Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-13 / 63. szám

XV. évf. 63. szám. Péntek — Pápa, 1920 augusztus 13. Ara 80 fillér. ^ j Pályaudvaron 1 korona. PÁPA ÉS VIDEKE Meglilenlh minden nap, Onnepeb kivételével. Előfizetés: egy hóra 20 K. Tisza István gyilkosai a bíróság Előtt Friedrich a szabadkőművesek között. Kiknek adott pénzt? Qertner szerepe. Budapest, aug. 12. A hadosztálybiróság ma délelölt lankadatlan érdeklődés mellett folytatta a Tisza bünper tárgyalását. A tárgyalás megkezdésekor Lengyel dr. védő felszólal és szóvá teszi azt, hogy a tárgyalás egyik tanujának, Heltai Viktornak öreg apját és anyját a rendőrség tegnap elhurcolta és azóta sem bocsátotta szabadlábra. Nem az első eset az, hogy a tanukat vallomásukban presszionálni akarják; azért bélyegzi meg ezt az esetet a biróság előtt, hogy az igazságügyminiszter és a kormány intézkedjék, mert ha ez igy megy tovább, a végén egyetlen egy becsületes tanuja sem marad a bünpernek, akit ne presszionálnának vallomásában. — Előterjesztést tesz dr. Török védő is, aki az államügyészség által letartóztatott Imrédi Dénes rcndörfogalmazónak és Hónig őrnagynak a bünperben tanuként való kihallgatását kéri. Mondova százados ezeket augusztus harmincadikára beidézi tanúnak, mig a Friedrich által bejelentett- tanuknak a kihallgatását huszonkilencedikére tűzi ki. Hol volt Friedrich október harmincadikán? A tárgyalást vezető elnök-hadbiró ezután egy levelet adott át Décsy jegyzőkönyvvezetőnek, amit a tárgyalás megkezdésekor kapott és amit felolvastat. A levél irója, Solymosy Aurél, elmondja, hogy hol volt Friedrich október 30-án és 31-én. Előadja, hogy Friedrich 1918. október 30-dn délután fél 4 órakor megjelent az Ötvös-szabadkőmüves páholynak a Szymbolikus nagypáholy helyiségében tartolt ülésén, ahol Jászi Oszkárt várták, minthogy azonban Jászi Károlyihoz ment fel, Friedrich jelent meg helyette. Friedrich a páholyban tartott beszédében hangoztatta a polgárság megszervezésének szükségességét és kijelentette, hogy azért fordul emiatt a szabadköniivesekhez, mert őket tartja par excellence a polgárság képviselőinek. Beszédében élesen kikelt a klcrikalizmus és a militarizmus ellen. — Az ülés lefolyásáról a jegyzőkönyv megvan és az a Movenál, vagy a Prónay-különitménynél feltalálható kell, hogy legyen. — A bíróság a levél alapián elrendelte az ülésen jelen volt Jónagy Béla miniszteri osztálytanácsos fómesternek és egy páholymester kúriai bírónak tanuként való kihallgatását. Tisza meggyilkolását délelőttre tervezték? Lengyel dr. védő bejelenti, hogy Szonlagh Jenő volt mosoni főispán kormánybiztostól levél érkezett, amelyben ez tudatja, hogy Tisza meggyilkolásának hire Mosonba már október 31-én délután 3 órakor eljutott, holott a gyilkosság csak 5 órakor történt. Ugy látszik, hogy a gyilkosság szervezői már előzetesen intézkedtek, hogy a gyilkosság hire még délelőtt eljusson mindenhova. Így is történt, jóllehet az eredetileg délelőttre tervezett gyilkosságot csak délután hajtották végre. Kiknek adott pénzt Friedrich? Ezután Simonstcs Elemért, a parlament volt alelnökét hallgatta ki a biróság. ElKERESZTÉNY F0LIT1RI1I NAPILAP mondja, hogy közvetlen tudomása nincs a Tisza-gyilkosságról, csak annyit tud, amennyit Bartha volt hadügyminisztertől hallott. Bartha elmondta, hogy hadügyminisztersége alatt többször látta előszobájában ólálkodni Csernyákot és társait. Harmadízben már rájuk szólt, hogy mit keresnek, de azok azt felelték, hogy nem őt keresik, hanem az államtitkár urat (tudnillik Fricdrichei.) Egy izben emiitette ezt Friedrichnek, mire az kijelentette: Ha niégegyszer följönnek, kérlek, küld csak őket hozzám, majd én elintézem őket. Egy izben nagyobb összegű pénzt látott Friedrich íróasztalában, lehetett kb. egy félmillió, kérdezte tőle, miféle pénz. Erre Friedrich kijelentette, hogy van itt egy-két ember, akinek be kell tömni a szájukat, négy-ötezer koronával el lehet őket hallgattatni. Egy izben fönn járt Károlyinál, akkor az adott épen Pogánynak. Ez föltűnt neki, kérdezősködött, mire Károlyi azt válaszolta, hogy ez az ember olyat lud rólunk, ami ha napvilágra jutna, nemcsak kellemetlen lenne, hanem el Is söpörhetne bennünket. — A biróság Slmonsics vallomása alapján elrendelte Bartha volt hadügyminiszternek tanuként való megidézését. A biróság ezután Gertner Marcel kihallgatását kezdte meg, aki tagadja, hogy részt vett volna a gyilkosságban. Ezzel szemben azonban Hüttner és Stanykoszky terhelően vallanak rd. — Lapzártakor a tárgyalás még tart.— I...HM.W

W

ill

MWNW.MWMM.Hm..llHII Friedrich mentelmi ügye a nemzetgyűlésben. — Holnap döntenek kiadatásáról. — Budapest, aug. 12. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bernolák Nándor felszólal és sajnálatát fejezi ki afölött, hogy tegnapi beszédében elégséges alap nélkül azzal vádolta meg a budapesti ügyészség vezetőjét, hogy ő az oka annak, hogy a forradalom kitörésekor Tisza merénylője, Lékai István és mások kiszabadulhattak a fogságból. — Kovács Qéza Friedrich kiadatását alaki okokból ellenzi, mert az ügyészség a kiadatási kérelemhez nem csatolta a szükséges periratokat. Zaklatást lát a kiadatási kérelemben, épen ezért kéri ennek visszautasítását. — Ereky felszólalásában tiltakozik az ellen, hogy ezt az ügyet sürgősség ürügye alatt záros határidőn belül intézzék el. Rakovszky István elnök a házszabályokat idézi, amelyekben rendelkezés van arra nézve, hogy ilyen természetű ügyeket záros határidőn belül kell elintézni. — Ruppert Rezső politikai hajszát lát az egész kiadatási kérelemben és rámutat arra, hogy Friedrichet szinte, mint vádlottat hallgatták ki a hadosztálybiróságon, mig a vádlottakat tanukként kezelték. — Tomcsdnyi igazságügyminiszter válaszol Ruppert beszédére és kijelenti, hogy a polgári biróság nem kezdeményezett semmiféle zaklatást Friedrich ellen. — Gaál Gaszton a lelkiismeret szempontjából szemléli Friedrich kiadatásának ügyét és a kiadatás ellen van, mert meggyőződése az, hogy a kiadatással precedenst nem alkothatnak. SserkeaztSaég éa kiadóhivatal: Török Bálint u. 1. 86 Telefon 11. Figyelő. Ausztriában, ahol javában virul a szociáldemokrácia, amely napról-napra jobban vörös kommunizmusba hajlik át, egymást érik a sztrájkok. A régi közmondást: „Nulla dies sine linea"-ök ugy értelmezik, hogy egy nap se múljon el sztrájk nélkül. Ezért azután, bár a náluk virágzó szociális termelésből jólétnek kellene fakadnia, egymás után fakadnak ki — a sztrájkok. Ha az egyiket abba hagyják, kezdik a másikat. Ma az utcaseprők sztrájkolnak, holnap a bérkocsisok, azután a póstások, a vasutasok, a köinivesek, a színészek, a pincérek, a mentők, a villamoskalauzok és Isten tudja micsoda szekták, talán még a halál is sztrájkol Illendőség kedvéért néha-néha tul a lajtán. Most, hogy a bojkott megszűnt, a telefon és táviró alkalmazottak léptek sztrájka. Bécs most ott áll telefonszolgálat nélkül. Hiába próbálnák hivni veszély esetén a mentőket, a tűzoltókat vagy a rendőröket, a központ nem ad kapcsolást, sőt még a minisztériumok telefonját is kikapcsolta. Ilyen viszonyok közepette rendes államban a sztrájk gazdasági részének elintézéséig a hadseregre támaszkodhatott a kormány. No, a szegény osztrák kormány még arra sem támaszkodhatik, mert Ausztriában még a hadsereg is — ami egyedülálló a sztrájkmozgalmak történetében — sztrájkra készül. Az osztrák zsoldos szakszervezeti hadsereg ugyanis kevesli a zsoldját és követeli, hogy a fizetését azonnal emeljék fel, mert ha nem, leteszik a puskát és nem mennek se őrségre, se gyukorlatra. Mi, akik mindig mosolyogtunk azon, hogy Ausztria zsoldos hadsereggel akarja megszállni Nyugatmagyarországot, most meghajtjuk zászlónkat az osztrák hadsereg előtt, mondván: no, osztrák sógor, ezt aztán jól megcsináltad. Jó, hogy nem vagyunk irigyek, mert még irigyelni tudnánk tőled — a sztrájkoló szakszervezeti hadsereget! Friedrich-ügye ma a szenzáció a Tiszabünpör tárgyalótermében és a nemzetgyűlésben egyaránt. A tárgyalóteremben vádlottak és tanuk vallanak Friedrich mellett és ellen, az egyik igyekszik feketére mocskolni, a másik fehérre mosni. A parlamentben súlyos véleményeket vagdosnak egymás fejéhez a képviselők Friedrich mentelmi jogának kapcsán : az egyik kiadja, a másik nem adja — és ezen tárgyalnak már négy nap óta. Közben persze az ország legsúlyosabb problémái maradnak máról-holnapra, holnapról pedig holnaputánra. Itt van — hogy a vigasztalan külpolitikai helyzetről ne is szóljunk — a súlyos pénzügyi helyzet, a nyomasztó gazdasági helyzet, ai égrekiáltó drágaság, mindezek megoldatlanul maradnak. Itt van a drága és az olcsó kenyér kérdése, amelynek elintézésére a kiküldött kilenctagú bizottság megbízatása óta semmit sem tett. Ugy látszik, hogy egy ember ügye fontosabb sok jóllakott embernek tízmillió embertársa mindennapi kenyerénél is. Mi nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy Friedrich ügye csak Friedrichnek fontos és nekünk nem. Mi azt tartjuk, hogy mindenkinek fontos, hogy Tisza gyilkosai elvegyék méltó büntetésüket, mert máskép rend és nyugalom nem lesz és tud-