Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-02 / 79. szám

XV. évf. 79. szám. Csütörtök, — Pápa, 1920. szeptember 2. Ara 80 fillér. Pályaudvaron I koron». PAPA ES VIDEKE Migicleníh minden nap, fiHnepeh hivételéuel. Előfizetés: egy hóra 20 K. Figyelő. A nemzetgyűlés tegnap végre megszavazta a botot. Sokat gondolkodott rajta, amíg meg­szavazta, de végre mégis csak megszavazta. A sors humora, hogy épen huszonöt szótöbb­séggel szavazta meg a huszonöt botot. Rossz ómen, mondják a láncosok és az árdrágítók és azok, akik nagyon könnyen közeli, sőt legközelebbi érintkezésbe juthatnak a meg­szavazott botokkal. Fáj is a fejtik már előre tőle és ezt nem is csodáljuk;- el Végre nem olyan kellemes abban a gondolatban láncolni és árdrágitanl, hogy ha megcsípnek, hát le­verik rajtam a huszonöt botot. Épén ezért remélhető, hogy a botbüntetéstől való féle­lem majd visszatartja egy kissé az árdrágító­kat és láncosokat attól, hogy lenyúzzák em­bertársaiknak mind a hét bőrét. Csak azt csodáljuk, hogy a botbüntetés javaslatának annyi ellenzője akadt a magyar parlamentben, akik egyre hajtogatják, hogy a bot embert nem javit, hanem vádit. Mi azonban azt mondjuk, hogy — sajnos — Magyarországon a törvények nem arra valók, hogy a bűnöket, vét­keket apasszák, fogyasszák, hanem csak hogy paragrafusok.szerint osztályozzák. Mert hiszen ha a (örvényeink javítani tudtak volna, akkor a háború alatt keletkezett féktelen uzsorás és árdrágjtó szellemet már régen ki kellett volna nekik irtäni. De nem tudta. És ez nem is csoda, meit hiszen ha az árdrágítót és láncost százszoros és ezerszeres haszonért elitélték, pár száz, esetleg egy-két ezer ko­rona büntetést fizetettek vele. Könnyen fi­zette, hiszen tiz és százezreket keresett, be­hozta neki. Megbüntethették akár százszor is, fizetett és azután fütyölt továbbra is a törvényre. Most majd, ha ráverik a jó vágású somfával a huszonötöt, talán jobban meg­gondolja a dolgot. Mert ebbői a huszonötből — azt hisszük, — aki egyszer kapott, má­sodszor már nem fog leérni. Szomszédainknál nagy baj van: bántja őket nagyon valami. A bűnös lelkiismeretük. Érzik, hogy az elrablott területeken izzik és forr ellenük minden, hiába igyekeznek min­den eszközzel elnyomni a magyarságot és elfogni előle a napot és a levegőt. Hiába: .1 magyarság a megszállók terrorja ellenére is él és érez. A megszállók látják, hogy a csúf játszmát hamarosan elvesztik, ha a magyar­ság idebenn is öntudatra és tettekre ébred. A félelem rossz tanácsadó — tartja a köz­mondás — ez adta nékik azt a tanácsot, hogy a közösen elrablott területek védelmére szövetkezzenek és .Magyarország ellen meg­alkossák a rablók szövetségét: a kis nntant-o\. A dolog ugyan ma még ugy áll, hogy a kis ántántot ma még csak Csehország és Jugosz­lávia alkotják. Beneá cseh külügyminiszter ur ennek ellenére is fölült már a lóra és fe­nyegeti Magyarországot, hogy az elvesztett területek visszaszerzésérc még csak moccani sc merjen, mert akkor a körülvevő gytirü kí­méletlenül Osszeroppantja. Egyáltalán nincs okunk megijedni Benes fenyegetésétől an­nál is inkább, mert jól tudjuk, hogy csak üres fenyegetés. A „kis antant 'is véleményünk szerint felesleges, mert Mszen a ,,nagy an­tant" is kezd már nagyon kicsiny lenni. KERESZTÉNY POLITIK ill NAPILAP R nemzetgyűlés mai ülése. — A pápai szövőgyár ügye. — t Budapest, szept. 1. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Ra­kovszky István elnök. Fölolvassák az inter­pellációs könyvet, amelybe tizenegy képvi­selő jegyzett interpellációt. Napirend előtt Pallavicini György őrgróf szólal fel és szóvá teszi, hogy a kormányzópárt legutóbbi ülé­sén tett fölszólaiását a lapok "ugy kommen­tálták, mintha Ő $ földbirtokreforraot nem akarná és mindíhá "megtámadta volna emialt nagyatádi Szabó minisztert. Emiatt nagyatádi Szabó a lapokban» tett nyilatkozatában meg­támadta öt. Szükségesnek tartja kijelenteni, hogy ő nem beszélt\ a földreform (jlen és nem támadla meg;r nagyatádi Szabót, igy tehát a miniszter qitámadását nem érde­melte meg. wq Ezután áttértek a'25 szótöbbséggel rész­letes tárgyalás alapjául elfogadott botbüntetés tárgyalására. Az első szakaszhoz Budava'ry László azt a módositást ajánlja, hogy a bot­büntetést ne mint főbüntetést, hanem mint mellékbüntetést szabják ki a börtönbüntetés mellé, ie» Apponyi Alber gróf szintén módo­sítani akarja az első szakaszt. A nemzet­gyűlés az Apponyi áltat indítványozott mó­dosítást elfogadja, ellenben Budavdry módo­sítását elveti. A javaslat második szakaszánál Budaváry szintén módosítást, ajánl; indítványozza a botbüntetéssel való visszaélések meggátlására, hogy azokat a rendőri közegeket, vagy ha­tóságokat, akik birói Ítélet nélküi botoztatnak, szintén botozzák meg. Bródy Ernő szintén módositást ajánl. Az elnök részleteiben is szavazásra teszi föl a törvényjavaslatot, ame­lyet a nemzetgyűlés.'32 szavazattal 25 ellen elfogad. Amikor az elnök a szavazás eredményét kihirdeti, a kisgazda képviselők izgatottan felugrálnak helyükről és nagy zajjal kivonul­nak az ülésterembőt a folyosóra. Az elnök tiz perc szünetet rendel el. Szünet alatt a kisgazda képviselők nagy izgalommal tárgyalták a javaslat megszava­zását és hangoztatják, hogy kilépnek a kór­mdnyzópdrtból. Szünet uíán Rubinek Gyula miniszterelnök­helyettes, kereskedelmi miniszter válaszol több régebbi interpellációra. Kijelenti, hogy a közalkalmazottak nemcsak kedvezményes áru élelmiszert kapnak, hanem ruhát és cipőt is kapni fognak ezúttal kedvezményes áron. Szűcs Dezső pápai Jvépviselő interpellációjára a pápai szövőgyár ügyére vonatkozólag ki­jelenti, hogy a pápai szövőgyár munkássága és vezetősége közön létrejött megállapodást, amelyet a vezetőség később nem akart be­tartani, a jövőben a gyár vezetősége meg fogja tartani s meg fogja téríteni azt a je­lentékeny különbözetet is, amely a győri és pápai szövőgyár munkásainak fizetése között van. A képviselő azon kérdésére, hogy van-e tudomása arról, hogy a gyár keresztény szo­cialista munkássága és a gyár vezetősége között ellentétek vannak, kijelenti, hogy a vizsgálat folyamatba tételét elrendelte. A nemzetgyűlés tttésszünete alatt az a hir terjedt el a folyosón, hogy a nemzet­Sxerkesxtöség és kiadóhivatal» Török Bálint u. 1. 86 Telefon 11. gyűlést a numerus clauzus letárgyalása után el fogják napolni. A nemzetgyűlés szünete három hétig fog tartani és csak október else­jével kezdi meg uj ülésszakát. Egyes bécsi lapok közlése alapján az a lvir terjedt el, nogy Magyarország meszemenő gazdasági tárgyalásokat fejezett be Jugosz­láviával és ezzel cgyidőben külpolitikai tár­gyalásokat kezdett vele. Rubinek Gyúl:-., a miniszterelnök helyettese erre vonatkozólag kijelentette, hogy a külügyek intézését Teleky miniszterelnök ugyan betegsége alatt is ma­gának tartotta fönn, annyit azonban kijelenthet, hogy a szóban forgó tárgyalásokból egy s/ó sem igaz. Uj főispáni kinevezések. B u d a p q s t, szept. 1. A hivatalos lap vasárnapi száma közölte 12 kormánybiztos fölmentését és egy sereg uj főispán kineve­zését. Mint értesülünk, a kormánybiztosok fölmentése folytatódni fog, amennyiben a közel napokban az összes kormánybiztosukat fölmentik és főispánokká nevezik ki őket, ami által a vármegyék életében a kivételes áliapot meg fog szűnni. Rntiszemita tüntetés Bécsben. Bécs, szept. 1. A második kerületben Bécsben tegnap nagy antiszemita gyűlés volt A nagy gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben felszólítják a kormányt, hogy a galíciai zsidókat haladéktalanul távolítsák el Bécsből. A gyűlés résztvevőinek egy része ezután tüntető menetet tartott cs több ház ablakait beverte. A rendőrség beavatkozott és szétoszlatta a tüntetőket. R lengyelek meghiúsították az orosz ellenoffenzívát. War só, szept. 1. Az orosz vörös had­seregnek az ellenoffenzivára irányuló kísér­letei csütörtököt mondottak. A Brcszttitovszk mögött és a Blalovszlok irányában meg­indított ellentámadásokat a lengyel csapatok megállították. War só, szept. 1. A nemzetgyűlés folyo­sóján az a hir terjedt cl, hogy a lengyel külügyminiszter már megküldte az oroszok­nak a lengyel békefeltételeket. A lengyei határ megállapítását a külügyminiszter a Pinszk-Narosce-i vonalban kérte. . — A közélelmezési miniszter expo­zéja. Vass József közélelmezési miniszter átvévén a minisztérium vezetését a következő tartalmú köriratot küldötte a törvényható­ságoknak : A város és vármegye autonómiája mindig hatalmas pillérei voltak a magyar állam ezeréves épületének s azt hiszem, hogy megfogyva bár, de törve nem, a meg­maradt pillérek elég erősek lesznek a meg­súlyosbodott terhet elviselni addig, aniig Csonkamagyárország újra kiküzdi magának azt a helyet, mely megilleti. Ebben a tftáni küzdelemben a siker alapfeltétele a minden­napi kenyér biztosítása. A közélelmezés fel­adata kettős : biztosítani a megbénult terme­lés zavartalan menetét egyrészről, másrészről

Next

/
Oldalképek
Tartalom