Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)
1920-09-02 / 79. szám
XV. évf. 79. szám. Csütörtök, — Pápa, 1920. szeptember 2. Ara 80 fillér. Pályaudvaron I koron». PAPA ES VIDEKE Migicleníh minden nap, fiHnepeh hivételéuel. Előfizetés: egy hóra 20 K. Figyelő. A nemzetgyűlés tegnap végre megszavazta a botot. Sokat gondolkodott rajta, amíg megszavazta, de végre mégis csak megszavazta. A sors humora, hogy épen huszonöt szótöbbséggel szavazta meg a huszonöt botot. Rossz ómen, mondják a láncosok és az árdrágítók és azok, akik nagyon könnyen közeli, sőt legközelebbi érintkezésbe juthatnak a megszavazott botokkal. Fáj is a fejtik már előre tőle és ezt nem is csodáljuk;- el Végre nem olyan kellemes abban a gondolatban láncolni és árdrágitanl, hogy ha megcsípnek, hát leverik rajtam a huszonöt botot. Épén ezért remélhető, hogy a botbüntetéstől való félelem majd visszatartja egy kissé az árdrágítókat és láncosokat attól, hogy lenyúzzák embertársaiknak mind a hét bőrét. Csak azt csodáljuk, hogy a botbüntetés javaslatának annyi ellenzője akadt a magyar parlamentben, akik egyre hajtogatják, hogy a bot embert nem javit, hanem vádit. Mi azonban azt mondjuk, hogy — sajnos — Magyarországon a törvények nem arra valók, hogy a bűnöket, vétkeket apasszák, fogyasszák, hanem csak hogy paragrafusok.szerint osztályozzák. Mert hiszen ha a (örvényeink javítani tudtak volna, akkor a háború alatt keletkezett féktelen uzsorás és árdrágjtó szellemet már régen ki kellett volna nekik irtäni. De nem tudta. És ez nem is csoda, meit hiszen ha az árdrágítót és láncost százszoros és ezerszeres haszonért elitélték, pár száz, esetleg egy-két ezer korona büntetést fizetettek vele. Könnyen fizette, hiszen tiz és százezreket keresett, behozta neki. Megbüntethették akár százszor is, fizetett és azután fütyölt továbbra is a törvényre. Most majd, ha ráverik a jó vágású somfával a huszonötöt, talán jobban meggondolja a dolgot. Mert ebbői a huszonötből — azt hisszük, — aki egyszer kapott, másodszor már nem fog leérni. Szomszédainknál nagy baj van: bántja őket nagyon valami. A bűnös lelkiismeretük. Érzik, hogy az elrablott területeken izzik és forr ellenük minden, hiába igyekeznek minden eszközzel elnyomni a magyarságot és elfogni előle a napot és a levegőt. Hiába: .1 magyarság a megszállók terrorja ellenére is él és érez. A megszállók látják, hogy a csúf játszmát hamarosan elvesztik, ha a magyarság idebenn is öntudatra és tettekre ébred. A félelem rossz tanácsadó — tartja a közmondás — ez adta nékik azt a tanácsot, hogy a közösen elrablott területek védelmére szövetkezzenek és .Magyarország ellen megalkossák a rablók szövetségét: a kis nntant-o\. A dolog ugyan ma még ugy áll, hogy a kis ántántot ma még csak Csehország és Jugoszlávia alkotják. Beneá cseh külügyminiszter ur ennek ellenére is fölült már a lóra és fenyegeti Magyarországot, hogy az elvesztett területek visszaszerzésérc még csak moccani sc merjen, mert akkor a körülvevő gytirü kíméletlenül Osszeroppantja. Egyáltalán nincs okunk megijedni Benes fenyegetésétől annál is inkább, mert jól tudjuk, hogy csak üres fenyegetés. A „kis antant 'is véleményünk szerint felesleges, mert Mszen a ,,nagy antant" is kezd már nagyon kicsiny lenni. KERESZTÉNY POLITIK ill NAPILAP R nemzetgyűlés mai ülése. — A pápai szövőgyár ügye. — t Budapest, szept. 1. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Fölolvassák az interpellációs könyvet, amelybe tizenegy képviselő jegyzett interpellációt. Napirend előtt Pallavicini György őrgróf szólal fel és szóvá teszi, hogy a kormányzópárt legutóbbi ülésén tett fölszólaiását a lapok "ugy kommentálták, mintha Ő $ földbirtokreforraot nem akarná és mindíhá "megtámadta volna emialt nagyatádi Szabó minisztert. Emiatt nagyatádi Szabó a lapokban» tett nyilatkozatában megtámadta öt. Szükségesnek tartja kijelenteni, hogy ő nem beszélt\ a földreform (jlen és nem támadla meg;r nagyatádi Szabót, igy tehát a miniszter qitámadását nem érdemelte meg. wq Ezután áttértek a'25 szótöbbséggel részletes tárgyalás alapjául elfogadott botbüntetés tárgyalására. Az első szakaszhoz Budava'ry László azt a módositást ajánlja, hogy a botbüntetést ne mint főbüntetést, hanem mint mellékbüntetést szabják ki a börtönbüntetés mellé, ie» Apponyi Alber gróf szintén módosítani akarja az első szakaszt. A nemzetgyűlés az Apponyi áltat indítványozott módosítást elfogadja, ellenben Budavdry módosítását elveti. A javaslat második szakaszánál Budaváry szintén módosítást, ajánl; indítványozza a botbüntetéssel való visszaélések meggátlására, hogy azokat a rendőri közegeket, vagy hatóságokat, akik birói Ítélet nélküi botoztatnak, szintén botozzák meg. Bródy Ernő szintén módositást ajánl. Az elnök részleteiben is szavazásra teszi föl a törvényjavaslatot, amelyet a nemzetgyűlés.'32 szavazattal 25 ellen elfogad. Amikor az elnök a szavazás eredményét kihirdeti, a kisgazda képviselők izgatottan felugrálnak helyükről és nagy zajjal kivonulnak az ülésterembőt a folyosóra. Az elnök tiz perc szünetet rendel el. Szünet alatt a kisgazda képviselők nagy izgalommal tárgyalták a javaslat megszavazását és hangoztatják, hogy kilépnek a kórmdnyzópdrtból. Szünet uíán Rubinek Gyula miniszterelnökhelyettes, kereskedelmi miniszter válaszol több régebbi interpellációra. Kijelenti, hogy a közalkalmazottak nemcsak kedvezményes áru élelmiszert kapnak, hanem ruhát és cipőt is kapni fognak ezúttal kedvezményes áron. Szűcs Dezső pápai Jvépviselő interpellációjára a pápai szövőgyár ügyére vonatkozólag kijelenti, hogy a pápai szövőgyár munkássága és vezetősége közön létrejött megállapodást, amelyet a vezetőség később nem akart betartani, a jövőben a gyár vezetősége meg fogja tartani s meg fogja téríteni azt a jelentékeny különbözetet is, amely a győri és pápai szövőgyár munkásainak fizetése között van. A képviselő azon kérdésére, hogy van-e tudomása arról, hogy a gyár keresztény szocialista munkássága és a gyár vezetősége között ellentétek vannak, kijelenti, hogy a vizsgálat folyamatba tételét elrendelte. A nemzetgyűlés tttésszünete alatt az a hir terjedt el a folyosón, hogy a nemzetSxerkesxtöség és kiadóhivatal» Török Bálint u. 1. 86 Telefon 11. gyűlést a numerus clauzus letárgyalása után el fogják napolni. A nemzetgyűlés szünete három hétig fog tartani és csak október elsejével kezdi meg uj ülésszakát. Egyes bécsi lapok közlése alapján az a lvir terjedt el, nogy Magyarország meszemenő gazdasági tárgyalásokat fejezett be Jugoszláviával és ezzel cgyidőben külpolitikai tárgyalásokat kezdett vele. Rubinek Gyúl:-., a miniszterelnök helyettese erre vonatkozólag kijelentette, hogy a külügyek intézését Teleky miniszterelnök ugyan betegsége alatt is magának tartotta fönn, annyit azonban kijelenthet, hogy a szóban forgó tárgyalásokból egy s/ó sem igaz. Uj főispáni kinevezések. B u d a p q s t, szept. 1. A hivatalos lap vasárnapi száma közölte 12 kormánybiztos fölmentését és egy sereg uj főispán kinevezését. Mint értesülünk, a kormánybiztosok fölmentése folytatódni fog, amennyiben a közel napokban az összes kormánybiztosukat fölmentik és főispánokká nevezik ki őket, ami által a vármegyék életében a kivételes áliapot meg fog szűnni. Rntiszemita tüntetés Bécsben. Bécs, szept. 1. A második kerületben Bécsben tegnap nagy antiszemita gyűlés volt A nagy gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben felszólítják a kormányt, hogy a galíciai zsidókat haladéktalanul távolítsák el Bécsből. A gyűlés résztvevőinek egy része ezután tüntető menetet tartott cs több ház ablakait beverte. A rendőrség beavatkozott és szétoszlatta a tüntetőket. R lengyelek meghiúsították az orosz ellenoffenzívát. War só, szept. 1. Az orosz vörös hadseregnek az ellenoffenzivára irányuló kísérletei csütörtököt mondottak. A Brcszttitovszk mögött és a Blalovszlok irányában megindított ellentámadásokat a lengyel csapatok megállították. War só, szept. 1. A nemzetgyűlés folyosóján az a hir terjedt cl, hogy a lengyel külügyminiszter már megküldte az oroszoknak a lengyel békefeltételeket. A lengyei határ megállapítását a külügyminiszter a Pinszk-Narosce-i vonalban kérte. . — A közélelmezési miniszter expozéja. Vass József közélelmezési miniszter átvévén a minisztérium vezetését a következő tartalmú köriratot küldötte a törvényhatóságoknak : A város és vármegye autonómiája mindig hatalmas pillérei voltak a magyar állam ezeréves épületének s azt hiszem, hogy megfogyva bár, de törve nem, a megmaradt pillérek elég erősek lesznek a megsúlyosbodott terhet elviselni addig, aniig Csonkamagyárország újra kiküzdi magának azt a helyet, mely megilleti. Ebben a tftáni küzdelemben a siker alapfeltétele a mindennapi kenyér biztosítása. A közélelmezés feladata kettős : biztosítani a megbénult termelés zavartalan menetét egyrészről, másrészről