Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-11-30 / 41. szám

XIV. évfolyam. Pápa, 191

9 november 30. 41. szám. POLITIKAI HETILAP -s A PÁPAI KERESZTÉNY SZOCIÁLISTA PÁRT HIVATALOS LAPJA •>• Megjelenik minden vasárnap. -<• —$— Előfizetési ár Egész évre 40 K, fél évre 20 K, negyed évre 10 K. Egyes szám ára 60 fillér. FŐSZERKESZTŐ: KECSKÉS LAJOS FELELŐS SZERKESZTŐ: BO KSAY ENDRE Szerkesztőség: Tisztviselőtelep 20. szám. A kiadóhivatal vezetije: Hajnóczky Árpád könyvkereskedő Fő-utca 9. sz hova az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. W __ Munkások ! Munkásnők ! Testvérek ! Gondterhes időket élünk. A nincstelenség sötét gondja nehezedik ránk. Száz és ezer munkástestvérünk dolgos keze munkátlanul áll. A hírhedt „szociális termelés", amelyből a „jólét"-nek kellett volna fakadnia, csak nyomort, szegénységet, lerongyolódást, éhséget és munkátlanságot fakasztott. A lelketlen uzsorások az utolsó falat kenyerünktől is megfosztanak. Ezeknek a gazembereknek nincs szivük a szegény nép iránt. A kékpénzt imádó és követelő zsiványok miatt didergünk és éhezünk valamennyien. Testvérek! Mi, keresztény munkások, nem építünk légvárakat, nem kergetünk délibábos álmokat, nem hirdetünk földi paradicsomot; de dolgozni, érte kenyeret és megélhetést akarunk! Azért e célból deceaber l=én, hétfőn este é órakor a Kaszinó nagytermében (Fő=tér) J ö j j —- — O nagy munkásgyulést tartunk a követke^j napirenddel: 1. A jelen gazdasági helyzet. 2. A szervezkedés célja és haszna. Munkások! Testvérek! Jöjjetek el mindnyájan! fogjunk össze, hogy szavunknak súlya és ereje legyen. Testvéri üdvözlettel: a Ker. Szoc. Szakszervezetek vezetősége. 1 borsosgyőri hitbizomány bérletén uralkodó állapotok, Lapunk f. hó 23-án megjelent számában a fenti cim alatt leközöltük Endrődi Sándor intézőnek szerkesztőségünkhöz intézett levelét. Közérdek szempontja vezérelt, amikor helyt adtunk lapunk hasábjain e levélnek, s ugyancsak ez vezérel, amikor az „audiatur et altera pars" elvénél fogva helyt adunk a másik véleménynek is. Legelső sorban vettük Magasi Antal csendőrfelügyclőnek az előzetes vizsgálat mikénti lefolyásáról szóló helyreigazítását. Ezek szerint az igazság kiderülésére Magasi Antal csendörfelügyelő a legnagyobb súlyt helyezte, s meggyőzött bennünket, hogy a csendőrségi nyomozás a legteljesebb pártatlansággal folyt le. A tanukat a megjelenésre csak felkérték a csendőrök, s azok kikérdezése községi esküdt jelenlétében, > gazdasági irodában és Rem Schneer Zoltán főintéző jól befűtött lakásán történt. A tanuk kikérdezésénél Schneer főintéző nem volt jelen. Magasi Antal felügyelő a nyomozás részleteiről felvilágosítást «em adott ugyan, de annyit megjegyzett, hogy ker. üldözésről szó sem lehet, mert ő azt meg nem türié. Munkást soha senkinek a kedvéért meg nem bántott, s azt büntetlenül alárendeltjei sem tehetik meg. Magasi Antal csendörfelügyelő. Vettük azonkívül Földes Bélának, a petendvarjuvölgyi gazdaság intézőjének a szerkesztőséghez intézett levelét, amelyben csak boszi müvének tudja be az ellene intézett támadást. Azt, hogy apósa, Fonyó Adolf Petenden van, nem tagadja. Itt azonban nem azért van, mintha a Földbérlő R.-t. alkalmazottja volna, hanem csak látogatóban van Petenden. Sógora pedig Fonyó István elvégezvén a keszthelyi gazd. akadémiát, tényleg a Földbérlő R.-t.-nál van alkalmazásban. A levél további részében a nemzeti hadsereg elleni izgatásra csak annyit jegyez meg, hogy a két toborzó főhadnagy majd tanúbizonyságot tesz arról, hogy annak idején hogyan járt el. A kincstári ló eltulajdonítására vonatkozólag tájékozásul közli a levélben, hogy a csendőrség Endrődi feljelentesére a vizsgálatot igenis lefolytatta. Ez negatív eredménnyel végződött, mert a lovat a petendi gazdaság elő is állította és a ló a „Lónyilvántartó"-nál is szerepel. Mosolyognom kellett, mikor a d) vádpontot olvastam, melyhez minden kommentár nélkül a mellékelt nyilatkozatot csatolom. 1919 Xl/25. Nyilatkozat. Alulírottak kijelentjük, hogy Földes Béla űr, aki a Földbérlő R.-t. petend—varjuvölgyi gazdaságának intézője, tudomásunk szerint kommunista egyáltalán nem volt, sőt ahol csak lehetett, ezen rendszer ellen dolgozott. Mi, akikkel a kommunizmus alatt állandóan érintkezett, ezen nyilatkozatunkat a „Pápa és Vidéke" 1919 november 23-iki 40-ik számában megjelent Endrődi Sándor nyílt vádlevelére adtuk ki, azon biztos tudattal, hogy mi el tudjuk bírálni magatartását é« teljesen tisztában vagyunk érzelmeivel. Leiner Ignác sk., h. jegyző. Erdős István sk., jegyzőgy. Kolozsvdry Miklós sk., nyug. min. tanácsos. Vécsey Tamás sk. Schanil József sk , postamester. Pik Imre sk., posta- és távírda kiadó. Pócza István sk., állomásfőnök. Czömpöl Ignác sk., máv. hív. Csőre János sk., g. ispán. Szalóky Béla sk., ref. s.-lelkész. Filzy István rk., nyárádi plébános. Bocsor István sk., jegyző. Prégler László, a borsosgyőri gazdaság intézője, lapunk f. hó 9 iki számában közzé tett „Munkaadók figyelmébe" cimü cikkünkre, amelyben a munkáselbocsájtások voltak tárgyalva, a következőkben válaszol. „Azt hiszem, hogy az 1907. évi XLV. t.-c. s annak intézkedései még fennállanak, amelyek mindkét félre kötelezők. Én betartottam az idézett t.-c. 40. §-ában körülirt intézkedéseket. A borsosgyőri gazdaságnak 46 alkalmazottja van. Ezek közül 6 személyt f. év végével szolgálatjuk alól felmentettem, részint azért, mert az ő általuk betöltött állásokat megszüntettem, részint mert a gazdaság érdeke más beosztást kíván. Saját akaratából eltávozott 6 alkalmazott, s 4 olyan, ki más szolgálatot elfogadni nem akar. Fogadtam is már helyükbe több keresztény munkást, mint amennyi távozik. Keresztény üldözés nem vezetett ténykedéseimben, mert magam is keresztény vagyok, hogy pedig vörös sem voltam, a legjobb bizonyítéka azok a körök, amelyekben a kommün alatt forgolódtam. Aldirds. Végül még a teljes krónikához tartozik az is, hogy Schneer főintéző és a nyárádi plébános felkeresett bennünket és Schneer oda nyilatkozott, hogy az ellene emelt vádak alaptalanok. A nyárádi plébános pedig a vádlevélben neki szánt szerepet utasította vissza. Ezzel lezártuk ez Ugy iratait, amelyet pro és kontra ismertettünk a nyilvánossággal.