Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-19 / 68. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1920 augusztus 10. — A varsói csata. — Bécs, aug. 18. A Neue Freue Pressenek jelentik. Varsóból: A varsói nagy csata három nap óta szüntelenül tart. A közélelmezés vezetője kijelentette, hogy Varsó bőségesen el van látva élelmiszerekkel három hétre. A frontról visszatért törzstisztek kijelentése szerint Varsó északi frontján hősies ellentálást tanúsítanak a lengyel csapatok. Berlin, aug. 18. Danzigból jelentik, hogy a harcok Varsóért tovább folynak. Az oroszok jobbszárnya Novogeorgievsk elfoglalásán fáradozik. A Varsóból Lodzba vezető uton tizezerszámra menekülnek az emberek. Az oroszok elfoglalták Sokalt és 30—40 kilométerre állanak Lembergtől. Páris, aug. 18. Franciaország Romániában is lépéseket tett Lengyelország érdekében s támogatta Wrangel tábornoknak azt a kérését, hogy a román kormány elismerje. Azonban Wrangel kérése eredménytelen maradt. Ennek következtében Románia és Franciaország közt feszültség támadt, s — hir szerint — a francia kormány megfenyegette a bukaresti kormányt, hogy újra fel fogja vetni az erdélyi és a besszarábiai kérdést. Magyar gazdasági parlament. Budapest, aug. 18. A nemzetgyűlés még junius hónap folyamán egy indítványt fogadott el, mely német mintára gazdasági parlament felállítását javasolja. A nemzetgyűlés elhatározása után mintegy másfél hónapig semmi sem történt avégett, hogy a tervezett intézmény életbe lépjen, mígnem most megkezdték annak előmunkálatait. Az eredeti terv szerint ez a gazdasági parlament szolgálna arra is, hogy idővel ebből fejlődjék ki a törvényhozás második kamarája és ezért az akció fokozottabb érdeklődésre tarthat számot. Illetékes helyre fordultunk felvilágosításért és a következő magyarázatot kaptuk: — A gazdasági parlament gondolatát Németországból kaptuk, ahol azt a helyszínén már eddig is több szakemberünk tanulmányozta. Ennek az intézménynek a szükségességét olyan körülmények magyarázzák .meg, amelyek azonosak nálunk és Németországban. A vesztett háborút ott és itt is forradalmi átalakulások követték nyomon és mindkét országban álkotmányozó nemzetgyűléseknek kellett összeülniök a legszélesebben kiterjesztett választási rendszer alapján. A széleskörű választási rendszer kétségtelenül kedvezőtlen hatással van a parlamentek szellemi színvonalára és nem teszi valószinüvé azt, hogy szakemberek nagyobb számmal jussanak mandátumhoz. Németországban mégis kedvezőbb eredménnyel jártak e tekintetben a birodalmi gyűlési választások, mert több mint nyolcvan doktor került be, holott az ottani magasabb doktori képesítésnél fogva ez a cim körülbelül megfelel a mi egyetemi tanári fokozatunknak. Ennek dacára Németországban szükségét látták csakhamar annak, hogy olyan ügyek számára, melyek szakértelmet igényelnek és melyeket nem lehet tisztán politikai szempontból elbírálni, külön tanácskozó és véleményező testületet létesítsenek, annál inkább, mert mint nálunk, ott is hiányzik a törvényhozás második kamarája. így hozták létre a birodalmi gyűlés gazdasági parlamentjét, amely annyira bevált, hogy most már az egyes országok felállítják a maguk hasonló intézményét. A német gazdasági parlament rendeltetésénél fogva arra hivatott, hogy a gazdasági szakkérdéseket megvitassa, mielőtt azok a birodalmi gyűlés elé kerülnének és azokról véleményt mondjon. Ez a vélemény kétségtelenül nagy befolyással van a birodalmi gyűlés