Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-04-02 / 13. szám

1920 áprili s 23. PAPA ÉS VIDÉKE. 3. munkájának gyümölcse. Végül még Molnár Ferenc köszönte meg szép szavakban a szer­vezet tagjainak ragaszkodását, szaktársait kitartásra és a szakszervezet legőszintébb támogatására kérte. Szó esett még a záróra rendezéséről is. Ez a pont már hosszabb idő óta foglalkoz­tatta úgy a munkásokat, mint a munkaadó­kat. Ebben a pontban úgy döntött a gyűlés, hogy egy átiratban megkeresik a szombat­helyi és győri testvérszervezetet és a fent­nevezett városokban érvényes zárórát hozzák be nálunk is, amiről még a legközelebbi időben munkaadóikkal egy közös értekezletet tartanak. A mindvégig gondos figyelemmel hallgatott gyűlést Szeberényi elnök zárta be. Meghívó. A dunántúli ker. szoc. vasutas szövetség pápai csoportja folyó hó 7-én, szerdán, a közszolgálati alkalmazottakat érdeklő több fontos ügyben a kaszinó nagytermében este 0 órakor közgyűlést tart. Az elnökség. Munkaközvetítés. A keresztény szociálista szakszervezeti titkárság munkába helyez 5 bognárt, I ká­dárt, 2 szakácsnőt és 200 fakitermelő mun­kást. Jelentkezni lehet a pártirodában, Fö­lér 12., hol bővebb felvilágosítással is szol­gálnak. Egyházi élet. Istenitiszteletek sorrendje. Nagycsütör­tökön a főtemplomban d. e. 9 órakor szent­mise segédlettel. Utánna szentségátvitel a Mária-kápolnába. Azután oltárbontás. Nagypénteken a főtemplomban d. e. 9 óra­kor csonkaszentmise segédlettel. Utána szent­beszéd. A Szent-Anna templomban a fő­templom prédikációja után szentségkitétel. D. u. 3 órakor litánia, utána körmenetes szentsir-látogatás a Kálvária- és Szent­Anna templom szentsirjaihoz. Este 6 órakor szentségeltétel a főtemplomban és a Szent­Anna templomban. Nagyszambaton a főtemplomban reggel 6 órakor szentségkitétel, tüzszentelés és keresztkut-szentelés. A Szent-Anna templom­ban reggel 6 órakor szentségkitétel. A fő­templomban d. e. 9 órakor szentmise segéd­lettel. Szentmise után áldoztatás. A Szent­Anna templomban d. u. 5 órakor föltámadási körmenet. A főtemplomban este '/ t7 órakor feltámadási körmenet. Húsvét vasárnap a kálváriai-templomban reggel 4 órakor feltámadási körmenet, 5 óra­kor szentmise, utánna husszentelés. A fő­templomban d. e. 10 órakor szentbeszéd, utána szentmise segédlettel. */, 12 órakor csendes szentmise. A Szent-Anna templom­ban d. u. 2 órakor litánia. A főtemplomban d. u. 3 órakor litánia. Húsvét hétfőn a Szent-Anna templomban d. e. 9 órakor csendes szentmise. A fő­templomban d. e. 10 órakor szentbeszéd, utána szentmise segédlettel. D. e. '/ tl2 óra­kor csendes szentmise. A Szent-Anna templom ban d. u. 2 órakor litániai. A főtemplomban d. u. 3 órakor litánia. • * • Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagy­szombaton a zárdai pelgáriskola III.—IV. osztályának növendékei az előirt és Szent­györgyi Sándor által összhangosltott nagy­heti énekeket, valamint húsvét vasárnap és húsvét hétfőn az általa zenésített solemnis miseénekeket fogja előadni. A nagypénteki passiót a Kath. Legény­egyesület dalárdája énekli. Húsvét vasárnap és húsvét hétfőn a 10 órai I és 7,12 órai szentmisén dr. Hermann László mesterének, Gáty Zoltán zenetanár­nak „Adagio" és „Andante religioso" c. egyházi müveit adja elő hegedűn a helyettes karnagy orgonakisérete mellett. HÍREK. — Személyi hir. Bartos János az ugodi kerület képviselője városunkban tartózkodott. — Eljegyzés. Hindler Erzsike és Dusd József urad. intéző jegyesek. — A pénz felülbélyegzése. Mult heti számunkban már lapzárta után érkezett a M. T. I.-nak azon sürgönye, amelyben a minisztérium a felülbélyegzés határidejét f. évi április hó 8-áig meghosszabbította. — Nyári időszámítás. Ne felejtsük el, hogy 4-éről 5-ére virradó éjjel 2 órakor az órák előre igazitandók. Igy 5-én már az új időszámítás lép életbe, ami azt jelenti, hogy egy órával hamarább kell kelnünk, mint az­előtt. Aki ezt, mondjuk, elfelejti, az 5-én reggel mindentől elkésik. A vonatok is az új idő­számítás szerint fognak már 5-én közlekedni. — Színházi jelentés. Bodonyi Béla színigazgató vezetésével elsőrangú színtársu­lat kezdi meg április 3-án a városi színház­ban a szini szezónt, amit már jó ideje nél­külöztünk. Az első előadásra Herczeg Ferenc­nek „Fekete lovas" cimü szinmúve van ki­tűzve. A plakátokon megjelent a szini szezón­ban bemutatásra kerülő daraboknak cime s már ebből is megállapíthatjuk, hogy az igaz­gatóság