Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-11-01 / 37. szám

1919 november 1. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. Mikor a mi tagjainkat, pl. a pápai dohány­gyárban is, bekényszeritették a szakszerve­zetekbe, gyűléseinket népörökkel széjjelverték, szónokot véresre vertek stb. (Városunkban a ker. szoc. párt helyiségét széjjelrombolták, a felsővárosi rk. olvasókört katonasággal körülvették s sortüzet adtak rá, mikor három halottjuk lett gazdatestvéreinknek. Ez csak nem terror! Szerk.) Nem komikus az, hogy a szociáldemokraták beszélnek terrorról ? Garami úr, mint keresk. miniszter a Károlyi kormányban, a hozzája ment küldöttségnek, mely egy négy gyermekes munkás vissza­vételét kérte egy állami gyárba, honnan a szoc. demokraták kiüldözték, azt válaszolta, majd elintézi a gyári munkástanács. — Mi, ker. szocialisták nem terrorizálunk. Senkit erőszakkal nem akarunk megnyerni. Viszont az életről nem mondunk le. Jogunk van hozzá s követeljük, hogy ebben az ország­ban vezető is lehessen magyar munkás. Egy érdekes röpiratot látott Pesten, melyben azt olvasta, hogy az ántánt Huszár, Haller, Bartos, Apponyi s Andrássyval nem köthet békét, mert hisz ők háborús uszítók voltak. Kérdi: volt-e ezeknek az uraknak haszna a'háború­ból ? Kiknek hozott hasznot a hábaru ? (A zsidóknak!) Ki köthet tehát akkor békét? Igen, Garami! Igaz, hogy Garami és társai, a szo­ciáldemokraták fővezérei tagjai voltak a Ká­rolyi kormánynak, miért nem kötöttek akkor békét? Hisz. nagyon kiabálták, hogy ántánt­barátok vagyunk. Miért készítettek elő egy újabb, reménytelen háborút, hol oly sok ma­gyar munkás veszeti el. Ők merik még ma­gukat feltolni a történtek után ? Mert két eset volt: vagy erős volt a szoc. demokrata párt a kommunizmus előtt, vagy gyenge. Ha erős volt, a maga erejével miért nem tudta meg­akadályozni a kommunizmust, s miért árulta el tervszerűen az országot? Ha pedig akkor gyenge volt, hát most hol vannak híveik ? Kiknek nevében szerepel Garami s társai? A ker. szoc. párt a népek akaratára építi fel a munkáját. Hogy erősek legyünk, poli­tika mellett erős gazdasági szervezeteket is kell, hogy megalkossuk. Azt mondják az ellenfeleink, hogy keresz­tény szervezkedés nem lehetséges a kapi­talizmus ellen. A mi szervezeteink nem is felekezetiek, mi a keresztény vallás erkölcsi törvényeire építünk. Mindenkire rá kell kény­szeríteni e törvényeket, aki továbbra is lánc­kereskedéssel,- árdrágítással, csalással akar boldogulni, azt nem türjük meg sorainkban. Ha a régi alapszabályokat átolvassák, meg­találják benne, hogy tagok lehettek feleke­zeti különbség nélkül, zsidót is bevettek. Mi nem hirdetünk gyűlöletet, antiszemitiz­must. A bűnös bűnhődjék, az ártatlannak nem szabad bűnhődnie. Szemünkre vetik, mert szóvátettük, hog'y a vezetőségben 95% nem keresztény volt a szociáldemokrata szervezetekben. Ezért mondták, hogy anti­szemiták vagyunk. Láttuk a kommunizmus alatt, mit csináltak ezek a szakszervezetek. Hadkiegészítő parancsnokságok voltak, há­borúba küldték tagjaikat. Magyar munkás vegye vissza kezébe a magyar munkásság vezetését. Igy van ez Németországban, Angol­országban s mindenütt. Csak a magyart kell másnak irányítani ? Nincs szükségünk másra 1 Vagyunk mi elég intelligensek, hogy sorsun­kat intézzük! Azt mondják, hogy a mi pártunkban ott vannak a munkaadók is, s akkor hogy véd­hetjük meg a munkások érdekeit ? A szociál­demokrácia a dinamit, mi vagyunk a nap­sugár. Nem állunk osztályharc alapján! Mi azt hirdetjük, amit az evangéliom mond: „a munkás méltó bérére", olyan tisztessé­ges bérre, melyből rendesen megélhessen. Követeljük, hogy a munkás a haszonból részesíttessék, merf~végső célunk, hogy a munkás nem proletár, hanem boldog, meg­elégedett polgára legyen e hazának. Elmondta, hogy a budapesti villamosvasutaknál a mun­kásokat részvényesekké akarják tenni, így a munkások megelégedetlek lesznek, mert tudják, hogy maguknak dolgoznak s á ha­szon is. az övéké lesz. A szociáldemokrácia csak elégületlen tömeggel tudott dolgozni. Mi szerepe v$n nálunk a vallásnak? Mi követeljük, hogy újságban, politikában, ban­koknál, műhelyben, gyárban, irodában s mindenütt a keresztény erkölcs domináljon. S a háza? Mi ebben a hazában akarjuk megtalálni boldogulásunkat. Nemzetköziség csak a zsidóság érdeke. Ezeknek ott a haza, hol jól megy a bolt. A sztrájkok megakadályozására, melyből az államnak, az iparnak, társadalomnak oly sok kára van, felállítják a munkáskamará­kat, amelyekben paritásos képviselettel lesz­nek a munkások s munkaadók s ott dön­tenek a felmerülő differenciák fölött. Behozandónak tartják a prémium-rendszert, mely szerint szorgalmas munkások évenként bizonyos százalékot kapnának munkaadóik­tól. Nehéz tél vár a magyarra, de még min­dig volt erő benne, bizott a jövőben s ki­tartott. Tartsatok ki most is ! Fogjatok össze, az édes magyar haza úszik a piszkos hullámok­ban, hozzátok kiált, mentsétek meg s bol­dog életet fog nyújtani mindnyájatoknak! (Lelkes éljenzés.) Szabó központi titkár beszéde után Fábián Károly, a ker. szoc. gazd. párt főtitkára, a párt nevében is üdvözli a munkásságot s Ígéri, hogy a ker. szoc. gazd. párt ezentúl is szivén hordja a munkásság érdekeit s élükön kiván lenni gazdasági harcaikban, rajtuk a sor, csatlakozzanak valamennyien. A párt nevében üdvözli Oláh Dániel minisz­tert s Szabó József központi titkárt s biz­tosítja őket, hogy azt a lobogót, melyet fennen lobogtatnak, diadalra fogjuk segíteni. 'Végül Szalay Lajos párttitkár az alábbi két határozati javaslatot terjesztette elő, melyeket a nagygyűlés egyhangú lelkesedés­sel elfogadott: Sir Georg Clark, az ántánt hatalmak politikai megbízottjának Budapest. Pápa város hazafias, keresztény munkás­sága f. hó 27-é'n megtartott naggyülése egy­hangú határozatában kimondja, hogy a jelen Friedrich-kormány és annak keresztény politi­kája iránt a legnagyobb ' bizalommal visel­tetik és felkéri Excellenciádat, hogy hasson oda, hogy a mai Friedrich-kormány az or­szágos választásokat megejthesse, hogy a nemzet akarata a kormány mellett meg­nyilvánulhasson s ez által a békés termelő munka Magyarországon is megindulhasson. A ker. szoc. szakszervezetek vezérlő bizottsága. * Friedrich István miniszterelnök Urnák! Budapest. A pápai keresztény szociálista szervezett munkások f. hó 27-én tartott nagygyűlése lel­kesedéssel üdvözli Nagyméltóságodat és kor­mányát, mely iránt teljes bizalommal visel­tetik, mert a kormány becsületes keresztény politikájától remélhetjük csak az ország bé­kés konszolidálását. Pápai'ker. szoc. szervezett munkások vezetősége. A lelkes gyűlés a Hymnus eléneklésével ért véget. A nagygyűlés után a miniszter s a köz­ponti titkár a szakszervezetek vezetőivel a pártiroda helyiségében értekezletet tartott. Bankett. Este nyolc órakor a miniszter tiszteletére a Kutrovátz étteremben szűkebb körű, mint­egy 50 személyes társasvacsora volt. Fel­köszöntőket mondtak: Szűcs Dezső, László Mihály, Oláh Dániel miniszter, Szalay Lajos, Csapó Géza, Szabó József párttitkár, Farkas Róza, Varga József és Grátzer János. A tár­saság kedélyes hangulatban jó ideig együtt maradt. Oláh miniszter s Szabó titkár kedden reg­gel utaztak el városunkból. Ker. szoc. pártélet. Liberális konkoly hintók, ország csalói ki­lincselnek most Budapesten sir George Clark, ántánt külügyimegbizott előszobájában. Ezek a politikai kalandorok el akarják hitetni a világgal, hogy Magyarországot az ő liberá­lizmusuk boldogíthatja csak; az a liberáliz­mus, ki édes szülője volt a szociáldemokrá­ciának és hosszú negyven éves uralkodása alatt a kereszténység ellen hadakozott. Ez a liberálizmus volt az, mely „aki bírja, marja" elvét vitte bele a gazdasági és politikai élet küzdelmeibe. Igy lehetett csak a kisiparost a nagytőkének, a magyar kisgazda-osztályt az agrárérdekeknek kiszolgáltatni. — Ezen negyvenéves politikának köszönheti a magyar nép, hogy közéletünk minden ágában a zsi­dóság lett felettünk úrrá. Hogy iskoláink, közigazgatásunk, ipar és kereskedelem, bank, sajtó és irodalom az ő kezükben van még ma is, mind a liberá­lizmus bűne, mert céltudatos politikával kelt védelmére és segítette elő a zsidó faj beren­dezkedését. És most a nagy világégés után, mikor nemzetünk nyitott sírjánál állunk, akkor előállnak a liberális urak, a kommunizmus­ból visszavedlett szociáldemokraták, Lovászy Marci, Garami és Vázsonyi és egyéb díszes társaságok tárgyalnalCá magyar nép nevében. Igen, a te nevedben édes jó magyar véreim, tanakodnak azon, hogy a becsületes Friedrich kormányt hogyan tudnák helyéről elűzni, hogy ismét a liberális szociálista-kommunista urak a nyakuk köré üljenek. Ezt akarják s ezért csúsznak kuvasz módjára sir George Clark úrhoz s ezért csapnak jehrikói lármát az összes zsidó lapok, s ezért mentek kül­döttségileg Lovászyék, a radikálisok és a volt vörös vezetők a román parancsnokság­hoz, hogy ne vonuljanak ki Budapestről, mert nekik nem kell keresztény Magyar­ország. No, csak várjatok! Lesz még Csicsón bucsu,

Next

/
Oldalképek
Tartalom