Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-01-09 / 1. szám

2. PÁPA ES VIDÉKE. 1920 január 16. programrhját, melynek alapján megvalósítani akarjuk a helyes birtokpolitikái reformot, melyre égető szükség ván. A mindvégig zajos tetszésnyilvánítással kisért beszéd után Fábián Károly, pártunk főtitkárja, dr. Kocsis Lénárd bencés igazgató és Szalay Lajos mondottak még beszédet, hangoztatva a nemzeti össze­tartás szügségességét, hogy e komoly idő­ben a társadalom minden rétegének egy táborban van a helyük. Ezután Csaplár Antal magvas beszédben hivta fel a derék salamonia­kat Szűcs Dezső támogatására, mire harsány éljenzésben fejezték ki törhetetlen ragasz­kodásukat a ker. nemzeti egyesülés pártjá­hoz. A gyűlés a Himnusz fenséges akkordjai­val nyert befejezést. Borsosgyőrön vasárnap d. e. 11 órakor ai iskolában nagyszámú gazdaközönség je­lenlétében megtartott gyűlésen mondotta el Szűcs Dezső programm beszédét, mit a jelen volt föld mívesek és kisgazdák nagy tetszés­sel fogadták és kijelentették, hogy Szűcs Dezsőt fogják támogatni. Végül még Szalay Lajos mondott beszédet a ker. nemzeti egyesülés pártban való tömörülés szükséges voltáról, mely — nem osztálypolitikát, de — a társadalmi erők egyesítését tűzte zászla­jára. A gyűlés emelkedett hangulatban nyert befejezést. Munkásgyülés. Folyó hó elsején d. u. 2 órakor a Wittmann­féle uradalom munkásai is népes gyűlést tartottak, melyen László Mihály, pártunk al­elnöke ismertette a választási eljárást és fel­hívta a munkásság figyelmét, hogy a képviselő­választásoknál is a Ker. Nemzeti Egyesülés Pártját támogassák, azt a pártot, melyben a keresztény szociálista szakszervezetek is helyet foglalnak és mindig a dolgozó munkásság érdekeiért küzdenek. A figyelemmel kisért beszéd után a munkásság kijelentette, hogy mind egy szálig Szűcs Dezső szavazói lesz­nek, mint ahogy nem is lehetnének más pártiak, ha szociális érdekeiket védelmezni akarják a nagybirtokosokkal szemben. Szövőgyári ker. szoc. szakszervezet közgyűlése. A szövőgyári szervezett mun­kások folyó hó 6-án délután 3 órakor tar­tották évi közgyűlésüket, amelyen a munkás­ság legnagyobbrésze megjelent. A gyűlést Tóth Lajos elnök nyitotta meg, vázolva a munkásoknak az 1919. évben szakszerveze­tükkel történt eseményeket. 1919 január elsejével, úgymond, megalakítottuk a ker. szoc. szövőgyárri munkások szakszervezetét, amely hivatva volt a munkásság érdekeit magyar nemzeti alapon, keresztény szellem­ben a kapzsi nagytőkével szemben minden téren megvédeni. Azonban a nemzetközi világmegváltó szociálista, kommunista uralom minden becsületes hazafias érzelemnek gátat vetett, így a keresztény és magyar érzelmű munkásoknak félbe kellett hagyni törekvései­ket. Arra kéri a munkásokat, tartsanak ki sziklaszilárdan továbbra is a ker. magyar eszmék mellett, mert csak így tudjuk meg­védeni jogos követeléseinket. A napirend első pontját a múlt évi zárószámadást László Mihály ismertette, amit a közgyűlés egyhan­gúlag tudomásul vett. Következett az új tisztikar választása, melynek eredménye lett: László Mihály elnök, Vér Ferenc alelnök, Nagy Gábor pénztárnok, Szabó József jegyző, Szandi Ágnes, Szabó Margit ellenőrök és 14 tagü választmányi tagok lelték megvá­lasztva. László Mihály megköszönve a mun­kásság bizalmát, az elnökséget csak úgy vállalja, ha a munkásság összetart a magyar és keresztény nemzeti irányzat mellett. A betegsegélyzőpénztári díj, és a tagsági díjak beszedése után, több fontos ügyek elinté­zésével a gyűlés véget ért. Lányok ! A Kath. Leánykör tagjai szomba­ton este 6 órakor a szokásos helyen gyüinek össze. Előadás tárgya: „Ideál és életcél." Pontos megjelenést kérünk. Előfizetési felhívás! Értesítjük az összes kedves olvasóinkat, hogy 1920 január 1 -ével új előfizetést nyitunk és pedig: Egész évre . . 50"— K Fel ff m m 25 ff Negyed „ . . 12-50 „ Egyes szám . . —'60 „ Reméljük, hogy a régi előfizetőink is jó­akaratú megértéssel fogadják az előfizetési díjnak szükséges felemelését. Olvasóinkat pedig kérjük, hogy minél nagyobb számban lépjenek be az előfizetőink sorába. Előfizetés s mindennemű reklamáció iránt Tomor Vincéhez (ker. szoc. pártiroda) tessék fordulni. HÍREK. — A tisztikar Horthy-estélye. Párat­lanul nagy sikert aratott a helybeli tisztikar f. hó 5-én és 6-án a városi színházban meg­tartott Horthy-estélye. A színházat mindkét este zsúfolásig megtöltötte az előkelő közön­ség s így a nemes ügy, amiért a rendezők és a szereplők fáradoztak, meghozta a teljes anyagi- és erkölcsi sikert. — A rendezőség nagy művészi érzékkel állította össze az est programmját, és olyan erőket szerepel­tetett, akikhek mindegyike már eleve garan­cia volt arra, hogy egy minden tekintetben magas művészi nívón álló estélyben gyönyör­ködhessen városunk minden szépért, jóért lelkesedő előkelő közönsége. — A műsor egyes számai gyors egymásutánban követ­keztek s a rövid pauzánkat Medgyessy László főhadnagy konferáló elmés és sok humort tartalmazó megjelenései tették még rövideb­bekké. — A zenekar, amelyet Gáty Zoltán tanár vezetett, az ő nagy tudásával két számot töltött ki. Az elsőben Kosztka Vil­mos ez alkalomra irt hatásos Horthy-induló­ját adták elő, a másodikban a dirigens „magyar nyitányát" adták elő, amely telve zenei szépségekkel majdnem háromnegyed órán át gyönyörködtette a klasszikus és magyar zenét kedvelő közönséget. Mindkét zenekari szám teljesen preciz összjátékban került bemutatásra, ami elsősorban, a kiváló karmester: Gáty zenetanárnak az érdeme, ki fáradságot nem ismerve tanította be a nehéz darabot. Érdeme azonban a zenekar minden egyes tagjának, kik ambíciójukat és tudá­sukat teljesen odaadták, hogy a zenei szép­ségek kellően érvényesüljenek. Az estély még egy száma részesítette a közönséget egy igen kedves zenei élvezetben, amelyet Bodor Jánosné magyar dalok éneklésével nyújtott. Pompás hangterjedelem, ahol kellett, erő és lágyság, kevésszer tapasztalt tiszta szókiejtés és végül igen behízelgő, kedves hangtóhus volt áz, ami ezt a számot oly élvezetessé tette, ámelyhez a művészi zon­gorakiséretet dr. Hermann László szolgáltatta. Az előadott két költemény szavalata, amelyek közül az egyiket „Magyar Miatyánk 1919­ben" Ruttner József főhadnagy, a másikat „Panaszkodnak a magyar szelek" Dienes Sándor szkv. főhadnagy adta elő igen mély nyomokat hagyva a lelkekben. Az utóbbi szavalatot Kosztka Vilmos kisérte zongorán, amely által a költemény amúgy is hatásos részei még jobban kidomborodtak. — Leg­végül maradt a „Haza" cimü egy felvonásos szinmű, amely egy álomban vonultatja fel előttünk hazai történelmünk legkiválóbb nőit. Az álmot egy német nevelésben részesített magyar leány álmodja, akire ez az álom oly nagy hatással van, hogy ezentúl maga is lelkes magyar leánnyá válik. A leány magya­ros érzésű apját Barbarits Lajos játszotta a tőle megszokott rutinnal, míg a leány szere­Kristóffy Ella játszotta bájosan és nagy ügyességgel. — A felvonult magyar törté­nelmi nők élőképszerüen helyezkedtek el Hungária alakja köré, kit Major Gyuláné személyesített meg. — Udvardi Katus Eme­séje, Botka Vali Rozgonyinéja, Gaál Bözsi Szilágyi Erzsébetje, Pfrogner Arthurné Kani­zsay Dórája, Viz Baba Dobó Katicája, Rácz Ilus Lorántffy Zsuzsánnája, Csizmadia Irén Bornemissza Annája, Udvardy Margit Zrínyi Ilonája mind egytől egyig igazi látványos­ságot nyújtottak stílszerű pazar kosztüm­jeikkel. Kis szerepet tött be Mayer Idus, de annál kedvesebben. — Az első előadás után fényesen sikerült táncmulatság volt a Griff­ben, ahol kivilágos virradatig maradt együtt az aranyifjúság. Zenekar a tiszti estélyen. A tiszti estély zenekara a következőkből állott. Karmester: Gáty Zoltán zenetanár, első fuvola: Pataky Maurus, második fuvola: Gáty Miklós. Első hegedű: Barcsi Lajos, Gáty Ferenc, Kiss László, Szily László, Turner Nándor. Második hegedű: Barcsi Ferenc, Csillag Sándor, Kolbe Lajos, Kosztka Vilmos, Rédey Tibor, Saád Béla, Tóth Endre. Viola: Tóth Lajos, ifjú Tóth Lajos. Cselló: Lengyel Gyula. Nagybőgő: Boksay Endre. Zongora: Szíj­jártó Gyuláné, Mudra Olga. Harmonium: Kiss Gábor. — Tanulmányi segély. Hercz Imre festő­művész növendék, városunk nagytehetségű szülötte kérvényt intézett a városi tanácshoz, hogy részére tanulmányi segélyt szavazzon meg. A városi tanács december hó 29-én tartott ülésében a kérelem tárgyában úgy határozott, hogy azzal a javaslattal járul a képviselőtestület elé, hogy nevezett számára tanulmányi segélyt szavazzon meg. Egyben felszólítja a város művészetpártoló közön­ségét, hogy a művészkörökben már is ismert nevü, kiváló ifjú részére tanulmányai folytat­hatása céljából a tanács által kibocsájtott gyüjtőiven eszközlendő feljegyzés mellett pénzadományt nyújtani szíveskedjék. — Az ügyet mi is igen melegen ajánljuk a közön­ség figyelmébe. — Kantin átvétel. Szalay, rokkant tiszt­helyettes az állomásparancsnokság megbíza­tása folytán már átvette DringlertŐl a kaszár­nya kantinját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom