Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)
1920-10-03 / 105. szám
1920 szeptember 12. PAPA ÉS VIDÉKE 3. bői a besztercei szilva és eljutott a szép Dunántulig útjában. .A kofák kosarában tartotta pihenőjét és onnan mosolygott ránk hívogatóan és kínálta magát mézédes mosollyal. A kofa néne — aki akkor egészen más volt, mint most - ránk is szólt: — Vegyenek ebből a szép szilvámból — és mosolygott hozzá előzékenyen, miközben ránk fehérlett a harminckettőből megmaradt elárvult két-három foga. És vettük a szilvát — Istenem, ma el sem tudjuk ezt hinni — két garasért egy literi. És boldogan majszoltuk a kenyér mellé, vagy porcukorral behintve (a pazarlás netovábbja volt I) ettük kényesen a zamatos kávé-ozsonna után. Háziasszonyaink meg kosárszám főzték be télire a jó szllvalekvárt: jó lesz kenyérre vagy süteménybe. Nyakig usztunk a jóba és mégis affektáltuk, hogy a siralomvölgyében élünk. Addig-addig siránkoztunk, amig azután csakugyan bekövetkezett: ma már csakugyan siralomvölgyében élünk. A kofa haragos, nem kinál mosolyogva többé s ha kértük, tiz koronáért kegyeskedett adni a szilva kilóját. De már nem a besztercei szilvát. Az ott maradt, nem jöhetett hozzánk. Még hir sem jött felőle — mostanáig, amikor egy Erdélyországból érkezett híradás hirt nem adott, hogy mi van a besztercei szilvával. Annak is rosszul megy a dolga! A hires besztercei szilvaszüret ugyancsak letűnt, mert a híradás szerint az idei szilvaszüret egészen különös módon történt: valódi oláh módra. A románok ugy szüreteltek a besztercei szilvásban, hogy tőből kivágták a dúsan megrakott szivafákat, fástól bevitték a kaszárnyákba és ott ugy legelték róla le a szilvát, mint a barmok. A kivágott szilvafák csonka törzsei meg, mint nyilt sebek merednek föl az égre és kiabálva sikoltják: Istenem, hát meddig Tesznek még barmok az urak a fájdalomtól és könnytől dúsan termő magyar «ugaron ? ... (n. j.) — Személyi hír. Tenzlinger József dr. polgármester ma délelőtt Budapestről, ahol fontos, a város közélelmezését érdeklő ügyekben járt el, visszaérkezett. Dr. Strommer Viktorin, pannonhalmi perjel, tegnap városunkba érkezett a bencés rendház meglátogatására. — Október hatodikónak megünneplése. Az aradi tizenhárom vértanú kivégzésének szomorú évfordulója lesz szerdán, október hatodikán. A nemzet mai szomorú helyzetében kettőzött bensőséggel ünnepli meg nagy vértanúinak emlékét. — A főtemplomban délelőtt 9 órakor lesz a hivatalos gyászistentisztelet, amelyen résztvesznek a hivatalok és testületek. Az intézetek növendékei gyászistentiszteleteken jelennek meg, utánna az összes intézetekben emlékünnepély lesz. A Református Főiskolai Képzötársulat, , a Főiskolai énekkar közreműködésével | délelőtt 11 órakor a főiskola tornatermében rendezi emlékünnepélyét a következő műsorral: 1. Himnusz. Közének-. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Gáty Ferenc , papnöv. társulati titkár. 3. 1920. október j 6-án. Pályadijat nyert óda. Irta: Horváth Lajos papnöv. ifj. elnök. Szavalja Pethö Antal papnöv. társulati jegyző. 4. Tóth Endre, Tóth Lajos: „Arad táján". Előadja a Főisk. énekkar Tóth Lajos énekés zenetanár ur vezetése mellett. 5t Ünnepi beszéd. Tartja Takács Árpád tanár ur. 6. Szabolcska-Révfy: ,Szegény Magyarország". Előadja a Főisk. énekf kar Tóth Lajos ének- és zenetanár ur vezetése mellett. 