Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-09-30 / 29. szám

1919 szeptember 30. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. Vasárnapi gyűléseink. Vasárnap négy községben hatalmas tömegek lelkes részvétele mellett alakították meg a ker. szoc. párt vidéki szervezetét. Határozati javaslatokban üdvözölték a kormányt. Salamon. Elnök: Somogyi József; alelnök: Perepatics Vilma tanítónő ; titkár: Dovánszhy Anta! kántortanító; pénztáros: Ihász V. Sándor. Pápakovácsi. Elnök : Königbauer Ignác; alelnök: Császár Sándor; titkár: ifj. Weiland János; pénztáros: Frászt András. Ihász. Elnökök: Czirfusz Vince és id. Bálint József; pénztárnok: Krikker János; jegyző Csehi János; választmányi tagok: Bálint Gábor, Cseter Ferenc, Tóth József; Antalfőröl Németh István, Orbán József, Gombás János; Zsigmondházáról: Ács Sándor, Pálfy Antal, Kecskés István és Nagy István. Maiczaltő. Elnök: Varga Sándor; alelnök: Kalmár Károly; titkár: Visi Károly; pénztárnok : Hoffer János; választmányi tagok: Zsöm levies Gábor, Domonkos György, Polczer Sáhdor, ifj. Supek József, Borsodi József, id. Horváth Pál, Kovács Mihály, Horváth Péter, Kiss József, ifj. Visi József, Leiner Péter Horváth József, Letyki József és Matel Vince. Ker. szoc. szakszervezetek. Az országban eddig a kővetkező ker. szoc. szakszervezetek alakultak' meg: Állami alkalmazottak országos szakszervezete (Állami üzemekben dolgozó munkások), Állami közalkalmazottak, Bank és hivatali munkások, Bányászok, Bőrmunkások, Dohánygyári munkások és munkásnők, Droguisták, Elektromosok, Egészségügyi alkalmazottak, Éttermi és kávéházi alkalmazottak, Élelmezési munkások (sütők, cukrászok), Építészek és építőmunkások, Fővárosi közalkalmazottak, Famunkások, Fodrászok, Festőművészek, Gyógyszerészek, Háztartási alkalmazottak, Hírlapterjesztők, Húsipari munkások, Ipari és kereskedelmi segédmunkások (mindenesek, kifutók, culágerek), Ker. Szoc. Tanítók Országos Szaka kis szobában ketten. Szegény Jancsi nehezen lélegzett ... Kis vártatva ezeket mondotta halkan, csendesen: „Irénke, eljöttem búcsúzni . . . Már nincs sok hátra . . . Nem bírom tovább, megölt a fogság . . . Mielőtt behunynám szememet, el kell hogy mondjam, amit évek óta szivemben hordok . . . Irénke, szerettem ... szeretem ... Boldoggá akartam tenni magát... és magamat. A jó Isten másképpen rendelte . . . Fogadja el tiszta szerelemmel szivemet... és ha ott nyugszom a temetőben . . . hozza el kedvenc virágait síromra . . . Ezzel maga is megmutatja majd Irénke, hogy szeret. . . szeretett* . . . Felkelt Jancsi és . . . kétszer megcsókolt . . . Nem tudtam szólni, — pedig sokat akartam mondani ... El akartam mondani, hogy én is szerettem . . . szeretem, de nem bírtam. És amikor felocsúdtam, Jancsi már nem volt ott . . . . .. Hajnalban megszólalt a lélekharang és mikor misére mentem, hallottam, hogy Jancsi hajnalra kiadta lelkét ... — Ügy-e, most már megérti, miért nem beszélek boldogságról? Megértettem t Meisel József. szervezete, Kéményseprők, Kisiparosok Or- : szágos Szakszervezete, Könyvkötők, Keres- j kedelmi alkalmazottak, Kertészek, Magán- i tisztviselők, Molnárok és malommunkások, Mérnökök, Nyomdászok, Szállítási és közlekedési alkalmazottak (hordárok, bérkocsisok), Szobafestők és mázolók, Szabómunkások és munkásnők, Szűcsök és sapkások, Textilmunkások, Villamosok, Vas- és fémmunkások, Vegyészek, Zenészek, Agyagipari és téglagyári munkások. Városunk és egyházunk vezetőinek figyelmébe. Végre, hála Istennek, megszabadultunk azoktól a bódéktól, melyek évek óta ott éktelenkedtek Főterünkön a főtemplom árnyékában. Nem tudjuk, kit illet az elismerés, a dicséret ezért ? Bárki is legyen az, e helyen mondunk köszönetet, hogy piacunk rendezéséhez hozzájárult. De itt ne álljunk meg. Városunk piactere rendezésre és szépítésre szorult, más is, de első sorban ez. Van ugyan egy idétlen szökőkutunk is, erről azonban nem szólunk, más aztán igazán nincs, mely a közelmúltban napvilágot látott volna. Ott áll azonban városunk műkincse, a monumentális főtemplom, árva és szegényes környezetben. Gondozatlan kerítés, elhagyatott és nem éppen gondozott fák, piszok és szemét a kerítésen belül, ez a miliő környezi Pápa városának műkincsét. Milyen más képet kapna piacterünk, a templom is, ha egy pár méterrel kihoznók a kerítést, a mostani fákat kiirtanók, parkíroznák a templom körüli helyet, szép és kedves virággruppokkal látnók el és diszfákkal ültetnék be a templomkerítésen belüli helyet. Mit szól ehhez a gondolathoz a városi tanács, az egyházközség vezetősége? Nekünk, akik a témáról beszélünk, a felvetett idea igen-igen tetszik és szívesen felajánlunk 50 koronát* az eszme keresztülviteléhez. Városunk szépítése közügy ma, s így senki rossz néven nem veheti, hogy e tekintetben . a piactéren szeretnők a szépítést kezdeni és végre a templom körüli tisztátalanságoknak elébe vágni. Vérlázító, hogy mi folyik hetivásárokon a templom körül. Aki más városokban megfordult, tapasztalhatta, mennyi Ízléssel gondozzák a templom körüli tereket. Budapest, Wien, Kassa, Eperjes, Kolozsvár, sőt kisebb városok Pápánál, vetekednek egymással, csak minálunk nincsen ehhez érzék! Munkanélküliségről beszélnek mindenfelé, hát vegyék fel a templom körüli térnek rendezését is a programmba. Több kath. polgár. * Az összeget átadtuk a plébániának, i melyet nagy örömmel fogadtak. A felvetett • eszmét mi is örömmel üdvözöljük és szívesen támogatjuk. Szerkesztősig. SZENT ISTVÁN ORSZÁGÁHOZ. Magyar hazám, magyar hazám Ki ezred éve állsz, Szegény hazám, dicső hazám Vigyázz most mit csinálsz! Az út nehéz, de csodaszép, Egy újabb ezredév! De úgy vigyázz, ha félrelép A lábad, nincs többé rév. Nincs rév több és nincs nyughelyünk E földnek kerekén, Vagy mi nyerünk, vagy tort verünk Fajunk holt tetemén. Magyar hazám, magyar hazám Az égért hát vigyázz, Dicső hazám, véres hazám Elég volt már a gyászt HÍREK. — Az Ébredő Magyarok. Vasárnap délután impozáns közönség jelenlétében tartották meg az „Ébredő Magyarok" gyűlésüket. A gyűlésen hangoztatták, hogy az Ébredő Magyarok nem üldözik a zsidó vallást. Az Ébredő Magyarok üldözik a zsidó fajt, amely faj idáig juttatta Magyarországot. E faj ellen nem pogromot fogunk alkalmazni, hanem ennél még hathatósabb fegyvert. Gazdasági, ipari, kereskedelmi téren fogjuk őket lehetetlenné tenni. A zajos tetszésnyilvánításoktól hangos gyűlés után tagfelvétel volt, amelyre tömegesen beiratkoztak a gyűlésen résztvevők. — Dáka. Gondolkoztam, kiirjam-e nevedet, avagy agyonhallgassalak. Egyáltalában azon is töprengtem, hogy érdemes-e rólad irni ? Hogy mégis foglalkozom veled, az csak azért van, merF, sajnos, hozzád hasonló Dáka nagyon sok van ebben az országban. Az ilyen Dáka falvak, mint Te is, voltak és lesznek is mindig az ország boldogságának legnagyobb akadályai, kerékkötői. Vasárnap úgy folyik nálatok a hétköznapi munka, hogy nem értek reá ünnepelni sem. Pedig higyjétek meg, kevés áldás van az ilyen vasárnapi munkán. Ez még azonban talán a kisebbik baj. A nagyobb baj azonban az, hogy nem értek reá arra sem, hogy az ország sorsát megbeszéljétek. De bezzeg, mikor a vörös korbács dolgozott a falvakban s minden élő embert kihajtottak a főtérre, úgy-e ott voltatok ? Talán még bólogattál is, hogy ejny

e de jól beszél. Most pedig, mikor a keres

ztény Magyarországot akarjuk felépíteni, Te érzéketlen vagy. Megérdemelnél Dáka és a hoz

zád hasonló Dákák még egy pár heti kommunizmust, hogy észre térjetek. — A kath. legényegylet ünnepélye. A kath. legényegylet vasárnap d. u. helyiségmegnyitó ünnepélyt tartott. Mindenképen sikerült is ez a mulatság, egy incidens leszámításával, amelyet hisszük, hogy maga a kath. legényegylet fog jóvátenni. Két családot, akiket most megnevezni nem akarunk, a pénztártól elutasítottak azzal, hogy nem ismerik őket s így be sem engedik. Pedig ez a két család nem érdemelte meg a visszautasítást. Azt hisszük, hogy ez ügy békésen el fog intéződni.