Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-07-24 / 46. szám

X V. évf. 44. szám. Csütörtök — Pápa, 1920 julius 22. Ara 80 fillér. Pályaudvaron 1 korona. Megjeltnili minden nap, ünnepek kivételével. Előfizetés: egy hóra 20 K. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal s Török Bálint u. 1. 86 Telefon 11. A tisztviselők kertvárosa. Azt csak nem vitaija senki, hogy az utolsó 5—6 év nagy vagyoni eltolódásokat okozott, de ez legkevésbbé jelentett gyarapodást a tisztviselőkre nézve. Csak a bérlök névjegyzékébe kell belenézni, találhat az érdeklődő igen sok nevet, melyeknek tulajdonosai nem szorultak rá a jólékonyságot szolgáló szegények földjének bérlésére. És a tiltakozók között ilyenek is vannak szép számmal. Igen sokan vannak olyanok is, akik másodkézből 2—5 drb. földet bérelnek, akik magasáron eladói a tisztviselőknek. A közalkalmazottak tömegének állag családtagonkint és naponkint 3—5 korona jut a fizetéséből. Nem az lenne tehát a természetes, hogy azokat a derék honfitársainkat, akiket a haza — és faj szeretet hozott közénk, a megélhetés eszközeinek megosztásával, keresztényi szeretettel támogassák az itt szükséget nem szenvedők ? Avagy nincs már a lelkekben Krisztusi szeretet senuni ? Így kell lennie, mert megdöbbenéssel hallottuk, hogy május elején, amikor az uradalom nemes szivü felügyelője néhány addig meg sem müveit tókerti földecskét menekülteknek adott át, előbbi hanyag tulajdonosa vasvillával, kapával, durva szidalmak között verte ki a dolgozni szándékozó tisztviselőt, a Jöttmenteket". És máris hallani hasonló szándékról, ha az uradalom változtatni próbál a bérbeadáson. De hiszen ez jogtalan erőszak! Ezzel szembe állítjuk a tisztviselőknek a grófi uradalomhoz intézett kérvényéből a következő részt: „azt egyetlen egy tisztviselő sem kívánja, hogy más szegénysorsu bérlőtől vétessék el bérlete az ö javára, sőt éppen ugy kérjük az uradalmat az ó érdekükben, mint a sajdt érdekünkben". Ezek után azt hisszük, jogunk van arra kérni a tókerti bérlőket, ne lássanak mi bennünk tisztviselőkben ellenséget, hagyják abba az ellenünk való hangulatcsinálást, hiszen ezzel csak árthatnak mindegyikünk igaz ügyének. Vezetők azzal gyűjtötték a tiltakozás aláíróit, hogy az uradalom a Tókertet bérbe akarja adni serléshizlaló telepnek, a megmaradó részt az „uraknak; továbbá olyan véleményt is nyilvánítottak az uradalomnál, hogy a városon kivül l^kók részére is kérnek a tisztviselők házhelyét, meg arra jogtalannak is. Ez tévedés. Arra kérjük az Uradálom-intézőségét, rendelkezzék a bérletekkel szabadon, a legjobb belátása szerint, de a félrevezetőket zárja ki a bérletből, az arra érdemes félrevezetetteket világosítsa fel, birja belátásra, nyugtassa meg, ( adjon nekik bérletet, továbbra is. A tisztviselők kérése méltányos, ennek teljesítése főúri cselekedet lesz, megértés aziránt, hogy a társadalomnak ez a csoportja alkotja tartó i oszlopát a keresztény erkölcsi rendnek, a magyar nemzeti állameszmének; a tisztviselői kar vezet idealizmusból a nemzetnevelés terén, humánus célokra az adakozik, a hazáért áldozni a legkészségesebb. Hál ha még segitö kezet nyújtanak feléje I Csaknem minden város tisztviselői kaptak már főurak és főpapok birtokaiból házhelyeket, illetve kerti földeket. Végül a nélkülöző közszolgálati alkalmazottakat arra kérjük, hogy eddigi nyugodt önérzetükkel, nemes szerénységükkel bízzanak méltányos ügyük sikerében, de mindenesetre nyitott szemmel járjanak. Egy tiutviMlö. Nemzetgyűlés mai ülése. Elnapoltak a házat. Budapest, jul. 23. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Felolvassa Debrecen város feliratát, amelyben a filmipar államosítását és a moziszinházak községi kezelésbe való vételét kéri. Különböző bizottsági helyek betöltése után Teleky Pál miniszterelnök kéri á képviselőket, hogy azokat az interpellációkat, amelyekre a lemondott kormány tagjainak kellene válaszolni, semmisítsék meg. A a nemzetgyűlés ezt elfogadta. Szeőke János képviselő a románok által sanyargatott székelység nevében szólal fel. Az egész székely nép szivszorogva lesi azt, hogy mit örténik azon a Magyarországon, amelytől elszakították. Azt várják, hogy itt egy erőskezű kormány legyen, polgári konszolidáció, mert akkor reményük van arra, hogy hamarosan visszakerülhet az egységes Magyarországhoz. A székely nép rendületlenül kitait Magyarország mellett és egységesen kiáltja oda a világnak: nem, nem, soha. Zákány Gyula a Friedrich-párt nevében szólalt fel. A miniszterelnök tegnapi beszédében nem látja azt az erélyességet, amellyel a bojkott, a népbiztosok megszöktetése és a bolsevista veszedelem óta tapasztalható jelenségeknek