7. Kozma Andor: „Á táltos álma." Szavalja: Tóth Endre papni 8. Szózat. Közének. Este a szinház az ünnepi alkalomra díszelőadást tart és szinre hozza. Herceg Ferenc „Árva László Király"-hi, amit prológus előz meg. — Ezenkívül majdnem minden egyesület emlékünnepélyt rendez. »ftf Halálozás. Mint részvéttel értesülünk özv. Fábián Gyuláné, szül. Nagy Gizella folyó hó 2-án reggel 8 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 4-én délután 4 órakor lesz a kálvária kápolnából. Az elhunytban Fábián Károly máv. mérnök, a ker. szoc. párt főtitkára és a Ker. Nemzeti Nyomdavállalat ügyv. igazgatója édesanyját gyászolja. — R pápai leányok dicsérete. A pápai leányok jó hire már nerii fér meg a; Dunántulon, eljutott már ; Pestre is. A* Budapesten megjelenő a „Közigazgatási-* Közlöny", ez a kiérdemült közigazgatási szó, melynek hasábjain törvényjavaslatok, értekezletek látnak napvilá-j got, egy pillanatra mintha megfeled? kezett. volna közigazgatási önmagáról; és egy- virágos bókot, dicséretet • dob a pápai lányok lába elé. Megkésve -jött ez a bók, de azért ez nem ok arra, hogy. le ne közöljük a dicséretet, amelyet a lap a következőkben zeng el: „Pápa.Ieári nyai magyar ruhában járnak és magya? ros odaadással árulják, terjesztik a városi és vidéke keresztény napilapját: a „Pápái és Vidéké"-1. Megható volt látni igyen kezetüket, buzgóságukat, amellyel bisó tató lendületet adnak a vidéki napitájp! terjedésének. De még fölemelőbb ,volt a látvány, amikor fodros kis .szoknyán jukkái, fehér ing és szines pruszlikbartp fejükön kakciás párta dísszel a régg magyar viselet divatját elevenítették fete Vidéki intelligenciánk, különösen pedig Kir. udv. hangsxergyár 159 1 ÁRMIN ÉS TESTVÉRE Budapest, VII., Rákócx!-ut 60. (Saját házában.) Az összes hangszerek és beszélőgépek legfinomabb minőségben, nagyban és kicsinyben. Hegedűk, fuvolák, tárogatók, harmanikák, zenekari rézfúvós hangszerek, cimbalmok, amerikai harmoniumok, zongorák. Bél-, selyem- és acélhurok. Vidékre ?ald iiíUlúú legpontosabban osskSslünk, Hangszerek javltás&t szakszerűen végezzük. a főváros hóbortos, Ízléstelen divatja példát vehetne a pápai lányokról, akik a magyar nemzeti eszmét magyar szívvel, magyar ruhában szolgálják." — Egy háziúr, akinek a végén nincs lakása. (A lakásrendeletek tragikomikuma.) Lapunk tegnapelőtti számában megjelent ily cimü cikkünkkel kapcsolatban ma a következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapjának 1920 szeptember 30,-i számában Czilier Péter postafőtiszt urnák egy levele jelent meg, mely a többek közt személyemet is érinti. Ami Czilier úrnak azon tényét illeti, hogy a független Magyar bíróság által pártatlanul elbírált magánviszonyait a nagyközönség előtt szellőzteti, az az ő dolga, meg a jó izlésé. Ami azonban rám vonatkozik cikkében, arra nézve a következő, szigorúan a tényeken nyugvó megjegyzéseim vannak. Én az ő megtűrt lakója sohasem voltam, mert hiszen egy pillanatig sem laktam az ő házában soha. Ellenben, minthogy ugyanazon lakásrendelet, melynek alapján ő lakásának kiürítésére köteleztetett, engem megakadályoz abban, hogy nagybátyám házában nekem teljesen megfelelő, de más által lakott lakást elfoglaljam és így szükség-lakásban lakom, igényt jelentettem be az ő üresen álló kétszobás takására és a kit. járásbíróság nekem a lakást meg is ítélte, anélkül, hogy Czilier úrral szemben bármire is-c Később azonban, "miitffiÖgy lakás rendkívül nedves és így azt nem használhattam, bejélentettem a lakáshivatalban, hogy a lakásra igényt nem tartok, mire a lakáshivatal ugyanolyan feltételekkel, ahogy az nekem meg volt itélve, illetve ép : oly feltétéi nélkül kiutalta a lakást másnak. Ami azóta történt, ahhoz semmi közöm. Pápa, 1920 október hó I-én. Tisztelettel: Sulyok Dezső. — Köszönetnyilvánítás. Horváth István urqak — ki a burgonyám hazaszállítására egy kocsit volt szives kölcsönadni, ezúton mondok hálás köszönetet. Nagy Ádám postaaltiszt. SORS AO XXXV OBYT: PAPAE DIE. XXIII MAY ANO 1775. Van ilyen fölirás is: Nemes: Nagy Katalina: Ideje: 72: Boldok kimulasa Volt: Az : Esztendőknek: Datum : 26: 8ber Ano: 1773. Ismét német fölirás a következő: ALHIER : RUHET DER HOCH UND WOHL QEBORNER EMANOEL BARON V. TEIFENBOCH. U. NDER LEUNTNANT. V. K. K. INFANTE. REGEM : A : BOTEIANI. ALT 33 ANO 1775 (Báró Tiefenbach Emanuel, talán a Batthyány-ezredből ?) Nem érdektelen a következő felírás, mely még a koporsó végeken is folytatódik: Nemes Horvát Susánna Aszszony Anno 1780 Februáryusnak 12 Napján Meghalálozván ugyan Ezen Aszszonyság Istennek kegyelmébül 103 Esztendős Az Miltoságos Uraságot Popay Vomon 53 Ezen Aszszonyság. Nem lehet idézni szószérint valamennyit, bár nem lenne érdektelen a többi sem, azonban soroljuk föl legalább a neveket, hogy még kik és mióta pihennek a pápai „fehérek" templomkriptájában. Buzás Juliánná (1745), Jákfalvai Horváth László, esküdt (1749), Prandstottner (Brandstettner ?) Jakab (1 /51), Hottosch Orbán (1755), Nemes Paraicz János (1756), Simony Ferenc (1756), Szerednijai (Szerednyei ?) János (1756), Lászlófalvi Éördögh Pálné, Martonfalvai Martonfalvay Róza, m. alispán felesége, (1757), Gerecser(né) (Gerencsérnél: Katalin (1758), Brantsteder (Brandstett? ner) János (1758), Drasocki (Draskóczy) László (1759), Szabó Ferenc (1761),. Brantstüttner(né) (Brandstettnerné) Ann£Terézia (1762), Nemes Szombathe|i János (1762), Nemes SokolL (Szokoly) Anna (1762), Tanhoffer Anna Mária (1762), Hotosch(né) Anna Mária (1762), Hoffer Márton (1764), Nóvák Zsuzsanria (1765), Tulok István (1767), Nenies Szombathely Jánosné, N. Danes KatalírS (1770), Makl(né) Zsuzsánna, OdoneT Cuirassier ezr. főhadnagy feleségé (1772), Némethi Terézia (1772), Stich János Mihály (Prey Meister=-sörfőző'?) (1772), Nemes Hajba András (1773), Muska András (1773), Vizeki Talián (Tallián) Ferenc, esküdt (1773), Nenies Zambo (Zámbó) Katalin (1774), Polinger Ferenc (1775), Feil(né) Marianrjá (1775), Királydaróczi Daróczy Franciba (1775), Nemes Kaloczi (Kálóczy) Katalin (1776), Nemes Sarabok (Schariribeck?) Pál (1776), Krausz Renate (1777), Nemes Thanhoffer Józsefné, N. Krausz Anna Mária (1778), Nemes Nagy Mihály (1778), Králik Pál (1778), Serenczei Zsuzsánna (1778), Ne'tnes Thanhoffern Anna Mária (1779), Nemes Paraicz Ferenc (1780), Polinger. Ignác (1780), Lehern József, esküdt (1730), Nemes Paraicz Erzsébet (—), Kis Éva asszony (1781), Percei Ferenc, főszolgabíró (1781)_ Nemes Tornyáczki Julianna (1782), Nemes Szombathely Márton (1783), Nemes Káldi Jánosné, Nemes Lendvai Klára (1784), Zsoldos György (1784). A templomkriptában eltemetett 23 pálos nevei további adalékul szolgálhatnak Bakonyvári Ildefonz értékes munkájához, melyet a pápai pálosokról irt 1896-ban. A megörökített világi nevekből képviselve látjuk Pápa város XVIII. sz. második felének katholikus társadalmát. A város ma más képet mutat; azokból a nevekből ma egykettő szerepel még Pápán, nagyobb részben más nevekkel, más családokkal találkozunk. A régi idők emlékei vonulnak föl előttünk, amikor a kriptában porló maradványok közül visszajövünk. Legnagyobb részben Mária Terézia korának képe van szemeink előtt, a magyar katonai vitézség és a magyar faji erő pihenő emlékei. A magyar társadalomban akkor még nem pusztított az internacionalizmus nemzetölő mérge, Isten és Haza fogalma töltötték be a magyar szíveket. Azok, akik a szent hely közelébe kívánkoztak haláluk után is, pihenjék örök nyugvásukat. Fölöttük ismétlődik mindújból az Áldozat, fölöttük száll minduntalan a buzgó imádság és Istent dicséri az ének. Az elhaltak álmai és az élők óhajtásai a boldog és nagy Magyarország gond olatában egyesülnek. - Vége. - ' — Asztalosok és építőiparosok figyelmébe I A Pápa és vidéke „Hangya" Keresztény Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága egy épületfa-, deszka- és tüzifa-telep felállítását határozta el. A fatelep részletkérdéseinek megtárgyalására folyó hó 3-dn (vásárnap) délután 3 órakor az uri Kaszinó külön termében értekezletet tart, az értekezletre ez uton hivja meg az Igazgatóság az érdekélt asztalos- és építőiparos urakat azzal, hogy ott a saját érdekükben mindannyian megjelenni szíveskedjenek. Az Igazgatóság. SZÍNHÁZ. Cigányszerelem. Tegnap este Lehárnak Cigányszerelem cimü regényes operettje ment zsúfolt ház előtt. Maga a darab qualitas dolgában olyan, hogy igazán járatlan és rossz színész tehetne csak kétségessé az előadás sikerét. A játszók összességben és egyénenkint megfeleltek a várakozásnak; Fenyő N. Lórikátadta; kedvtelenül kezdte, fakított hangja csak jó későn kapott szint. Partnere, Sajó csengő hangját a felső fekvésekben kreálta sikeresen, kiejtése énekkörben nem eléggé szakszerű s még tüzetesebb tanulmányt igényel Buday S. Józsi szerepében volt jó, a csapodár cigánylegény hűen alakított típusa. Nagyon kedves jelenet volt a II. felvonásban; Polgár és Zsolnay M. jóízűen és élettel, de diszkréten működték, szűnni nem akaró taps és ujrázás emelte őket ki környezetükből. Tömöry most is a szokott jó volt, ambícióval és elit alakításokban mozgott. Elismerés jár még Egyednek és id. Szalókinak is. — A zenekar Csányi vezetésével kifogástalan volt. (—r.) SZÍNHÁZI MŰSOR: Betyár kendője, népszínmű. Diákélet, énekes szinmű, Árva László király, díszelőadás. Cigánygrófnő, operett újdonság. Itt először. Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat: Vasárnap: Cigánygrófnő, operett u; Cigánygrófnő, operett u; Cigánygrófnő, operett u donság. donság. donság. Anyakönyvi kivonat. Születtek: Szept. 25. Piki János téglagyári munkás és neje Gudics Terézia fia: Ferenc, rk. — Szabó János cipész és neje Molnár Erzsébet leánya : Margit, rk. Szept. 27. Blau Lipót rövidárukereskedő és neje Feigelstock Szidónia fia: Áron, izr. — Sámpár Lajos földmivelö és neje Németh Rozália leánya: Erzsébet, rk. — Cséri Géza vasúti állomásfelvigyázó és neje Maradics Erzsébet, fia: Zoltán, rk. — Takó István földmivelö és neje Borsodi Erzsébet fia: János, rk. — Csiszér Endre kocsifényezö és neje Tuboly Sarolta leánya: Margit, rk. Szept. 28. Véber Károly szijgyártósegéd és neje Pap Terézia fia: József, rk. Szept. 29. Győrfi Lajos napszámos és] neje Szabó Anna fia: János, rk. — Megyeri István kőmives és neje Süle Rozália leánya: Etelka, evang. Meghallak: Szept. 25. László Ferencné Czuppon Rozálja, cipész neje, ik., 57 éves, agyvérzés. — Derne Károlyne Péntek Ilona ny. igazgatótanár neje, ref., 51 éves, sokizületi csúz. — Vági József kalapos, rk., 76 éves, elaggulás. Szept. 27. Freiler László, rk., 7 éves, agyliártyalob. — Özv. Fejes Józsefné Vedics Anna földmivelönö, rk, 56 éves, szivbaj. — Kelminszki László, rk., 7 napos, görcsök. Szept. 28. Weiller József orvostanhallgató, izr., 24 éves, agyvérzés. Szept. 29. Varga József napszámos, rk„ 71 éves, agyvérzés. Házasságot kötöttek : Szept. 25. Geschlecht Ferenc cipész, rk. és Kocsis Irma, ev. — László Kálmán gyárimunkás, ref. és Teke jMária dohánygyári munkásnö, ev. — Horváth István molnársegéd, rk. és Francsics Jolán szövógyári munkásnö, ev. — Szakács István kömives, rk. és Kovács Erzsébet dohánygyári munkásnö, ref.