse magára. Hogy miért, azt. is elmondjuk. A keresztény jelszó villog ma min­denütt. Szomorúan látjuk és tudjuk, hogy sokaknál az ehhez a jelzőhöz való hozzásimulás csak konjuktúra dolga. Ezek a konjuktúrás-egyedek a mi szomorú és boszantó ballasztunk, akiknek számlájára irandó a keresztény kurzus ellen fölhozott vádak jelenté­keny része. Nekünk a keresztény jelszó nem politikai iránymegjelölés. Ez a jelző a politikánál sokkal többet átfogó igaz­ság hordozója. Nekünk egyenesen világ­nézetet jelent. Jelenti azt a légkört, amelyben élni, fejlődni akarunk. Jelenti azon elvek komplexumát, amelyek ér­vényesülésében látjuk egyedül biztos zálogát nemzeti reneszánszunknak. Tet­szik érteni, fanatikus meggyőződésünk szerint óriási, abszolút értékek kap­csolódnak ebbe ^a jelszóba. Nos, ennek a keresztény légkörnek be kell nyomulnia a szinházakba isi Aki azt gondolja, hogy mi ezzel a színházból imaházat akarunk csinálni, annak sejtelme sincs a kereszténység s a művészet viszonyáról. Az nem sejti, hogy a keresztény eszméknek a mű­vészeten, ha ugy tetszik színdarabon és színpadi szereplésen való átszövő­dése nem annyit jelent, hogy a becsü­letes reális élettől akarjuk a most el­soroltakat elszakítani. Nem. Nem félünk mi a vivódó, problémákkal viaskodó reális élet egy-egy szakaszának a szín­padra dobásától, de nem fogunk bele­törődni abba, hogy a színpad erotika, — sőt trikó — kirakat legyen! Ebbe akkor sem törődnénk bele, ha nem keresztény őstalajból nőttünk volna ki, ha csak a művészet apostolai volnánk I De nem tagadjuk, hogy a művészetnél is féltettebb, értékesebb kincsünk nem­zeti, egyéni, emberi moralitásunk. En­nek a szerencsétlen nemzetnek romba­dőlt, vonagló jelene ezt lelket haso­gatóan kiáltja világgá. Az elmúlt idők magyar színpadának, amely Nyugat minden szennyének lerakodó helye volt s amelyen sok söpörni valót talált a morálisba ugyancsak nem szerelmes kommunizmus is, nem utolsó szerepe volt erkölcsi intaktságunk megrontá­sában s ezzel nemzeti létünk aláásásá­ban. Hát ezt mi, kiknek lelkiismeretét marcangolja a vissza-visszajáró, tetemre hívó mult, akik nem az „Ubi bene, ibi patria"-t, hanem az „Itt élned-halnod kell"-t szívtuk az anya tejjel magunkba elviselni nem fogjuk! Nekünk a szín­padon becsületes, tiszta levegőjű művé­szet kell s nem érzékiség! Elvárjuk a szinpadtól s attól, aki a színpadra mer lépni, hogy a lelke tele legyen a mult dicsőségével, a jelen fájdalmával s a jövő erőszakos reményével I Mikor fogjuk mi már megtanulni, hogy becsületes erkölcsiség nélkül el­söpöi bennünket ez a titánokat s nem idegroncsokat követelő idő! I ? HIREK. — n Pápavidéki Mezőgazdák Szövet­kezete folyó évi október hó 11-én, hét­főn d v-e. 10 órakor Pápán, a Kaszinó nagytermében tartja alakuló közgyűlését. Tárgy: 1. Megalakulás kimondása. 2. Alapszabályok megállapítása. 3. Igaz­gatóság és felügyelő-bizottság válasz­tása. 4. Inditványok. — Megszabták a ruhakészltési dijakat. Az árvizsgáló bizottság szombaton dél­után tartott ülésében foglalkozott a ruhakészitési dijak megállapításával és vita után a ruöa elkészítésének dijat a következőkben állapította meg: Férfi­ruháknál, ha a cérna és gomb kivéte­lével az összes szükséges kellékeket a készíttető adja: elsőrendű egy soros zakkó öltöny munkadíja 420 korona, két soros zakkó öltöny 450 korona, másodrendű felnőtt férfiruha munkadija 340 korona, fiu öltöny (10—16 évesig) 250 korona, — Női ruhák munkadija, ha a szabó csak cérnát ad, —divatlap szerint: egyszerű angol kosztüm 360 korona, sima francia ruha 320 korona, házi ruha 180 korona, ingblúzé 100 korona, női hosszú köppeny 360 ko­rona, Ezek az árak 10—12 éves korig 25 százalékkal, 12—16 éves korig 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom