Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-05 / 56. szám

XV. évf. 59. szám. Vasárnap — Pápa, 1920 augusztus 8. Ara 80 fillér. ^ ^ j Pályaudvaron 5 korona. PAPA ES VIDEKE Megjeleníti minden nap, ünnepek kivétellel. Előfizetés: egy Hóra 20 K. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP SxerkaaitSaég ás kiadóhivatal i Törők Bálint u. 1. £ Telefon 11. mezősi miniszter a maximális fejadagot havi 4 kiló helyett legalább 12 kilogrammra emelje fel és azt mindazokra kiterjessze, kiknek évi jövedelmük a36.000 Koronát meg nem haladja. Nagyatádi Szabó István kijelenti, hogy a négy kilós fejadag csak a régi gabonára vonatkozik, amint az uj gabona forgalomba kerül, a fejadagot is felemeli. — Szabó új­ból felszólal. Nem akar nagyatádi Szabó miniszter szavaira reflektálni, csak kézzel fogható példával akan rámutatni arra, hogy mekkora adagot kapott egy munkás a há­ború alatt és mekkorát kap most. — Azzal egy magával hozott csomagból elővesz két adag kenyeret s engedélyt kér, hogy ezeket a beszédes dokumentumokat a Ház asztalára helyezhesse. Az elnök megadja az engedélyt, mire Szabó a keresztény párt éljenzése és tapsé közben elhelyezi azokat a Ház aszta­lán. Nagyatádi Szabó újból felszólal, erélyesen hangsúlyozza, hogy addig egy szem gabonát sem enged kivinni, amig a belföldi szüksé­glet biztositaa nincs. A gabonaárakat lenyomni nem lehet a jövö termelés szempontjából sem, mert a mezőgazdasági termények ár­esésével az iparcikkek nem tartanak lépést. Kéri az indítvány elutasítását. Napirendi indítvány után az interpellációkra tértek át. — Lapzártakor az interpellációk még tartanak. — Tisza István gyilkosai a biróság előtt. Budapest, aug. 4. A Tisza büntlgy tár­gyalása iránt az érdeklődés nap-nap után nagyobb lesz. A tárgyalótermet megtöltö hallgatóság soraiban Tisza párthivein és ba­rátain kivül számos vczérpolitikust és társa­dalmi előkelőséget lehet látni. Fokozza a bünpör iránti nagy érdeklődést a vádlottak­nak Friedrich szerepére vonatkozó vallomása, amely érthető feltűnést keltett a politikai pártokban, amelyek nagy érdeklődéssel néz­nek a bünpörben tanuként megidézett Fried- rich vallomása elé, akit a közel napokban fog kihallgatni a biróság. A mai tárgyaláson megjelent Sréter hon­védelmi miniszter, Rakovszky Islván, a nem­zetgyűlés elnöke és Horthy István tábornok, a kormányzó testvérbátyja is. Lévai István dr., Dobó védője előterjesztést tesz, hogy a hadbíróság most döntsön afölött, hogy Dobó ügyében polgári, vagy katonai biróság illetékcs-c Ítélkezni. A hiró­ság ugy határozott, hogy az illetékesség kér­dését a polgári biróság fogja eldönteni. — Ezután megkezdték Dobó kihallgatását, aki részletesen ismertette a forradalom alatti és a Tisza gyilkosságban való s/> r< pét. Dobó azzal kezdi vallomását, hogy kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Ettől kezdve ren­dületlenül hazudik egész vallomásában. Ki­jelenti, hogy a gyilkosságban részt nem vett, igazolni tudja, hogy a gyilkosság napján hol tartózkodott reggeltől estig. Sem a Károlyi párt, sem a nemzeti tanács, sem a katona­tanács tagjai közül október harmincadikáig nem ismert senkit és öl sem ismerte senki, mert tengerész volt és nem haladt velük együtt. — LipiirUknf a Urgyalis tart. — Budapest, aug. 4. Friedrich István had­ügyminiszter Balatonfüredről nyaralásáról visszaérkezett Budapestre. Friedriche! a bí­róság a Fisra bűnügyben a közel napokban fogja, mini tanul kihallgatni. Figyelő,, Az njságirók testülete Budapesten vasár­nap gyűlést tartott, amelyen tiltakozott a mai cenzúra ellen. Hangsúlyozzuk, hogy a mai cenzúra ellen, meri bár minden cenzúra a sajtószabadság megnyirbálása, épen az új­ságírók — legalább azok becsületes része — nagyon jól tudja, hogy szükség van a cen­zúrára, mert enélkül a most meglapuló lapok nagyon hamar átvedlenének öszi rózsás forra­dalmi harsonákká. Azonban nincs semmi szükség a cenzúrának arra a módjára, amely most divat Budapesten. Mert hogy hogyan dolgozik a mai cenzúra, arra nézve elég el­olvasni a termésrendelctröl és a négy kilós fejadagról megjelent cikkeket. Olyan lagy­matagsággal kezelik ezek a cikkek nagyatádi Szabó eme két susztermunkáját, mintha az orrunk hegyéig úsznánk a tejbe-vajba és az udvarunk hófehér kalácsliszttel volna fölhintve. Pedig a fővárosi újságírók nagyon jól tudják, hogy nem igy van, azt is jól tudják, hogy a négy kilós fejadag egy hónapra egy em­bernek éppen csak arra elégséges, hogy éhen vesszen. Nagyon jól tudják azt, hogy még a háború alatt is, amikor Németország is tőlünk élt, a legkisebb fejadag hét kilo­gramm volt. Mindezt nagyon jól tudják az újságírók és szeretnének rámutatni arra, hogy párlszempontok miatt nem szabad a búza­termő Magyarország városainak népét négy kilós fejadagon kinlódtatni akkor, amikor tiz millió métermázsa a búzatermés. Szeret­nének rámutatni arra hogy az a mohóság és kapzsiság, amellyel a városiak bőrére appel­lálnak a termelő osztályok, nagyon-nagyon megboszulhatja magát s a lassan magához tért ország rendjét nagyon könnyen fölborit­hatja. Ilyen körülmények között a cenzúra mai módja csak olaj a ttlzre. A politikai és ka­tonai kérdéseket ám cenzurálják, nyirbálják, de közgazdasági cikkekhez ne nyúljanak. Mert jobb, ha lassankint adja ki erejét a mustos hordó a nyitva hagyott szelepen, mintha jól eldugaszoljuk az egész hordót, amit a forrásban lévő must egy szép napon szá/fclé dob szét. • Nagyatádi Szabó István, mivel már kezdi érezni, hogy ég alatta a talaj a közélelmezési minisztériumban, azon van, hogy mielőbb átvehesse a földmivelésügyi tárcát. Persze, szeretné most, ha utódja inná meg annak levét, amit ó kotyvasztott a kisgazdapárti husosfazekakhan. Mert hogy innivaló lesz, az bizonyos. A szerencsétlen, két balkézzel megalkotott Icrmésrcndclct ellen mindenünnen hangzik a tiltakozás, a gahonaátvétcli ki­rendeltségek pedig olyastéle jelentéseket kül­denek Budapestre, hogy az önkéntes beszol­gáltatás kötelezettségéire a legtöbb helyen fütyülnek a termelők. A rendelet hiányos abban a tekintetben is. hogy nem intézkedik a vetőmag biztosításáról sem. Nagyatádi Szabó látja a mindenünnen fenyegető vesze­delmet, azért óvatosan Rückwerlskonzcnlne­rungot csinál a közélelmezési minisztérium­ból a földmivclésügyibc. Ez alkalomból a Pesti Hírlap már hozza is nagyatádi hattyúdalát: „Nagyatádi Szabó közélelmezési miniszter kijelentése szerint a terméslőlmérést illetőleg egyre kedvezőtlenebb jelentések érkeznek a szakminisztériumokhoz. Ez azt fogja ered­ményezni. hogy a szabthl/i*rgal'<m céljaira engedménye:, ti gabona egy ré\zH be kell vonni és át kell adni a közellátás céljaira, amiből az következik, bogy a rekvirálás előbb-utóbb elkerülhetetlen ksz.' Rz olcsóbb gabona és a nagyobb fejadag kérdése a nemzetgyűlésben. Budapest, aug. 4. A nemzetgyűlés mai élését 10 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Felolvassa Kecskemét város feliratát, amelyben kéri, hogy a nemzeti hadsereget a történelmi hagyományokhoz hiven magyar királyi honvédségnek nevezték el. Lukovich Aladár, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke jelentést tesz Széchenyi Viktor gróf összeférhetetlensegi ügyéről. A bizottság nem látja az összeférhetetlenség esetét fönn forogni. Nikovényi Jenő az igaz­ságügyi bizottság jelentését terjeszti be. Majd fölolvassák az indítvány és interpellációs könyvet. Ezután Ereky Károly indokolja meg in­dítványát a Korányi pénzügyminiszter pénz­ügyi politikájának ellenőrzésére bizottság ki­küldése tárgyában. Hibáztatja Korányi pénz­ügyi politikáját abból a szempontból, hogy a románok kivonulása után nem szüntették meg a bankóprés működését, mert a foly­tonos drágulás a bankjegymennyiség foly­tonos növelése folytán állott elő. Valutánk nem azért rossz, mert a zsidó tőke ellenünk dolgozik, hanem azért, mert külföldre ex­portált cikkcinkért idegen valutát kérünk, holott a józan pénzügyi politika azt kívánná meg, hogy magyar valutában fizettessünk értük. Majd felolvassa a pénzügyminiszternek egy bizalmas rendeletét. Korányi pénzügyminisz­ter közbekiált: Ez árulás. — Ereky az el­nököt kéri, hogy Korányi közbeszólásáért adjon elégtételt. Korányi kijelenti, hogy az árulást nem a törvény értelmében értette, hanem megengedhetetlennek tartja egy bi­zalmas miniszteri rendeletnek a nemzetgyű­lésben való nyilvánosságra hozatalát. Nem érti, hogy miért támadja ót állandóan Ereky, mikor mindenki tudja, hogy odaadóan és lelkiismerettel dolgozik a pénzügyi kérdéseken. Ereky újból fölszölal és kijelenti, hogy nem volt szándékában Korányit személyében tá­madni, csak pénzügyi politikáját hibáztatja. Gaál Gaszton a szólásszabadság korláto­zását látja abban, hogy az elnök Ereky be­széde alatt a pénzügyminisztertől kérdezős­ködött, hogy megengedje-e Erekynek a bi­zalmas pénzügyi rendelet felolvasását. Hencz Károly ellenkező véleményen van Gaál Gasz­tonnnl. Az elnök és Gaál Gaszton között eb­ben a kérdésben hosszabb vita fejlődik ki. Végül is a nemzetgyűlés Erekynek Korányi pénzügyminiszter pénzügyi politikájának el­lenőrzésére bizottság kiküldését indítványozó javaslatát elvetette. Ezután Szabó József képviselő indokolta meg az inditványkönyvben bejegyzett indít­ványát. amely azt célozza, utasítsa a nemzet­gyűlés a kormányt, hogy a tcrmésrcndelct módosításával a közfogyasztás céljaira szánt magasabb lísztárakat igy állapítsák meg: búzadara 1500 korona, finom lés/faliszt HltlO korona, fözőliszt 500 korona, buzakcnyérllszt, egységes rozsliszt, egységes árpjliszt, vala­mint ezen lisztek bármily keveréke 150 ko­rona. A gabonabetakaritás költségeit 120 ko­ronára szállítsák le. A közcélokra beszolgál­tatandó IU0 kiló buza ténlési ára 5O0 korona helyett legfeljebb 300 korona, rozs, kétszeres és árpa terítési ára 400 korona helyett leg­feljebb 250 korona legyen Végül a közélet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom