Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-10-03 / 105. szám

1920 szeptember 12. PAPA ÉS VIDÉKE 3. bői a besztercei szilva és eljutott a szép Dunántulig útjában. .A kofák kosarában tartotta pihenőjét és onnan mosolygott ránk hívogatóan és kí­nálta magát mézédes mosollyal. A kofa néne — aki akkor egészen más volt, mint most - ránk is szólt: — Vegyenek ebből a szép szilvám­ból — és mosolygott hozzá előzé­kenyen, miközben ránk fehérlett a harminckettőből megmaradt elárvult két-három foga. És vettük a szilvát — Istenem, ma el sem tudjuk ezt hinni — két ga­rasért egy literi. És boldogan maj­szoltuk a kenyér mellé, vagy por­cukorral behintve (a pazarlás ne­továbbja volt I) ettük kényesen a za­matos kávé-ozsonna után. Háziasszo­nyaink meg kosárszám főzték be télire a jó szllvalekvárt: jó lesz ke­nyérre vagy süteménybe. Nyakig usztunk a jóba és mégis affektáltuk, hogy a siralomvölgyében élünk. Addig-addig siránkoztunk, amig azután csakugyan bekövetkezett: ma már csakugyan siralomvölgyében élünk. A kofa haragos, nem kinál mosolyogva többé s ha kértük, tiz koronáért kegyeskedett adni a szilva kilóját. De már nem a besztercei szilvát. Az ott maradt, nem jöhetett hozzánk. Még hir sem jött felőle — mostanáig, amikor egy Erdély­országból érkezett híradás hirt nem adott, hogy mi van a besztercei szil­vával. Annak is rosszul megy a dolga! A hires besztercei szilvaszüret ugyan­csak letűnt, mert a híradás szerint az idei szilvaszüret egészen különös módon történt: valódi oláh módra. A románok ugy szüreteltek a besz­tercei szilvásban, hogy tőből kivágták a dúsan megrakott szivafákat, fástól bevitték a kaszárnyákba és ott ugy legelték róla le a szilvát, mint a barmok. A kivágott szilvafák csonka törzsei meg, mint nyilt sebek merednek föl az égre és kiabálva sikoltják: Istenem, hát meddig Tesznek még barmok az urak a fájdalomtól és könnytől dúsan termő magyar «ugaron ? ... (n. j.) — Személyi hír. Tenzlinger József dr. polgármester ma délelőtt Budapest­ről, ahol fontos, a város közélelmezését érdeklő ügyekben járt el, visszaérke­zett. Dr. Strommer Viktorin, pannonhalmi perjel, tegnap városunkba érkezett a bencés rendház meglátogatására. — Október hatodikónak meg­ünneplése. Az aradi tizenhárom vér­tanú kivégzésének szomorú évfordulója lesz szerdán, október hatodikán. A nem­zet mai szomorú helyzetében kettőzött bensőséggel ünnepli meg nagy vér­tanúinak emlékét. — A főtemplomban délelőtt 9 órakor lesz a hivatalos gyász­istentisztelet, amelyen résztvesznek a hivatalok és testületek. Az intézetek nö­vendékei gyászistentiszteleteken jelennek meg, utánna az összes intézetekben emlékünnepély lesz. A Református Főiskolai Képzötársulat, , a Főiskolai énekkar közreműködésével | délelőtt 11 órakor a főiskola tornater­mében rendezi emlékünnepélyét a kö­vetkező műsorral: 1. Himnusz. Közének-. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Gáty Ferenc , papnöv. társulati titkár. 3. 1920. október j 6-án. Pályadijat nyert óda. Irta: Horváth Lajos papnöv. ifj. elnök. Szavalja Pethö Antal papnöv. társulati jegyző. 4. Tóth Endre, Tóth Lajos: „Arad táján". Elő­adja a Főisk. énekkar Tóth Lajos ének­és zenetanár ur vezetése mellett. 5t Ünnepi beszéd. Tartja Takács Árpád tanár ur. 6. Szabolcska-Révfy: ,Szegény Magyarország". Előadja a Főisk. énekf kar Tóth Lajos ének- és zenetanár ur vezetése mellett. 7. Kozma Andor: „Á táltos álma." Szavalja: Tóth Endre papni 8. Szózat. Közének. Este a szinház az ünnepi alkalomra díszelőadást tart és szinre hozza. Herceg Ferenc „Árva László Király"-hi, amit prológus előz meg. — Ezenkívül majd­nem minden egyesület emlékünnepélyt rendez. »ftf Halálozás. Mint részvéttel értesülünk özv. Fábián Gyuláné, szül. Nagy Gizella folyó hó 2-án reggel 8 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 4-én délután 4 órakor lesz a kál­vária kápolnából. Az elhunytban Fábián Károly máv. mérnök, a ker. szoc. párt főtitkára és a Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat ügyv. igazgatója édesanyját gyászolja. — R pápai leányok dicsérete. A pápai leányok jó hire már nerii fér meg a; Dunántulon, eljutott már ; Pestre is. A* Budapesten megjelenő a „Közigazgatási-* Közlöny", ez a kiérdemült közigazga­tási szó, melynek hasábjain törvény­javaslatok, értekezletek látnak napvilá-j got, egy pillanatra mintha megfeled? kezett. volna közigazgatási önmagáról; és egy- virágos bókot, dicséretet • dob a pápai lányok lába elé. Megkésve -jött ez a bók, de azért ez nem ok arra, hogy. le ne közöljük a dicséretet, amelyet a lap a következőkben zeng el: „Pápa.Ieári nyai magyar ruhában járnak és magya? ros odaadással árulják, terjesztik a városi és vidéke keresztény napilapját: a „Pápái és Vidéké"-1. Megható volt látni igyen kezetüket, buzgóságukat, amellyel bisó tató lendületet adnak a vidéki napitájp! terjedésének. De még fölemelőbb ,volt a látvány, amikor fodros kis .szoknyán jukkái, fehér ing és szines pruszlikbartp fejükön kakciás párta dísszel a régg magyar viselet divatját elevenítették fete Vidéki intelligenciánk, különösen pedig Kir. udv. hangsxergyár 159 1 ÁRMIN ÉS TESTVÉRE Budapest, VII., Rákócx!-ut 60. (Saját házában.) Az összes hangszerek és beszélőgépek leg­finomabb minőségben, nagyban és kicsinyben. Hegedűk, fuvolák, tárogatók, harmanikák, zenekari rézfúvós hangszerek, cimbalmok, amerikai har­moniumok, zongorák. Bél-, selyem- és acélhurok. Vidékre ?ald iiíUlúú legpontosabban osskSslünk, Hangszerek javltás&t szakszerűen végezzük. a főváros hóbortos, Ízléstelen divatja példát vehetne a pápai lányokról, akik a magyar nemzeti eszmét magyar szívvel, magyar ruhában szolgálják." — Egy háziúr, akinek a végén nincs lakása. (A lakásrendeletek tra­gikomikuma.) Lapunk tegnapelőtti szá­mában megjelent ily cimü cikkünkkel kapcsolatban ma a következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztő Ur! Be­cses lapjának 1920 szeptember 30,-i számában Czilier Péter postafőtiszt ur­nák egy levele jelent meg, mely a töb­bek közt személyemet is érinti. Ami Czilier úrnak azon tényét illeti, hogy a független Magyar bíróság által pártat­lanul elbírált magánviszonyait a nagy­közönség előtt szellőzteti, az az ő dolga, meg a jó izlésé. Ami azonban rám vonatkozik cikkében, arra nézve a következő, szigorúan a tényeken nyugvó megjegyzéseim vannak. Én az ő meg­tűrt lakója sohasem voltam, mert hi­szen egy pillanatig sem laktam az ő házában soha. Ellenben, minthogy ugyanazon lakásrendelet, melynek alap­ján ő lakásának kiürítésére köteleztetett, engem megakadályoz abban, hogy nagy­bátyám házában nekem teljesen meg­felelő, de más által lakott lakást elfog­laljam és így szükség-lakásban lakom, igényt jelentettem be az ő üresen álló kétszobás takására és a kit. járásbíró­ság nekem a lakást meg is ítélte, anélkül, hogy Czilier úrral szemben bármire is-c Később azonban, "miitffiÖgy lakás rendkívül nedves és így azt nem használhattam, bejélentettem a lakáshivatalban, hogy a lakásra igényt nem tartok, mire a lakás­hivatal ugyanolyan feltételekkel, ahogy az nekem meg volt itélve, illetve ép : oly feltétéi nélkül kiutalta a lakást másnak. Ami azóta történt, ahhoz semmi közöm. Pápa, 1920 október hó I-én. Tisztelettel: Sulyok Dezső. — Köszönetnyilvánítás. Horváth István urqak — ki a burgonyám haza­szállítására egy kocsit volt szives köl­csönadni, ezúton mondok hálás köszö­netet. Nagy Ádám postaaltiszt. SORS AO XXXV OBYT: PAPAE DIE. XXIII MAY ANO 1775. Van ilyen fölirás is: Nemes: Nagy Katalina: Ideje: 72: Boldok kimulasa Volt: Az : Esztendőknek: Datum : 26: 8ber Ano: 1773. Ismét német fölirás a következő: ALHIER : RUHET DER HOCH UND WOHL QEBORNER EMANOEL BA­RON V. TEIFENBOCH. U. NDER LEUNTNANT. V. K. K. INFANTE. REGEM : A : BOTEIANI. ALT 33 ANO 1775 (Báró Tiefenbach Emanuel, talán a Batthyány-ezredből ?) Nem érdektelen a következő felírás, mely még a koporsó végeken is foly­tatódik: Nemes Horvát Susánna Asz­szony Anno 1780 Februáryusnak 12 Napján Meghalálozván ugyan Ezen Aszszonyság Istennek kegyelmébül 103 Esztendős Az Miltoságos Uraságot Popay Vomon 53 Ezen Aszszonyság. Nem lehet idézni szószérint vala­mennyit, bár nem lenne érdektelen a többi sem, azonban soroljuk föl legalább a neveket, hogy még kik és mióta pi­hennek a pápai „fehérek" templom­kriptájában. Buzás Juliánná (1745), Jákfalvai Horváth László, esküdt (1749), Prand­stottner (Brandstettner ?) Jakab (1 /51), Hottosch Orbán (1755), Nemes Paraicz János (1756), Simony Ferenc (1756), Szerednijai (Szerednyei ?) János (1756), Lászlófalvi Éördögh Pálné, Martonfalvai Martonfalvay Róza, m. alispán felesége, (1757), Gerecser(né) (Gerencsérnél: Katalin (1758), Brantsteder (Brandstett? ner) János (1758), Drasocki (Draskóczy) László (1759), Szabó Ferenc (1761),. Brantstüttner(né) (Brandstettnerné) Ann£­Terézia (1762), Nemes Szombathe|i János (1762), Nemes SokolL (Szokoly) Anna (1762), Tanhoffer Anna Mária (1762), Hotosch(né) Anna Mária (1762), Hoffer Márton (1764), Nóvák Zsuzsanria (1765), Tulok István (1767), Nenies Szombathely Jánosné, N. Danes KatalírS (1770), Makl(né) Zsuzsánna, OdoneT Cuirassier ezr. főhadnagy feleségé (1772), Némethi Terézia (1772), Stich János Mihály (Prey Meister=-sörfőző'?) (1772), Nemes Hajba András (1773), Muska András (1773), Vizeki Talián (Tallián) Ferenc, esküdt (1773), Nenies Zambo (Zámbó) Katalin (1774), Polin­ger Ferenc (1775), Feil(né) Marianrjá (1775), Királydaróczi Daróczy Franciba (1775), Nemes Kaloczi (Kálóczy) Ka­talin (1776), Nemes Sarabok (Schariri­beck?) Pál (1776), Krausz Renate (1777), Nemes Thanhoffer Józsefné, N. Krausz Anna Mária (1778), Nemes Nagy Mihály (1778), Králik Pál (1778), Serenczei Zsuzsánna (1778), Ne'tnes Thanhoffern Anna Mária (1779), Nemes Paraicz Ferenc (1780), Polinger. Ig­nác (1780), Lehern József, esküdt (1730), Nemes Paraicz Erzsébet (—), Kis Éva asszony (1781), Percei Ferenc, főszolgabíró (1781)_ Nemes Tornyáczki Julianna (1782), Nemes Szombathely Márton (1783), Nemes Káldi Jánosné, Nemes Lendvai Klára (1784), Zsoldos György (1784). A templomkriptában eltemetett 23 pálos nevei további adalékul szolgál­hatnak Bakonyvári Ildefonz értékes munkájához, melyet a pápai pálosok­ról irt 1896-ban. A megörökített világi nevekből képviselve látjuk Pápa város XVIII. sz. második felének katholikus társadalmát. A város ma más képet mutat; azokból a nevekből ma egy­kettő szerepel még Pápán, nagyobb részben más nevekkel, más családok­kal találkozunk. A régi idők emlékei vonulnak föl előttünk, amikor a kriptában porló maradványok közül visszajövünk. Leg­nagyobb részben Mária Terézia korá­nak képe van szemeink előtt, a ma­gyar katonai vitézség és a magyar faji erő pihenő emlékei. A magyar társa­dalomban akkor még nem pusztított az internacionalizmus nemzetölő mérge, Isten és Haza fogalma töltötték be a magyar szíveket. Azok, akik a szent hely közelébe kívánkoztak haláluk után is, pihenjék örök nyugvásukat. Fölöttük ismétlődik mindújból az Áldozat, fölöttük száll minduntalan a buzgó imádság és Istent dicséri az ének. Az elhaltak álmai és az élők óhajtásai a boldog és nagy Magyarország gond olatában egyesülnek. - Vége. - ' — Asztalosok és építőiparosok figyel­mébe I A Pápa és vidéke „Hangya" Keresztény Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága egy épületfa-, deszka- és tüzifa-telep felállítását hatá­rozta el. A fatelep részletkérdéseinek megtárgyalására folyó hó 3-dn (vásár­nap) délután 3 órakor az uri Kaszinó külön termében értekezletet tart, az ér­tekezletre ez uton hivja meg az Igaz­gatóság az érdekélt asztalos- és építő­iparos urakat azzal, hogy ott a saját érdekükben mindannyian megjelenni szíveskedjenek. Az Igazgatóság. SZÍNHÁZ. Cigányszerelem. Tegnap este Le­hárnak Cigányszerelem cimü regényes operettje ment zsúfolt ház előtt. Maga a darab qualitas dolgában olyan, hogy igazán járatlan és rossz színész tehetne csak kétségessé az előadás sikerét. A játszók összességben és egyénenkint megfeleltek a várakozásnak; Fenyő N. Lórikátadta; kedvtelenül kezdte, fakított hangja csak jó későn kapott szint. Partnere, Sajó csengő hangját a felső fekvésekben kreálta sikeresen, kiejtése énekkörben nem eléggé szakszerű s még tüzetesebb tanulmányt igényel Buday S. Józsi szerepében volt jó, a csapodár cigánylegény hűen alakított típusa. Nagyon kedves jelenet volt a II. felvonásban; Polgár és Zsolnay M. jóízűen és élettel, de diszkréten mű­ködték, szűnni nem akaró taps és uj­rázás emelte őket ki környezetükből. Tömöry most is a szokott jó volt, ambícióval és elit alakításokban moz­gott. Elismerés jár még Egyednek és id. Szalókinak is. — A zenekar Csányi vezetésével kifogástalan volt. (—r.) SZÍNHÁZI MŰSOR: Betyár kendője, népszínmű. Diákélet, énekes szinmű, Árva László király, díszelőadás. Cigánygrófnő, operett újdonság. Itt először. Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat: Vasárnap: Cigánygrófnő, operett u; Cigánygrófnő, operett u; Cigánygrófnő, operett u donság. donság. donság. Anyakönyvi kivonat. Születtek: Szept. 25. Piki János téglagyári munkás és neje Gudics Terézia fia: Ferenc, rk. — Szabó János cipész és neje Molnár Erzsébet leánya : Margit, rk. Szept. 27. Blau Lipót rövidárukereskedő és neje Feigelstock Szidónia fia: Áron, izr. — Sámpár Lajos földmivelö és neje Németh Rozália leánya: Erzsébet, rk. — Cséri Géza vasúti állomásfelvigyázó és neje Maradics Erzsébet, fia: Zoltán, rk. — Takó István földmivelö és neje Borsodi Erzsébet fia: Já­nos, rk. — Csiszér Endre kocsifényezö és neje Tuboly Sarolta leánya: Margit, rk. Szept. 28. Véber Károly szijgyártósegéd és neje Pap Terézia fia: József, rk. Szept. 29. Győrfi Lajos napszámos és] neje Szabó Anna fia: János, rk. — Megyeri István kőmives és neje Süle Rozália leánya: Etelka, evang. Meghallak: Szept. 25. László Ferencné Czuppon Ro­zálja, cipész neje, ik., 57 éves, agyvérzés. — Derne Károlyne Péntek Ilona ny. igazgató­tanár neje, ref., 51 éves, sokizületi csúz. — Vági József kalapos, rk., 76 éves, elaggulás. Szept. 27. Freiler László, rk., 7 éves, agy­liártyalob. — Özv. Fejes Józsefné Vedics Anna földmivelönö, rk, 56 éves, szivbaj. — Kelminszki László, rk., 7 napos, görcsök. Szept. 28. Weiller József orvostanhallgató, izr., 24 éves, agyvérzés. Szept. 29. Varga József napszámos, rk„ 71 éves, agyvérzés. Házasságot kötöttek : Szept. 25. Geschlecht Ferenc cipész, rk. és Kocsis Irma, ev. — László Kálmán gyári­munkás, ref. és Teke jMária dohánygyári munkásnö, ev. — Horváth István molnársegéd, rk. és Francsics Jolán szövógyári munkásnö, ev. — Szakács István kömives, rk. és Kovács Erzsébet dohánygyári munkásnö, ref.

Next

/
Oldalképek
Tartalom