Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-03-23 / 12. szám

2. PAPA ES VIDEKE 1919 március 48. Nagyobb méhészet felállítása is lehetséges volna ilyen birtokon. A szövetkezeti birtok, mivel nagyobb mértékben termelhet takarmányt, fenntarthatná a birtokon levő tehenészetet, ami a városok lakosságának tejszükségletét elégítené ki, sőt az így kezelt birtok foglalkozhatnék szarvasmarha- és sertéshizlalással is, amivel a városi lakósok zsir- és husszükséglete volna biztosítva. De nemcsak a termelés okszerűsége volna biztosítva a szövetkezeti birtokok által, hanem a kisajátított birtokon levő gazdasági felszerelések is előnyösebben lennének igy felhasználva. Ha azok, akiknek eddig földjük nem volt, az új birtokot használatba akarják venni, be kell szerezniük a megfelelő felszerelést is, ami ma nagy nehézségekbe ütközik. A felosztandó birtokon levő felszerelés az új birtokosok csak egy részének kielégítésére volna elegendő, a többinek más uton kellene beszerezni a szükséges állatállományt és gépeket. Ha azonban a kisajátított gazdaságot termelő-szövetkezet veszi át, a gazda-, ságban levő állatállomány és felszerelés teljesen elegendő lesz a gazdaság további kezeléséhez és az így megvásárolt élő és holt felszerelés voltaképen kevesebb költséget ró az egyes tagokra, mintha minden egyes gazda ' külön szereli fel gazdaságát. A szövetkezeti birtok előnyösen felhasználhatná a gazdaságok gözekegarniíuráit és egyéb kisgazdaságba nem való gépeket, amivel csak a termelést tenné intenzivebbé és olcsóbbá. Idővel módjában állna a szövetkezeti gazdaságnak különféle gyárakat létesíteni a gazdaság által termelt nyerstermények feldolgozása céljából, amivel azt érnék el,- hogy nem kellene minden cikket idegen gyárakból beszerezni és az ipari munkásságnak- is biztosítanák megélhetését. Mindez csak néhány kiragadott kép a sok közül, amelyek a termelő szövetkezetek létesítését indokolttá teszik. A termelő-szövetkezetbe elsősorban az illető birtokon dolgozó cselédeket és munkásokat kell bevenni és ha ezek részére igényelt területen még marad a gazdaságból felosztandó terület, ennek biztosítására be kell venni a szövetkezetbe olyan egyéneket is, akiknek nincs földjük, de arra igényjogosultak, sőt bevonandók volnának azok a gazdák is, akiknek van ugyan földjük, de kevesebb, mint amennyihez a törvény értelmében joguk van. A termelő szövetkezeteknek megalkotása igen üdvös volna úgy a termelőkre, mint a fogyasztókra. Fel tehát a szövetkezésre mindnyájunk érdekében! Illés Lajos. — A póstahivatal közlése. A soproni postaigazgatóságnak 16265. sz. rendelete értelmében vasárnap és ünnepnapokon délután a hírlapokat a posta nem kézbesiti házhoz, hanem felhívja az előfizetőket, hogy hírlapokat d. u. 4 óráig a póstahivatal udvarfelőli részében átvehetik. — A Németh-féle gyógyszertár áthelyezése. Németh Dezső gyógyszertártulajdonos a Győri-uton levő gyógyszertárának jelenlegi helyéről a Tirol-szállótól a Hungáriaszállóig terjedő részen leendő áthelyezését kéri. A v. tanács kérelmét pártolólag terjeszti a V. Néptanács elé. Az öesém sírjának beszélem. ) Én még járok, kelek itt fennt, te lennt vagy a föld alatt. Én még élek, járok mással. Te pihensz lennt egymagad. Veled kellett volna mennem és gyáván maradtam itt. Te, sötétben, vakon fekszel. Engem, itt, még fény vakít. Élet fénye, célok lángja! Mind, mi itt maradt velem. S mégis ezt a csöndes, jó sírt, tőled, úgy irigyelem. Te már túl vagy! Már nem várod, hogy befogják szemedet. Árnyad néha jön is hozzám s a jövővel fenyeget. »Mért nem jöttél, bátya, vélem; Mit keresel fennt, te már? Egypár nap és eliramlik a lobogó tüzű nyár. És jön őszöd. És te várod, inig avarja betemet ? Hidd el nékem, jobb annak, ki az ősz elől, elmehet. Kit az istenek szeretnek: elviszik fiatalon. — Jó nekem, hogy elmehettem szép virágos tavaszon . . . . . Hogyne hinném, amit mondasz De, nem lehet menni még. Büntetésből kell maradnom, míg, lelkem fenékig ég . . . Vértesy Gyula. *) »Nemzeti Szalon«-ból Szomorú napok A 15-iki véres zavargásoknak 3 halottja és több sebesültje van. A város külsejét s a járókelők arcát mélységes gond és bánat sötét fátyola vonta be. A történtek felett sajnálkozását fejezte ki minden politikai párt és a legmélyebb felháborodással Ítéli el azon felelőtlen egyenek gazságát, kik politikai el fogultságból a véres eseménynek előidézői voltak. Hogy mi és kik okozták ezt, — a vizsgálat ki fogja deríteni. A szerencsétlen áldozatokon ez már nem segít. Az árvák zokogásán, az özvegyek síró fájdalmán és a szülők fájó keservén már nem fog enyhíteni, ha a bűnösök kézre kerülnek is. A kenyeret kereső édesapa, a jó férj és szerető fiu nincs többé — nem pótolhatja semmi sem. Az ember kezében megremeg a toll, a szív összefacsaiodik arra a borzalmas gondolattá, hogy a 4 és fél éves háború után a magyar a magyart, testvér a testvért öli meg. Szomorú elfajulása ez a jelen politikai életünknek, mely ha tovább folyik, a teljes anarchiához vezet s így végromlásba viszi az országot. Az áldozatok: Mórocz Antal és Turi Ferenc temetése 17-én és Stefanies Istváné 18-án délután ment végbe az egész város mély részvéte mellett, melyen a megye és város képviseletében jelen voltak: Dr. Rainprecht Antal kormánybiztos, Dr. Tenzlinger József polgármester, Dr. Tóth István rendőrkapitány, Csoknyai Károly főjegyző. Testületileg vett részt a temetésen a kisgazdapárt és keresztény szociálista párt, kik az áldozatok ravatalára babér koszorút helyeztek. Mórocz Antal temetésén Dr. Tenzlinger József polgármester mondott búcsúbeszédet. Fényes egyházi segédlettel és ünnepi gyász mellett sok ezer ember kisérte el őket utolsó útjukra: a néma temetőbe. — Sűrű ködfátyol vonta be az eget s hideg márciusi szél zúgott végig a néma temetőn, hogy messze vigye a dalárda bús énekét: Békén nyugodjál csendes hűs sírodban, ránk munka vár még itt e földi honban. Sz Színház. Szombaton s a rákövetkező három napon az idei szezon slágere, a »Pillangó főhadnagy« került színre. Meséje ugyan ennek is sovány, mint a legtöbb operettenek, de a zenéje fülbemászó, értékes részletekben bővelkedik. Kár, hogy Kállay Jolán nem játszhatta el a neki szánt szerepet; helyette Ko vácsics Margit személyesítette Morvái ezredes fefeségét. A címszerepet Császár Gyula énekelte szép baritonján, melyhez méltóképen .párosult Máté (Morvái ezredes) tiszta , hangja. Dalnoki Tessza ügyesen alakította Katinkát, az ezredesné húgát. Nagy sikere volt Vajda Lajosnak (Csollán Manó önkéntes), kinek ötletekben és mókákban kifogyhatatlan játéka állandó derültségben tartotta a publikumot. Kisebb szerepükben jók voltak még Sarkadi (az öreg tábornok) és Bihary (Kovács őrmester). A változatos táncok betanítása H. Zombori Ilonka érdeme. Heti műsor. Hétfőn: Művészestély. Kedden délután: Pillangó főhadnagy; este Érckövy László búcsufelléptével: Mágnás Miska. Szerdán: Benkp Ilonka búcsufellépte: Névtelen asszony. Csütörtök d. u. Munkásőadás: Dolovai nábob leánya; este: Máthé László búcsufelléptével: Sztambul rózsája. Péntek, szombat, vasárnap és hétfőn: Gróf Rinaldó (operett-újdonság). — Az előadások kezdete: délután fél 4-kor, este 7 órakor. Az utolsó napok következnek, amikor is a közönségnek' alkalma nyilik kedvenceit egyenkint ünnepelni búcsujátékaik alkalmával. . A közönség köréből. A Pápai Köz- és Magántisztviselők és Alkalmazottak Fogyasztási Szövetkezetének 153 tagja névaláírásával ellátott következő sorokat kaptuk: Folyó hó II én este városunk utcáin röpiveket osztogattak, amelyeknek címe: Nyílt levél Füredi Gyula járásbiró Úrhoz! — A nyomtatvány szerint a nyílt levelet a Tisztviselők és Alkalmazottak Fogy. Szövetkezetének ügyvezető igazgatója: Tánczos Antal írta. A közérdek oltalmazása mindenkor a legtisztább ideálok közé tartozott, épen azért mély sajnálatunknak adunk kifejezést, hogy Füredi Gyula járásbiró Urat ez a méltatlan támadás érte és épen azon alkalomból íolyólag, amidőn — a Tisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének f. hó 9-én tartott közgyűlésén — a szövetkezeti célok önzetlen szolgálatával az összesség, a kisemberek érdekeit védelmezte. Pápa, 1919. március hó 12-én. (153 szövetkezeti részvényes névaláírása).