Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-01 / 53. szám

2 PÁPA ÉS VIDÉKE 1920 augusztus 1. érzésről, amelyet ma a zsidó söpredékkel tagadhatatlanul fenn tart. Pedig ha erről nem tud letenni, a vád közösen fogja őket érni. Az agrárkérdés megoldására a tárgyalás alatt lévő földbiriokreform az első lépés, ezt kell követni a többinek, amelyek hivatva vannak a magyarság gerincét képező földművelő osztály egészséges fejlődését és terjeszkedését biztosítani. De ez magában még nem elég, ezzel szerves kapcsolatban kell lenniök azoknak a kulturális intézkedéseknek, amelyeknek az agrárosztály kulturfokát kell emelniök. . . . A proletárdiktatúra bukásának évfordulóján ez a négy kérdés kiáltó momento-ként lebegjen valamennyiük szeme előtt. Jegyezzük meg jól, hogy kormányok jöhetnek, kormányok mehetnek, de rend, nyugalom és béke Magyarországon addig sohasem lesz, amíg ebben a négy kérdésben radikális intézkedés nem történik. Még pedig még ma, mert nem lehetetlen, hogy holnapra már — késő lesz! Zárt ülés a nemzetgyűlésben. «9 Befejezték a kormányprogramm vitáját. Budapest, jul. 31. A nemzetgyűlés mai ülését fél , 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Nikovényi Jenő Wagner Károly képviselő két mentelmi ügyében terjeszti elő a mentelmi bizottság jelentését, mely szerint a bizottság Wágner Károly mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. — Szilárd Béla, Drozdy Győző képziselő mentelmi jogának megsértése ügyében terjeszt elő jelentést; ezután folytatták a kormány programmja .fölötti vitát. - Milosevics János a kiengesztelődés politikáját hangoztatja; beszédének különösebb aktualitása a megszállt területről jött három levél felolvasása volt, amelyet a szociáldemokrata párt juttatott el hozzá. Az egyik levelet cipőtalpában egy hölgy csempészte at a . csehek által megszállott területről és ebben a levélben arról van szó, hogy a cseh területen levő munkások feltétlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy Magyarországhoz tartozzanak. A másik levél román megszállott területről jött egy munkás szakcsoporttól és ők is kijelentik, hogy nem akarnak odatartozni, egyben tagdíj cimen százezer koronát küldenek. A harmadik levél arról szól, hogy agent provocateurök bányászok körében sztrájkot akartak provokálni, hogy ezzel bizo nyitsák a magyar munkásságnak a külföldi bojkottal való szolidaritását. A szociáldemokrata párt Milcsevicshoz intézett levelében, amelyben fölhatalmazta őt ezeknek a leveleknek fölhasználására, a kö vetkezőket mondja: „Azzal a rosszakaratú váddal szemben, hogy. mi, szociáldemokraták, a nemzetköziséggel kiöljük a munkásokból a nemzeti érzést, kijelentjük, hogy a megszállott, területen levő munkástársaink a legutolsó percig tiltakoztak, sőt igen sok helyen még most is tiltakoznak az ellen, hogy őket Magyarországtól erőszakosan elszakíthassák." — Vass József dr. közbekiált: „Ez nem igaz, hazugság /,

v (Nagy zaj!) Fodor Gyula felszólalásában megállapítja, hogy a nemzetgyűlésben idáig csalt üres beszédek hangzottak el, pedig tettekre volna mösL szükség. Kéri a nemzetgyűlést, fogjon össZé és lásson munkához. Budaváry László felszóllalásában kéri a korftíányt, hogy a köztisztviselőkön segitsen, legalább a ; létminimumot adja meg nekik. Majd fölolvassa egy zsidónak a levelét, amelyet. az Avarffy Elek képviselőhöz intézett s amelyben a legtrágárabb és legocsmdnyabb kifejezéssel illette a képviselőket és a kormányt. Az egész nemzetgyűlés meglepődve, néma undorral hallgatja egy darabig a leirhátátlan kifejezéseket, de egyszerre minden oldalról felzúgnak: „Qcsmányság, hagyja abba !" — Budaváry tovább folytatja a levél felolvasását, végül is az elnök rendre utasítja, hogy ilyen levelet felolvas-a nemzetgyűlésben. — Ujváry Gézának a waggonlakók helyzetét rajzoló fölszólalása után Rakovszky István elnök zárt ülést rendelt el. — Zárt ülés után Budaváry képviselő felszólal és kijelenti, hogy a levél felolvasásával nem akarta a jóizlést megsérteni és a nemzetgyűlés tagjai között nem akart senkit sem vallásában megsérteni. .A levél felolvasásával csak azt akarta bizonyítani, hogy a zsidóság hogyan gondolkodik a keresztény kurzusról. Rakovszky István elnök, indítványozza, hogy a levél fölolvasott szövegét a nemzetgyűlés naplójából töröljék. A ház elfogadta az indítványt. Szünet után Teleki Pál gróf miniszterelnök reflektál a kormányprogramm vitájában elhangzottakra. örül, hogy a nemzetiségek hűségnyilatkozata elhangzott a nemzetgyűlésen, kijelenti, hogy a kormány rajta lesz, hogy a nemzetiségek igényeit tőle telhető módon kielégítse. Hangsúlyozza, hogy rendkívüli időket élünk, ezért rendkívüli eszközöket kell alkalmazni mindazokkal szemben, akik az állami rend felforgatására törekszenek. — Lapzártakor a miniszterelnök beszéde még tart.— Kun Bélát szabadon eresztik. A berlini hivatalos távirati iroda ma a kővetkező közleményt adta ki: Berlin, jul. 30. Kun Bélának és társainak letartóztatása tudvalevően julius 20-án történt és julius 22-én Magyarország berlini képviselője közölte a német kormánynyal, hogy Magyarország kiszolgáltatási kérelmet fog eljuttatni a német hatóságok hoz. Azóta eltelt egy hét és a magyar ki szolgáltatási-jegyzék még nem érkezett meg. Ezért a német kormány elhatározta, hogy most már nem akadályozza meg Kun Bélának és társainak elutazását. A kommunisták abba a külföldi országba mehetnek, amelyikbe akarnak. A német kormány elhatározása kinos benyomást keltett a magyar Jrormányban és a politikai körökben. Az ország egész közvéleménye megütődéssel fog értesülni, hogy Kun Béláéknak mégis sikeííll kivonni magukat a megtorló igazságszolgáltatás alól. Bármennyire méltányoljuk is a német kormány helyzetét Oroszországgal szemben, amellyel külpolitikai és gazdasági okokból jó viszonyt iparkodik fentartani, elvártuk volna, hogy másként viselkedik Magyarország irányában és az egész keresztény civilizációval, melyről itt szó van. A Németországgal még ma is fennálló kiadatási szerződés szerint a megkereséstől számitott 30 napon belül volt ideje a magyar kormánynak előterjeszteni a kiada tást megokoló bizonyítékokat. Ezt a határidőt be kellett volna tartania a birodalmi kormánynak. Értesülésünk szerint a formális kiadatási jegyzékkel egy futár már n£gy nap előtt elutazott Budapestről, de eddig meg nem állapított késedelem miatt csak tegnap érkezett meg Berlinbe. A német koriiiány tehát akkor hozta meg határozatát, mikor a kiadatási jegyzék már Berlinben volt és benyújtása küszöbön állott. Küzdelem a bolsevizmus ellen. P á r i s, julius 31. A minisztertanács tegnapi ülésében behatóan foglalkozott a lengyel kérdéssel és elhatározta, hogy Lengyelországi megmentésére nagy katonai akciót indít, Pár is, julius 31. A Temps cikkében sürgeti, hogy a Lengyelországnak küldendő csapatszállításokat a fegyverszüneti tárgyalások ellenére is folytassák, mert a harc még ez alatt sem szünetel. A lap követeli Wrangel tábornok támogatását, mert nincs kizárva, hogy az orosz vörös hadsereg a le ngyel fegyverszüneti tárgyalások után teljes erejével Wrangel tábornok seregére veti magát, hogy ezt szétszórva tovább folytassa előnyomulását Nyugat felé. Lemberg, jul. 31. A katonai parancsnokság kommünikét tett közzé, amely szerint Lemberg megvédésére megtörténtek a szükséges intézkedéseket. A várost semmiféle veszély nem fenyegeti. Berlin, julius 31. A Daily Telegraph jelenti, hogy a Lengyelország segitésére küldött angol csapatok a szövetségesek haditanácsának utasítására a tengeren utaznak Danzigig. A francia csapatokat Németországon szállítják keresztül, az olaszokat pedig Ausztrián és Csehországon. Ujabb jelentés szerint a Danzigba érkező megerősítő csapatokban főképpen ántánt tisztek és mérnökök vannak. Megvannak a Lipót-köruti gyilkosok. — öt fiatalembert letartóztattak. — — Egyéni akció volt. — Budapest, jul. 31. A Lipót-köruti kettős gyilkosság ügyében döntő fordulat történt. A rendőrség a gyilkosság előzményeit és körülményeit teljesen földeritette s az éjszaka folyamán öt fiatalembert letartóztatott, mig a hatodik, aki a gyilkosság elkövetésével vádolható, szökésben van. A rendőrség munkája most már csak arra terjed ki, hogy a Lipót körúti eset nincs-e összefüggésben a megelőző zavargásokkal. A nyomozást vezető Strubián rendőrkapitány az ügyre vonatkozólag a következő ki

7 jelentést tette: — Örömmel állapitom meg, hogy a gyilkosság teljesen egyéni akció volt és semmi köze sincs az Ébredő Magyarok Egyesületéhez. Mattyasovszky György dr. rendőrkapitány azokkal a hirekkel szemben, amelyek azt korpoltálták, hogy a lipót-köruti események miatt lemond, kijelentette, hogy nincs szándéka lemondani, mert lelkiismeretét tisztának érzi. Naponta kap fenyegető leveleket, de ezekkel nem törődik. A gyilkosokat ki fogja szolgáltatni az igazságszolgáltatásnak. Mozgalom az uj liszt és gabonaárak ellen. Budapest, jul. 31. Az uj gabona és lisztárak miatt az ország minden részében nngy a felzudulás a szegényebb néposztályok között. — A keresztény szocialista munkásság küldöttsége fölkereste Teleky miniszterelnököt, hogy az uj lisztárak és a 4 kilós havi fejadag ellen tiltakozzon s a fejadagnak 16 kilóra való fölemelését és a lisztárak leszállítását kérje. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kérést eljuttatja az egyes miniszterek elé és hangsúlyozta, hogy a terrort elítéli és minden erejével el fogja nyomni. Különben Szabó János képviselő a nemzetgyűlés elé inditványt terjeszt be, hogy utasítsák a kormányt a gabonaárak olyan mértékű leszállítására, hogy a buza ára 500 helyett 300, a rozsé pedig250 korona legyen-, a havi fejadag legalább a nehéz testi munkásoknál 16 kiló legyen. , — Iskolaszék! gyűlés. A rőm. kath hitközség iskolaszéke aug. 1-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a belvárosi fiúiskolában gyűlést tart. A gyűlés napirendjén folyóügyek szerepelnek.