elejét venné. — Utánna Ugrón Gábor szólalt fel a demokrata párt nevében. Örömmel és helyesléssel fogadja pártja nevében is a kormány politikáját, amelyet egy mondatban lehet összefoglalni: a konszolidáció megteremtése és a területi integritás visszaszerzése. Helyesléssel veszi tudomásul a bojkottálás ellen elrendelt intézkedéseket és kéri, hogy a jövőben is a legnagyobb eréllyel lépjenek föl ilyen és hasonló bolsevista támadások ellen. Utánna Andrássy Gyula gróf szólalt fel. Örömmel látja, hogy az ország kezdi magát újból összeszedni, de látja, hogy a romboló irányzat az utóbbi időben újból hatalomra kapott és keleten sikereket arat. A megszállott területen is látjuk, hogy újból erős agitációba fogtak, amely esetleg kihatással lehet még belső helyzetünkre is. Egy szóba kívánja össze foglalni a kormány helyes politikáját: helyre kell állítani a tekintélyt, helyre kell állítani a hatalmat, ha ez sikerül, akkor az ország meg fog tudni birkózni a bomlás világszerte mutatkozó jelenségével. Az ország területi integritását és hatalmat Szent István korondja biztosítja, amig nem lehet visszaállítani a királyi hatalmat, fődolog az, hogy a tekintély hatalma erősödjön meg. A sikeres kormányzás egyetlen főfeltétele az, hogy a nemzetgyűlés munkaképességét biztosítsuk. Reméli, hogy meg fog szüni az az állapot, hogy a miniszterek egymásai a köz rovására személyi harcot folytatnak. Ezután áttért a földbirtokreform kérdésére. Ennek a fontos problémának megoldásánál csak egy kiinduló pont lehet és ez: a közérdek. Hivatkozik Buza Barna földbirtokrefoimjára, amelyet az nem tudott megvalósítani s amely csak temérdek elégedetlenséget szült. Vigyázni kell arra, hogy csak annyit ígérjenek, amennyit adhatnak.- — Szükségesnek tartja a kormányzó korlátlan házfeloszlatási jogának megszavazását. — Erős nemzeti hadseregre van szükség, mert enélkül nem élhetünk. Nem elég a nemzeti hadseregnek megszavazni a pénzt és a technika minden eszközét rendelkezésére bocsátani, oda kell adni érte a szivünket is. A hadseregben az első követelmény: a fegyelem. Ezután áttért a munkáskérdés megoldására. Hangsúlyozta, hogy a destruáló vezetőket büntetni kell, de a tömeget büntetni nem szabad. A kormányt biztosítja támogatásáról. Reöck Iván felszólalása után Apponyi Albert szólalt fel. Egyetlen kérdésben kiván felszólalni és ez: a waggonlakók ügye. Az antant' missziók már több izben meggyőződhettek arról, hogy milyen nyomorúságos helyzetben vannak a waggonlakók. A waggonlakókat sürgősen el kell helyezni a hivataloknak magánlakásokból való kitelepítésével. De ez még nem elég. Akinek van nélkülözhető lakrésze, az ajánlja fel. Ha akadtak, akik a megszálló román hadsereg tisztjeinek lakást tudtak adni, mennyivel inkább kötelessége ez a kormánynak menekült magyar véreinkkel szemben. Ezután az elnök javasolta, hogy a nemzetgyűlés legközelebb huszonyolcadán, szerdán tartson ülést, amikor folytassák a kormány programmja fölötti vitát. A nemzetgyűlés a javaslatot elfogadni, ezzel az ülés 2 órakor véget ért. Hun Béla és a népbiztosok ügye. Bécs, jul. 23. Röstermann német követségi tanácsos tegnap megjelent Renner államtitkárnál és hosszasabb tárgyalást folytatott vele a letartóztatott Kun Béla és társai ügyében. A nemzetgyűlés főbizottsága szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ausztria reméli, hogy Németország nem fog akadályt gördíteni az elé, hogy a volt népbiztosok szabadon elutazhassanak Ausztriába. Mint Bécsből jelentik, a magyar követség vezetője megjelent a külügyi államtitkárnál és élőszóval a következőket közölte vele: „A magyar kormány fölháborodással vette tudomásul, hogy Kun Béla Ausztriába való elutazását lehetővé tették. A magyar kormány föntartja magának annak a formának a megválasztását, amelyben ez ellen tiltakozni fog." Dr. Renner kijelentette erre, hogy Ausztria kényszerhelyzetben volt, mert másképpen nem tudta volna a Szibériában levő osztrák hadifoglyokat kiszabadítani. R harc Oroszország ellen elkerülhetetlen. London, jul. 23. A kormány felszólította az orosz delegátusokat, hogy haladéktalanul hagyják el Anglia területét. Anglia külön követet küldött Lengyelországba a helyzet megvizsgálására. A francia és angol fővezér rövidesen szintén Lengyelországba érkeznek. London, jul. 23. Arról a válaszjegyzékről, amelyet Oroszország az angol kormány jegyzésére Londonba küldött, Lloyd George kijelentette, hogy Oroszországnak az a kijelentése, hogy a mai lengyel kormánnyal nem áll szóba, megengedhetetlen Ha Oroszország Lengyelország határait megtámadja, Angliának kötelessége lesz megvédeni, nemcsak saját magáért és Európa békéjéért, hanem az egész világért is.