Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-23 / 96. szám

Tizenötödik évfolyam 96. szám. Csütörtö k Pápa, 1920 szeptember 281 . Szerkesztőség és kiadó hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség Kiadóhivatal j| Ker. ftemzetl Myomda •••••••••••• Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. Előfizetési árak: Egész évre . . 280 K Fél évre ... 140 K Negyed évre . 70 K Egy hóra ... 25 K Egyes szám ára 1 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. A nemzetgyűlés mai ülése. H a a militaíizmus azt jelenti, hogy készen keit állania az ország népének minden eshetőségre, amely kívülről, vagy be­lülről érheti, föl kell készülnie a vé­delemre azok ellen, akik jóformán min­denünket elvették s a megmaradt ké­vést is szeretnék, ha a militárizmus a védelem a külső rabló ellenség el­len, amely a cselszövésnek és ámítás­nak ezer fegyverével hadakozik ellenünk, ha a saját életünk és népünk létének az őrzése: akkor mi a szó. szoros ér­telmében militáristák vagyunk. Az an­tant békéje, amelyet Magyarországnak szerzett, nem alkalmas arra, hogy meg­nyugvást hozzon sokat szenvedett ha­zánknak, sőt még arra sem jó, hogy elfogadható tárgyalás anyagát szolgál­tassa. Arról van szó, hogy egy ember­nek gúzsba kötik a kezeit, lábát; az italt, élelmet elvonják tőle s akkor fel­szólítják, hogy megoldják egyik kezén a gúzst, ha aláírja halálos ítéletét vele. — Mitőlünk elvették területünk két­harmadát, a legtermékenyebb Bácskát, Vízakna és Parájd sóját, Erdély aranyát, ezüstjét, a Felvidék rengetegjeit, világ­hírű fürdőinket, ásványforrásainkat, szenünket, vasutanyagunk legnagyobb részét és amikor igy szinte mindenünk­ből kifosztottak, megengedték, hogy élhessünk tovább leriyirbált országunk­ban, ha jól viseljük magunkat. Az el­lenség pedig, ha ugy tetszik neki, a békeszerződés elvei és határozatai sze­rint lefoglalhatja pénztáraink tartalmát, gabonánkat elviheti, csak az általa meghatározandó mennyiséget hagyja meg nekünk, állatállományunk bizonyos százalékát kötelesek vagyunk kiszol­tatni neki, ami azt jelenti, hogy a meg­maradt kiskamránk kulcsa is az ő ke­zében van. S ha azt kérdezzük, hogyan lehetséges mindez, hogy jutottunk ebbe a helyzetbe, vádlóan áll elénk a fe­lelet: „nem akadt magyar katona, aki az öt esztendeig vitézül forgatott kardot felemelte volna a hazavédelemre akkor, amidőn arra a legparancsolóbb szükség volt." Mikor a barbár, műveletlen bal­káni hordák rongyos ruhában, állig felfegyverezve sáskahadként elözönlöt­ték az ország testét, hogy rabló vágyuk éhségét belőlünk csillapítsák, azt hittük, hogy a szó erejével is lehet tárgyalni velük s a militárizmus elleni gyűlölet­től eltelve, egy ármányos fajtól belénk oltolt méreg által megzavarodottan ki­álltottuk: „Nem kell katona". Határaink nyitva voltak, őrzőkar nem védte tűz­helyeinket és a szentelt honi rögöt cseh meg szerb katona bakkancsa taposta és az ősi koronázó városban, Székes­fehérváron oláh trombiták hangja zú­gott. Azóta keserűen megtanultuk, hogy a fegyver nemcsak háborút jelent, de elsősorban és főleg a békét. — Az el­bukott, alélt nemzet eszmélni kezdett s a régi erény ismét felébredt benne. Az eldobott kardot felemelte és hűséget fogadott neki, mint egyetlen hű barát­jának. Látjuk a hatást 1 Halálraítélt gyáraink kazánjai az élet forró tüzétől izzanak, kéményei vígan füstölnek, le­rongyolt vasutjaink napról-napra a gyors javulás képét mutatják. — Csonka Magyarországunkban, amely felett el­lenségeink megkongatták a halálha­rangot, megindult ismét az élet, meg­kezdődhetett a munka — mert védel­mező kar emelkedik a határokon mi­érettünk! — A munkás mindennapi munkáját nyugodtan folytatja, a gazda nem fél, hogy betakarított termését idegen fogja elrabolni, mert érzi vala­mennyi, hogy nem védtelen többé. Magyar katona áll az őrhelyen és fegy­vere leteríti azt, aki gonosz szándékkal tör az országra. Ellenségeink, akik rajtunk nőttek naggyá, nem pihennek most sem és mindent elkövetnek meg­rontásunkra. — Elveszünk, ha nem vi­gyázunk éber figyelemmel s ha nem vagyunk készen mindeií percben arra, hogy, ha kell, fegyverrel is megvédjük a magyar hazát és megmentsük a ma­gyar becsületet. A lengyel—orosz béke­tárgyalások. London, szept. 22. A Times rigai tudósítója jelenti, hogy az orosz—lengyel béketárgyalás a megbízólevelek kicseré­lése után rövid ideig tartott. Az újság­írók kérdésére Joffe kijelentette, hogy Oroszország komolyan és őszintén akarja a békét. A lengyel békedelegáció azon javaslatára, hogy mindkét had­viselő állam hadserege nagyrészét szerelje le, Joffe kijelentette, hogy Oroszország ebbe nem mehet bele, mert Oroszország Lengyelországon kivül még Angliával és Franciaor­szággal is hadiállapotban van. 9 Morgan bankház kára. Newyork, szept. 22. A Morgan bankháznak a robbanás folytán okozott kára 600 millióra tehető, ezenkívül még hiányzik a robbanás idején eltűnt 60 millió dollár is, mit a rendőrség máig sem tudott kézrekeriteni. Chikágó és Newyork banknegyedeit katonaság őrzi. — Ereky a kaposvári Budapest, szept. 22. A nemzet­gyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. A nemzet­gyűlési gyorsirási feljegyzésekből Bott­lik megállapítja, hogy Bródy Ernő a nemzetgyűlés tegnapi ülésén azzal fe­jezte be felszólalását, hogy a proletár diktatúrát nagyzási hóbortnak tartotta, de nagyzási hóbortnak tartja azt is, hogy a magyar törvényhozás most min­den törvényhozást megelőzve, egy in­dítvány keretében akarja eldönteni azt a nagy kérdést, hogy a zsidóság fele­kezet-e, vagy nemzetiség. — Mielőtt Bródyt ezen kifejezésért rendreutasítaná, felszólítja, hogy magyarázza meg sza­vait. — Bródy nincs jelen az ülésen. Somogyi István az igazoló bizottság jelentését terjeszti be. Felolvassák az in­ditványkönyvet, amelybe Próhle Vilmos jegyzett be indítványt a katonai minő­sítések tárgyában. Rubinek István előadó beterjeszti a házhelyek kijelölése és kis haszonbérle­tek alakításáról szóló javaslatot, amelyre nézve a sürgősség kimondását kéri. Iglódi Szabó János beterjeszti az 1848. évi 23. t.-c. (a szesz megadóztatása) néhány szakaszának módosításáról, il­letve kiegészítéséről szóló törvényjavas­latot, amit a nemzetgyűlés három felszó­lalás után elfogad. Ezután Teleky Pál gróf miniszter­elnök válaszol Frühwirth Mátyás kép­viselőnek a városi lakosság szénnel és tűzifával való ellátása tárgyában hozzá' intézett interpellációjára és kijelenti, hogy a kormány minden lehetőt meg tesz az ország lakosságának téli. tüzelő­vel való ellátására, bár e téren nagy nehézségekkel kell megküzdenie, mert városi tanács ellen. — például az ország erdőinek 86 száza­léka megszállók kezére jutott. A meg­maradt erdőségekben azonban a fa­kitermelés megkezdéséről a kormány sürgősen intézkedni fog. A bányákban tavaly ilyenkor 800 vagon volt a havi •termelés, ez most 1400 vagonra javult, ezenkivül nagymennyiségű szén fog érkezni Csehországból is. Kéri válasza tudomásul vételét. Frühwirth Mátyás tudomásul veszi a miniszterelnök válaszát, de fölhívja a tüzelő-ellátás terén mutatkozó vissza­élésekre a miniszterelnök figyelmét. A miniszterelnök ujabb felszólalása után a nemzetgyűlés a választ tudo­másul veszi. Ezután áttértek az interpellációkra. Ereky Károly bejelenti, hogy az Éb­redő Magyarok Kaposváron is, mint ez mindenütt történt, gyűlést akartak tartani az elmúlt vasárnap. A szónokok a terv szerint a városháza erkélyéről tartottak volna beszédet, azonban ezt a városi tanács nem engedélyezte. Az okát ennek abban látja, hogy a városi tanács túlnyomó része zsidó, akik nem szívesen látják az ébredők mozgalmát. Meg kell állapítani, hogy a zHdö'köm­munisták ma is nyugodtan sétálnak Kaposvár utcain. Ez ellen intézkedést kér. Tomcsdnyi igazságügyminiszter po­zitív adatokat kér, akkor a legszigorúbb vizsgálatot rendeli el. Magyar Kázmér a budapeát—gödöl­lői villamosvasút ügyében interpellált. Usetty Ferenc a köztisztviselők részére megadott kedvezményeknek a rendőr­ségre való kiterjesztését kérte. Választ nem kapták. Az ülés fél 4 órakor ért véget. A Károlyi Imre—Fongioroffór. Budapest, szept. 