Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-07-24 / 46. szám

X V. évf. 44. szám. Csütörtök — Pápa, 1920 julius 22. Ara 80 fillér. Pályaudvaron 1 korona. Megjeltnili minden nap, ünnepek kivételével. Előfizetés: egy hóra 20 K. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal s Török Bálint u. 1. 86 Telefon 11. A tisztviselők kertvárosa. Azt csak nem vitaija senki, hogy az utolsó 5—6 év nagy vagyoni eltolódásokat okozott, de ez legkevésbbé jelentett gyarapodást a tisztviselőkre nézve. Csak a bérlök névjegy­zékébe kell belenézni, találhat az érdeklődő igen sok nevet, melyeknek tulajdonosai nem szo­rultak rá a jólékonyságot szolgáló szegények földjének bérlésére. És a tiltakozók között ilyenek is vannak szép számmal. Igen sokan vannak olyanok is, akik másodkézből 2—5 drb. földet bérelnek, akik magasáron eladói a tisztviselőknek. A közalkalmazottak tömegének állag család­tagonkint és naponkint 3—5 korona jut a fizetéséből. Nem az lenne tehát a természetes, hogy azokat a derék honfitársainkat, akiket a haza — és faj szeretet hozott közénk, a megélhetés eszközeinek megosztásával, keresz­tényi szeretettel támogassák az itt szükséget nem szenvedők ? Avagy nincs már a lelkek­ben Krisztusi szeretet senuni ? Így kell len­nie, mert megdöbbenéssel hallottuk, hogy május elején, amikor az uradalom nemes szivü felügyelője néhány addig meg sem müveit tókerti földecskét menekülteknek adott át, előbbi hanyag tulajdonosa vasvillával, kapával, durva szidalmak között verte ki a dolgozni szándékozó tisztviselőt, a Jött­menteket". És máris hallani hasonló szándék­ról, ha az uradalom változtatni próbál a bérbeadáson. De hiszen ez jogtalan erőszak! Ezzel szembe állítjuk a tisztviselőknek a grófi uradalomhoz intézett kérvényéből a következő részt: „azt egyetlen egy tisztviselő sem kívánja, hogy más szegénysorsu bérlőtől vétessék el bérlete az ö javára, sőt éppen ugy kérjük az uradalmat az ó érdekükben, mint a sajdt érdekünkben". Ezek után azt hisszük, jogunk van arra kérni a tókerti bérlőket, ne lássanak mi ben­nünk tisztviselőkben ellenséget, hagyják abba az ellenünk való hangulatcsinálást, hiszen ezzel csak árthatnak mindegyikünk igaz ügyének. Vezetők azzal gyűjtötték a tiltakozás aláíróit, hogy az uradalom a Tókertet bérbe akarja adni serléshizlaló telepnek, a meg­maradó részt az „uraknak; továbbá olyan véleményt is nyilvánítottak az uradalomnál, hogy a városon kivül l^kók részére is kérnek a tisztviselők házhelyét, meg arra jogtalannak is. Ez tévedés. Arra kérjük az Uradálom-intézőségét, ren­delkezzék a bérletekkel szabadon, a legjobb belátása szerint, de a félrevezetőket zárja ki a bérletből, az arra érdemes félrevezetetteket világosítsa fel, birja belátásra, nyugtassa meg, ( adjon nekik bérletet, továbbra is. A tiszt­viselők kérése méltányos, ennek teljesítése főúri cselekedet lesz, megértés aziránt, hogy a társadalomnak ez a csoportja alkotja tartó i oszlopát a keresztény erkölcsi rendnek, a magyar nemzeti állameszmének; a tisztviselői kar vezet idealizmusból a nemzetnevelés terén, humánus célokra az adakozik, a hazáért áldozni a legkészségesebb. Hál ha még segitö kezet nyújtanak feléje I Csaknem minden város tisztviselői kaptak már főurak és főpapok birtokaiból házhelyeket, illetve kerti földeket. Végül a nélkülöző közszolgálati alkalma­zottakat arra kérjük, hogy eddigi nyugodt önérzetükkel, nemes szerénységükkel bízzanak méltányos ügyük sikerében, de minden­esetre nyitott szemmel járjanak. Egy tiutviMlö. Nemzetgyűlés mai ülése. Elnapoltak a házat. Budapest, jul. 23. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Felolvassa Debrecen város fel­iratát, amelyben a filmipar államosítását és a moziszinházak községi kezelésbe való vé­telét kéri. Különböző bizottsági helyek be­töltése után Teleky Pál miniszterelnök kéri á képviselőket, hogy azokat az interpelláció­kat, amelyekre a lemondott kormány tagjai­nak kellene válaszolni, semmisítsék meg. A a nemzetgyűlés ezt elfogadta. Szeőke János képviselő a románok által sanyargatott székelység nevében szólal fel. Az egész székely nép szivszorogva lesi azt, hogy mit örténik azon a Magyarországon, amelytől elszakították. Azt várják, hogy itt egy erőskezű kormány legyen, polgári kon­szolidáció, mert akkor reményük van arra, hogy hamarosan visszakerülhet az egységes Magyarországhoz. A székely nép rendület­lenül kitait Magyarország mellett és egysé­gesen kiáltja oda a világnak: nem, nem, soha. Zákány Gyula a Friedrich-párt nevében szólalt fel. A miniszterelnök tegnapi beszé­dében nem látja azt az erélyességet, amellyel a bojkott, a népbiztosok megszöktetése és a bolsevista veszedelem óta tapasztalható jelen­ségeknek elejét venné. — Utánna Ugrón