Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-04 / 55. szám

Megjelenik minden nap, ünnepek kivételével. Előfizetés: egy hóra 20 K. keresztény politikai napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Török Bálint u. 1. SS Telefon 11. Egy milliós sikkasztás. Budapest, aug. 3. Az országos Ipar­bankban tegnap délben arra a felfedezésre jutottak, hogy az Osztrák Magyar Banknál levő folyószámlájuk csekkönyvéből hiányzik egy lap. Azonnal megindították a vizsgálatot, amelyek során kiderült, hogy a bank egyik tisztviselője, Stefanies István ellopta a csekk­lapot, ráhamisitotta az igazgatóásg aláirását saz igy kiállított hamis csekklappal az Osztrák Magyar Banknál fölvett egy millió koronát. Stefanies Íróasztalának megvizsgálásakor megtalálták az igazgatósághoz intézett búcsú­levelét, amelyben sikkasztását azzal okolja meg, hogy sok adósságát kellett rendezni. A nyomozás megállapította, hogy Stefanies feleségével együtt minden értékét magához véve autón tünt el József-köruti lakásáról. — Egyébként az elsikkasztott egy millió külföldi biztosítás révén nagyjából megtérül. aaaaBaaaaaeaaBaaBaBasaaaaaaaBaaBaafiaBMBaBaaaaBa MegheriiltTaHács Bábor zoqqo H.-ája. — tíz asszony verve jó. — A mult héten hirt adtunk már arról, hogy milyen csapás érte Takács Gábor Bürüllö­majori fölumivest: a mult hét egyik napján ismeretlen tettes fényes nappal ellopta a lakásáról kerek 20.000 koronáját, ainit egy tehénért kapott pár nappal előbb. A lopást Takács felesége vette észre. A gazda künn tette a dolgát a mezőn, mikor kiszaladt hozzá a felesége és elmondta, hogy amig ő a szomszédban volt, addig valaki a bezáit ajtót fölnyitotta, a szobában mindent átkutatott és magával vitte azt a húszezer koronát is, amit a gazda — régi jó szokás szerint — az ágyá­ban a vánkosok alatt rejtegetett egy könyv­ben. A gazda persze rémülten szaladt haza erre a hirre s ahogy belépett a szobába, szomorú látvány tárult szemei elé: a szek­rények föl voltak nyitva, a fehérneműt és a ruhákat a tettes össze-vissza dobálta bennük, vagy kiszórta a földre, olyan volt az egész szoba, mint egy elhagyott csatatér. Takács Gábornak akaratlanul is valami imádság-féle szaladt ki a száján, majd nekiállt a pénzét keresni, de mivel a szétszórt ágyneműje kö­zött nem találta, szaladt és meg sem állt a rendőrségig, ahol elmondta az egész esetet. A rendőrség neki is látott a nyomozásnak és mindjárt konstatálta, hogy a tolvaj csak ismerős lehetett, mert tudta, hogy hol rejte­geti a gazda a pénzt. Kérdezni kezdték hát Takácsnét, hogy nem gyanakszik-e valakire, vagy nem látott-e valakit abban az időben a házuk táján. Az asszony megnevezte az egyik majori gazdának idősebb fiát, akit, mikor hazulról elment, a házuk felé látott menni, mikor pedig hazament, onnan látott jönni. A rendőrség vallatóra fogta a fiút, akit a gyanú annál jobban érhetett, mert Takácsék szomszédjai látták, hogy a lopás idejében Takácsék háza körül kószláll és a háztetőn sétáló galambokat dobálta. Vallatták a fiút, de nem. mentek sokra, mignem a gazda a hét végén megfogta a tolvajt — a saját hites felesége személyéhen és előkerült a pénz is az utolsó fillérig hiánytalanul. A gazda ugyanis egy szép napon, mert nem bízott meg a feleségében, mivel állandóan ott akarta hagyni Őt, vallatóra fogta hites­Tissa István gyilkosai a bíróság előtt. — hüttner és 5tanykovszky vallomása. — Budapest, aug. 3. A Tisza bünpör­tárgyalása iránt változatlanul nagy az érdek­lődés. A mai tárgyaláson a hallgatóság so­rában megjelent Albrecht főherceg kísérőjével, Andrássy Gyula gróf, Pránay Pál őrnagy és számos politikus. A tárgyalást fél 10 órakor nyitotta meg Zoltán László ezredes elnök. A tárgyalás elején Török dr. védő engedélyt kért arra, hogy védence, Hilttner Sándor ülve adhassa *t1ó vallomását. Majd a védők adnak fel kérdéseket a vádlottaknak. Török dr. védő kérdi Hüttnert, hogy vallomása elején ki­jelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek a gyilkosságban, akkor miért vett részt benne. Hüttner elmondja, hogy a Károlyi párt ve­zetőit csak az újsághírekből ismerte. Október 29-én a nemzeti tanács több tagja rá* akarta bírni, hogy vállalja Tisza meggyilkolását. Ő kijelentette, hogy, ha kell, kész Tiszát el­hozni a nemzeti tanácsba, de meggyilkolá­sára nein vállalkozik. Majd elmondja, hogy mikor Miskolcon letartóztatták, Bánóczy főhadnagy hallgatta ki, ebben a vallomásában azonban nem mondott el mindent. Mikor Budapestre hoz­ták, ismét kihallgatták, ekkor is körülbelül azt mondta el, amit Miskolcon, összefüggő vallomást tett Angyal detektiv, a budapesti politikai nyomozó osztály vezetője előtt, aki erről egy jegyzökönyvet vett fel, a jegyző­könyvet azonban nem íratták vele alá. Török dr. védő: Nem emlékezik arra, hogy a vallatásnál kik voltak jelen? — Hüttner: Az első vallomásomnál Slrubián kapitány, Nagy dctektivfőnök és Doming tanácsos voltak jelen, a másodiknál a vizsgálóbíró és a detektívek. Stanykovszky védője. Lengyel Zoltán Cser­nyák százados és Friedrich István szerepére vonatkozólag tesz fel több kérdést. Különösen az iránt kérdezősködött, hogy a Károlyi pártban folytatott megbeszéléseken milyen nyilatkozatot tett Friedrich a Habsburgokról. A tárgyalást vezető elnök azonban, minthogy ez nem tartozik az ügyhöz, a védő kérdésére nem enged feleletet adni. Majd arra vonat­kozólag kéidezi HíUtnert, hogy bizonyos-e abban, hogy csakugyan Fricdrich István hiteles aldirdsa volt-e azon az iraton, amely azt tartalmazta, hogy Tisza gyilkosainak 100,000 korona jutalmat adnak? Hüttner kijelenti, hogy a meggyőződött Friedrich aláírásának hitdességéröLArra nézve, hogy a Tisza meg­gyilkolása után a letteseknek mennyi pénzt adtak, nem tud felvilágosítást adni, sem arra nézve, hogy azt a pénzt kik adták össze. Úgy tudja, tiogy Fényes László egész vagyonát a nemzeti tanács rendelkezésére bocsátotta. Lengyel védő: az ugyan sok lehetett! (Derültség.) Lengyel védő rámutat arra, hogy Tisza meggyilkolására többen akarták Hüttnert rá­beszélni. Ezek is bűnösek. Hüttner: A leg­nagyobb iiátássab volt"r.fllf, "mikor Friedrich István, mikor én nem ivállalkoztam, nekem rontott, höh trol j/d/ßhj wí harmincnégy hónapon kereset M ff jjwfl/twj, mi t csináltam Ha olyan sok politikus tudott Tisza meg­gyilkolásának tervéről, Károlyinak is kellett tudni róla. Nem gondolja? — Hüttner: Ezt nem tudom! Lengyel védő: Igaz-e, hogy Friedrich István arra is rá akarta bírni önt, hogy Pogányt tegye el láb alól. Csernyákkal együtt? — Hüttner: Igaz! — Ezután még több kérdést tettek föl a védők, ezzel Hüttner kihallgatása befejeződött. R Lipót-köruti gyilkosság fejleményei. Budapest, aug. 3. A Budapestre hozott llly Lászlónak és Balogh Ferencnek kihall­gatását ma kezdte meg Strubidn Dezső ka­pitány és Nagy felügyelő. Mindketten be­ismerik, hogy a zavargásban részt vettek, az értelmi szerzőséget és a gyilkosságot azon­ban tagadják. Holnap átadják őket a statá­riális bíróságnak. A statáriális biróság ebben az ügyben ma nem tartott tárgyalást, mert bekérte az orvos­szakértők boncolási jegyzőkönyvét. A tárgya­lást holnap folytatják. Budapest, aug. 9. Ma reggel érkezett meg Budapestre Szolnokról dr. Vogel János rendőrkapitány, aki nagyobb kísérettel magá­val hozta a Lipótköruti gyilkosság bűnrésze­seit: Illy Lászlót és Bolgár Bélát Kötelekről. Megérkezése után lllyt'rögtön vallatóra fog­ták. A vallatás során kiderült, hogy llly László nem is katona, jogtalanul használta az egyenruhát; egyébként 22 éves, lopásért már többször büntetett, foglalkozásnélküli egyén. Első vallomása során beismerte, hogy a tüntetőket ő vezette a Berzencey-uti isko­lából a Club kávéházba, de azt, hogy Varsányi ügyvédet ö gyilkolta volna meg, tagadja. Budapest, aug. 5. A kormányzó dr. őfőméltósága Mattyasovszky Györgyöt a ma­gyar államrendőrség budapesti főkapitányát a belügyminisztériumba helyezte át és helyét dr. Nádosy Imre igazságügyminiszteri taná­csossal töltötte be. Az uj főkapitány hiva­talát már a mai nap folyamán át is vette. Tombor alezredes bünpöre. N Budapest, aug. 3. A budapesti had­osztálybiróság ma délelőtt kezdte meg Tombor Jenő alezredes bünpörének tárgyalását. Tom­bor Jenő, aki a hadügyi népbiztosság veze­tője volt, felségárulás vádjával áll a biróság előtt. A vádat dr. Cziáky Ferenc százados hadbíró képviseli, a védelmet Darvay Jenő, Stromfeld volt védője látja el. A tárgyalásra számos tanút idéztek be, köztük Julier volt vezérkari ezredest, Gömbös Gyulát, a Move elnökét és számos magasrangu katonatisztet. Cseh lapok a lengyelek ellen. Pár is, aug. 3. A cseh lapok írják, hogy Franciaország Lengyelországnak a csapatokat és a muníciót Csehországon keresztül akarta szállítani, mivel Németország nem hajlandó megengedni a franciáknak felvonulását terü­letén. A cseh lapok fölszólítják a vasutas­ságot, hogy szigorúan őrizzék ellen a szál­lítmányokat és egyetlen katonát vagy muní­ciót se engedjenek át cseh terü'cten. ' nniail^.UIII,

Next

/
Oldalképek
Tartalom