fáradságot nem kiméivé igyekszik a közönség ízlésének megfelelni. Örömmel üdvözöljük a színtársulatot, amely hivatva lesz változatos műsorával az irodalmi és zenei kulturát ápolni. A menekült vasutasok annak kije­lentésére kértek föl bennünket, hogy azon közlés, mely szerint ők nem részesültek volna a szeretetadományokból, tévedésen alapszik, amennyiben a szeretetadományokban az összes menekült vasutasok részesültek. — Felhívás. A közélelmezési miniszternek a városhoz érkezett leirata értelmében felhí­vom elsősorban a menekült tanítókat, továbbá a foglalkozás nélküli tisztviselőket, hogy a jövő évi közélelmezés összeírására irodámban azonnal jelentkezzenek s ezen munkájuk jó fizetéssel lesz honorálva. Dr. Hermann Lászó v. aljegyző. — Mezőgazdasági termelés biztosí­tása. A minisztérium 2493/1920. M. E számú rendelete a mezőgazdasági termelés biztosí­tása tárgyában igy szól: A mezőgazdasági földbirtok felszerelését, úgyszintén a földnek megműveléséhez szükséges igás állatokat elidegeníteni, levágni vagy a földbirtokról egyébként elvinni csak hatósági engedéllyel szabad. A kivételeket a 4-ik § határozza meg. A hatósági engedélyt a földbirtok fek­vése szerint az illetékes községi elöljáróság­tól kell kérni. — Ipartestület közgyűlése. F. hó 25-én a bencés gimnázium dísztermében az ipar­testület megtartotta rendes évi közgyűlését Hajnóczky Béla elnöklete és Csoknyay Károly iparhatósági biztos megjelenése mellett. A gyűlésen a tagok nagy számban voltak jelen. A gyűlés Csoknyay Károly iparhatósági biz­tos szavaival kezdődött, ki különösen a kormányzó megválasztásával kapcsolatban Horthy Miklóssal mint Magyarország ez idő szerinti államfőjével foglalkozott, reá az Isten áldását kérve. Lelkes éljenzés volt a vissz­hangja Horthy nevének említésekor, amelyek után Hajnóczky Béla elnök az ülést meg­nyitván, letárgyaltatott a közgyűlés napirendje, amely mint ilyen, jobbára a múlt ülés jegyző­könyv hitelesítésének, a mult évi számadások és a jövő évi költségelőirányzatok adatainak felsorolását foglalta magában. A költségelő­irányzat során, illetve annak folyományakép emeltetett fel a tagdíj is, még pedig olyképen, hogy mindazok az adózók, akiknek I. és III. osztályú kereseti adójuk a 26 koronát nem haladja meg, 10 korona tagsági dijat fizetnek. Azok pedig, akiknek a III. oszt. kereseti adó­juk a 26 koronát meghaladja, adójuk 40%-át fizetik be tagdíjnak. Az egyik pontja volt a közgyűlésnek az iparszálló ügye, amelyet úgy oldottak meg, hogy a Kath. Legény­egylet egy szobáját 4 ággyal évi 600 koroná­ért bérbe veszik. Következett ezután a régi tisztikar lemondása és az új tisztikar meg­választása. A választás eredménye a követ­kező : Elnök: Hajnóczky Béla, alelnök: Csapó Géza, ügyész: Dr. Hirsch Vilmos, jegyző: Szőcs Mihály. Előjárósági rendes tagok: Bodai István, Bornemissza József, Biró Károly, Bolla Lajos, Berky Ferenc, Csapó János, Csapó Gyula, Czifra József, Dorcsi János, Erhardt Dezső, Ferenczy Antal, Grábics Vendel, Horváth Lajos, id. Horváth József, Horváth István, ifj. Horváth József, Kunt János, Kiss Gyula, Kocsis Pál, Leiner Ignác, Markovics Ferenc, Mészáros Károly, Pethő Endre, Paulics József, Pék Jenő, Pápay Imre, Rácz Gyula, Szkurszky János, Schneider Jenő, Vágó Dezső. Póttagok: Szabó István, Polgár István, Varjú János, Bősze Mihály, Nészcsák István, Legény József, Bakos József, Horváth József, Kiss Antal Katula Gyula. Számvizsgálók: Kis Tivadar, Zakots István, Kluge Ferenc. — Legényegyleti élet. A Kath. Legény­egyletben ápr. 5-én, húsvét másnapjan teke­pálya-megnyitás lesz versennyel egybekötve. Este 8 órakor pedig zártkörű táncmulatság lesz, melyen csak kizárólag egyesületi tagok és legközelebbi hozzátartozóik vehetnek részt. — Az egyesület műkedvelő-gárdája jelenti, hogy a Legényegylet 25 éves jubileuma al­kalmával, május 23-án, 24-én és 30-án a városi színházban előadják Kasza Vilmosnak hires népszinmüvét, az „Erdők királyát"-t. — Nincs szén a jéggyár számára. Az országos szén-bizottság elnöke értesítette a várost, hogy a városi jéggyár részére szén nem lesz. A városnak azonban közegészség­ügyi szempontból rendkívül fontos érdeke a jéggyár üzembe helyezése. Azért a villany­telep vezetőségét a város újbóli lépések meg­tételére hivta fel, egyben képviselőnket, Szűcs Dezsót is megkérte, hogy az illetékes helyen járjon közre, hogy a jéggyár részére I szenünk legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom