Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)
1920-08-20 / 69. szám
1920 augusztus 20. PAPA ES VIDEKE 3. mflnikével teljes semlegességét. Végleges állásfoglalás természetesen csak akkor fog történni, ha az események Magyarországot közelebbről érdekelni fogják. Csehország készülődése nem más, mint egy ideges mozzanat, amellyel szemben mi semmi léte ellenintézkedést nem teszünk. Jugoszlávia ujabban szintén aggresszive lép fel, amit ugy kell érteni, hogy ujabb, javára történő haldrkiigazitást kért. Ami a belpolitikát illeti, a kormány fő törekvése e tekintetben az, hogy az országban a teljes rendet és nyugalmat helyreállítsa és konszolidált állapotokat teremtsen. j) Club-kávéházi gyilkosok ügye. Budapest, aug. 18. A Club-kávéházi gyilkosság bünügyében a statáriális bíróság tegnap szakadatlanul tárgyalt A délután fél 5 órakor megnyitott délutáni tárgyalás belenyúlt a késő éjszakai órákba is, úgyhogy lidiint Ernő királyi főügyészhetyettes már hajnalban mondta el vádbeszédét, amelyben Mcnczer Gusztáv és Illy László ellen a felhujtás, illetve a gyilkosság vádját nagy feltűnésre elejtette! A bíróság a védőbeszédek meghall hatása után a tárgyalást a hajnali órákban berekesztette. Az Ítéletet ma este hat órakor hirdetik ki. • •• II HiW MIWMWMtKWHfiWIBWI HIREK. Szent István nemzetiségi" politikai felfogása. Szent István királyé a dicsőség, hogy a haza alapjait lerakta. Nem fövényre, hanem kősziklára — a kereszténység örök fundamentumára — építette e hont. Nemcsak a kereszt kíllsö fényét: a nyugati műveltséget, kulturát és civilizációt hozta be országába, hanem a kereszténység belső erejét és tartalmát: az evangélium szellemét oltotta be népének lelkébe. Tanúskodnak erről alkotásai, irott emlékei: törvényei, fiához, az ifjúkorban elhunyt Szent Imre herceg számára irt Intelmei. Manapság, midőn még mindig az u. n. wilsoni elveket hangoztatják s részben ez elvek áldozatául fekszik földarabolva hazánk: nem érdektelen Szent István fölfogása az idegen nemzetiségekre vonatkozóan. föle ered a szálló-igévé vált, (de napjainkban talán már feledésbe ment) mondás: Gyönge és erőllen az egynyelvű ország. Hasonlóképpen ö kötötte az első magyar trónörökös lelkére: Fiam, becsüld meg az idegeneket I E szavakhoz ncni kell kommentár. Világosan föltüntctik a nagy király valóban keresztény lelkületét, nemzetiségi politikai fölfogását. Inkább az a kérdés: Megtartotta-e a magyar nemzet Szent István eme végrendeletét : Egy történetkével felelek. A világháború folyamán Temesvárod történt. Egy környékbeli román gazda orosz hadifogoly munkásával bemegy egy kereskedésbe, ahol az utóbbi tolmácsul szolgál. Az üzletben megbámulják, hogy milyen jól beszél magyarul. — „Nem csoda, hisz' már több, mint egy év óta Magyarországon vagyok 1 — volt a válasz. — Hát gazdája és a többi románok, kik évszázadok óta eszik a magyar haza kenyerét, nem tudták a magyar nyelvet elsajátítani?! Il.t ezt külföldön mondanák cl, bizonyára kevesen hinnék el. Pedig vaskos köfefeknél meggyőzőbb tanúságot tesz arról, mint nyomta el a magyar az idegen nemzetiségek nyelvét. Másik, látszólag szintén nem sokat mondó jelenség. Még egy-két évszázaddal ezelőtt, midőn a hivatalos iratokat latin nyelven vezették, az idegeneket, bevándoroltakat nálunk „hospes" (vendégeknek hívták. Olyannyira természetévé vált a magyarnak, hog)- az idegeneket vendég gyanánt tisztelje, hogy történelmi kútfőinkben ezt mint megszokott kifejezést találjuk. Ez is bizonyítéka annak, mennyire megbecsülte a magyar a bevándorolt nemzetiségeket. Ezek és más hasonló érvek az ántántnál jelenleg süket fülekre találnak. Ott most még mindig a győzelem lázában, a diadal mámorában szenvednek. Reméljük, hogy erre a mámorra is bekövetkezik előbb-utóbb a kijózanító kiábrándulás és akkor Szent István öröksége is visszanyeri ősi területi integritását. Dr. J. K. — Személyi hir. Dr. Tenzlingcr József polgármester ma hajnalban hivatalos ügyekben Győrbe utazott, ahonnan Pannonhalmára látogat át. A polgármester csak vasárnap tér vissza Pápára. — Az orosz felhő. Beavatott helyen, amelynek hivatásánál fogva módjában van, hogy a külföldi eseményekről tájékozódjék, a keleteurópai harcokról és népmozgalmakról a kővetkező magyarázatot nyújtották lapunk tóvárosi munkatársának: Ma már Európának minden hivatott politikusa tisztában van azzal, hogy az orosz megmozdulást nem lehet tisztán bolseviki mozgalomnak, az orosz hadsereget tisztán vörös hadseregnek tekinteni. Az kétségtelen, hogy ezt a sereget Leninék bocsájtották útjára, a sereg azonban annyiféle elemet szedett már magába, hogy annak tulajdonképpeni jellegét nehéz volna meghatározni. Ne feledjük, hogy Oroszország évek óta el van zárva a világtól és azóta ott nagy változások mehettek és mentek is végbe a lelkekben. A bolsevizmus csak egy elsődleges alakulás volt, azóta ott már mindenki belekerült az uj rend (?) kereteibe és kétségtelen, hogy az eszerint bővült, változott formában és tartalomban. Ez a különféleség még tisztábban felismerhető az úgynevezett vörös hadseregben, amelynek különben épp ugy vannak cseh, mint kinai, orosz, német, mohamedán stb. hadosztályai és kisebb alakulatai. Kétségtelenül hiteles értesülések szerint az orosz seregben épp oly erös, ha nem erösebb ma már a pánszláv áramlat, mint a bolseviki szellem. A tisztikar túlnyomó része pánszláv és nacionalista és csak az tartja össze őket, hogy ebben az előretörésben, melyet a bolsevizmus kezdett gazdasági okokból, hogy nyomorúságában cl ne pusztuljon, a pánszlávizmus is megtalálja a maga régi célját. Oroszországban is bizonyára el fog következni a végső, nagy leszámolás a két nagy irányzat között, de ma még csak forrásban van és végső kialakulását számos olyan lélektani ok késlelteti, mely mindig fel szokott lépni a háború dekadenciájával. Most csak arra akarunk rámutatni, hogy miközben a vörös rém tapogatózva kinyújtja kezét, hogy errébb megtalálja barátait, a pánszlávizmus az északi korridort akarja megépíteni a maga számára Csehországtól Galícián át. És ez az a törekvés, melyet Európának nem szabad tétlenül néznie és ami végett előbb, vagy utóbb kétségtelenül meg is fog mozdulni. — Ha Európa indolenciáját nem mozdítja meg az, hogy a bolsevizmus terjeszkedni akar, bizonyára meg fogja mozgatni a hatalmi érdek; a széthulló entente, de különösen Anglia rá fog jutni arra, hogy a keleti ködös mozgalmak mélyén tulajdonképpen máris a szláv terjeszkedés magva van, a szláv expanzív erőé, mely egyképpen tör délnyugatnak, mint Konstantinápoly, Perzsia és India felé. Elmondhatjuk, hogy a bolseviki veszedelem helyébe egy másik, általánosabb veszedelem, a pánszlávizmus lépett és erről Európának addig kell tudomást vennie, mig el nein késett vele. — Iskolai értesítés. Az állami polgári leányiskolában az f. évi beiratások aug. 27, 28, 29 és 30-án tartatnak és pedig 27-én az I., 28-án a II., 29-én a III., 30-án a IV. osztályba, délelőlt 9 órától a tanári teremben. Tandíj 140 K, beiratási dij 20 K, egyéb dij 5 K. tisztviselők, közalkalmazottak gyermekei és hadiárvák, kik árvaságukat igazolni tudják, a megfelelő isk. és szegénységi, illetve vagyontalansági bizonyítvánnyal tandíjmentességért folyamodhatnak. Ezen kérvényüket felszerelve a beiratáskor magukkal hozni tartoznak. Szükséges iratok a beiratásnál: isk., születési és oltási bizonyítvány, ezek nélkül a beiratás nem eszközöltetik. Javitóvizsgálatok és esetleg felvételi vizsgálat aug. 25—26-ig tartatnak és pedig I. osztályosok jav. vizsgái 25-én délelőtt 9 órakor, II. oszt. délután 3 órakor; 26-án délelőtt 9 órakor a III. és IV. oszt. Felvételi délután 3 órakor 26—31-ig. Istentisztelet után a tanév megnyitása. Szept. 1-én a tánitás kezdete. Magán jav. vízsg. szept. 6-án délelőtt 10 órától. Pápa, 1920. augusztus I8-án. Nagy Gdbrielta igazgató. — A város llsztellátása. A város polgármestere a város lisztellátása ügyében jelentést tett az alispánnak, amely szerint folyó hó végéig a város 17,848 ellátatlan lakosának ellátásáról már gondoskodás történt. Minthogy azonban a 25,000 koronát meghaladó jövödelemnie! rendelkező lakosság ellátásáról is a város köteles gondoskodni a folyó hó végéig, kérte az alispántól az erre szükséges 17,668 klgr. liszt sürgős kiutalását, mert különben a város ellátását biztosítani nem tudja. — Keresztényszociálisták I A pápai Ker. Szoc. Párt és szakszervezetek vezetősége kéri tagjait, hogy a Szent István napi istentiszteleten jelenjenék meg minél nagyobb számban. Gyülekezés a pártirodában d. e. fél 10 órakor. — A városi ingatlanok sorsá. Több izben irtunk már róla, hogy a város nagy függőkólesöneinek rendezése céljából kénytelen árverés alá bocsátani több házas és föld-ingatlanját. Az árverések már megtörténtek, eredményükkel foglalkozott a tanács és pénzügyi bizottság. A tanács rámutatva arra, hogy az árverés alá bocsátott ingatlanok megajánlott vételára közel félmillióval meghaladja a város adósságait, azt ajánlotta, hogy a helyes pénzügyi gazdálkodás értelmében csak annyi ingatlan eladását hagyja jóvá a közgyűlés, amennyiből az adósság fedezhető; mig a pénzügyi bizottság rámutatva arra, hogy a házas ingatlanok fenntartási költsége nem áll arányban jövödelmezőségükkel, ezen határok között is elsősorban a házas ingatlanok eladását javasolta, mint amelyekre úgyis csak ráfizet a város. — A szombati közgyűlés az állandó választmány javaslata alapján foglalkozott az ingatlanok eladásának ügyével és a beterjesztett árverési feltételekre vonatkozólag névszerinti szavazással a kővetkező határozatot hozta: A Csatorna-utcai bérháznak, amelyért Heller József árverező 112 ezer koronás legmagasabb vételár-ajánlatot tett; a Török Bálint-utcai bérháznak, amelyét Somogyi József 460 ezer koronát ajánlott meg, a Jókai-utcai kataszteri házért, amelyért Bocsor János 425 ezer koronát ajánlott meg, árverési szerződéseit a közgyűlés nem hagyta jóvá és utasította a tanácsot, hogy a bánatpénzt fizesse vissza, az ingatlanokra pedig zárt írásbeli versenytárgyalást hirdessen. A zárt Írásbeli versenytárgyaláson az első ingatlan kikiáltási ára 112 ezer, a másodiké 460 ezer, a harmadiké 425 ezer korona. A zárt versenytárgyalási árajánlatok fölbontása után rögtön szóbeli versenytárgyalás lesz, amelyen a kikiáltási ár a zárt Írásbeli versenytárgyaláson megajánlott legmagasabb ár lesz. Ennek az árverésnek eredményéig a közgyűlés a Korona vendéglő eladása fölött való döntést, amelyért Németh Mihály 433 ezer koronát ajánlott m cg. egyenlőre elhalasztotta. — Nem hagyta jóvá a képviselőtestület a földmivesiskola földjeinek eladását sem, egyrészt, mivel köztisztviselők bérlik, másrészt mivel a városnak is szüksége van rá s esetleg a devecserl vasút is ezen fog áthaladni. — Ellenben jóváhagyta a kővetkező ingatlanoknak az árverésen létrejött megállapodások mellett való eladását: a Gyimóti-utcai régi vámházét,