22. Ismeretes, hogy a nemzetgyűlés szeptember tize­diki ülésén Fangler Béla Heltai Viktor Bécsbe történt szökése ügyében mon­dott interpellációjában azzal gyanúsí­totta meg Károlyi Imre grófot, hogy ötvenezer koronát adott át Heltainak arra a célra, hogy a Tisza bünpörben hamis tanukat szerezzen. Károlyi Imre akkor nyilatkozatot tett közzé a lapok­ban, amelyben Fangler vádjait hazug­ságoknak minősítette. Fangler erre szintén nyilatkozott és a sorok között azzal vádolta meg gróf Károlyi Imrét, hogy provokációja elől szökött meg Budapestről. Károlyi Inire tegnap vissza­érkezett útjáról Budapestre és értesül­vén Fangler vádjairól, báró Vojnich Géza és Dánt Balázs altábornagy utján azonnal provokáltalta Fanglert. A két párbajsegéd egész nap kereste Fanglert, azonban nem tudta megtalálni. A lengyelek előnyomulása. Varsó, szept. 22. A lengyel harc­téri jelentés huszonegyedikéről azt je­lenti, hogy Wolhyniában a lengyel csa­patok az ellenséget sarkon követve megszállották Vissegrevdeket és Kre­miencet. Egy másik hadsereg pedig el­érte a Górja folyó vonalát. Román misszió érkezik Budapestre. — A román király szárnysegéde vezeti. — 1 1 Budapest, szept. 22. Bukarestből kerülő úton érkező hirek szerint néhány nap múlva nagyobb román politikai misszió érkezik Budapestre. A misszió 32 tagból fog állni, köztük négy mi­niszteri tanácsos és 11 titkár. A misz­sziót Stircea ezredes, a román király szárnysegéde vezeti. Az új orosz londoni megbízott. Stockholm, szept. 22. Londonból jelentik, hogy az angol kormánnyal folytatott tárgyalásokra az orosz kor­mány Kamenev helyébe, akit az angol kormány magatartása miatt kénytelen volt kiutasítani, Rivanowot küldte ki, aki hat titkárjával már meg is érke­zett Moszkvába. A pécsi tisztek szökése. Budapest, szept. 22. A Nemzeti Sajtótudositó Iroda jelentése szerint Riffl ezredesnek, akit a megszálló szer-i bek Pécset letartóztattak amiatt, merf a kivonulás esetére karhatalmat szer­vezeit s akit Albániában, majd később Újvidékre internáltak, sikerült tizenhaj társával együtt megszökni a fogságból és Szabadka fölött j demarkációs vo­nalon átlépve magyar területre jutni. Laefíne Hugó eltűnése­Budapest, szept. 22. Az egyik esti lap hirt adott arról, hogy Laehne Hugó, a Károlyi kormány volt föld­mivelésügyi államtitkárja, aki a Tisza bünpörben való szerepe tisztázására néhány nappal ezelőtt külföldről Buda­pestre érkezett, nyomtalanul eltűnt. A lap szerint családja jelentést tett a rendőrségen s a rendőrség megindította a nyomozást a rejtélyes eltűnés ügyé­ben. Ezzel szemben a rendőrség meg­állapítja, hogy Laehne Hugó eltűnéséről a rendőrségnél senki sem tett bejelen­tést, tehát a rendőrség nem is indít­hatta meg ebben az ügyben a nyo­mozást. Ri denunciálta a külföld előtt Magyarországot? Budapest, szept. 22. A nemzet­gyűlés folyosóján ma is szóbeszéd tár­gyát képezte Rakovszky István kijelen­tésével kapcsolatban, hogy á Magyar­országról szóló, a külföldi lapokban megjelenő célzatos hirek kitől erednek. A Vossische Zeitung tegnapi számában például közli ugyanazt a hirt, amely a Neue Freie Presse minapi számában megjelent. Kiderült, hogy a hir szer­zője Veress Mihály, akinek forradalmi szereplésére még élénken emlékeznek A Károlyi forradalom után ő volt a posta-, távirda- és telefonügyek kor­mánybiztosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom