Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-07-12 / 36. szám

2. PÁPA ÉS VIDJÉKE 1920 julius 12. HÍREK. Hétfő, julius 12. Megjelent a termésrendelet. Hosszas vajúdás után — igen későn — megjelent a közélelmezési miniszter rendelete az 1920. évi termésből eredő termények fel­dolgozása tárgyában. A rendelet intézkedik a vámőrlés, a kereskedelmi őrlés és az úgy­nevezett szerződéses őrlés kérdésében. A rendelet fenntartja a vámőrlést s ennek meg­felelően búzát, rozsot, kétszerest, tatárkát, kö­lest, árpát, zabot, tengerit vagy ocsút meg­őröltetni vagy bármikép feldolgoztatni csak a községi elöljáróság által kiállított őrlési tanúsítvány alapján szabad. Bármely malom, ideértve a házi és gazdasági szükségletre dolgozó malmokat is, csak vámőrlést vé­gezhet, nem pedig lisztért, pénzért vagy más ellenszolgáltatás fejében. A vámőrléssel nem foglalkozó és kizárólag háziszükségletre dol­gozó malmok csak az esetben dolgozhatnak föl gabonanemüeket idegen gazdaságok ré­szére, ha erre az illetékes közélelmezési ki­rendeltségtől engedélyt kaptak. Kenyérmag­vakat kézidarálón feldolgozni tilos s az ily darálók üzemen kivül való helyezését, illetve bevonását a közélelmezési miniszter elren­delheti. A malom a feldolgozásra behozott termény­mennyiségből őrlésért és hántolásért annak 15°/,,-át, darálásért, zúzásért vagy más fel­dolgozásért annak 12 százalékát köteles minden őröltető félnek fölszámítani. A por­lási százalék őrlésnél három, darálásnál kettő és hántolásnál öt. E természetbeni levonáson kivül semmi más felszámításnak helye nincs. Őrlésnél legalább 75 százalék, hántolásnál legalább 60 százalék a kiőrlés, illetve hán­tolás kötelező. Para^ztőrlésnél az egész őr­leménymennyiséget kell az őröltetőnek vissza­szolgáltatni. Vámőrlésnél a kiőrlés százalé­kának keretén belül tetszés szerinti lisztfajták . állíthatók elő. Az őrlési tanúsítványokat hivatalos időben bármikor dijtalanul köteles a községi elöl­járóság (polgármester) kiszolgáltatni. A malom csak őrlési tanúsítvány mellett fogadhat el terményt. A vámot a tisztított gabonából kell le­szedni és a koptatási es rostálási hulladékot az őröltető félnek kell visszaadni. Tilos a malomnak a vámot felőröltetni vagy fel­dolgoztatni, valamint más, mint a kormány átvevő szervei részére terményt vagy bár­milyen malomterméket eladni vagy forgalomba hozni. A vámőrlés diját a kirendeltség az átvételkór köteles a malomnak megtéríteni. A gőzüzemű malmok fűtőanyagot az őröl­tető féltől követelhetnek és pedig őrlés és hantolás esetén szénben a behozott gabona 25 százalékát, fában 30 százalékát. Malmok kereskedelmi őrlést csak a köz­élelmezési miniszter írásos engedélye alap­ján folytathatnak. Kereskedelmi őrlésnél a termények 29 százaléka a közélelmezési mi­niszter rendelkezésére bocsátandó. A szerződéses őrlésre vonatkozóan a ren­delet kimondja, hogy a közfogyasztásra szánt buza, rozs, kétszeres, feldolgozása szerződés alapján történik, amelyet a kormány erre hi­vatott szerve, akár vámőrlő, akár-kereskedelmi őrlést végző malommal köthet. A rendeletnek fontos az a határozata, amely szerint a közélelmezési miniszter bármely malom üzemét ideiglenesen vagy véglegesen, is kártalanítási igény nélkül beszüntetheti, vagy igénybe veheti. A rendelet azután részletesen intézkedig a fenti rendelkezések betartásáról és kimondja, hogy az elkobzott készletek egyötöde a föl­jelentőt, többi része pedik — igen humá­nusan — a hadirokkantak segélyalapját illeti. — A vasárnapi munkásgyülés. A pápai keresztényszocialista összmunkasság vasár­nap a kaszínóhelyiségében impozáns gyűlést tartott, mely alkalommal az érdeklődők so­kasága zsúfolásig megtöltötte a tágas gyűlés­termet. Szalai Lajos előadó a ker. szoc. mun­kássajtó fontosságát ismertette kimerítően, mely egyetlen fegyvere a dolgozó néposztály­nak ; ennek támogatására buzdította a gyűlés résztvevőit, hogy a keresztény sajtó felkaró­lása az egyetlen és legfőbb eszköz arra, hogy a munkásosztály gazdasági érdekeit biztosítsuk. A gyűlésen megjelent Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő is, kit meg­jelenésekor zajos ovációval fogadtak és a munkásság gazdasági érdekeinek védelméről tartott mindvégig nagy tetszéssel fogadott beszédet. Azokat a szociális problémákat — úgymond — melyeket a háború és a forradalmi idő vetettek felszínre, ugy tudjuk csak megoldani, ha a gazdasági iavak igaz­ságos megosztását törvényhozás útján biz­tosítjuk és minden társadalmi osztály részére lehetővé tesszük azt, hogy megfelelő szociá­lis újításokkal a létfenntartáshoz szükséges alapot megadjuk. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a keresztényszociálista programm megvalósításáért oolgozunk, melyért küzdeni nem fogok megszűnni soha. Majd Szalay Lajos két fontos határozati javaslatot terjesz­tett elő, melyben a belügyminiszternél tilta­kozásukat fejezik ki a szabad pórázra enge­dett vörös szervezkedés miatt. Úgyszintén a munkásügyi panaszbizottságok felállítását és fejadag felemelését kérik a kormánytól. Végül még László Mihály, a szakszervezet elnöke mondott rövid beszédet, mely után a mind­végig lelkes munkásgyülés emelkedett han­gulatban nyert befejezést. — Tanítói képesítések. A'z áll. tanitó­képző-intézetben szombaton fejeződtek be a lefolyt iskolai év növendékeinek tanitóképesítő vizsgálatai. A rendkívüli viszonyok folytán a menekültekkel bővült IV. évfolyamnak 50 növendéke állott vizsgálatra. Oklevelet nyert 44. Egy tárgyból javitóvizsgálatra utasíttatott 1, két tárgyból javítóvizsgálatra utasíttatott 4 jelölt. A vizsgálattól vissza lépett 1. — A 44 képesített közül némettanitási nyelvű iskolákra is képesittetett 7, az egyházi ének­lésből és egyházi orgonálásból (kántori) vizs­gálatot tett 5 jelölt. — A pápai tűzoltóság ügye. A pápai önkéntes tüzohóegylet parancsnoksága be­adványt intézett a városhoz, amelyben elő­adja, hogy majdnem minden önkéntes tag kivált az egyesületből, mivel egyrészt a ne­héz viszonyok az anyagiak megszerzése nem enged nekik időt ezen működés gya­korlására, másrészt meg a ruházati cikkek hallatlan magas ára is visszariasztja őket. Hasonló a helyzet a fixfizetéses tűzoltókkal is, akiket a kis fizetés mellett alig lehet vissza­tartani. Ha sürgős intézkedés nem történik a hivatásos tűzoltók javadalmának rendezé­sére, egy napon előállhat az a helyzet, hogy a város tűzoltóság nélkül marad, aminek be­láthatatlan következményei lehetnek. Itt az ideje, hogy mint az összes dunántuli ren­dezett tanácsú városokban van, nyugdíj­jogosultsággal biró hivatásos tűzoltóságot rendszeresítenek szabályreridélétileg. Az ön­kéntes tüzohóegylet 10 hivatásos, nyugdíj­jogosultsággal biró tűzoltó rendszeresítését látja szükségesnek, akiket más városok min­tájára természetben kell ellátni ruhával, csiz­mával stb. — A város tanácsá foglalkozott a beadvánnyal és úgy határozott, hogy 10 városi tűzoltói állás