Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-03 / 80. szám

XV: éVf. 80. síéin. m PAPA ES VIDEKE Péntek, — Pápa, 1920. szeptember 3. Ara 80 fillér. Pályaudvaron I koron». MegiElenik minden nap, üRnepeh ftlvételéuel. Előfizetés: egy hóra 20 K. Figyelő. A francia reváns szellem ujabb őrültségre készül. Boroszlói követsége szétdulásáért olyan kiengesztelő feltételeket szabott Németországnak, amit az aligha fog teljesíteni, mert lábbal tiporják a legszentebb érzést: a nemzeti önérzetet. Mintha csak Teli Vilmos tragédiája ismétlődne meg előttünk jelenetrőljelenetre. Most elérkezett a dráma kritikus fordulópontjához, amely után a nagy jelenetek követkeinek." Teli Vilmos drámájában a kritikus ponl a földbevert póznára tűzött kalap, amelyet a hatalmat bitorló idegen helytartó parancsára mindenkinek levett kalappal kell megtisztelni. A német nemzet drámájában szinte ugyanez a helyzet ismétlődik most meg: a franciák ugyanis a súlyos természetű anyagi fültételeken kivül azt is követelik, hogy a helyre állított konzulátusra fölhúzott francia zászló előtt a német birodalmi védőrség egy százada zeneszó mellett vonuljon el és tisztelegjen. — Képzelhető-e a német hadseregnek és a német nemzeti érzésnek könyörtelenebb arculcsapása és lábbal tiprása, mintha ezt a feltételt teljesíteni kell a németeknek. Ismerve azt az erős nemzeti érzést és büszkeséget, amely szinte túlteng a németekben, előre megjósolhatjuk, hogy a németek ézt a feltételt aligha fogják teljesíteni. A „béke" megkötése óta Németország már úgyis annyit türt és annyi megaláztatást szenvedett el a franciáktól, hogy a béketűrés pohara már csordultig betelt náluk. Ha a franciák erőszakoskodnak, könnyen kirobbanthatják a németek izzó gyűlöletéi, pedig akkor meleg napok következnének a franciákra. Németország már annyit türt, hogy türelme fogytán képes lesz még az ördöggel is szövetkezni a franciák ellen. A bajor királypárt vezére, Bothner gróf már előre látja ezt és nyiltan kimondja: „a kétségbeesés, amely' egész Németországban hatalmába kerítette a lelkeket,

1 a nemzeti bolievizmtts utópiájával látszik és e mozgalom mindjobban erősödik' — Hát ezt akarja Franciaország ? Ha kárörvendők volnánk és nem vallanánk,' hogy az emberiségnek már elég. voll a veszedelmekből és nyugtalan-" ságból, azt mondanánk, hogy Franciaország megérdemelné a német nemzeti bolsevizmus!, annak egyet jelent a német revans szellem boszuállo szellemével. Így azonban csak Teli Vilmos tragédiáját idézzük és vele mondjuk : A türelem húrját a megpattanásig nem lehet büntetlenül feszíteni. ••••aaaaaaaaaaaaaa kaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaa KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP — Az uj dömölkt apát beiktatása. Mint értesülünk, Jándi Bcrnardin az uj dömölki apát* beiktatása vasárnap, szept. 4-én lesz. A beiktatáson városunkból Is többen résztveszuek. A várost az ünnepélyes beiktatáson Tenzlinger Jó2sef dr. polgármester fogja képviselni. — A Kath. Leánykdr tagjait ez uton is értesiti az elnökség, hogy szept. 4-én szombaton d. u. fél 7 órakor a bencés főgimnázium dísztermében fontos gyűlés lesz. Az összes tagolt megjelenése kivánatos. R numerus clauzus kérdése a nemzetgyűlésben. Budapest, szept. 2. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök és. belerjeszti a mentelmi bizottság jelentését Huber János képviselő ügyében. A bizottság egy sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt nem látja szükségét annak, hogy Huber mentelmi jogát felfüggessze. A nemzetgyűlés is igy határozott. Ezután áttértek a botbüntctésről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A nemzetgyűlés a javaslatot harmadszor olvasásban is elfogadta. Ezután áttértek a numerus clau$us-ró\ szóló törvényjavaslat tárgyalására. Usetty Ferenc, a javaslat előadója fontosnak tartja, hogy iskoláinkat revízió alá vegyük. Először is a főiskolák, az egyetemek revíziójára van szükség, ezt célozza a nemzetgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat. Tiltakozik a liberális elemek azon beállítása ellen, mintha a numerus clauzus törvényjavaslata egy felekezet ellen irányulna. — Erre a törvényjavaslatra szükség van az iptejligencia megvédésére. Az utóbbi időben a főiskolákon nagyobb volt a beirt hallgatók száma, mint amennyi az előadásokat az egyetem befogadó képességéhez viszonyítva látogathatta volna. Rámutat arra, hogy a zsidóság túlnyomó számban jutott be az egyetemre, például az orvosi karon 60—70 százalékos többségben voltak a zsidók. Nem szabad többé továbbra is növelni a szellemi proletárok számát, mert ezzel csak növeljük az elégedetlen elemet, akik valamennyi forradalomban az előkészítők között voltak". Kéri a törvényjavaslat elfogadását. Utána Halter István kultuszminiszter szólal fel. Hangsúlyozza, hogy nekünk a külföldtől függetlenül olyan törvényeket kel! alkotnunk, amelyek a helyzetünknek megfelelnek és amelyek előnyünkre válnék. Be kell látni végre, hogy nem mindig az ország érdekét szolgáljuk akkor, amikor mindenben a külföldi törvényeket tartjuk szem előtt. Nálunk az a téves közhit van elterjedve, hogy az ország kultúrájának fokára abból lehet következtetni, hogy főiskoláinkból hány ember kerül ki. Véleménye szerint a kultura mérőfoka az, hogy az egyetemről kikerült elhelyezkedésre találó ifjak kulturája minél nagyobb legyen. Nekürík olyan irókat kell szóhoz juttatnunk a magyar irodalomban, akik a magyar nyelvet nem zsargonban beszélik. Ezután fölolvassa egy román iró kritikáját a magyar irodalomról, amely elfogult ugyan, de sokban objektiv és teljes igazsággal állapítja meg, hogy az utóbbi időben teljesen megváltozott, elszakadt a nemzeti hagyományoktól. A magyar nemzeti irodalom Petőfivel és Arannyal meghalt Rámutat arra, hogy az egyes fakultásokon olyan túlzsúfoltság van, hogy tanulók helyes kiképzése lehetetlen. A maga részéről a kis egyetemek hive és ezt akarja, hogy lehetőleg minél több vidéki város kapjon egyetemet. Kérj a javaslat elfogadását. Pallavicini György személyes kérdésben szólal fel. Nagyatádi válasza után Zákány Gyula szól a numerus clauzus kérdéséhez. — Lapzártakor az ülés még tart. — Szerkesztőség és kiadóhivatal i Török Bálint u. 1. 96 Telefon 11. Egységes délorosz front a bolseviklek eifen. Bécs, szept. 2, Beayatott helyről nyert információ szerint Wrangel tábornok, az ukrán Főhadiszállás és a kubani kozákok között egységes délofós'z front alakítása ügyében folytatott tárgyalások véget értek. Politikai kérdéseket nem éjintettek, csak közös stratégiai tervet fogadtak el. Ezekkel (i tárgyalásokkal egyidejűleg a dó ni kozákok vezetőivel is meg indultak a tárgyalások, Lemberg veszedelemben. — Körülzárták az oroszok. — Bécs, szep.'2. A Kblet-Galiciai fröntoti a helyzet váratlanul komollyá vált a lengyelek részére. At orosz hadséfeg támadást intézett Lemberg ellen, amely sikeres vólt, Lemberg ugylátszik elveszett a lengjelek részére. A város eleste csak órák kéfdésé lehet. London, szept. 2. A Daily Chronkhle a lengyel fronton lévő tudósítójától jelentési közöl, amely szerint az orosz vörös hadsereg Lemberget négy oldalról körülkerítette. A város ellen a harapó-fogó. rendszer-szerint álladdóaii támadásokat intéz. A várost védő lengyel sereg több izben elkeseredett kirohanást intézett a városból, az oroszok azonban visszaverték. War só, szept. 2. A lengyel hivatalos jelentés beismeri a helyzet komolyságot "Leinbergnél. A helyzet megjavítására négy lengyel hadosztály Krakóból érő tett meneteléssel utbáh van Lemberg felé. A lembergi helyzetről a lengyel kormány jelentést lett az antantnak. Ennek következtében a szövetségközi hatonai misszió ma visszautazott Warsóba. HIREK. A vasút és a trafik. Valamikor a régi jóvilágban sokat dúdoltuk és huzattuk a cigánnyal az akkor újdonságszámba menő operett-melódiát: A kupé padjdn meghúzom magamat, Elszívom Trabuco szivaromul, A füstkarikák mind azt mondják nikern: Minek Is a szerelem a vidéken. Régi jó világ, régi jó idők, hova lettetek?! De máskép van azóta minden. A vasutát csak kétszáz százalékkal srófoíták legutóbb, úgyhogy ugyancsak ki kell gombolnia a kabátját és jó mélyen belenyúlnia a bukszájába annak, akinek az a rossz gortdoíata tárnád, hogy 5 a vasúti kupé padján huzza meg magái. Hát még ha mindennek tetejébe az a gondolata támad, hogy illatos (?) Trabuco szivarra gyújtson rá! Régen meglehette, könnyű volt, hiszen csak egy-két krajcárjába kerürt. De tegye meg ma, amikor egy Trabuco öt korona hatvan fillér, annyira fölsrófolta a fin'ác-