határozataira, melyekre abban az irányban van különösen hatással, hogy azokat ne a tiszta politikai, illetve pártpolitikai célzat irányítsa, hanem az ország egyetemes gazdasági érdeke. A gazdasági parlamentet ugy alkották meg, hogy abban benn vannak az összes érdekképviseletek megbízottai és mindazok a kiváló szakemberek, akik, bár .mandátumhoz nem juthattak a választásokon, de akiknek hozzászólása csak tanulságos és hasznot hajtó lehet. — Ezt az intézményt akarjuk mielőbb mi is megvalósítani, azzal a bizakodással, hogy majd ebből sarjadhat ki idővel a törvényhozásnak, az előbbi főrendiházat helyettesítő második kamarája. Nálunk még nagyobb szükség van egy ilyen véleményező testületre, egyrészt azért, mert parlamentünk szellemi színvonala kétségtelenül alatta van a német birodalmi gyűlésének, másrészt pedig, mert a mi nemzetgyűlésünk sokkal egyoldalubb és abban nagy és fontos társadalmi és gazdasági érdekek egyáltalában nincsenek képviselve. Már eddig is elég példánk van arra, hogy a nemzetgyűlés csak egyoldalú, szűkebb körben mozgó gazdasági kérdéseket képes és hajlandó szakszerűen megvitatni, a kereskedelem, az ipar problémái, főképpen azonban a pénzügy mélyebben szántó feladatai nem találkoznak kellő érdeklődéssel és megértéssel. Emellett a gazdasági kérdések megvitatását úgyszólván kizárólag politikai szempontok irányítják és az ország egyetemes gazdasági szempontjai nem érvényesülnek. — Ezért óhajtunk egy olyan hivatott szervet megalkotni a parlament mellé, mely ennek segítségére volna mindazoknak a kérdéseknek a tisztázásánál, melyek szakértelmet és ezen a téren gyakorlatot kivánnak. A kérdés tanulmányozása már folyamatban van és bizunk benne

y hogy a nemzetgyűlés határozata mielőbb testet fog ölteni. HÍREK. A hadifoglyokért! A veszprémegyházmegyei hatóság a következő hivatalos hirt teszi közzé: A még mindig idegen hadifogságban lévő honfitársaink szomorú sorsa egy hatalmas mozgalmat váltott ki, melynek célja a szerencsétlen véreink hazahozatalára szükséges nagy összeg előteremtése. A belügyminiszter ur a honvédelmi miniszter úrral egyetértőleg az egész ország területére gyűjtést rendelt el, amelynek eredménye a hadifogságban lévők hazahozatalának költségére fordittatik. A gyűjtés a vidéken augusztus hó 20., 21.és 22.-én gyűjtőbizottságok utján a közigazgatás szerveinek részvételével hajtatik végre, miért is az egyházmegyei lelkészkedő papság ezennel felhivatik, hogy a gyűjtési napokra a hivek figyelmét felhívja, Szent István napján a nagy célt a szószékről is méltassa, a híveket adakozásra serkentse és magyarázza meg, hogy ne alamizsnát adjanak, hanem azt a köteles adót róják le, amivel hadifogoly honfitársainknak tartozunk. Veszprém, 1920. évi augusztus hó 12. Egyházmegyei Hivatal. — Tanári kinevezés és áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Desics József és Wohlmut István bajai állami tanítóképző intézeti tanárokat a pápai tanítóképző intézethez osztotta be szolgálattételre; a pápai tanítóképzőből pedig Dienes Károly menekült tanitóképezdei tanárt a székesfehérvári kir. tanfelügyelőséghez helyezte át. — A P. Sp. E. ujabb budapesti győzelme. A Pápai Sport-Egylet ifjúsági atlétái a F. T. C. országos versenyén ujabb értékes győzelemmel vonták magukra a figyelmet. Tömör Béla 280+23=203 cm.-es ugrásával ugyanis a rudugró előnyversenyben első dijat nyert. Az Óbudai Torna-Egylet csütörtöki versenyén szintén résztvesz az egyesület; a versenyzők a mai vonattal már el is utaztak. — Hadifoglyok indulása Vladivosztokból. A Magyar Távirati Irodának jelentik: Az American Relief Comitó táviratozza Newyorkból, hogy szeptember közepén több hajó fog haza indulni magyar hadifoglyokkal Vladivosztokból. — Az egyesületi gyűlések ellenőrzése. A pápai rendőrkapitányság az egyesület"' vezetőinek tájékoztatása és miheztartás véget\ közli, hogy a 6.662—1920. M. E. számú rendelet értelmében a kormányhatóságilag láttamozott egyesületek és fiókegyesületek elnökei bármiféle gyűléseket a rendőrkapitányságnak a gyűlés megtartása előtt legalább 3 nappal a gyűlés tárgyának, helyének és idejének megjelölésével tudomás végett tartoznak írásban bejelenteni. Amenynyiben a rendőrhatóság 24 óra alatt a bejelentésre vonatkozólag nem nyilatkozik, ugy kell tekinteni, hogy a bejelentést tudomásul vette. A rendőrhatóság a gyűlésen megjelenhet és ha szükség mutatkozik rá, ezt feloszlathatja. Aki ezen rendelkezést megszegi, büntetendő kihágást követ el; a bejelentés elmulasztása pedig elegendő ok az egyesület működésének fölfüggesztésére. Ezen tilalom, alól egyedül a nemzetgyűlési képviselők beszámoló gyűlései vétetnek ki, azonban ezek is bejelentendők és rendőrhatósági felügyelet alá esnek. .BaEaBoaaBBaBBaBaaaaaaaaaaaaaaaaiiaBBBaacaBaBB a* • Fftáléllf líl,íaln),

k elromliisiU 3 ! lililf Mii »'«SJikadíilyoKZii, nr, 5 É yUMnll elölbrdulő bajokat g ; meggyógyítja „ICOüiSESJS" jj S iuiszuiilata. IstAHOkban nélkülöz- í jj hetetlen, aa Miniszteri engedély. S S •• Beszerezhető HangyAndl kis- • kereskedőknek is. S % <r" •«aaaawaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaciiáaaaBaaaMB* — Az árvizsgáló bizottság. A kereskedelmi m. kir. miniszter még 1919. évi március 7-én kelt rendeletével a helyi árvizsgáló bizottság elnökét Kiss Ernőt és elnökhelyettesét Tarr Gyulát.a viselt tisztségük alól felmentette és elnökül dr. Lakos Bélát nevezte ki. Tekintettel arra, hogy Lakos dr. jelenleg internálásban van, az elnöki tisztet vele betölteni lehetetlen volt. Közben az ügy a változott viszonyok következtében elhúzódott, mig most a rendőrség szorgalmazása folytán az alispán felhívta a polgármestert az árvizsgáló bizottság sürgős megszervezésére, hogy működését mielőbb megkezdhesse. A polgármester az illetékes körök véleményének meghallgatása után tagokul a termelök részéről Szabó István csizmadiát, Koréin Ernő rőfös kereskedőt és Keresztes Gyula földmivest; a fogyasztók köréből Varga József póstafőtisztet, László Mihály szövőgyári munkást és Gulden Rezső dohánygyári aligazgatót hozta javaslatba az alispánnak kinevezésre. A maga részéről pedig a következőket nevezte ki: a termelők közül Pápai Imre bádogost, Kohn Miksa Mihály füszerkereskedőt és Giczi Gábor földművest; a fogyasztók közül Harmos Zoltán nyugalmazott adópénztárnokot, Vér Ferenc szövőgyári munkást és Mészáros Mariska dohánygyári munkásnőt. Egyben az árvizsgáló bizottság elnökéül Mészáros Károly nyug. polgármester kinevezését hozta javaslatba az alispánnak. — Reméljük, hogy az árvizsgáló bizottság hosszas vajúdás után végre megalakul és megkezdi ármérséklő működését, amire nagy szükség van Pápán. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaoaaaaaaaaaaaaa Felelős szerkesztő: Boksay Endre. Főszerkesztő: Blazovich Jákó. Laptulajdonos: A Ker. Szoc. Párt. Kiadó: Ker. Nemzeti Nyomdavállalat. aBBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaOBaeaaaaa Hirdessen aPÁPflÉSVIDÉHÉ-ben!