rendszeresítését és ennek a szabályrendeletbe való felvételét a kép­viselőtestületnek javaslatba hozza. Fizetésül a volt rendőri fizetést kéri megállapítanai 3 évenkénti előmenetellel, lakbér és családi pótlékkal és természetbeni ruha-ellátással. — A kath. Iskolaszék megalakulása. Julius 11-én tartottta az újonnan megválasz­tott iskolaszék alakuló gyűlését Miklós József segédlelkész, a plébánia vezetőjének elnök­j lete alatt. Az iskolaszék egyházhatósági meg­erősítésének bejelenlése után a tagok elnök kezébe letették a hivatalos esküt. Az eskü­tétel után elnök emelkedett hangon, szivhez­szóló szavakkal figyelmeztette az új iskola­széket magasztos hivatására s kérte őket, hogy mint Pápa város 14 ezer katholikusá­nak képviselői az iskolaügyekben csak úgy, mint a kath. hitéleti ügyekben is a lelkipász­tor támogatására legyenek. Ezután követke­zett a tisztviselők megválasztása. A világi elnök tisztségére egyh. elnök előterjesztése után kitörő lelkesedéssel, egyhangúlag Dará­nyi Ágoston, urad. jószágigazgató választatott meg. Jegyző egyhangúlag Marton Győző h. karnagy lett, főgondnoknak Kolbe Nándor, tak.-pénztári pénztárost, algondnoknak Szabó Istvánt választották meg ugyancsak egyhangú­lag. Számvizsgálók lettek Kraft József, Okoli­csdnyi József és Varga József. — A városi tanácsból. A város taná­csa elhatározta, hogy a Pápa városi és vi­déki takarékpénztár újonnan kibocsátott rész­vényeiből az alapítványi pénztár tulajdoná­ban lévő 6 részvény után ujabb 6 darab, egyenként 500 K. névértékű részvényt át­vesz elővételben. — A tanács az országos állatvásárteret legeltetés céljaira december végéig Györké Sándornak bérbe adta 5030 korona bérösszegért; az Erzsébet liget fü­termését pedig Nagy Jenőnek 400 koronáért.. — Pápavidéki Gazdák Szövetsége ytkári hivatala 'kéri a Szövetség t. tagjait : amennyiben sinvasra volna szükségük, f. hó 17-ig jelentsék a titkári hivatalnak. — A benzinmotor tulajdonosokat pedig felhívja, hogy amennyiben a csépléshez benzinre volna szükségük: 4 lóerős motorig 1 hordóra, 8 lóerősig 2-re, 12 lóerőig 3, azonfelül 4 hordóra, hordónként 7500 koronáért, az el­számolás fenntartása mellett, minél előbb fi­zessenek be. Legcélszerűbb volna azonban, ha motortulajdonos urak a benzin árát össze­szedve, egyenest Veszprémbe, a „Veszprém­megyei Gazdasági Egyesület"-hez küldenék be együttesen, legkésőbb e hét végéig. — A villamosáram-dijak felemelése. A városi villamos bizottság legutóbb tartott gyűlésén elhatározta az áramdíjak prog­resszív alapon történő fölemelését és a kö­vetkező áramfogyasztási dijakat állapította meg hektowattóránként: világítási és ipari célra magánosok részére 80 fillér; kávé­házak, szállodák, mulatók és kaszinók ré­szére 1 K 20 fillér; az állami alkalmazottak részére kedvezményes díjszabással negyven fill. Felelős szerkesztő: Boksay Endre. Főszerkesztő: Blazovich Jákó. Laptulajdonos: A Ker. Szoc. Párt. Kiadó: Ker. Nemzeti Nyomdavállalat. igy Járgányos ciéplogarnitura kitűnő Jó karban eladó Csősz Nándornál, Vásár-u. 7. TÜZIFA-VÉTELI R MflGYflR SZÖVETKEZETI KÖZPOMTOK ÁRUFORGALMI RÉSZVÉNYTARSASAGA­nak veszprémmegyei kirendeltsége sürgősen vásárol mindennemű tűzifát csakis waggontételekben. Szives ajánlatokat kér a feladó állomás, a fa minősége, neme, mennyisége, szárazsági foka, választékolása (ha­sáb és dorong), valamint eladási ár megjelölésével Veszprém/vár­megyeház, I. emelet, 5. szám alá,

Next

/
Oldalképek
Tartalom