Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)
1920-04-09 / 14. szám
2. PÁPA ÉS VIDÉKE. 192(Táprilís 9. A Move nagy hangversenye. Szép, magas nivóju estélye volt a mult kedden a Move helybeli osztályának. A tulajdonképeni programm előtt Blazovích Jákó bencés tanár megnyitó beszédet mondott, rámutatva azokra az utakra, amelyek a nemzeti újjászületéshez vezetnek. A programm többi pontjai klasszikus zeneszámok és ének voltak. Ritka nemes élvezetben részesítette hallgatóit Ulbrich Szöszy (gordonka), dr. Puchner Szilárd (hegedű) és Tornyai-Rédly Károly (zongora) művésztriász, amennyiben mind számban, mind kivitelben legelsőrangu programmot adott. Három-három szólószámból és két trióból állt a műsor s különösen az előbbiek hagytak lelkünkben sokáig el nem tünő nyomot. Br. Puchner egy-egy Laló-, Svendsen- s két Vieuxtemps-darabjában nem tudjuk, a kristálytiszta intonálást, a mindenütt temperamentumos s mégis sehol sem modoros dinamikáját csodáljuk-e jobban, vagy a páratlanul közvetlen interpretálást; azt hiszem, mind a három együttesen váltotta ki a felviharzó tapsot, melyért két ráadással, egy Hubay és egy Dancla-számmal kedveskedett. Ezekkel a fiatal művésznek még a Griff piszkos termébe is a pesti Vigadó legforróbb estéinek hangulatát sikerült belopni. Hasonlóan fényes készültséggel és mély zenei intelligenciával játszott Ulbrich kisasszony. Tőle is szűnni nem akaró tapssal fogadta a hallgatóság a két Popper- és egy Godard-darabot s ráadással a kedves PopperGavotte-ot. Sok szép tulajdonsága közül lehetetlen meg nem említenünk tiszta üveghangjait s abszolút biztos kettős fogásait. A kíséretet Tornyai-Rédly Károly látta el tökéletes technikával s majdnem mindenült simuló alkalmazkodással. A három művészhez méltó negyediknek szegődött Bodor Jánosné asszony, kit a szép éneket kedvelő pápai közönség előtt nem kell ismertetni. Most is, mint minden alkalommal, igazán gyönyörködtünk hangjának csengetyütiszta zengésében, s leheletszerű nüánszaiban, már szövegkiejtésében nem annyira. Szóval, a művészek minden tőlük telhetőt megtettek, annál kevésbbé a közönség, nem a jelenlevő, hanem a távollevő. Talán Pápán minden parádéra szokásos összezsufoltságtól való előrelátó óvakodás okozta ezt (?), de az biztos, hogy a hallgatóság kényelmesen elfért. Igazán fájdalmas, ha Pápán csak a megjelentek szivét fűzi valami Szibériában nyomorgó véreinkhez ... A müvésztriász szerdán a helybeli intézetek ifjúságának tartott előadást. A programm azonos volt az előbbivel. Csütörtökön este tartja második estélyét a közönség számára új műsorral. Pályázati hirdetés. A vinári róm. kath. iskolaszék kántortanítói állásra pályázatot hirdet. Javadalmazása: 10 kat. hold föld, 6 q rozs, 3 öl tűzifa, 2 szobás lakás melléképületekkel s kerttel. Pénzbeli fizetés az államtól. Pályázatok április 18-ig a vinári iskolaszékhez küldendők be. Ker. szoc. pártélet. Textil munkások gyűlése. Az elmult vasárnap d. u. 2 órakor a szervezett ker. szoc. volt szövőgyári munkások igen látogatott gyűlést tartottak, melyen tárgyalás alá vették a központi szakszervezet utján hozzánk intézett Gyáriparosok Országos Szövetségének leiratát, melyben a pápai Perutz-gyár üzembehozásának előzeles feltételeit közölték. A részletes vita után, mely a munkásság jogos felháborodására adott alkalmat, László Mihály szövőmester mondott lelkesedéstől izzó beszédet, kérve a szervezett munkásságot arra, hogy igazságos ügyünk biztosítására és a termelő munka megkezdésének elősegítésére fogjanak össze, de úgy, hogy ezen összetartásból a becsületes magyar szellem jegecesedjék ki, mi a múltban nemcsak hogy hiányzott ebben a gyárban, de határozottan ellensége volt mindazon egyének érvényesülésének, kik magyarok és keresztények voltak. A mindvégig tartalmas gyűlést az elnök zárószavai rekesztették be. Vasutas szervezetünk gyűlése. A dunántúli ker. szoc. vasutas szövetség helyi csoportja f. hó 7-én este hat órakor tartott látogatott közgyűlést helyiségünkben, melyen a központ felhívására több, a közalkalmazottakat érdeklő fontos ügyben foglalt állást. A tárgysorozat fontos pontjait a közel jövőben feltétlenül szükségessé váló elbocsátások ügye és a földbirtokreformmal kapcsolatos közalkalmazott telkek kérdése képezte. Hosszabb vita után elhatározta a csoport, hogy a többség véleményéből kialakult határozatát nemcsak a központnak, hanem a Dunántúl többi csoportjának is hasonló állásfoglalás céljából megküldi. Több kisebb tárgy elintézése után elnök a mindinkább fenyegető nyomor dacára kartársait a végső hazafias kitartásra buzdítja, megemlítvén, hogy mint ker. szoc. vasutasok a legnagyobb lemondás árán is feltétlenül részt kell vennők a nemzeti konszolidáció munkájából. Meghívó. Vasárnap, f. hó 11-én d. u. fél 3 órakor a kaszinó nagytermében a téglagyári és földmunkások szakszervezete fontos ügyben gyűlést tart, melyre az összes tagokat ezennel meghívja a szakszervezeti titkárság. Felhívás! A dohánygyári munkások és munkásnők keresztény szociálista szakszervezetének pápai csoportja f. hó 12-én, hétfőn este 6 órakor a kaszinó nagytermében taggyűlést tart, melyre minden egyes szervezett munkás és munkásnő testvérünk tartsa erkölcsi kötelességének megjelenni. Az elnökség. Munkaközvetítés. A pápai keresztény szociálista szakszervezetek munkaközvetítő irodája azonnal munkába helyez: 150 fakitermelő munkást, 4 bognárt, 2 kocsifényezőt, 1 kádárt, 1 háztartási alkalmazottat, 1 szőlőmunkást és 1 dajkát. Jelentkezni lehet a ker. szoc. szakszervezetek titkárságánál, Főtér 12. Hirdessen a Pápa és Vidékében I A Baross-Szövetség pápai fiókjától. MEGHÍVÓ a Baross-Szövetség által 1920. évi április 11-én délután 3 órakor a Grlff-szálló nagytermében tartandó nagygyűlésre. Az a nemzetrontó, országot, hazát romboló destruktiv munka, melyet a forradalmakat megelőző évtizedekben a zsidó sajtó társadalmi, politikai irányban kifejtett, igazi talaját, éltető elemét onnan nyerte, hogy destruktiv elem vette kezébe kereskedelmünket csaknem egészben, iparunkat jórészt, — természetesen csalárd, kizsákmányolást, uzsorát készítő eszközökkel. így a keresztény, magyar kereskedő és iparos, aki becsületes, igaz eszközökkel szolgálta a hazát, a közt és saját magát, háttérbe szorult, kiszorította a versenyből az eszközöket nem néző, meggazdagodásra törekvő destruktiv elem. Mint egy ember, úgy állott talpra a hazafias, nemzeti, magyar iparosság és kereskedők, hogy egymást erkölcsileg és anyagilag támogatva létrehozzanak egy olyan falanxot, melyen megtörik a destruktiv elem minden erőlködése, egy olyan testületet, mely megmutassa a világnak, hogy igen is a magyar ezen a téren is megállja a helyét és a tisztességes, becsületes munka előbbre fogja vinni országunkat. A vállvetett munka meg fogja hozni gyümölcsét! Kereskedelmünk fellendülése, iparunk megerősödése, — ha az becsületes, magyar emberek kezében marad, — feljavítja valutánkat, jóllétet, megelégedést feg szülni. Ezzel a céllal alakult meg a BarossSzövetség, hogy a tisztességes, magyar kereskedelem és ipar megépítése, fenntartása és védelme által a szövetség tagjainak erkölcsi és anyagi támogatása, tisztességes magyar kereskedő és iparos nemzedék nevelése stb. által a kitűzött célt elérjük. A gyűlésre bejelentették magukat Budapestről, a Szövetség központjából: Kertész János, Saxlehner Ödön, Szávay Gyula és Gazda György. Tisztelettel: Viz Ferenc elnök. Színház. Apr. 3. „Fekete lovás." Herczeg Ferencnek ezen új darabja, különösen az osztrák politikának a magyarokkal szemben tanúsított magatartását élezi ki. Annál megkapóbb tehát a svábságnak a magyarokhoz való ragaszkodása. A sváb család megszemélyesítői : Tábori E., Rog»z L, Homokay G. és leányuk Nádasi M. nagyon jók voltak. Az osztrák szellemet Szécskay Á. és Örvössy G. adták igen ügyesen, mig az ingadozó ezredest Érczkövy K. alakítása tette sikerültté. A 48-iki nemzeti hadseregnek, a honvédségnek Majtényi L. volt igen szimpatikus kreálója. Apr. 4. D. u. „A Tóth leány." Régi jó darab s a szereplők kivétel nélkül mind hozzájárultak a darab sikeréhez. Szigethy I. Hanka szerepében nagyon kedves volt. Ügyes volt méltó partnere Érczkövy K. Bandi szerepében. Legnagyobb sikere Tábori E. hálás szerepének az öreg tótnak volt- sok derültséget keltve. A sikerhez hozzájárultak Nádasi M., Homokay G., Békefi és Rogoz.