Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-03-16 / 11. szám

2. PAPA ES VIDEKE 1919 március 16. A bankjegylebélyegzést feltétlenül meg kell csinálni, ha minden más ország megcsinálja. Nagyon keservesen járna az a kisgazda, aki koronákban, százas vagy ezresbankókban tartja a vagyonát és a kormány nem rendelné el a felülbélyegzést, akkor sem, ha valamennyi új ország felülbélyegezteti az ottan forgó koronákat. Az lenne a következménye, bogy a cseh-szlovák korona, a délszláv korona, a német osztrák korona sokszorta többet érne, mint a miénk. Mi a külföldnek még többel adósodnánk el, viszont rengeteg tömegű új osztrák bankó jönne sebesen felénk, a meg nent szállott területre. Ebből az következne, Itogy a korona teljesen elértéktelenednék. Az alapvető kérdést, hogy közös bankó legyen-e vagy magyar bankó, nem a mostani felülbélyegzés dönti el. Ha a felülbélyegzés megtörténik, akkor is egy későbbi feladat a felülbélyegzett bankjegyeket az arany vagy külföldi valuta-fedezettel biró önálló magyar jegybank bankjegyeire becserélni. A bankönállóság és a valutarendezés semmi esetre sem oldható meg a bankólebélyegzés tecb nikai elintézésével, hanem csakis a progreszsziv nagy vagyonadó útján. Az önálló magyar bank az az ideál, amelyhez a radikális adóreformon keresztül vezet az út. Balkányi Béla. Munkás Újságnak. Mikor Önök, kedves elvtársak, valakiről azt írják, hogy »hazudik, rágalmaz«, akkpr mindenki tudja Pápán és vidékén, hogy az illető súlyos igazságot vágott a szemük közé. Ezért nem is volt és nincs most sem szükség cáfolatra! Ami pedig az én speciális érzelmi viszonyomat illeti a ker. szociális táborhoz, arra vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy nem vagyok sem tisztán ker. szociálista, sem tisztán kisgazdapárti: az én program mom ebben a szóban foglalható össze: antiszociáldemokrata. A ker. szociálisták győzelme ép úgy az én győzelmem, mint a kisgazdáké, mert kevesen vannak bármelyik táborban, akik többet tettek volna a győzelem érdekében! Ennek bizonyítékát ép Önök szolgáltatják! De soha nem érdekelt és most sem érdekel, hogy szeretnek-e a ker. szociálisták vagy mások. Engem egy érdekelt és érdekel most is, t. i. az, hogy Önök k. elvtársak, engem ne szeressenek! Az én táborom érzelmeire sohasem számítottam és ha itt megtapsoltak, annak örülni nem tudtam! De örültem annak, hogy Önök leköptek, hogy leabcugoltak, hogy a Munkás Újságban meghurcoltak, hogy agitációmés cikkeimért feljelentettek ellenforradalmárnak, stb., stb. Mindebből t. i. azt láttam, hogy megtettem a kötelességemet és azt, hogy helyes uton járok. Az fájna és mondhatom nagyon fájna, ha egyszer is elismerőleg nyilatkoznának rólam. Bántana ez azért, mert ez az elismerés nem a keresztény-magyar munkásoktól származna, hanem vezéreiktől, akikről mindent el lehet mondani, csak azt nem, amit a munkásokról! Önök, vezérelvtárs urak, már anynyiszor megfogadták, hogy nem írnák rólam, már annyiszor sajnálták a papirt, amelyen »T«-val foglalkoztak, már deputációba is jöttek hozzám, hogy ne kelljen papirt pazarolniok rám s mégis a M. U. majdnem minden számában ott szerepel: »T. és Pápa és Vidéke«. Mindebből azt következtethetném, hogy mégis csak vagyok valaki s ezért én csak egyet akarok, hogy Önök a jövőben is haragudjanak rám és társaimra, mert akkor tudjuk, hogy rendben van az antiszociáldemokrata tábor szénája. Majd ha táborom vállain én is a magasba akarok emelkedni, lesz gondom nemcsak arra, hogy Önök gyűlöljenek, hanem, hogy a ker. szociálisták meg is szeressenek. Tihanyi Márkus. Keresztény szociálista pártgyülés. Elitéli az erőszakot. A Keresztény Szociálista Párt Flóriánutcai helyisége szerda óta valóságos zarándokhellyé lett, Itogy megtekintsék és elitéljék — a Munkás Újság rendkívüli számának állítása szerint — a felzaklatott kedélyű emberek és csőcselék romboló munkáját. A csütörtöki pártgyülésre a keresztény munkásság oly hatalmas számmal jelent meg, hogy a párthelyiség és az udvar is szűknek bizonyult a nagy néptömeg befogadására. Ebben a lelkesedéstől izzó hangulatban nyitotta meg Grátzer János a pártgyüiést, ki éles szavakkal Ítélte el a szabad gyülekezési jog eltipróit. A gyűlés előadója a Keresztény Szociálista Párt budapesti kiküldöttje, Boldog Gyuláné párttitkárnő volt, ki hatalmas szónoki erejével és szavainak igazságával világította meg a jelen politikai helyzetet. A szerdai sajnálatos esetről az illetékes kormánytényezőket informálni fogja. A kitörő lelkesedéssel fogadott beszéd után Szalay Lajos emelkedett szólásra és erős szavakban utasította vissza azt a vádat, hogy a Keresztény Szociálista Párt ropogós bankókkal vesztegetne és ilyen eszközökkel szerezne híveket, mert nem pénzzel és erőszakkal, hanem szociálista meggyőződéssel és elvei igazságosságával küzd és dolgozik. Utána Madarász József a szerdai eseményekről tájékoztatta a pártgyüiést, mit a jelenvoltak felháborodása követett ugyan, de a pártgyülés kimondotta, hogy a város békéjének és nyugalmának érdekében nem fog hasonló eszközökkel élni a testvérharcot szítók politikájával szemben. Még Blazovits Jákó mondott magas szárnyalású beszédet és köszönetét fejezte ki azoknak a keresztény nőknek, kik krisztusi szimbólumát, a keresztet az erőszakkal szemben is megvédelmezték. Ezen hatalmas pártgyülés csak meggyőzte és elveik igazságában megerősítve törhetetlenekké tette a ker. szociálistákat. Színház. E számunktól kezdve helyszűke miatt sajnálatunkra nem hozhatunk kritikát minden egyes előadásról, csupán az újdonságokról s a sláger darabokról referálunk. Szerdán és csütörtökön gyér közönség jelenlétében a »Boszorkányvár« c. operette, vagy mondjuk: opera került színre, mely nagyobb publikumot érdemelt volna mindkét esetben. A darab kiállítása ugyan még mindig mutatott hiányokat, de az egyes személyek és a kar éneke megfelelt a követelményeknek. Különösen szép volt Császár Gyula és Antal Lajos kettőse. Kállay Jolán nagyon is ártott szép hangjának korai szereplésével, úgyhogy éneke most sem volt élvezhető. A többi szereplő — kiki tehetsége szerint — valamennyien hozzájárultak az est sikerének emeléséhez. A karnagy a darab betanításával dicséretre méltó munkát végzett, valamint Heltai igazgató is ügyes rendezésével. HÍREK. — Móricz Zsigmond Veszprémben. Móricz Zsigmond, a nagynevű iró, vasárnap Veszprémbe érkezett Bnza Barna miniszter kíséretében a népgyűlésre, mint a sajtó képviselője és néhány napot ott akart volna tölteni régi barátjánál és irótársánál, vármegyénk tanfelügyelőjénél, Vértesy Gyulánál, azonban már hétfőn telefonértesítést kapott Budapestről, hogy édesatyja elhalt és így haza kellett utaznia. Pedig, mint Veszprémből írják, tervbe volt véve pápai útja is, mert, mint írják, mondta, hogy nagyon szeretett volna eljönni Jókai és Petőfi városába. — Képviselőjelölő értekezletek. Mint értesültünk, a kormányban részt nem vevő pártok, vagyis a keresztény szociálista-, a földmives-, a Lovászy- és a m. polgári párt, — melyek között megegyezés jött létre, hogy a választásokon együtt vesznek részt s közös listákon szavaznak — kiküldöttjei szerdán megbeszélésre gyűltek össze Bpesten s megállapodtak a győri választókerület polgári párti jelöltjeinek személyében. — A pápai kisgazdapárt f. hó 16-ára, azaz ma vasárnapra d. e. 11 órára Pápára választókerületi értekezletet hivott egybe. Kérte az egész győri választókerület kisgazdapárti vezetők megjelenését, hogy a kerületre nézve egyöntetű eljárást állapíthassanak meg. — A Kath. Munkásnő-egyesület f. évi március 15-én, azaz tegnap, szombaton este 6 órai kezdettel műkedvelő színielőadást rendezett. Szinre került Kisfaludy K. 4 felvonásos vígjátéka »Csalódások«. Dicséret és elismerés illeti a betanításért az egyesület elnökét s műkedvelő tagjait, hogy ily nehéz darabot oly magas nívón tudtak előadni. A színdarabot jövő vasárnap, március hó 2g-án megismétlik. Kezdete 5 órakor. — A Kath. Legényegyesület ma d. u. 5 órakor tartja ezévi rendes közgyűlését Kurucz-utcai háza helyiségeiben. — Kinevezések. Az igazságügyminiszter Novitzky Pál, Hajdany Vince és Kollár Ferenc pápai járásbirósági irodatiszteket a IX. fizetési osztályba irodafőtisztekké s Szelestey Gyula Írnokot a X. fizetési osztályba irodatisztté nevezte ki. Gratulálunk!