Gábor szólalt fel a demokrata párt nevében. Örömmel és helyesléssel fogadja pártja ne­vében is a kormány politikáját, amelyet egy mondatban lehet összefoglalni: a konszoli­dáció megteremtése és a területi integritás visszaszerzése. Helyesléssel veszi tudomásul a bojkottálás ellen elrendelt intézkedéseket és kéri, hogy a jövőben is a legnagyobb eréllyel lépjenek föl ilyen és hasonló bolse­vista támadások ellen. Utánna Andrássy Gyula gróf szólalt fel. Örömmel látja, hogy az ország kezdi magát újból összeszedni, de látja, hogy a romboló irányzat az utóbbi időben újból hatalomra kapott és keleten sikereket arat. A megszál­lott területen is látjuk, hogy újból erős agi­tációba fogtak, amely esetleg kihatással lehet még belső helyzetünkre is. Egy szóba kívánja össze foglalni a kormány helyes politikáját: helyre kell állítani a tekintélyt, helyre kell állítani a hatalmat, ha ez sikerül, akkor az ország meg fog tudni birkózni a bomlás világszerte mutatkozó jelenségével. Az ország területi integritását és hatalmat Szent István korondja biztosítja, amig nem lehet vissza­állítani a királyi hatalmat, fődolog az, hogy a tekintély hatalma erősödjön meg. A sikeres kormányzás egyetlen főfeltétele az, hogy a nemzetgyűlés munkaképességét biztosítsuk. Reméli, hogy meg fog szüni az az állapot, hogy a miniszterek egymásai a köz rovására személyi harcot folytatnak. Ezután áttért a földbirtokreform kérdésére. Ennek a fontos problémának megoldásánál csak egy kiinduló pont lehet és ez: a köz­érdek. Hivatkozik Buza Barna földbirtok­refoimjára, amelyet az nem tudott meg­valósítani s amely csak temérdek elégedet­lenséget szült. Vigyázni kell arra, hogy csak annyit ígérjenek, amennyit adhatnak.- — Szük­ségesnek tartja a kormányzó korlátlan ház­feloszlatási jogának megszavazását. — Erős nemzeti hadseregre van szükség, mert enél­kül nem élhetünk. Nem elég a nemzeti had­seregnek megszavazni a pénzt és a technika minden eszközét rendelkezésére bocsátani, oda kell adni érte a szivünket is. A had­seregben az első követelmény: a fegyelem. Ezután áttért a munkáskérdés megoldására. Hangsúlyozta, hogy a destruáló vezetőket büntetni kell, de a tömeget büntetni nem szabad. A kormányt biztosítja támogatásáról. Reöck Iván felszólalása után Apponyi Albert szólalt fel. Egyetlen kérdésben kiván felszó­lalni és ez: a waggonlakók ügye. Az antant' missziók már több izben meggyőződhettek arról, hogy milyen nyomorúságos helyzetben vannak a waggonlakók. A waggonlakókat sürgősen el kell helyezni a hivataloknak magánlakásokból való kitelepítésével. De ez még nem elég. Akinek van nélkülözhető lak­része, az ajánlja fel. Ha akadtak, akik a megszálló román hadsereg tisztjeinek lakást tudtak adni, mennyivel inkább kötelessége ez a kormánynak menekült magyar véreink­kel szemben. Ezután az elnök javasolta, hogy a nemzet­gyűlés legközelebb huszonyolcadán, szerdán tartson ülést, amikor folytassák a kormány programmja fölötti vitát. A nemzetgyűlés a javaslatot elfogadni, ezzel az ülés 2 órakor véget ért. Hun Béla és a népbiztosok ügye. Bécs, jul. 23. Röstermann német követ­ségi tanácsos tegnap megjelent Renner állam­titkárnál és hosszasabb tárgyalást folytatott vele a letartóztatott Kun Béla és társai ügyé­ben. A nemzetgyűlés főbizottsága szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ausztria re­méli, hogy Németország nem fog akadályt gördíteni az elé, hogy a volt népbiztosok szabadon elutazhassanak Ausztriába. Mint Bécsből jelentik, a magyar követség vezetője megjelent a külügyi államtitkárnál és élőszóval a következőket közölte vele: „A magyar kormány fölháborodással vette tudomásul, hogy Kun Béla Ausztriába való elutazását lehetővé tették. A magyar kormány föntartja magának annak a formának a meg­választását, amelyben ez ellen tiltakozni fog." Dr. Renner kijelentette erre, hogy Ausztria kényszerhelyzetben volt, mert másképpen nem tudta volna a Szibériában levő osztrák hadifoglyokat kiszabadítani. R harc Oroszország ellen el­kerülhetetlen. London, jul. 23. A kormány felszólította az orosz delegátusokat, hogy haladéktalanul hagyják el Anglia területét. Anglia külön követet küldött Lengyelországba a helyzet megvizsgálására. A francia és angol fővezér rövidesen szintén Lengyelországba érkeznek. London, jul. 23. Arról a válaszjegyzék­ről, amelyet Oroszország az angol kormány jegyzésére Londonba küldött, Lloyd George kijelentette, hogy Oroszországnak az a ki­jelentése, hogy a mai lengyel kormánnyal nem áll szóba, megengedhetetlen Ha Orosz­ország Lengyelország határait megtámadja, Angliának kötelessége lesz megvédeni, nem­csak saját magáért és Európa békéjéért, ha­nem az egész világért is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom