Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-14 / 64. szám

XV. évf. 64. szám. Szombat — Pápa, 1920 augusztus 14. Ara 80 fillér. Pályaudvaron I koron». gx- Pályaudvaron t koror PAPA ÉS VIDEKE Mügielmili minden nap, ünnepek kivételével. Előfizetés: egy hóra 29 K. Török Bálint u. 1. ««hivatal i Telefon 11. Figyelő. A város az élelmezési hivatal tiszta nyereségéből alkalmazottainak segélyezésére és a hadifoglyoknak, az erdélyi inségakciónak, az anya- és csecsemő védelemnek, a tüdőbetegeknek és a téli ínségeseknek céljaira közel háromszázhetvenezer koronát akar fordítani. Mi örömmel üdvözöljük ezt az intencióját, amelynek megvalósitasa fölött a mai közgyűlés van hivatva határozni, mert a tiszta szociális szempont gyözelemrejutását látjuk ebben a szándékban. Annál inkább jószemniel nézzük ezt a szándékot, mert nagyon jól tudjuk, hogy az élelmező hivatal nyereségét épen a legszegényebb osztályok izzadták ki, amelyek a közélelmezésre voltak utalva. Nagyobbrészt ezeknek fillérjeiből származott a közélclihezési hivatal nyeresége, amely most szociális csatornák utján visszakerül oda, ahonnan jött: az alsóbb népréteghez. Azaz, dehogy is kerül vissza, egy része jutalék cimén a küzélelmezés vezetőinek jut. Összegeket is írhatnánk, de nem tesszük, csak annak a gyanúnak adunk kifejezést, hogy a mai közgyűlés a mérleg tárgyalása alkalmával félretolja a szociális adományok színjátszó spanyol-falát és megkérdezi : milyen szempontok indokolják azt, hogy egyesek előnyös pozíciójukban élvezeti nem megvetni való fizetésük mellett még kölön jutalékban is részesülnek. Quo inodo? Nekünk, maradék magyarodnak nem kell magyarázni, hogy ki az antant. Mi nagyon jól tudjuk, meit a saját bürünkön tapasztaltuk meg. Az antant volt az, aki a frontok fölbomlása után idegen nációk kezére adta Magyarország legszebb részeit; ő heccelte ki folytonos követelődzésével a Károlyi uralomból a bolsevizmust, az antant volt az, aki kacérkodott a bőrünkre a bolsevizinussal és nem engedte cselekedni a szegedi nemzeti hadsereget akkor, amikor a vörös bitangok hóhérkezén pusztult az országban ember és jószág egyaránt; az antant volt az, aki mcgszállatta az országot a Balkán söpredékével, a románokkal, akik kiforgattak bennünket mindenünkből; az antant volt az, aki a gyalázatos neuillyi békében levagdosta Magyarország testéről a két kezét, a fejét, a lábát, csak a vérző szivét hagyta meg, hogy vérezzen és fájjon; az antant volt az, aki — de minek folytassuk tovább az antant bünlajstroinát, hiszen mindenki tudja, mit köszönhetünk neki és miért áldhatjuk napfelkeltekor és naplementekor az antantot. Az antant most újra kimutatta a foga fehérét: cserbenhagyta Lengyelországot. A szinte fogaival és körmeivel harcoló Lengyelországnak azt üzente: csak abban az esetben támogatják, ha maga is harcol, igy gúnyolja ki az antant az élet-halálharcot vivó lengyeleket! Reméljük, hogy Lengyelország most megismeri „barátait". Mi mar megismertük az antantban ellenségeinket. A németek is. A bolgárok is. Ha fizetésre kerül a sor, együtt törlesszük, amivel adósai vagyunk az antantnak 1 fflepáltozíatjáti a gabona-rendeletet. — R nemzetgyűlés mai ülése. — Budapest, aug. 13. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 ólakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztés után Pallavicini György indokolta meg a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvény módosítása/tárgyában tett javaslatát. Teleki Pál gróf miniszterelnök felszólalásában kijelentette, hogy a kormány álláspontja egyezik a törvényjavaslat intencióival, azért hozzájárul annak napirendre való tűzéséhez. A nemzetgyűlés igy is határoz. Ezután Vass József dr., a közoktatásügyi bizottság előadója előterjeszti a közoktatásügyi bizottság javaslatát a zsidó nemzetiségű tanulóknak a főiskolákra való beiratkozása tárgyában. Bejelenti, hogy a zsidó egyetemi hallgatók ebben az ügyben kérvénnyel fordultak a nemzetgyűléshez, kéri ennek a közoktatásügyi bizottsághoz való átutalását. Ezután, mint a gabonarendelet revíziójára kiküldött kilences bizottság tagja, előterjeszti a bizottság javaslatát a gabonarendelet megváltoztatása tárgyában. A bizottság az eredeti rendelet kivetési módszerét az adott viszonyok között meg nem felelöknek találta, azonban az ügy sürgősségére való tekintettel továbbra is érvényben hagyja. Ellenben javasolja a fejadag fölemelését, még pedig úgy, hogy az általános fogyasztók fejadagja 7 és fél kiló, a tisztviselőké 8 kilogramm és 40 dekagramm, a nehéz testiniunkásoké 10 kilogramm és 5 dekagramm, a gépészeké, mozdonyvezetőké stb. 12 kilogramm, a bányászoké pedig 165 kilogramm legyen havonkint. A 400, illetve az 500 koronás térítési árnak leszállítását a bizottság az uj árak életbeléptetésével esetleg jelentkező hangulat miatt nem javasolja; ellenben javasolja, hogy a szállítási, bizományosi és egyéb dijakat, amelyek egy métermázsa gabona után idáig 240 koronát tettek ki, százhatvanöt korona 85 fillérben állapítsa meg a nemzetgyűlés. A bizottság javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy a gabonát az országból illetéktelenül kicsempészők ellen a legszigorúbb rendszabályokat léptesse életbe. Ezután áttértek a birák és ügyészek illetményeinek rendezéséről és a birói státus megalakításáról szóló indítvány tárgyalására. Koszó István örömmel üdvözli a birói státust, amellyel a bírókat kivették a közalkalmazottak táborából; fizetés tekintetében azonban meszszebb kell elmenni és lehetővé kell tenni a birói karnak, hogy teljes odaadással, anyagi függetlenséggel láthassa el kötelességét, amely most kétszeresen fontos az országra nézve. Pető Sándor szemére veti a kormánynak, hogy mig más minisztériumokban meg voltak az előléptetések, addig a bíráknál ez elmaradt. Hegedűs György, Bródy Ernő a fizetésrendezés szempontjából nem látnak a törvényjavaslatban semmi üdvös változást. Ruppert Rezső szűkmarkúnak tartja a kormányt. — Több képviselő felszólalása és Tomcsányi igazságügyminiszter válasza után az elnök szavazásra tette föl a törvényjavaslatot, azonban a nemzetgyűlés határozatképtelenségét konstatálva, kénytelen volt 10 perc szünetet rendelni el. Szünet után a nemzetgyűlés nagy többséggel a javaslatot általánosságban elfogadta. Ezzel a nemzetgyűlés két órakor véget ért. A holnapi ülésen a napirend első pontja a gabonarendelet megváltoztatása lesz. Friedrichet hiadta a nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés tegnapi üléséből, amelyen Friedrich mentelmi ügyét tárgyalták, a korai lapzárás miatt nem adhattunk teljes tudósítást. A nemzetgyűlés még lapzárta után is tartott. Erről szóló tudósításunk a következő: Dinich Vidor és Fangler felszólalása után az elnök a kiadatási kérelem fölötti vitát berekesztette és következett a zárszó jogán Aííkovényi Jenő előadó beszéde. Hangsúlyozza, hogy a Tisza-gyilkosság megtorlásának ügye a nemzet ügye és ez a per tulajdonképpen a jogrend pere. Világosan és tisztán kell látni az egész tényállást fel kell deríteni. Javasolja a bizottság előterjesztésének elfogadását. Somogyi István a kisebbségi Indítvány előadója példákkal illusztrálja álláspontjának helyességét. Kiemeli, hogy örködni kell a mentelmi jogon. Rakovszky elnök szavazásja bocsájtja a kérdést. A nemzetgyűlés többsége negyennyolc szavazattal huszonkét szavazat ellenében elfogadja a mentelmi bizottságnak Mikovényi által elölejesztett többségi javaslatát, mely szerint Friedrich István mentelmi jogát az eljárás megindítása céljából felfüggesztik. A javaslat ellen szavaztak többek között: Bottlik József, Turi Béla, Hegyeshalmy Lajos és Usetty Ferenc, úgyszintén a volt kisgazdapárt néhány tagja és a Friedrich-csoport. Számos képviselő tartózkodott a szavazástól. .•••••««••••••••••••abd.hma Rz orosz hadsereg Varsó előtt. — Francia-angol ellentét a lengyelek miatt. — Bécs, aug. 13. Moszkvai szikratávirat jelenti, hogy vöröshaásereg északi és keleti irányból megkezdte az előrenyomulást és a nagyszabású támadás Varsó vára ellen már folyik. Bolsevista lovasság már benyomult Varsó külvárosába, Prágába. Kedden reggel 65.000 emberből álló bolseviki sereg átlépte a ciehanov-kalusi vonalat. Novominszk előtt körülbelül 20 kilométernyire Varsótól előőrsi ütközetek folynak. Bécs, aug. 13. KönigsbergbÖl táviratozzák : Az orosz csapatok tegnap heves harcok után Pultusk várát bevettek; ez a város 40 kilométernyire van Varsótól. Siedlec, amelyért egy hétig folyt a harc, a lengyel keleti hadsereg visszavonulása után harc nélkül jutott a bolsevisták kezére. A Varsó—

Danzig vasúti vonal az oroszok kezére jutott. Párisi távirat szerint a francia minisztertanács Millerand elnöklete alatt elhatározta, hogy Wrangel tábornokot, aki Dél-Oroszországban nagy sikereket aratott, Kolcsak mintjára Dél-Oroszország urának elicmerík. A Dél-Orosz állam fővárosa Szebasztopol lett. Legközelebb egy francia követ fog mint főmegbizott Szebasztopolba utazni, hogy a francia kormányt ott képviselje. London, aug. 13. A francia kormány amaz elhatározása, hogy Wrangel tábornok