Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-23 / 96. szám

Tizenötödik évfolyam 96. szám. Csütörtö

k Pápa, 1920 szeptember 281

. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség Kiadóhivatal j| Ker. ftemzetl Myomda •••••••••••• Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. Előfizetési árak: Egész évre . . 280 K Fél évre ... 140 K Negyed évre . 70 K Egy hóra ... 25 K Egyes szám ára 1 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. A nemzetgyűlés mai ülése. H a a militaíizmus azt jelenti, hogy készen keit állania az ország népének minden eshetőségre, amely kívülről, vagy belülről érheti, föl kell készülnie a védelemre azok ellen, akik jóformán mindenünket elvették s a megmaradt kévést is szeretnék, ha a militárizmus a védelem a külső rabló ellenség ellen, amely a cselszövésnek és ámításnak ezer fegyverével hadakozik ellenünk, ha a saját életünk és népünk létének az őrzése: akkor mi a szó. szoros értelmében militáristák vagyunk. Az antant békéje, amelyet Magyarországnak szerzett, nem alkalmas arra, hogy megnyugvást hozzon sokat szenvedett hazánknak, sőt még arra sem jó, hogy elfogadható tárgyalás anyagát szolgáltassa. Arról van szó, hogy egy embernek gúzsba kötik a kezeit, lábát; az italt, élelmet elvonják tőle s akkor felszólítják, hogy megoldják egyik kezén a gúzst, ha aláírja halálos ítéletét vele. — Mitőlünk elvették területünk kétharmadát, a legtermékenyebb Bácskát, Vízakna és Parájd sóját, Erdély aranyát, ezüstjét, a Felvidék rengetegjeit, világhírű fürdőinket, ásványforrásainkat, szenünket, vasutanyagunk legnagyobb részét és amikor igy szinte mindenünkből kifosztottak, megengedték, hogy élhessünk tovább leriyirbált országunkban, ha jól viseljük magunkat. Az ellenség pedig, ha ugy tetszik neki, a békeszerződés elvei és határozatai szerint lefoglalhatja pénztáraink tartalmát, gabonánkat elviheti, csak az általa meghatározandó mennyiséget hagyja meg nekünk, állatállományunk bizonyos százalékát kötelesek vagyunk kiszoltatni neki, ami azt jelenti, hogy a megmaradt kiskamránk kulcsa is az ő kezében van. S ha azt kérdezzük, hogyan lehetséges mindez, hogy jutottunk ebbe a helyzetbe, vádlóan áll elénk a felelet: „nem akadt magyar katona, aki az öt esztendeig vitézül forgatott kardot felemelte volna a hazavédelemre akkor, amidőn arra a legparancsolóbb szükség volt." Mikor a barbár, műveletlen balkáni hordák rongyos ruhában, állig felfegyverezve sáskahadként elözönlötték az ország testét, hogy rabló vágyuk éhségét belőlünk csillapítsák, azt hittük, hogy a szó erejével is lehet tárgyalni velük s a militárizmus elleni gyűlölettől eltelve, egy ármányos fajtól belénk oltolt méreg által megzavarodottan kiálltottuk: „Nem kell katona". Határaink nyitva voltak, őrzőkar nem védte tűzhelyeinket és a szentelt honi rögöt cseh meg szerb katona bakkancsa taposta és az ősi koronázó városban, Székesfehérváron oláh trombiták hangja zúgott. Azóta keserűen megtanultuk, hogy a fegyver nemcsak háborút jelent, de elsősorban és főleg a békét. — Az elbukott, alélt nemzet eszmélni kezdett s a régi erény ismét felébredt benne. Az eldobott kardot felemelte és hűséget fogadott neki, mint egyetlen hű barátjának. Látjuk a hatást 1 Halálraítélt gyáraink kazánjai az élet forró tüzétől izzanak, kéményei vígan füstölnek, lerongyolt vasutjaink napról-napra a gyors javulás képét mutatják. — Csonka Magyarországunkban, amely felett ellenségeink megkongatták a halálharangot, megindult ismét az élet, megkezdődhetett a munka — mert védelmező kar emelkedik a határokon miérettünk! — A munkás mindennapi munkáját nyugodtan folytatja, a gazda nem fél, hogy betakarított termését idegen fogja elrabolni, mert érzi valamennyi, hogy nem védtelen többé. Magyar katona áll az őrhelyen és fegyvere leteríti azt, aki gonosz szándékkal tör az országra. Ellenségeink, akik rajtunk nőttek naggyá, nem pihennek most sem és mindent elkövetnek megrontásunkra. — Elveszünk, ha nem vigyázunk éber figyelemmel s ha nem vagyunk készen mindeií percben arra, hogy, ha kell, fegyverrel is megvédjük a magyar hazát és megmentsük a magyar becsületet. A lengyel—orosz béketárgyalások. London, szept. 22. A Times rigai tudósítója jelenti, hogy az orosz—lengyel béketárgyalás a megbízólevelek kicserélése után rövid ideig tartott. Az újságírók kérdésére Joffe kijelentette, hogy Oroszország komolyan és őszintén akarja a békét. A lengyel békedelegáció azon javaslatára, hogy mindkét hadviselő állam hadserege nagyrészét szerelje le, Joffe kijelentette, hogy Oroszország ebbe nem mehet bele, mert Oroszország Lengyelországon kivül még Angliával és Franciaországgal is hadiállapotban van. 9 Morgan bankház kára. Newyork, szept. 22. A Morgan bankháznak a robbanás folytán okozott kára 600 millióra tehető, ezenkívül még hiányzik a robbanás idején eltűnt 60 millió dollár is, mit a rendőrség máig sem tudott kézrekeriteni. Chikágó és Newyork banknegyedeit katonaság őrzi. — Ereky a kaposvári Budapest, szept. 22. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. A nemzetgyűlési gyorsirási feljegyzésekből Bottlik megállapítja, hogy Bródy Ernő a nemzetgyűlés tegnapi ülésén azzal fejezte be felszólalását, hogy a proletár diktatúrát nagyzási hóbortnak tartotta, de nagyzási hóbortnak tartja azt is, hogy a magyar törvényhozás most minden törvényhozást megelőzve, egy indítvány keretében akarja eldönteni azt a nagy kérdést, hogy a zsidóság felekezet-e, vagy nemzetiség. — Mielőtt Bródyt ezen kifejezésért rendreutasítaná, felszólítja, hogy magyarázza meg szavait. — Bródy nincs jelen az ülésen. Somogyi István az igazoló bizottság jelentését terjeszti be. Felolvassák az inditványkönyvet, amelybe Próhle Vilmos jegyzett be indítványt a katonai minősítések tárgyában. Rubinek István előadó beterjeszti a házhelyek kijelölése és kis haszonbérletek alakításáról szóló javaslatot, amelyre nézve a sürgősség kimondását kéri. Iglódi Szabó János beterjeszti az 1848. évi 23. t.-c. (a szesz megadóztatása) néhány szakaszának módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, amit a nemzetgyűlés három felszólalás után elfogad. Ezután Teleky Pál gróf miniszterelnök válaszol Frühwirth Mátyás képviselőnek a városi lakosság szénnel és tűzifával való ellátása tárgyában hozzá' intézett interpellációjára és kijelenti, hogy a kormány minden lehetőt meg tesz az ország lakosságának téli. tüzelővel való ellátására, bár e téren nagy nehézségekkel kell megküzdenie, mert városi tanács ellen. — például az ország erdőinek 86 százaléka megszállók kezére jutott. A megmaradt erdőségekben azonban a fakitermelés megkezdéséről a kormány sürgősen intézkedni fog. A bányákban tavaly ilyenkor 800 vagon volt a havi •termelés, ez most 1400 vagonra javult, ezenkivül nagymennyiségű szén fog érkezni Csehországból is. Kéri válasza tudomásul vételét. Frühwirth Mátyás tudomásul veszi a miniszterelnök válaszát, de fölhívja a tüzelő-ellátás terén mutatkozó visszaélésekre a miniszterelnök figyelmét. A miniszterelnök ujabb felszólalása után a nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Ezután áttértek az interpellációkra. Ereky Károly bejelenti, hogy az Ébredő Magyarok Kaposváron is, mint ez mindenütt történt, gyűlést akartak tartani az elmúlt vasárnap. A szónokok a terv szerint a városháza erkélyéről tartottak volna beszédet, azonban ezt a városi tanács nem engedélyezte. Az okát ennek abban látja, hogy a városi tanács túlnyomó része zsidó, akik nem szívesen látják az ébredők mozgalmát. Meg kell állapítani, hogy a zHdö'kömmunisták ma is nyugodtan sétálnak Kaposvár utcain. Ez ellen intézkedést kér. Tomcsdnyi igazságügyminiszter pozitív adatokat kér, akkor a legszigorúbb vizsgálatot rendeli el. Magyar Kázmér a budapeát—gödöllői villamosvasút ügyében interpellált. Usetty Ferenc a köztisztviselők részére megadott kedvezményeknek a rendőrségre való kiterjesztését kérte. Választ nem kapták. Az ülés fél 4 órakor ért véget. A Károlyi Imre—Fongioroffór. Budapest, szept. 22. Ismeretes, hogy a nemzetgyűlés szeptember tizediki ülésén Fangler Béla Heltai Viktor Bécsbe történt szökése ügyében mondott interpellációjában azzal gyanúsította meg Károlyi Imre grófot, hogy ötvenezer koronát adott át Heltainak arra a célra, hogy a Tisza bünpörben hamis tanukat szerezzen. Károlyi Imre akkor nyilatkozatot tett közzé a lapokban, amelyben Fangler vádjait hazugságoknak minősítette. Fangler erre szintén nyilatkozott és a sorok között azzal vádolta meg gróf Károlyi Imrét, hogy provokációja elől szökött meg Budapestről. Károlyi Inire tegnap visszaérkezett útjáról Budapestre és értesülvén Fangler vádjairól, báró Vojnich Géza és Dánt Balázs altábornagy utján azonnal provokáltalta Fanglert. A két párbajsegéd egész nap kereste Fanglert, azonban nem tudta megtalálni. A lengyelek előnyomulása. Varsó, szept. 22. A lengyel harctéri jelentés huszonegyedikéről azt jelenti, hogy Wolhyniában a lengyel csapatok az ellenséget sarkon követve megszállották Vissegrevdeket és Kremiencet. Egy másik hadsereg pedig elérte a Górja folyó vonalát. Román misszió érkezik Budapestre. — A román király szárnysegéde vezeti. — 1

1 Budapest, szept. 22. Bukarestből kerülő úton érkező hirek szerint néhány nap múlva nagyobb román politikai misszió érkezik Budapestre. A misszió 32 tagból fog állni, köztük négy miniszteri tanácsos és 11 titkár. A miszsziót Stircea ezredes, a román király szárnysegéde vezeti. Az új orosz londoni megbízott. Stockholm, szept. 22. Londonból jelentik, hogy az angol kormánnyal folytatott tárgyalásokra az orosz kormány Kamenev helyébe, akit az angol kormány magatartása miatt kénytelen volt kiutasítani, Rivanowot küldte ki, aki hat titkárjával már meg is érkezett Moszkvába. A pécsi tisztek szökése. Budapest, szept. 22. A Nemzeti Sajtótudositó Iroda jelentése szerint Riffl ezredesnek, akit a megszálló szer-i bek Pécset letartóztattak amiatt, merf a kivonulás esetére karhatalmat szervezeit s akit Albániában, majd később Újvidékre internáltak, sikerült tizenhaj társával együtt megszökni a fogságból és Szabadka fölött j demarkációs vonalon átlépve magyar területre jutni. Laefíne Hugó eltűnéseBudapest, szept. 22. Az egyik esti lap hirt adott arról, hogy Laehne Hugó, a Károlyi kormány volt földmivelésügyi államtitkárja, aki a Tisza bünpörben való szerepe tisztázására néhány nappal ezelőtt külföldről Budapestre érkezett, nyomtalanul eltűnt. A lap szerint családja jelentést tett a rendőrségen s a rendőrség megindította a nyomozást a rejtélyes eltűnés ügyében. Ezzel szemben a rendőrség megállapítja, hogy Laehne Hugó eltűnéséről a rendőrségnél senki sem tett bejelentést, tehát a rendőrség nem is indíthatta meg ebben az ügyben a nyomozást. Ri denunciálta a külföld előtt Magyarországot? Budapest, szept. 22. A nemzetgyűlés folyosóján ma is szóbeszéd tárgyát képezte Rakovszky István kijelentésével kapcsolatban, hogy á Magyarországról szóló, a külföldi lapokban megjelenő célzatos hirek kitől erednek. A Vossische Zeitung tegnapi számában például közli ugyanazt a hirt, amely a Neue Freie Presse minapi számában megjelent. Kiderült, hogy a hir szerzője Veress Mihály, akinek forradalmi szereplésére még élénken emlékeznek A Károlyi forradalom után ő volt a posta-, távirda- és telefonügyek kormánybiztosa.