Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-03-30 / 13. szám

XIV. évfolyam. Fápa, 1919 március 51. 11. szam. PAPA ES VIDEKE Politikai hetilap. A papai Katholikus Kör es a papa-csóthi esperesi kerület tanítói körenek hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 20, félévre 10, negyedévre 5 K. Egyes szám ára 40 fillé:. A lap megjelenik minden vasamat szerkesztőség: Barát-utca 3 házszám. Kiadóhivatal: Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletei. Statárium. I. sz. rendelet. 1. §. .Mindenki, aki a Tanácsköztársaság parancsainak fegyveresen ellenszegül, vagy a Tanácsköztársaság ellen fölkelést szít, halállal büntetendő. 2. §. Mindenki, aki rabol vagy fosztogat, halállal büntetendő. 3. §. A bűnösök fölött forradalmi törvényszék ítél. Szesztilalom. II. sz. rendelet. 1. Mindennemű szeszes ital kimérése, forgalomba hozatala és fogyasztása tilos. 2. Aki szeszes italt e tilalom ellenére kimér vagy forgalomba hoz, üzletének elkobzásával és 50.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 3. §. Aki szeszes italt e tilalom ellenére fogyaszt, egy évig terjedő fogházzal és 10.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 4. §. A bűnösök fölött forradalmi törvényszék itél. Fegyverviselési tilalom. III. sz. rendelet. 1. 4}. Bárminemű fegyvert csak a katonaság, rendőrség, csendőrség, védőrség, népőrség és más elismert karhatalmi alakulatok, valamint a gyári őrségek és munkásgárdák tagjai* viselhetnek. 2. §. Mindennemű egyéb fegyverviselési engedély hatályát veszti. 3. Aki a fegyverviselési tilalom ellen vét, öt évig terjedhető fegyházzal 50.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. 4. §. A bűnösök fölött forradalmi törvényszék itél. Forradalmi törvényszék. IV. sz. rendelet. 1. Forradalmi törvényszékek állíttatnak fel a szükséghez képest. 2. A forradalmi törvényszék elnökből és ezen felül két tagból áll. A forradalmi törvényszék elnökét és tagjait, úgyszintén a vádbiztost és a jegyzőkönyvvezetőt a Forradalmi Kormányzótanács nevezi ki. Ezek a megbízások nincsenek képesítéshez kötve. 3. §. Forradalmi törvényszék hatáskörébe az oly bűncselekmény miatt tartozik az eljárás, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács külön rendelettel oda utal. 4. A forradalmi törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő forradalmi törvényszék előtt és ha csak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le. A terheltet elfogatása után azonnal a forradalmi törvényszék elé kell állítani. 5. §. A vádbiztos kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanukat és a szakértőket, ha szükséges, közvetlenül megidézni, vagy elővezetésük iránt is intézkedni. A forradalmi törvényszék bármely órában és a szabad ég alatt is megtarthatja ülését. 6. §. A terhelt bárkit választhat védőjének. Ha a terhelt a jogával szemben nem él, vagy ha választott védőt a tárgyalásra azonnal meghívni lehetetlen, a bíróság bárkit hivatalból kirendelhet védőnek. 7. §. A forradalmi törvényszék előtt a tárgyalás azzal kezdődik, hogy a vádbiztos a terhelt ellen fennforgó tényeket előadja. A bizonyító eljárás beiejeztével a vádbiztos annak eredményét kifejti és indítványát megteszi. Erre a terhelt és védője felel és ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terheltet és védőjét illeti. 8. §. A tárgyalás befejezésével a forradalmi törvényszék zárt tanácskozás után határoz. A bűnösség kérdésében a határozás titkos szavazással történik. Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egyhangú határozatával lehet kiszabni. Az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal irásba kell foglalni. 9. §. A forradalmi törvényszék határozata ellen felebbvitelnek, vagy másféle perorvoslásnak helye nincs. Az elitélt érdekében bárki által előterjesztett kegyelmi kérelemnek nincs felfüggesztő hatása a végrehajtásra. 10. §. A forradalmi tőrvényszék által kiszabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. A liamis hireb terjesztőinek büntetése V. sz. rendelet. Aki oly híreket terjeszt, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak, forradalmi törvényszék elé állítható és súlyos büntetéssel sújtható. Ha az ilyen hirek terjesztése a közbiztonság megzavarásával járó mozgalmakat, vagy más igen súlyos következményeket idéz elő, a forradalmi törvényszék halálbüntetést is kiszabhat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha a való tények tárgyilagos ismerteté:e a köznyugalom megzavarására irányuló célzat nélkül történik. A cimek eltörlése. VI. sz. rendelet. A magyarországi Tanácsköztársaságban nincs nemesség, rang és cim; nincsenek rendjelek, érdemrendek és más hasonló kitüntetések. Nincsenek továbbá oly cimek sem, amelyek csupán hivatali rangviszonyt fejeznek ki (pl. államtitkár, miniszteri tanácsos, titkárstb.) A közalkalmazottak azt a hivatali elnevezést viselik, amely az állásukkal egybekötött működés szakszerű feltüntetésére szolgál (pl. csoportvezető, osztályvezető, könyvtáros, irógépkezelő stb.) Ezeket a megjelöléseket az egyes igazgatási ágakban az illető népbiztos határozza meg. Hlinden gyermek törvényes. VII. sz. rendelet. 1. A magyarországi Tanácsköztársaság törvénytelen gyermeket nem ismer. Mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a törvényes házasságból született gyermekeket megilletik (pl. névviselés, tartás, családi pótlék stb.), csorbítatlanul kiterjednek azokra a gyermekekre is, akik házasságon kivül születtek. 2. Ha a gyermek születési anyakönyvéből nem tűnik ki, hogy ki a gyermek atyja, ezt akár a gyermeknek, akár az anyjának kérelmére hatósági uton külön eljárással kell megállapítani. Ha az atya közhatóság előtt élőszóval elismerte az atyaságot, vagy ha erről az elismerésről közokiratot, avagy hitelesített magánokiratot állított ki, az elismerést tartalmazó közhatósági jegyzőkönyv vagy okirat alapján az anyakönyvvezető a gyermek születési anyakönyvébe az atya nevét bejegyzi. A bejegyzés előtt az anyát is meg kell hallgatni é